Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

xMtap 1983. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT A libanoni hadsereg offenzívája Újult erővel lángoltak fel a harcok A TASI SI a genfi tárgyalásokról Az egyenlő biztoalapján A kilátásba helyezett tűz­szünet bejelentése helyett teg­nap reggel újult erővel lángol­tak fel a harcok a Bejrúttól keletre fekvő Alej térségében; a libanoni kormányhadsereg légi támogatással ellentáma­dást indított a Szűk El-Garb várost körülzáró drúz-szocia- lista alakulatok ellen. A had­sereg közleménye szerint a kormánycsapatok kitörtek az Ostromgyűrűből, és elfoglalták a környező magaslatokat, mi­után a légierő megsemmisítet­te az ottani drúz tüzérségi üte­geket. A stratégiai fontosságú Szűk El-Garb elfoglalása ré­vén a drúz milíciák kapcso­latot teremthetnének a Bejrút déli peremvidékét el­lenőrző szövetségeseikkel, köz­tük az Amal nevű siita szerve­zettel. A Bejrútban állomáso­zó amerikai tengerészgyalogo­sok szintén előretolt védelmi vonaluknak tekintik a libano­ni hadsereg kezén maradt te­lepülést. Hivatalos, drúz for­rásokból cáfolt közlemények Szerint Szűk El-Garb ostromá­ban az El-Fatah palesztin szer­vezet Abu Mussza vezette lá­zadó szárnya is részt vett. A reggeli légitámadás után a drúz lövegek tűz alá vették ß Büblosz melletti autósztrá­dán működő ideiglenes kato­nai repülőteret, ahonnan a Hawker Hunter típusú va­dászgépek felszálltak. Figye­lemre méltó, hogy a repülőtér a falangista milíciák ellenőr- zées alatt álló körzetben van. Fadi Erem, a falangisták pa­rancsnoka nyilvánosan elis­merte, hogy milíciája taktikai Tegnap kiterjedt hadgya­korlat kezdődött a Német Szövetségi Köztársaság Hes­sen és Rheinland-Pfalz tarto­mányaiban. A szeptember 23-ig tartó manőverben a Bundeswehr 46 000 katonája, 15 000 harckocsija, páncélozott, illetve csapatszállító járműve és kétszáz helikopter vesz részt. Szeptember 19-től 29-ig a nyugatnémet hadsereg egysé­Cheysson francia külügymi­niszter csütörtökön Párizsban a nemzetgyűlés külügyi bizott­sága előtt leszögezte, hogy Franciaország nem vesz részt a Szovjetunió ellen irányuló légi bojkottban. Hozzátette, hogy ezt a bojkottot főleg az Egyesült Államok sugallta, de az amerikaiakat nem érintik a bojkott hátrányos következ­ményei, mert az Egyesült Ál­lamokból egyébként sincsenek közvetlen légijáratok a Szov­jetunióba. A külügyminiszter szerint a francia kormány arra törek­szik. hogy a nemzetközi pol­gári repülés szervezetének montreali ülésszakán olyan megállapodást érjen el, amely Kép viselő hozi döntés Az amerikai képviselőház csütörtökön nagy többséggel elfogadta a kormány 1984. évi katonai költségvetésének leg­nagyobb, 188 milliárd dolláros tételét. A költségvetés, amely kedden már szerepelt a szená­tus napirendjén is, előirá­nyozza a vegyi fegyverek — Heggázok — gyártásának fel­újítását és az első 21 MX-ra- kéta megépítését. Az inter­kontinentális óriásrakétákból jelenleg ' összesen száz darab megépítését tervezik. Az első sorozat ára 4,5 milliárd dollár. A képviselőház és a szená­tus határozatban ítélte el a Szovjetuniót a dél-koreai re­pülőgép lelövése miatt mind a libanoni, mind az iz­raeli hadsereggel. A drúz el­lencsapás Kelet-Bej rútra, a baabdai elnöki palotára és a bejrúti repülőtér környékére is kiterjed. A libanoni légierő egyébként első ízben vett részt a polgárháborús konfliktus­ban. Tegnap délután is folytató­dott a libanoni hadsereg lé­gitámadással előkészített of­fenzívája a Bejrúttól 15 kilo­méterre fekvő Szűk El-Garb térségében. A hadügyminisz­térium közleménye szerint csaknem három kilométert nyomultak előre a drúz-szo- cialista milíciákkal megütkö­ző kormánycsapatok. Bejrúti megfigyelők úgy vélik, hogy a több helyütt is szorongatott helyzetben lévő libanoni had­sereg megpróbálja javítani ka­tonai pozícióit az esetleges tűzszünet elfogadása előtt. A drúz erőket képviselő li­banoni Haladó Szocialista Párt tegnapi nyilatkozatában fi­gyelmeztetett: nem marad megtorlás nélkül a drúz tele­pülések szakadatlan bombázá­sa, ágyúzása. Ugyanakkor — tegnap — tüzérségi lövedék robbant az Egyesült Államok és Anglia Nyugat-Bejrútban lévő nagy- követségénél. Több találat ér­te a Bejrútban állomásozó amerikai csapatok állásait is, de személyi sérülés nem tör­tént. A szaudi közvetítésnek egyelőre nincs semmi kézzel­fogható eredménye; Bandar Bin Szultán herceg tegnap Damaszkuszban találkozott gei amerikai alakulatokkal tartanak közös hadgyakorla­tot, összesen 61 000 katona, 16 500 harckocsi) páncélozott és csapatszállító jármű rész­vételével. Mindkét manőver az „Au­tumn Forge” fedőnévvel folyó NATO-hadgyakor latok kere­tébe illeszkedik. A katonai szövetség nagyszabású őszi hadgyakorlataiba a tagorszá­gok hadseregeinek 300 000 ka­tonája kapcsolódik be. nemzetközi jogszabályokkal biztosítaná a polgári repülés hatékonyabb védelmét. HELSINKIBEN egyetlen be­szélgető partnerem sem mu­lasztotta el az alkalmat, hogy szóljon a finn és a magyar külpolitika közös vonásairól. Északi rokonaink rendkívül aktív, békeszerető, semleges irányvonalat követnek. Meg­győződéssel vallják, hogy kap­csolataink példaképül szolgál­hatnak a különböző társadal­mi rendszerű országok együtt­működéséhez. És mindjárt so­rolják a magas szintű találko­zókat. Hogy Kádár János 1973-ban járt Finnországban, 1975-ben pedig szintén ott volt, hogy aláírja a helsinki záróokmányt. Hogy Urho Ka­levala Kekkonen volt elnök háromszor járt Magyarorszá­gon, s hogy az új államfő, Mauno Koivisto is a Szovjet­unió után először hazánkba látogatott el. Sok szó esett az európai együttműködés és biztonság ügyéről, amelynek előmozdí­tásáért a finnek és a magya­rok egyaránt sokat tettek. A Finlandia-palotánál, ahol az európai biztonsági értekezle­tet tartották, s ahol földré­szünk 33 államának, valamint az Egyesült Államoknak és Kanadának a vezetői 1975 nyarán aláírták a helsinki zá­Abdel Halim Haddam szíriai külügyminiszterrel, majd kon­zultáció céljából hazautazott Rijadba. Az eseményekhez kapcsoló­dik, hogy a reggeli légitáma­dás után tisztázatlan körülmé­nyek között lezuhant a libano­ni légierő egyik vadászgépe. A katapultált pilótát amerikai haditengerészeti egységek emelték ki a tengerből. A nyugatnémet parlament­ben tegnap heves vita zajlott le, amelynek középpontjában az amerikai közép-hatótávol­ságú fegyverek NSZK-beli te­lepítése állt. A kereszténylibe­rális kormány tagjainak fel­szólalásai azt éreztették, hogy az NSZK vezetése mind való­színűbbnek tartja a telepítés megkezdését. A vitát Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügymi­niszter kormánynyilatkozata vezette be. A kelet—nyugati viszony alakulása szempontjá­ból Genscher jelentős siker­nek minősítette a madridi ta­lálkozó befejezését. A nyugatnémet külügymi­niszter hangoztatta, hogy az NSZK minden területén fej­leszteni akarja kapcsolatait a Szovjetunióval és a, többi szo­cialista országgal. A genfi tárgyalásokról szól­va azonban Genscher ezúttal is megismételte a Reagan-kor- mányzatéval megegyező, jól ismert álláspontját. A miniszter az Egyesült Ál­lamok tárgyalási pozícióját „rugalmasnak és megegyezés­re törekvőnek” tüntette fel, s a Szovjetuniót tette felelőssé a tárgyalások egy helyben to- pogásáért. Genscher a tárgyalások ku­darca esetére elutasította a te­lepítés megkezdésének elha­lasztását, és megerősítette, hogy ebben az esetben 1983 végén megkezdődik az új ame­rikai fegyverek állomásozta- tása. Szovjetellenes és szociálde­mokrata-ellenes támadások, vádaskodások jellemezték Manfred Wörner keresztény- demokrata hadügyminiszter felszólalását. Wörner „erőfö­lényre” irányuló politikai vád­ját hozta fel a Szovjetunióval szemben, s szerinte ezt a po­litikát az „SPD többsége — Helmut Schmidt volt kancellár kivételével — tudomásul veszi és elősegíti”. róokmányt, nem én voltam az egyedüli, aki a szemerkélő eső­ben szívesen sétált. A finnek már az októberi Európa-ta- nácskozást emlegetik, amelyen a stockholmi bizalomerősítő és leszerelési konferenciát ké­szítik elő. 1985 nyarán méltó­képpen kívánnak megemlé­kezni a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulójáról. Szóltak gondjaikról is. Ar­ról, hogy a nemzetközi politi­Craxi londoni megbeszélései Csütörtökön este rövid láto­gatásra Londonba érkezett Bettino Craxi olasz miniszter- elnök. Craxi ma délelőtt Thatcher asszonnyal tárgyalt — miközben külügyminisztere, Giulio Andreotti brit kollégá­ja, Sir Geoffrey Howe hivata­lában folytatott megbeszélése­ket. Olasz ..részről hangsúlyozzák, hogy új miniszterelnökük, akárcsak Párizsban tette, majd Bonnban és Washingtonban teszi — „ismerkedik”. Figyelemre méltó volt, hogy Werner Marx, a parlamenti külügyi bizottságának keresz­ténydemokrata elnöke valószí­nűtlennek nevezte, hogy a genfi tárgyalások novemberig sikerrel végződjenek. A tele­pítés utáni tárgyalási „készsé­get” ő is hangoztatta. Az ellenzéki Szociáldemok­rata Párt nevében Horst Ehm- ke frakcióalelnök is az állító­lagos „túlzott fegyverkezést” vetette a Szovjetunió szemére. A szociáldemokrata politikus egyidejűleg bírálta a Reagan- kormányzatot, amelynek tagjai csupán fegyverkezési céljaik­ra akarják felhasználni a NA­TO kettős határozatát. A zöld tömegmozgalom ne­vében Gerd Bastian nyugalma­zott tábornok és Petra Kelly utasították el a tervezett tele­pítést. Tegnap délben kétnapos hi­vatalos látogatásra Belgrádba érkezett George Bush, az Egyesült Államok alelnöke. A belgrádi repülőtéren Vidoje Zsarkovics, az államelnökség alelnöke és más hivatalos ju­goszláv személyiségek üdvö­zölték. Bush személyében Haig külügy- és Weinberger had­ügyminiszter után a Reagan- kormány legmagasabb rangú tisztségviselője látogat Belg­rádba. Bush a partnerén, Vidoje Zsarkovicson kívül az előze­tes programnak megfelelően Mika Spiljakkal, az államel­nökség elnökével, Milka Pla­ning kormányfővel, valamint Lazar Mojszov külügyminisz­terrel folytat tárgyalásokat a kétoldalú kapcsolatokról és a legfontosabb nemzetközi kér­désekről. kában ma nehezebb idők jár­nak, a tőkés világgazdasági válság őket is sújtja. Pauli Opas nagykövettel, a finn kül­ügyminisztérium külkereske­delmi főosztályának vezetőjé­vel először országa gazdasági helyzetéről beszélgettem. — A világgazdaság állapo­tától mi is nagyon függünk — mondotta. — Nemzeti termé­künk 34 százalékát a külkeres­kedelem útján realizáljuk. Az elmúlt két esztendőben nehéz helyzetbe hozott bennünket is a válság, s még az idei év sem könnyű. Legfőbb gon­dunk az infláció. Bár a nyu­gat-európai átlagnál nem rosz­A nyugati sajtóban olyan „szenzációs” közlések jelentek meg, hogy a Szovjetunió kész lemondani a brit és francia nukleáris fegyverzet beszámí­tásáról a genfi tárgyalásokon — írja a TASZSZ hírmagya­rázója. A Szovjetunió számára nem lehet alku tárgya ezeknek az erőknek a számbavétele. Ez Objektív szükségszerűség, amely a Szovjetunió és szövet­ségesei biztonsági érdekein alapul. Hiszen — teszi hozzá a szemleíró — teljesen nyil­vánvaló, hogy a szóban forgó erők — bizonyos NATO-sze- mélyiségek állításaival szem­ben — nem „bármely irány­ban” bevethető fegyverzetek, hanem olyan eszközök, ame­lyek a szocialista országokat veszik célba. Az ABC amerikai tv-társa- ság közlése szerint nyugati diplomáciai körökben feltéte­Az ENSZ-közgyűlés küszö­bönálló, XXXVIII, ülésszaká­nak feladatait elemzi legújabb számában a Novoje Vremja című szovjet külpolitikai he­tilap. A cikk megállapítja, hogy a tanácskozás munkájában részt vevő küldöttekre sok fontos nemzetközi kérdés meg­vitatása vár, de az ülésszak figyelmének középpontjában korunk kulcsfontosságú prob­Az előbbi témakörben vár­hatóan a gazdasági együttmű­ködés fejlesztésének kérdéseit vizsgálják meg, különös te­kintettel Jugoszlávia nehéz gazdasági helyzetére és a ju­goszláv stabilizációs erőfeszí­tésekhez való, amerikai hoz­zájárulásra. Kabul Amerikai kémeket utasítottak ki Az afgán külügyminiszté­rium közlése szerint kiutasí­tották Afganisztánból a kabuli amerikai nagykövetség má­sodtitkárát és egyik attasé­ját, akik kém- és felforgató tevékenységet folytattak az or­szág területén. szabb, reméljük, az idén ki­lenc százaléknál nem lesz na­gyobb a drágulás. A másik nagy gondunk a munkanélkü­liség. Noha a nyugat-európai tízszázalékos átlagnál jóval alacsonyabb, mégis a munka­képes lakosság hat százalékát érinti, ezért jelentős problé­ma. A jövő év talán már kedvezőbb lesz. Az idén 2— 2,5 százalékos, 1984-ben pedig már 3-4 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk. — Ilyen körülmények között hogyan látja a finn—magyar gazdasági kapcsolatok jelenét és perspektíváit? — Jó alapot teremtett a gazdasági együttműködéshez az országaink között 1976-ban kötött megállapodás a keres­kedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről. Bár most a világgazdasági válság miatt némi megtorpanás mutatkozik a kapcsolatok fejlődésében, mégis meggyőződésem, hogy a gyors növekedés folytatódni fog. CSUPÁN EGY ADAT arra, hogy milyen imponálóan fej­lődtek gazdasági kapcsola­taink: a világgazdasági mély­pont idején, 1978—80 között megdupláztuk kereskedelmi forgalmunkat. A finnek első­sorban az erdőgazdasági ipar termékeit s fogyasztási cikke­ket szállítanak hozzánk, mi főleg kohászati, vegyipari és energetikai berendezéseket adunk el náluk. lezik, hogy a genfi tárgyalá­sok sikeréhez jobban hozzájá­rult volna, ha csak a robotre­pülőgépek telepítését irányoz­zák elő, Pershingekét nem. Mindenki számára nyilvánva­ló azonban, hogy lényegében a szovjet fél számára elfogad­hatatlan közbülső változatról van szó ebben az esetben is. A Szovjetunió azt javasolja, hogy vagy vonják ki Európá­ból az összes közép-hatótávol­ságú, valamint harcászati nuk­leáris fegyverzetet, vagy pedig a felek vállaljanak kötelezett­séget, hogy nem telepítenek semmifajta új közép-hatótá­volságú nukleáris rendszere­ket Nyugat-Európában. továb­bá arra, hogy a már meglevő, hasonló jellegű rendszereket mintegy harmadára csökken­tik. A valóságos leszerelés csakis az egyenlőség és a felek egyenlő biztonságának elve alapján lehetséges. lémája áll majd: miként lehet megszabadítani az emberisé­get a nukleáris pusztulás ve­szélyétől. A Novoje Vremja cikke a továbbiakban felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a múlt évi ülésszak óta a háborús veszély nemhogy megszűnt volna, ha­nem még nőtt is, egyenes kö­vetkezményeként az Egyesült Államok és legközelebbi szö­vetségesei politikájának és lépéseinek. Az ülésszakon a Szovjetunió a szocialista kö­zösség más országaival együtt azért száll majd síkra, hogy haladéktalanul hozzanak intéz­kedéseket a népeket fenyegető nukleáris katasztrófa elhárítá­sáért. Az ENSZ-közgyűlés üléssza­kának meg kell vitatnia a konfliktus- és feszültségforrá­sok felszámolásával kapcsola­tos számos kérdést is. Az ENSZ-nek nagy figyelmet kell fordítania a közel-keleti hely-" zetre. A térségben az Egyesült Államok minden lehetséges módon támogatja Izraelt és megpróbálja erősíteni katonai, jelenlétét. Libanont izraeli- amerikai protektorátussá akar­ja változtatni. Az ENSZ-köz- gyűlésnek hozzá kell járulnia ahhoz is, hogy a világszervezet alapokmányával összhangban békés úton normalizálódjék a helyzet Közép-Amerikában, hiszen az Egyesült Államok agressziót követ el Nicaragua ellen, s durva nyomást gyako­rol más szuverén államokra és a nemzeti felszabadító moz­galmakra. Alkalmam volt ellátogatni Helsinki épülő 150 megawat­tos erőművébe, ahol 29 ma­gyar dolgozik. Ez a közepes nagyságú távfűtő erőmű finn —magyar—svájci kooperáció­ban készül. A magyarok a turbinát szállítják hozzá. Radimeczky Lajostól, a munkálatok vezetőjétől tu­dom, hogy az építkezésben magyar részről a Láng Gép­gyár, a Ganz Villamossági Művek és a Transelektro kül- kereskedelmi vállalat vesz részt. NEHEZEN BÜCSÜZTAM el Helsinkitől, a finnektől, hi­szen még annyi mondaniva­lónk lett volna egymásnak. Ugye, tudják Magyarországon, hogy azok közül, akik magya­rul tanulnak, évente húsz- harmincan részt vesznek a debreceni nyári egyetem mun­kájában? Hogy az espoói erő­mű milyen jól bevált? Hogy a finnek rajonganak a magyar kosztért? Számtalan megbízás, üzenet, apró ajándék. Hogy a madridi Európa-konferencián finn kezdeményezésre, magyar támogatással javaslatot fo­gadtak el a kis nyelveken szü­letett értékek népszerűsítésé­re? Hogy a finn rádióban magyar nyelvtanfolyam volt Jó napot! címmel, s a televí­zió jóvoltából a finnek is is­merik Vukot, a kedves kis ró­kát? K. M. A helsinki Finlandia-palota együttműködést alakított ki NA TO-hsdgyakorlat kezdődött az NSIK-ban Nagyszabású er Washingtont nem éri hátrányos következmény Párizs elutasítja HETVEN ÓRA HELSINKIBEN ERŐMŰTŐL A VÜKIG II. Genscher telepítéssel kapcsolatos álláspontja Heves vita a bonni parlamentben Kétnapos látogatás Bush Belgrádba érkezett A Novoje Vremja elemzése Namulizédóru szükség

Next

/
Oldalképek
Tartalom