Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

2 Kccicr /f 1983. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK A Libanonra nehezedő katonai fenyegetés árnyékában Felytatédnak adiplm kísérletek’ Fokozódó washingtoni kato­nai fenyegetés árnyékában folytatódnak a közvetítő tár­gyalások a libanoni Suf-hegy­ségben dúló polgárháborús harcok megfékezéséről. Az amerikai támogatást élvező szaúd-arábiai kezdeményezés célja -mindenekelőtt ánnak el­érése, hogy a szemben álló fé­lek — egyfelől a falangista mi­líciák oldalán harcba lépett libanoni kormányhadsereg, másfelől a drúz-szocialista fegyveres erők — fogadják el a tűzszüneti felhívást. Ezután az összes politikai-vallási irányzat képviselőinek részvé­telével beható eszmecserét kezdenének a konfliktus poli­tikai rendezésről, a nemzeti megbékélésről. Bandar Ben Szultán szaúdi herceg és Robert McFarlane amerikai megbízott szerdai da­maszkuszi, illetve bejrúti ‘ tár­gyalásai után a libanoni lapok szerény haladásról számoltak be. Továbbra sem sikerült azonban áthidalni a libanoni hadsereg szerepével kapcsola­tos ellentéteket. A Valid Dzsumblatt vezette Haladó Szocialista Párt és Szíria ra­gaszkodik ahhoz, hogy' vonják vissza, illetve rendőri alakula­tokkal. váltsák fel a drúz hegy­vidékre behatolt libanoni ka­tonai egységeket. A libanoni kormány — miként Ehe Sze­lem külügyminiszter szerda esti tévényilatkozatában meg­erősítette — elveti ezt a szu­verenitását sértő követelést. Szalem külügyminiszter ugyan­akkor kijelentette, hogy kormá­nya kész akár azonnal közvetlen tárgyalásokat kezdeni Damasz- kusszal, elismerve, hogy Szí­riát fontos érdekek fűzik Li­banonhoz. Az Asz-Szaura című damaszkuszi lap tegnapi . szá­mában arról írt. hogy. Szíria támogatja a politikai megoldás útját egyengető libanoni tűz­szünet megvalósítását. Abdel Halim Haddam szíriái külügyminiszter — bejrúti éri tesülések szerint — szerdán | szemére vetette Robert McFar- lane-nek, hogy az Egyesült Ál­lamok közvetlen katonai be­avatkozással fenyegetőzik ab­ban a pillanatban, amikor párbeszédet kezd Damaszkusz- szal. Az Al-Baath című lap az amerikai ágyúnászád-diplomá- ciát elítélve azzal vádolta Wa­shingtont, hogy a nemzeti megbékélés és a politikai ren­dezés elutasítására ösztönzi a libanoni kormányt. Mint isme­retes, a Libanonban állomáso­zó amerikai tengerészgyalogo­sok közvetlen felhatalmazást kaptak a légierő és a haditen­gerészeti tüzérség szükség sze­rinti bevetésére. Valid Dzsumblatt damaszkuszi nyilatkozatában nyomatékosan figyelmeztette' Washingtont, hogy a vietnami és a kambod­zsai hibát megismételve ne avatkozzék be Libanon bel- ügyeibe. ­Az An-Nahar című bejrúti lap értesülése szerint a szaúdi vezetést nyugtalanítja a saját erőfeszítéseit veszélyeztető amerikai beavatkozás és kato­nai fenyegetés. Az Arab-öböl sgjtója élesen bírálja. Szíria éllén' iráiíyuló lépésnek minő­sít* a Libanonba küldött ame­rikai csapatok hatáskörének legutóbbi kibővítését. A libanoni hadsereg vadász­bombázói tegnap hajnalban megfélemlítő, illetve felderítő célzatú mélyrepüléseket haj­tottak végre Nyugat-Bejrút és a drúz hegyvidék légtérében. Egyes hírek szerint a hetek óta lezárt bejrúti nemzetközi re­pülőtérről szálltak fel. Ide kapcsolódik, hogy a La Spezia-i támaszpontról tegnap a Közel-Keletre vezényelték az olasz hadiflotta egyik torpedó­rombolóját; a helikoptereket is szállító „Ardito” a nyugati négyhatalmi erők kötelékében libanoni szolgálatot teljesítő olasz alakulat támogatására hivatott. Mitterrand-Craxi találkozó 'Ú *‘3*. '->» • « );■ r Mitterrand elnök tegnap fo­gadta Bettino Craxi olasz mi­niszterelnököt. aki rövid láto­gatást tesz a francia főváros­ban, majd ebédet adott tisz­teletére az EZysée-palotában. A találkozó után Michel Vau- zelle, az Elysée-palota szóvi- vőjé kijelentette, hogy az einök és miniszterelnök megbeszélé­sének középpontjában a liba­noni helyzet és az eurorakétál kérdése állt. Craxi délután Mauroy mi­niszterelnökkel találkozott, a kíséretében levő Andreotti külügyminiszter pedig francia kollégáiéval, Cheysson kül­ügyminiszterrel tárgyalt. Az olasz vendégek . este tovább­utaztak . Londonba. , Vendégünk: P. V. NamzRao Végérvényes a bejelentés Lemondott Ménéként Begin Tegnap lemondott Menahem Begin, Izrael miniszterelnöke. A hetvenéves politikus már augusztus 26-án jelezte azt a szándékát, hogy vissza kíván vonulni a politikai életből. A lemondását hivatalosan és végérvényesen bejelentő, két­soros levelet tegnap juttatta el Haim Herzog államfőnek. Chilében egyházi személyeket vettek őrizetbe Bíróság elé állították Seguelt A munkásság, a polgárság és az értelmiség jó részének csat­lakozása után a chilei katoli­kus egyház neves-képviselői is bekapcsolódtak a katonai dik­tatúra ellen, a demokratikus intézmények helyreállításáért vívott harcba. Szerdán Santia- góban, a politikai rendőrség központja előtt papok tüntet­tek a rendőri önkény és a le- tartóztatottakrkínzása fillért. A Ellenforradalmárok felrobbantották az ohjkikötőt Kuba szolidáris Nicaraguával Hondurasból beszivárgott el­lenforradalmárok a múlt hé­ten felrobbantották Nicaragua egyetlen olaj kikötőjét — kö­zölte szerdán Daniel Ortega, a nemzeti újjáépítés kormánya kormányzó tanácsának koordi­nátora. A Puerto ’ Sandinó-i kikötőt szeptember 8-án érte támadás. A kirakodó berende­zésekben károk keletkeztek, a többi között megsérült a hét­száz méter hosszú víz alatti vezetékrendszer. Kuba szolidáris a sandinista forradalommal, élesen elítéli az Egyesült Államok agresszív politikáját és támogatja a kö­zép-amerikai válság békés rendezését célzó nicaraguai kezdeményezéseket. A kubai állásfoglalás Fidel Castrónak, a Kubai KP KB első titkárá­nak, az államtanács és a mi­nisztertanács elnökének a san­dinista vezetőkhöz intézett üzenetében hangzott el — je­lentette az ADN hírügynökség. Ide kapcsolódik, hogy mint­egy kétezer amerikai katona vesz részt a Hondurasban augusztus 5-én kezdődött hon- durasi—amerikai hadgyakor­laton— közölték szerdán Te- gucjgaloában amerikai katonai forrásokból. A hadgyakorlat célja a többi között egy hon- durasi zászlóalj gyalogsági ki­képzése. Az egyik ilyen kikép­ző központot — hetven ameri­kai zöldsapkás közreműködé­sével — a Fonseca-öbölben le­vő San Lorenzóban állították fel. A hadgyakorlat keretében az amerikaiak San Lorenzó­ban — mintegy hetvenöt ki­lométerre a nicaraguai határ­tól — felszállópályát is épí­tenek. rendőrség a felvonuló egyházi személyekre támadt és közü­lük ötvenet őrizetbe vett. A chilei ügyészség szerdán bírósági eljárást indított Ro­dolfo Seguql, a Dolgozók Or­szágos Parancsnokságának (szakszervezeti szövetség) el­nöke, a rézbányászok szak- szervezetének vezetője ellen. A hatóságok a belbiztonság megf sértésével- és Pinochet tábor­nok-elnök „rágalmazásával” vádolják a szakszervezeti ve­zetőt, aki kiemelkedő szerepet játszott a korábbi országos til­takozási napok megszervezésé­ben. Seguelt. aki hat napja éhségsztrájkot folytat, meglán­colva vezették a vizsgálóbíró elé. Hortensia Allende, a katonai puccs idején meggyilkolt chilei elnök özvegye az Europa­parlament ülésén szerdán arra sürgette a Közös Piachoz tar­tozó országokat, hogy segítsék elő a demokrácia helyreállítá­sát hazájában. Mivel Begin betegsége miatt nem hagyhatja el otthonát, a levelet Dan Meridor, a kabinet titkára nyújtotta át az állam­elnöknek. Begin hat évig állt az izrae­li kormány élén, és 35 éven át vezette, a Herut Pártot, amely a,jobboldali,likud koalíció leg­erősebb pártja. Az izraeli törvények értel­mében Herzog államfőnek ta­nácskoznia kell az összes par­lamenti pártok vezetőivel, mi­előtt kormányalakítási megbí­zást ad valamelyik politikus­nak. A legesélyesebb erre a 67 éves Jichak Samir külügy­miniszter. a Herut Párt hiva­talos jelöltje. P. V, Naraszimha Rao Indiai külügyminiszter 1928. június 21-én született az Andhra Prades állam­beli Karimnagarban. Tanulmányait a nagpuri egyetemen végezte, ahol jogi diplomát szerzett. Fiatal ko­rától részt vett a függetlenségi mozgalomban Haidarabad állam­ban. India függetlenné válása után a kongresszus haidarabadi szervezetének elnökhelyettesi tiszt­ségét töltötte be. P. V. Naraszimha Rao 1957-tol húsz esztendőn át képviselőként tevékenykedett Andhra Prades ál­lam törvényhozó testületében. 1962-ben a helyi kormány Igazság­ügyi és tömegtájékoztatási mi­nisztere, két esztendő múlva Igax- ságügy-, 1967-ben egészségügy-, 1968-ban oktatásügy-miniszter lett. 1971 szeptemberében Andhra Pra­des főminisztere. Az indiai diplomácia vezetője 1957—77 között az Indiai Nemzeti Kongresszus főtitkára volt, 1977 ben, majd 1980-ban alsóházi kép­viselővé választották. P. V. Naraszimha Rao 1980 Ja­nuárja óta az indiai központi kor­mány külügyminisztere. Indlra Gandhi kormányfő támogatója, a miniszterelnök külpolitikai elkép­zeléseinek következetes megvalósí­tója. A TASZSZhí: ügynökség kommentárja A provokáció valódi célja Minél tovább élezik Wa­shingtonban a szovjetellenes kampányt a Szovjetunió lég­terét megsértő kémrepülőgép ürügyén, annál inkább fény derül e provokáció szervezői­nek valódi céljaira — állapít­ja meg a TASZSZ. — Mint azt a Szovjetunió kezdettől hang­súlyozta: nem véletlen, hogy a „Boeing-hadműveletet” ép­pen most hajtották végre, ami­kor a genfi fegyverkorlátozá­si tárgyalások döntő szaka­szukhoz érkeztek. Az Egyesült Államok kormányzata min­den jel szerint továbbra is a feszültség fokozásának, a Szovjetunióval való konfron­táció élezésének útján szándé­kozik haladni. Mintegy e törekvés megerő­sítéseként Reagan elnök sajtó- értekezletén nyíltan kijelen­tette: a dél-koreai Boeinggel kapcsolatos incidens paran- csolóan szükségessé teszi az Egyesült Államok és a NATO katonai erejének növelését. Azokban a napokban tehát, amikor az amerikai konrgesz- szus megkezdte a katonai költségvetés megvitatását, a Fehér Ház, a géppel kapcsola­tos provokációra építve, to­vábbi összegeket követel „aZ Egyesült Államok újrafelfegy- verzésére”. Erre az amerikai uralkodó körök öt év alatt több mint másféltrillió dől* lárt kívánnak fordítani. Megfigyelők felhívják a fi­gyelmet arra, hogy Washing­ton és a NATO immár nem is titkolja szándékát, hogy a dél-koreai repülőgéppel vég­rehajtott provokációt az eufó- oai nukleáris fegyverek kor­látozásáról folyó genfi tárgya­lások megtorpedózására is ki­használja — hangsúlyozza vé­gül a kommentár. Pehsztin vezető sajtóértekezlete Szobra és Satila évfordulóján Szobra és Satila az izraeli— libanoni háború következmé­nye fy^u«jblpiv,,a háborúban meg akdftálc semmisíteni a Palesztinái ? Felszabadítási Szervezetet, mint a Palesztinái nép egyetlen törvényes képvi­selőjét. A PFSZ azonban hő­siesen ellenállt a korszerű amerikai s fegyverekkel fel­szerelt izraeli agresszornak, s megerősödve került ki e harc­ból — hangoztatta Mahmud Abbasz(Abu Mazen), a PFSZ végrehajtó bizottságának, vala­mint az El Fatah Központi Bizottságának a tagja, a Pa­lesztinái Baráti Társaságok és a Palesztinái—Szovjét Baráti Társaság elnöke. Mahmud Abbasz szavai a PFSZ moszk­vai képviseletén megtartott sajtóértekezleten hangzottak el,: amelyen megemlékeztek a szabrai és satilai mészárlás el­ső évfordulójáról, és méltatták a palesztin jkérdéssel foglal­kozó legutóbbi genfi értekezlet eredményeit. Képviselőházi határozat Az amerikai képviselőház szerdán egyhangúlag elfoga­dott egy határozatot, amely teljes mértékben a Szovjet­unióra hárítja a felelősséget a szovjet légtérbe behatolt dél- koreai gép sorsáért. A képvi­selők szélsőséges hangnemben ítélték el a Szovjetuniót, és beszédeikben, keményebb meg­torló intézkedésekre szólítot­ták fel Reagan elnököt. A szenátusban ma rendez­nek vitát ugyanerről a kérdés­ről. London Új konzervatív pártelnök Margaret Thatcher a 43 éves, az országos politikában szinte teljesen ismeretlen John Selwyn Gummert nevezte ki szerdán este a Konzervatív Párt elnökévé. Gummer pillanatnyilag par­lamenti államtitkár a fíoglal- koztatasügyi minisztériumban. Ezt a tisztet meg fogja tartani, a kormánynak nem lesz tagja, bár a kabinetüléseken a mi­niszterelnök meghívására részt vesz. HETVEN ÓRA HELSINKIBEN IGAZ BARÁTOK KÖZÖTT I. Csak röviden... GENFBEN tegnap teljes ülést tartott az európai nuk­leáris fegyverek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. VU HSZÜE-CSIEN, a Kínai Népköztársaság Államtanácsá­nak tagja, külügyminiszter tegnap Pekingben fogadta Mi­hail Kaoica szovjet külügymi­niszter-helyettest, aki a kül­ügyminisztérium meghívására tartózkodik Kínában'. A szov­jet- diplomata korábban Csien Csi-csen kínai külügyminisz­ter-helyettessel folytatott meg­beszéléseket. SZINTE BIZTOS, hogy bárki magyar, aki eljut Finnország­ba, érkezése után rögtön a ve­lünk közös vonásokat kezdi keresni. Akárcsak az észak- európgi ország lakói, ha hoz­zánk látogatnak. Az egyik leg­szebb élményem Helsinkiben éppen az volt, hogy a finnek milyen komolyan — nagyon komolyan! — veszik az ősi ro­konságot. — Mi; finnek nagyon sze­retjük a magyarokat — mond­ta Anneli Aarika-Szrok, a Finn—Magyar Baráti Társaság titkára. — Ezért nyíltabbak, kedvesebbek vagyunk velük. Én magam elfogult is vagyok, hiszen tizenhárom esztendőt, a legszebb éveimet töltöttem Magyarországon. Amikor ha­zajöttem, nem szűnt meg ez a jó viszony. Itt- a- társaságnál napi kapcsolatban állok a ma­gyarokkal, s az a munkám, ami igazán szívem szerint va­ló: o finn—magyar barátság ápolásán, fejlesztésén dolgo­zom immár huszonkét éve. Alkalmam volt találkozni Heikki Koskival, a Finn—Ma­gyar Baráti Társaság elnöké­vel is, akiben ugyancsak igaz barátunkat ismerhettem meg. Halkszavú, szerény ember. Megható volt hallgatni, ahogy ’ barátságunk- mindennapjai­ról beszélt: . — Tudja, én azt szeretném, ha minden finn legalább egy­szer ellátogatna Magyaror­szágra. Akkor érezné-tapasz- talná azt, amit jómagam már tizenegyszer átéltem: a ma­gyarok vendégszeretét, közvet­lenségét és azt, hogy köztünk milyen könnyen, milyen ter­mészetességgel szövődnek a barátság szálai. A legfonto­sabb azonban, hogy nagyon hasonlóan vélekedünk fontos dolgokról. Nemcsak a rokoni kapcsolatokról, hanem a ba­rátságról, a békéről. JELENLEG 17 finn és 17 magyar várost köt össze test­vérvárosi kapcsolat. Az első ilyen egyezség 1956-ban Pécs és Lahti kozott született. Az­tán 1964 és 1974 között hét­hét, 1977-től pedig kilenc-ki- lenc város talált egymásra. Az idén Szombathely és Lappeen- ranta. Júniusban a miskolciak vendégeskedtek Tamperében, augusztusban a szegediek mu­tatkoztak be a turkui vásáron. — A Finn—Magyar Baráti Társaság munkájának a mo­torját jelentik ezek a testvér­városi kapcsolatok. De van más is, amiről feltétlenül beszél­nünk kell — folytatta lelkesen Anneli Aarika-Szrok. — Társa­ságunk október 10-én lesz 33 éves. Hosszú utat tett meg, szép eredményekkel büszkél­kedhet. így csak a közelmúlt­y híeisty ösopimukseen Budaptsstlssa k ii Myy. K, ......... ** •VA: ŐX«Ő «?**> **«•«•>* *6*00»*«' *•» ** >«<««© •>:• -it >< r-xcv.Oő.^-x. <*«<«•<<» :<-xvőv.< >6o«{« »ipy.if.v«. > ' :«XvO<.V<>V oo*®*>*><»>• WVv • '>•««" < •>>■' MvK*.-«. >«-•« '**’ - •*>♦*'-' ■ . .... -- ­. ................ * AV.V/< / i . A Finn—Magyar Baráti Társaság újságjának első oldala bői: Helsinkiben 1980-ban avatták fel a Magyar Kultu­rális és Tudományos Közpon­tot, s itt mi is szép otthonhoz jutottunk. Évente négyszer je­lenik meg az újságunk, amely­ben a társaság tevékenységé­vel foglalkozunk, s betekintést nyújtunk a magyarországi eseményekbe. Bekapcsolód­tunk a Bartók-, a Kodály-év rendezvénysorozatába, és ha­sonlóképpen készülünk a Liszt-évre. Szeptember végén látjuk vendégül a híres Pécsi Balettet, de még az ősszel ma­gyar operaénekesek is fellép­nek nálunk. A magyar Haza­fias Népfronttal közösen min­den harmadik esztendőben barátsági hetet rendezünk Ma­gyarországon és Finnország­ban. A következő 1985-ben lesz. Mivel az az esztendő nemzetközi ifjúsági év lesz, úgy gondoljuk, nekünk is a fiatalok ismerkedését kell se­gítenünk. Különösen aktuális téma volt Helsinkiben ottjártamkor a finn—magyar kulturális együttműködés Akkor ülése­zett az .a bizottság, amelynek tagjai a két nép kulturális együttműködésének eredmé- nveit foglalják közös kötetbe. Jaakko Numminen kuiturábs államtitkárt, a szerkesztő bi­zottság finn csoportjának ve­zetőiét erről az együttműkö­désről kérdeztem: — Szoros és intenzív kap­csolatok 'kötnek bennünket össze. Rendszeresek a tudó­sok. művészek találkozói, sok finn kórus járt Magyarorszá­gon, sok magyar muzsikus ná­lunk. De sokrétűek az embe­ri kapcsolatok is. Egyébként 1985-ben ünne­peljük — folytatta — a Kale­vala megszületésének 150. év­fordulóját. Szeretnénk, ha kül­földön, így Magyarországon Is lennének megemlékezések. A Kalevalát többször fordították már magyarra, mint bárme­lyik más nyelvre. Négy teljes fordítása van, több részletét külön is átültették magyarra, s tudomásom szerint most ké­szül az ötödik teljes fordítás. Tudja, mi a legérdekesebb? Az afrikai pulari nyelvre ma­gyarról fordították le nemzeti eposzunkat. Szóval ellátnak feladatokkal a magyar—finn kapcsolatok, de én szívesen csinálom. Érdekes feladatom adódik annak a kötetnek a munkálataiban is, mely a finn—magyar kapcsolatok tör­ténetét dolgozza fel. Másfél­száz évre nyúlunk vissza ben­ne, s remélhetően jövőre meg­jelentetjük. A FINN—MAGYAR kapcso­lat a finn társadalomnak nagyon sokat jelent — ezzel a gondolattal fejezte be a be­szélgetést az államtitkár, s hozzátette: — Jó érzés tudni, hogy Közép-Európában nem­csak közeli rokonaink vannak, akikkel szoros szálak kötnek bennünket földrészünk szívé­hez, hanem hűséges társaink is a békéért, a fegyverkezési hajsza megfékezésért vívott harcban. K. M. (Következik: 2. Erőműtől a Vükig)

Next

/
Oldalképek
Tartalom