Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

1983. SZEPTEMBER 13., REDD ■vÄ® Nemzetközi kitekintés SlMT-ukfíva A szakszervezeti mozgalom születésétől kezdve szerepet játszott a dolgozók élet- és munkakörülményeinek meg­változtatásában — mondotta Timmer József, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa tit­kára tegnap délután azon az aktívaértekezleten, amelyet a SZOT Központi Iskolában tartottak az SZMT aktivistái­nak, a városi, járási pártbi­zottságok titkárainak, részvé­telével. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről szólva említette az előadó, hogy megnőtt a szakszervezet ereje, hiszen 350 milliónál több dolgozó tömörül a vilá­gon a mozgalomba. Hatása szinte mérhetetlen lenne, ha valamennyien együtt lépné­nek fel. Timmer József beszélt a szakszervezeti mozgalomban fellelhető törekvésekről, s irányzatokról, s szólt arról, hogy 200 millióan képviselte­tik magukat a szocialista or­szágok dolgozói a Szaksze'rve­zeti Világszövetségben. To­vábbá 150 millióan pedig a Munka Világszövetség­ben tevékenykednek. Az ösz- szefogásra törekvés jellem­zi a többséget. A szolida­ritás erősödése megmutatko­zott az európai országok kon­ferenciáin, ahol nem csupán a munkavállalók gondjairól, hanem a biztonságról és a békéről is szóltak a szakszer­vezetek képviselői. A SZOT titkára a továb­biakban szólt még arról, hogy nagy felelősség hárul a szo­cialista országok szakszerve­zeteire, hiszen nem közöm­bös, hogyan oldják meg gond­jaikat, s milyen szerepet vál­lalnak a társadalmi változá­sokban. Sz, M. A törvényjavaslat vitája (Folytatás az 1. oldalról.) kolták, ki tesz javaslatot a pótképviselőre. Az ilyenre és ehhez hasonlóra a felkészült vitavezető pontos válasza nyomban eloszlatta a téves el­képzelést. Az új intézmények közül magától értetődően Gödöllőn és a járásban is érdeklődést keltett az elöljáróság, hiszen itt is vannak társközségek, amelyeknek közvéleménye ugyancsak úgy érzi, érdekeiket nem képviselik megfelelőkép­pen, háttérbe vannak szorítva. Jó ötlet az elöljáróság, han­goztatták, de, akkor lesz iga­zán jelentősége, ha megadják neki a hatáskört és a döntés jogát Sok szó esett a kiválasztás­ról, a jelölők, jelöltek, no és a megválasztottak felelősségé­ről. A végletekig sarkítva va­laki azt mondta, nálunk na­gyon sokszor azt választják valamilyen tisztségre, akinek jók az összeköttetései, illetve nagyobb a hatalma. Ilyetén­képpen előszeretettel igazga­tókat, elnököket, más vezető­ket, akiknek vélhetően na­gyobb súllyal esik latba a sza­vuk. * Talán a többes jelölés is se­gít abban, hogy az igazán rá­termettek kerüljenek a testü­letekbe, függetlenül a beosztá­suktól. Természetesen ehhez az is kell, hogy megváltozzék az a vélekedés: akit nem vá­lasztanak meg, illetve csak pótképviselő lesz, azt ne te­kintsék bukott embernek. Azért még lehet nagyon jó igazgató, elnök, esztergályos vagy hivatalnok.' Ahhoz, hogy a mostani tör­vényjavaslatot határozattá emelve, a mindennapi munká­ban tartalommal töltsük meg, tovább kell emelni a politikai kultúránkat, ebben is egyetér­tés mutatkozott Gödöllőn, aminek lehetséges voltát a ta­nácskozás résztvevői kérdé­seikkel, hozzászólásaikkal iga­zolták, Érdemiek és felelős­ségteljesek voltak. K. P. Tegnap délután Dunakeszin a tanácstagok, a Hazafias Népfront társadalmi aktívái vettek részt a törvényjavaslat vitáján. A lényegéről dr. Kukorelli István, a városi HNF bizott­ságának elnökségi tagja tájé­koztatta az egybegyűlteket. A törvényjavaslat kidolgozásá­ban — mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának alkot­mányjogi tanszéki munkatár­sa — 1976 óta részt vett, és így kimerítő, pontos informá­ciókkal láthatta el a jelenle­vőket. A tájékoztató után a vita három téma körül bonyolódott. Többen felszólaltak, s helye­selték azt az indítványt, hogy a társközségekben megválasz­tott tanácstagok egyben a község új elöljáróságának is tagjai legyenek. Az elöljárósá­gok serkentően hatnának majd a néhány éve lanyhuló köz­életre. Azzal a javaslattal, hogy minden választókerületben két vagy több jelöltet indít­sanak a választásokon, többen nem értettek egyet. A vesztés jelöltnek ugyanis, az eddigi tapasztalatok szerint, mind a közéletben, mind a magánélet­ben presztízsveszteséget je­lént, ha nem rá szavaznak az állampolgárok. A vita résztvevői a jelölő gyűlés utáni korteskedést nem értették teljesen világo­san, Néháhyan úgy érezték, hogy ez a forma csak egyéni kapcsolatok, rokoni szálak megmozgatására ad lehetősé­get. A jelenlevők gazdag ta­pasztalataikat a későbbi üze­mi vitákon kamatoztathatják majd; továbbadhatják elkép­zeléseiket, információikat is. Mr. A. Átfogó képet ad a szovjet iparról Nemesik a szakembereknek síéi A szovjet külkereskedel­mi egyesülések árukínála­táról, valamint az őszi BNV-n bemutatásra kerülő újdonságokról Oleg Andro- szov, a szovjet kiállítás igazgatója adott tájékozta­tást az APN tudósítójának. — Kiállításunk alapterülete a központi fekvésű A pavilon­ban 1350 négyzetméter és 150 négyzetméter a szabad téren. A látogatók összességében több mint kétezer kiállítási tárgyat láthatnak a szovjet ipar ter­mékeiből. Ebben az évben nyolc külke­reskedelmi egyesülés vesz részt a kiállításon, továbbá a Szov­jetunió Idegenforgalmi Álla­mi Bizottsága, a Szputnyik nemzetközi ifjúsági utazási iroda és bemutatkozik az egyik autonóm szovjet szocia­lista köztársaság — a Mordvin ASZSZK. Amikor a kiállítás előkészü­letei folytak, arra törekedtünk, hogy a kiállítás ne csak a szakemberek érdeklődését vált­sa ki, hanem valamennyi láto­gatóét. Ami az egyes részle­geinket illeti, elsősorban azo­kat a dolgokat szeretnénk a látogatók elé tárni. amelyek átfogó képet adnak a szovjet— magyar együttműködés ered­ményeiről. Így . például a Technointorg külkereskedelmi egyesülés kiállítási anyaga kö­zött láthatják a szovjet—ma­gyar kooperációban gyártott műszaki fogyasztási cikkeket: rádiókat, magnókat, akusztikai berendezéseket, televíziókat hűtőgépeket, elektromos ház­tartási eszközöket. Cserébe a szovjet képcsövekért Magyar- ország mintegy 350 ezer le­mezjátszó-részegységeket és mágneses hangszedőt szállít a Szovjetuniónak, s ezeket a Ve­ga—328-sztereo és a VEF— 260—SIGMA magnós rádiókba építik be. Ugyanott, a Technointorg részlegénél mutatkozik be p szovjet óraipar is a legkiilöo felébb formájú és márkájú karórákkal, faliórákkal, aszta­li órákkal. Ezek közül sokat szállítunk Magyarországra. Mint mindig, most is nagy érdeklődésre számíthat az Av- toexport külkereskedelmi egye­sülés kiállítása, kint a szabad­ban. Az a gyors fejlődés, ami a szovjet gépkocsiiparban az utóbbi évek alatt végbement, megteremtette az előfeltétele­ket, hogy országaink között az autóipari szakosodás és koo­peráció növekedjék. Magyar partnereink műszereket gyár­tanak a Volgái Autógyárnak, cserébe viszont kész Lada gépkocsikat szállítunk. Agyár egyik legújabb terméke, a VÁZ —2107 bizonyára nagy érdek­lődést vált majd ki a látoga­tókból, csak úgy. mint a VOL­GA—GAZ—3102 típusú új gép­kocsi modell is. A Raznoexport külkereske­delmi egyesülés kötöttáruval, bőrdíszművel,, játékokkal vesz részt a kiállításon. Az évek óta kialakult szo­kás szerint az őszi BNV-n mindig bemutatkozik egy szov­jet köztársaság. Ez alkalommal a Mordvin ASZSZK. A kiállí­tás anyagát a köztársaság elektromos iparának termékei nyitják: a SZPEKTR típusú színes televíziók sorozata, amelyek a szaráni televízió- gyárban készülnek. Nagy te­ret kap a Mordvin ASZSZK vezető iparvállalatának, a Szvetotechnika termelési egye­sülésnek a- bemutatása. Ez a legnagyobb szovjet vállalatok egyike, amely világító testek gyártásával foglalkozik, kezd­ve az egyszerű villanykörtétől a legmoderebb kvarc- és ha­logénlámpákig. A Szvetotech­nika termelési egyesülésnek a bemutatása. Ez a legnagyobb szovjet vállalatok egyike, amely világító testek gyártá­sával foglalkozik, kezdve az egyszerű villanykörtétől a leg­modernebb kvarc- és halogén­lámpákig. A Szvetotech- nikánál jelenleg kitűnően üze­mel egy magyar gyártmányú 'ámpagyártó gépsor; a rajta készülő termékek egy részét Magyarországra szállítják. A látogatók megismerked­hetnek a mordvin népművé­szet remekeivel is, bútorokkal, a nemzeti hagyományok sze­rint készült üveggyönggyel hímzett népviseleti ruhákkal. A BNV szovjet kiállítási anyaga átfogó képet ad a fo­gyasztási cikkek termelésében elért eredményeinkről és re­mélem, hogy most is nagy ér­deklődést vált ki a vásár lá­togatóiból. G. Mejzerov APN—KS Ha mindannyian nyújtjuk segítő kezünket Könnyebfien oldódik- a magány A gödöllői városi szociális otthon foglalkoztató üzemét a vácszentlászlói Zöldmező Tsz részlege építette. Barcza Zsolt felvétele öregek. Arcukon sok-sok puha ránc. hajuk ezüst, kezük tétován remeg, de mindig kész a simogatásra. Lábuk el-elvéti a lépést, féltő gondoskodással vigyázzuk őket. mint hajdan ők vigyáztak, minket, amikor járni tanítottak. Mellettük vagyunk a bajban, elesettség- ben, betegségben, ha így hoz­za a sors. Velük örülünk, ha boldogok, ha szép. békés öreg­ségben esteledik rájuk. Társadalmi erőkkel De velük vagyunk-e való­ban? Mert mi legyen a sor­suk azoknak, akik valamilyen okból magukra maradtak? Kik nem tartoznak senkihez, se gyerekük, se párjuk, olyan egyedül állnak, mint az uj­jam? Nekik is szükségük van szeretetre, meleg emberi szó­ra, ételre, vetett ágyra, mint mindenkinek. Család híján róluk a társadalom egészének illik gondoskodnia. Ennek a gondoskodásnak is meg kell teremteni a feltételeit. S ah­hoz, hogy létrehozzuk azokat a kereteket, amelyeket majd megfelelő emberi tartalom­mal tölthetünk ki. sok pénzre van szükség. Az állam kasszá­jában minden forintnak előre megtervezett helye van, egye­bek közt a szóban forgó célra is. Ám sajnos, nem nagyon elég. Vannak olyan dolgok, ame­lyeknek megoldását nem hát­ráltathatják anyagi nehézsé­geink. Ezek közé tartozik az idősekről történő gondoskodás. Pest megyében több mint 180 ezer idős korú ember él, közü­lük mintegy kétezer a hu­szonhárom szociális otthon va­lamelyikében. A hely kevés. Annál több azoknak a száma, akik elhelyezésre várnak, esz­tendők óta. Csaknem egy évtizede már annak, hogy a nagykátai já­rásból, Szentmártonkátáról út­jára indult a kezdeményezés: a hetes otthon. Az idős em­berek innen csak a hét végé­re mennek haza, a többi na­pon együtt vannak, megfele­lő ellátásban , részesülnek. Azóta létesült ilyen otthon Du­nakeszin, Tökölön, Kákán, Ke­mencén — s szeretik is eze­ket vendégeik. Az öregek nap­közi otthonáról el kell monda­ni, hogy minden járásban megtalálhatók és — Százha­lombatta. kivételével — min­den városban. Létrehozásuk szerte a megyében óriási tár­sadalmi erőket mozgatott m°g. ötletek születtek, egész brigá­dok adták két kezük munká­ját, találékonyságukat, hogy minél kevesebből minél töb­bet alkothassanak. A megye szociális otthonai­nak nagy része elavult, műkö­dési feltételeik bizony igen sok kívánnivalót hagynak. A leg­több épület felújításra szorul, illetve szorulna, de mint em­lítettük. szűkös anyagi lehe­tőségeink korlátái közé va­gyunk szorítva. Mit tegyünk? Az állami pénzeszközöket is­mét csak megtoldjuk munká­val. Sok kicsi sokra megy A gödöllői járás üzemei, szövetkezetei, intézményei szép példáját adják a széles körű társadalmi összefogás­nak, amely a szociális ottho­nok támogatására bontakozott ki. S ha a nagykátai járásban méltán említjük dr. Vámos Msiőgaidasátj, erdészet, vízügy Teljesítmény és gondoskodás Tegnap délelőtt összeült a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének Központi Ve­zetősége, hogy megvitassa: a MEDOSZ 25. kongresszu­sa óta végzett munkát, az akkor hozott határozatok vég­rehajtásának állását. Az ülésen részt vett és tájékozta­tót adott a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről dr. Vil­lányi Miklós MÉM-államtitkár; részt vett és felszólalt Gál László, a SZOT főtitkár-helyettese; Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, államtitkár. Az írásban megküldött je­lentéshez dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára mondott szóbeli kiegészítőt. Megálla­pította, hogy a szakszervezeti tagság azonosult a kongresz- szusi határozatokkal s ennek eredményeként — a gazdasági nehézségek ellenére — a cél­kitűzések évről évre teljesül­tek. A mező-, erdő-, és víz- gazdálkodás kielégítette a la­kosság egyre növekvő igé­nyeit, emellett a növekvő exportfeladatnak is eleget tu­dott tenni. Az értékelt időszak jelen­tős társadalompolitikai intéz­kedése volt a csökkenteti munkaidőre való áttérés. A MEDOSZ-hoz tartozó ágaza­tokban. ahol csaknem 408 ezer szervezett dolgozó van. a múlt év. elejétől ez év közepéig több mint 180 ezer ember számára teremtették meg a feltételeket az új munkarend­re. Ellentmondás viszont, hogy néhány helyen nőtt a mun­kaidőn túli mellékfoglalkozta­tás, gond az állattartó gazda­ságokban a csökkent munka­idő hatásaként jelentkező többletlétszám, és a nagyobb szakmai ismerettel járó több­letbér kifizetése. — A MEDOSZ 25. kongresz- szusának egyik határozata úgy szól, hogy az erdőgazda­ságban. kedvezőtlen munkakö­rülmények között foglalkoz­tatott. alacsony jövedelmű dol­gozók számára központi bér­emelést szükséges kieszközölni — emelte kj Dobi Ferenc fő­titkár. — Ez az állami szervek pvveié’-té'ével is találkozott éc a múlt év áprilisában 27 ezer erdészeti dolgozó 45 millió fo­rint, bérfejlesztésben részesült. Évekig tartó, nem csekély anyagiakat felemésztő feladat az állami gazdaságok kezelé­sében levő. úgynevezett cse­lédlakások felszámolása, illet­ve a korszerűsítésre szoruló épületek felújítása. Nem ke­vés anyagi ráfordításával évente csaknem 1000 cselédla­kást sikerült megszüntetni. helvettük — többségükben te­lepszerű — korszerű családi házak épültek. Nagy alapossággal tért ki az írásos jelentés és az ezt ki­egészítő főtitkári beszámoló a munka- és üzemegészségügy, a társadalombiztosítás fejlesz­tésére, a munkavédelemre (itt változatlanul sok gondot okoz a munka- és védőruhák, az égvén! védőeszközök, a védő- berendezések és felszerelések minősége, olykor mennyisége, s légióként használhatósága) a munkahelyi közművelődés­re. a testnevelési és sportmun­kára, a szakszervezeti aiap- czervezéti munka korszerűsí­tésére. s nem utolsósorban a MEDOSZ nemzetközi tevé­kenységére. Sz. Zs. Erzsébet főorvosnak és mun­katársainak áldozatos, kezde­ményező tevékenységét az idős korúak gondozásában, ak­kor a gödöllői járásból dr. Keresztes Miklós főorvos neve kívánkozik ide. aki fáradha­tatlanul szervezi a felajánlá­sok végrehajtását, lelkesen, fáradságot nem ismerve tobo­rozza a segítséget az otthonok fenntartásához. Szerződéseket lapozunk, amelyekből megtudható, ki mit vállalt azért, hogy szebbé te­gye az idős emberek napjait. A túrái Magyar—Kubai Ba­rátság Tsz például téli táro­lásra alkalmas zöldségfélékkel segíti kj a helybeli szociális otthont. Építőipari és szak­ipari brigádjai az otthon épü­leteinek karbantartásához, a berendezések javításához ad­ják kezük munkáját, szabad idejükben,. A,.kögös>, gazdaság az,otthon húsellátásának javí­tása érdekében az ott hízó né­hány sertésnek időnként ta­karmányt juttat, hogy arra is kevesebbet kelljen áldozni. A péceli szociális otthont támogatja a Rákosvölgye Tsz, a dányi Magvető Tsz, a pé­celi Ruhaipari Szövetkezet, a TRI-TON, a vegyesipari és a vasipari szövetkezet, valamint a helyi áfész. Ez utóbbinak Ramovill szervize például karbantartia az otthon hűtőgé­peit, televízió- és rádiókészü­lékeit. Más részlegük vállal­ja a lakatos-, a vízszerelési, a kőműves-munkákat. ősszel vagy tavasszal, ahogyan az otthon kéri, felszántják a hoz­zá tartozó kertet. A szadai szociális otthon fenntartását, felújítását is töb­ben szívügyüknek tekintették, s-tekintik. Felsorolhatjuk köz­tük a kerepestarcsai Szilas- menti Tsz-t, a PEFÉM veres- egyházi fémöntő gyáregységét, a veresegyházi költségvetési üzemet, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem tangazdaságát, vagy Gyuris Károly építész- tervezőt — s nem utolsósor­ban Szada, illetve Veresegy­ház tanácsának vezetőit, dol­gozóit. A domonyi otthont jelentős mértékben támogatja az ikladi Ipari Műszergyár, szorosan együttműködve az összefogás Tsz-szel, illetve az aszódi költ­ségvetési üzemmel. Egyenként nem nagv dol­gok ezek. Ám itt is igaznak bizonyul a néni bölcsesség: sok kicsi sokra megy. Nem egy­szer milliókra. Közösséget teremtve Roppant csüggesztő tud len­ni a magány. Egy darabig. Aztán később súlya van. Rá­nehezedik az emberre, nyom- ia, letiporja. megbénítja, talán meg is öli. Ha hagyjuk. És na­gyon sokan vannak egyedül öregeink közül. Az okok száz­félék. de most nem az ok a fontos. Hanem az, hogy miként mozdulunk mi. mindannyian, hogyan — és mikor — nyújt­juk segítő kezünket, erős, fia­tal karunkat kapaszkodónak. Az a fontos hogy teremtünk-e számukra olyan közösséget, amelyben nem nyomaszt anv- nyira az esztendők súlya, amelyben könnyebben oldó­dik a magány. Bálint Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom