Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

Hmm CSdSIEőn és Dunakeszin Felkészült, érdemi párbeszéd legkesMft o választási fofvényiavaslat vifájn > Országszerte megkezdődtek jj tegnap az országgyűlési kepvi- ^ selök és tanácstagok választá- í sáról szóló törvényjavaslat szé- g les körű társadalmi vitái. Mc- Ä gyénkben hétfőn kilenc helyen & tartottak különféle rétegeknek Yy szóló eszmecserét. Közülük ket- Yá tőn tudósítóink is részt vettek. Noha a gödöllői tanácsko­záson is a szokásos módon zajlottak az események: vita­indító, kérdések, válaszok, majd észrevételek, javaslatok, érződött, nem szokványos dol­gokról folyik a szó. Már a kérdésekből is kiderült, felte­vőik a törvénytervezetet átta­nulmányozták, vagy legalábbis elolvasták. S nem kevésbé ez, hogy mindahányan, akik meg­szólaltak, tisztában vannak vele, ez a mindnyájunkat érintS törvény hosszabb távra szabja meg közéleti tevékeny­ségünk lényegét és mikéntjét. Minden kérdező és hozzászó­ló tapasztalatait is egybevetet­te a tervezettel, kiemelve az általa vélt előnyeit és hátrá­nyait. Egyértelműen helyesel­ték a többes jelölés általános­sá és kötelezővé tételét, ugyan­akkor kifejezték aggályukat is: vajon sikerül-e megfelelő számú, rátermett, tevékeny, <c közért fáradozni kész jelöltet találni. Utaltak arra a közis­mert jelenségre, hogy a tanácsi testületek tagjainak csak egy i’észe bizonyul aktívnak, sokan a ciklusban egyszer sem hal­latják hangjukat, s ami ennél is rosszabb, minden javasla­tot automatikusan megszavaz­nak. Talán meglepő, de néhányan kifogásolták a pótképviselő, póttanácstag elnevezést, mondván, a magyar nyelvben, észjárásban a pót bizonyos le­fokozást fejez ki. S ha már itt tartunk, folytassuk ezzel. Kér­désként merült fel, hogy a póttanácstag részt vehet-e a mindennapi közéleti tevékeny­ségben, s ha tevékenykedik a körzetben, nem csökkenti-e a VALAHOGY H angos riadót kell fújni jó néhány megyei te­lepülésen — például Foton —, mivel annyira elszennyeződött a talaj, nem talajvíz, hanem szennyvíz, nyersebben, de a tényeknek megfelelően fogalmazva, trágyalé buk­kan fel némely helyen a mélyebb alapozásoknál. A szakemberek azt mondják erre, az altalaj telítődött az így-úgy szikkasztott szenny­vizekkel. Késedelmes felis­merések, tegnapi mulasz­tások köszönnek vissza ezen a módon, amint az sem más, mint szembekö- tősdi, hogy Szentendrén, a Bükkös-patak vízgyűjtő te­rületén ásott űrgödrök so* rakoznak, 300 és 600 köb­méter közöttiek, ebbe ke­rülnek a különböző üzemi szennyvizek, azután innét széo folyamatosan átszivá­rognak a patakba ... Túlzott lenne az aggoda­lom? A megyében a szennyvizeknek a kilenc­ven százaléka nem megfe­lelő tisztítóberendezésekbe, a huszonkilenc nagyobb közüzemi tisztítótelep közül például csupán tizennégy­nek megfelelő a hatásfo­ka ... Intézmények és ma­gánosok szennyvize árad tisztítás nélkül a talajba, az élővizekbe, azaz az ag­godalom már szinte nem is elég, többről van szó, veszélyről, a veszedelem, érzékeléséről. Az újságíró szerény tapasztalatait meg­erősítik egy dokumentum mondatai, így hangzanak: „A természetes tiszta víz rangja és értéke rövidesen az energiáéhoz lesz hason­ló. A tiszta víz hiánya az energiaválságnál kritiku­sabb lehet, mert míg az energiahordozók importál­hatok, vagy szükség ese­tén helyettesíthetők, az ivóvíz minőségű tiszta víz importjának nincs realitá­sa, pótlására nincs mód, helyettesítésére nincs alter­natív megoldás”. A citá­tum a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöksé­ge környezetvédelmi bizott­sága 1982. február 16-i ülé­sének állásfoglalásából származik. Túlzott lenne az aggo­dalom? Hiszen igazsága vélhető annak az okosko­dásnak — annak a sok he­lyen hallható okoskodás­nak!—, ami szerint vala­hogy mindig volt, majd csak lesz valahogy ezek­ben az ügyekben, gondok­ban is, mert olyan még nem volt, hogy valahogy ne lett volna... A va1 a- hogy. a volt meg a volna stiláris pongyolasága való­jában a vélemény, a ha­mis vélemény ingatagságát, tarthatatlanságát szeremé födni, mert hiszen tény­leg, ki tagadhatná, vala­hogy — és minden ügyben, bajban — mindig volt...?! Éppen azért tartunk ott, ahol vagyunk, mert évtize­deken, évszázadokon át ez a valahogy fura filozófiá­jává lett azoknak, akiknek a cselekvésre kötelezés, il­letve a cselekvés lett vol­na a dolga, mert gyakor­lata alakult ki annak, hogy bízzuk a holnapra azt is, amit már tegnap kel’ett volna égető feladatként megoldani. Nem véletlen tehát, hogy még a városok vízvezeték- és csatornahá­lózatának megépítése is ott sorakozik a mai teen­dők között, hiszen a fel- szabadulás előtt jó néhány olyan esztendő került be a krónikába, amikor a me­gyében egyetlen méternyi vízvezeték, csatorna sem épült. így már nem csoda, hogy bár 1975 és 1982 kö­zött a megyében megkét­szereződött a csatornahá­lózatba bekapcsolt lakások­nak a száma, a teljes ál­lománynak még mindig csak b tizenegy százalékát éri el; irdatlan mélységből kellett elindulni fölfelé. Ráadásul nem ez az egyet­len pótolnivaló, hanem szinte minden másban — utaktól a közintézmények hálózatáig —, nyakunkban az adósságok terhe, s igen­csak kemény legénynek kell lennie azoknak a he­lyi vezetőknek, akiknek van bátorságuk kimondani, most már nem ez, nem az következik, hanem a csa­tornázás ... Keménynek, mivel a közgondolkodás hajlik a valahogy majd lesz fölkínálta szembekö- tősdire, lévén a beruházá­soknak ez a része nem olyan megfogható, mint se­regnyi más, ráadásul a legdrágábbak közé tarto­zó ...! T ársadalmi munkában nem lehet tisztítómű­veket, gerincvezeté­keket építeni, ám lelni már l-’zdeményezéseket arra — így Gödöllőn, Budaörsön —, hogy társulati alapon, az erők összefogásával, a tanács, a gazdálkodó egy­ségek, a lakosság pénzfor­rásainak egyesítésével le­gyenek úrrá a mind súlyo­sabb gondon. Ezek a kez­deményezések azt tanúsít­ják, hogy a lakosság egy része fölismerte a valahogy majd lesz filozófia tartha­tatlanságát, ön- és közve­szélyességét, azt, hogy itt már nem a távoli holnap­ról van séó, hanem a köz­vetlen jelenről. E fölisme­rés lehetségessége most már példákkal igazolt tény, azaz biztatást adhat azok­nak, akik gondoltak ugyan az összefogásra, de nem merték elkezdeni szervezé­sét, sőt, megemlítését is későbbre halasztották. Er­re a biztatásra nagy a szükség. Mert lassan mái nem lesz majd később ... Mészáros Ottó tanácstag hatáskörét. At esz­mecsere végén abban állapod­tak meg; a feladat annyi, hogy abból nemcsak nekik, hanem másoknak is jut, akik részt kérnek a lakókörzet fej­lesztéséből. Egyöntetű az egyetértés « többes jelölést illetően, de ér­dekes módon ettől egy kicsit félnek is némelyek. Például attól, hogy nincs megszabva a jelölhető személyek számának felső határa. S mi van akkor, tették fel a szónoki kérdésig ha mondjuk húszat jelölnek. Gyakorlatilag ennek aligha van realitása, de miért ne vá­laszthatnánk háromból vagy négyből? Helyeslőleg vették tudomá­sul az országos listát, de felve­tődött, hogy ilyen külön lista a városokban is lehetne, ame­lyen néhány olyan embert je­lölnének, akiknek a munkája a szó szoros értelmében min­den egyes lakó életét, helyze­tét befolyásolja. Továbbra is a jelölésnél maradva, a választási, taná­csi munkában gyakorlottak mondották, hogy a sikerület­len gyűlés és áz új között megszabott három nap túl rö­vid idő az alapos felkészülés­hez, a megfelelő személyek felkutatásához. Legalább ölt­napos terminust javasoltak. Említettük az elején, hogy a gödöllői eszmecsere résztvevői alaposan felkészültek a vitá­ra. Ám azon sincs mit cso­dálni, hogy egy-egy kérdés­ben félreértések akadtak. Egyebek között azt is tuda­kol;/tatás a 3. oldalon.) Ma: 3. oldal: Könnyebben oldódik a magány Nemcsak a szakembereknek szól 4. oldal: Kőbánya bemutatkozott Ecseren Vonzóvá tenni a programokat 7. oldal: Remeklő megyei csapatok Szenzáció: Szigetújfalu 8. oldal: Hídkcrfátnak ütközött :fe=-.s PEST 3MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 216. SZÄM I, IO (»rillt 1983. SZEPTEMBER 13., KEDD Ipar! szövetkezetek a mérlegen Az idén megtért a lendület áltadnak kiemelkedő közösségek Is Néhány hónappal ezelőtt az elmúlt esztendő értékelésekor még a megye legdinamiku­sabban fejlődő gazdálkodói között emlegettük az ipari szövetkezeteket. A helyzet azonban megváltozott: az első félév mérlege azt mutatja, hogy sok gond nehezíti hely­zetüket, s emiatt összességé­ben több mint öt százalékkal elmaradtak a tervek teljesíté­sétől. Igazán csak most értékelhe­tők azok az erőfeszítések, amelyekkel az utóbbi évek­ben — a termékszerkezet át­alakítását választva — igye­keztek megszilárdítani a ter­melés biztonságát. Tegyük hozzá, nem mindenütt siker­rel. Szűkebb pátriánkban ti­zenöt szövetkezetben 15 szá­zalékot meghaladóan csöMkent a termelés. Emiatt nehéz hely­zetben van egyebek között a Péceli Ruhaipari Szövetkezet, a Taksonyi Háziipari Szövet­kezet, a Tri-Ton, valamint a Fóti Műanyag- és Faipari Szövetkezet. Mint a felsorolás­ból is látszik, elsősorban a könnyűipari tevékenységet folytató kollektívák maradtak el jelentősen a tervteljesítés­sel. Akadnak viszont kiemel­kedő eredményt elérő közös­ségek is. Példaként a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezetei, a Dél-budai Szolgáltató Szövet­kezetei és a Péceli Vegyes­ipari Szövetkezetei említhet­jük, amelyek átlagosan 20—40 százalékkal szárnyalták túl a számításokat. Az értékesítés szintén ve­gyes képet mutat. A legtöbb helyen a piaci helyzet kedve­zőtlen alakulása miatt csak nagy nehézségek árán tudnak új vevőkkel kapcsolatot te­remteni. Bár összességében nőtt az export, az olyannyira fontos tőkés kiszállítások visz- szaestek, s elmaradtak a várt­tól. Kisebb a kereskedelem érdeklődése a megye szövet­kezeteinek termékei iránt ide­haza is. Súlyosbítja a helyzetet a nagyarányú létszámcsökkenés. Az elmúlt hónapokban néhány kollektívától megindult a nagyarányú elvándorlás. A Taksonyi Háziipari Szövetke­zetnél például több mint egy- harmaddal kevesebben dol­goznak most, mint az eszten­dő elején. Ugyancsak nehéz helyzetben van a Dabasi Elektromos és Fémipari Szö­vetkezet, amely a KISZÖV többszöri figyelmeztetése el­lenére az idén eddig csaknem 13 (!) százalékkal növelte a bérszínvonalát, s ennek pénz­ügyi — elsősorban adózási •— terhei próbára teszik majd a kollektíva teherbírását. Jól fejlőiitek a kisszövetke­zetek. Gondot csupán az okoz, hogy a rájuk érvényes szabá­lyozók nem ösztönöznek kel­lően arra, hogy mind több közösség válassza tevékeny­sége középpontjául a lakossági szolgáltatást. A KISZÖV Szentendrén megtartott küldöttértekezletén Bernáth Tibor, a szövetség elnöke arra figyelmeztette a közösségek képviselőit: a ne­héz feltételek között gyorsabb termékszerkezet-átalakítással, az eddiginél megfontoltabb bér- és beruházáspolitikával tegyenek meg mindent, hogy teljesíthessék éves terveiket. F. Z. Hazánkba érkezett Sir Geoffrey Howe Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezett Sir Qeoffrey Howe brit külügyminiszter. Az an­gol diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendég­látója fogadta. Jelen volt Bá­nyász Rezső, hazánk londoni, valamint Peter William Unwin, Nagy-Britannia és Észak-íror- szág Egyesült Királyság bu­dapesti nagykövete. „...A föld itt minket illet..." Szolidaritási est Dabason Az ifjúsági napok keretében Szombaton este 7 órakor a dabasi II. kerületi művelődé­si központban műsoros szoli­daritási találkozót rendezett a KISZ nagyközségi bizottsága a dabasi ifjúsági napok ke­retében. Az eseményen meg­emlékeztek a fasiszta katonai puccsal megdöntött Allende- kormány működéséről, és a múlt hét csütörtökén Chilében Pinochet diktatúrája ellen szervezett országos szolidari­tási napról, a többi latin-ame­rikai, valamint a palesztin és afrikai felszabadítási és füg­getlenségi mozgalmak helyze­téről és szerepéről. Este hét órakor a művelő­dési ház udvarán gyülekeztek a résztvevők. Itt elsőként Csiz­madia Sándor pécsi pol-beat énekes ismert forradalmi da­lokkal köszöntötte a megjelen­teket. „...A föld itt minket il­Papirossal a föld körül Pontosan körülérné a földgolyót a Papíripari Szövetkezet fóti üzemében évente készített szá­mológép- és telexpapír, amely ha a valóságban nem is jut el, de üzeneteivel világrészeket kapcsol össze. Barcza Zsolt felvétel« let...” — messzire szállt az ének, az ismert uruguayi szer­ző, Daniel Viglietti dala. A kó­rusba a Magyarországon tanu­ló dél-afrikai, namíbiai diákok — kilenctagú csoportjuk vett részt a rendezvényen — is be­kapcsolódtak. A program ezután a műve­lődési ház nagytermében foly­tatódott, ahol a dél-afrikai diákok együttese adta elő mű­sorát. A fiatal közönség nagy tapssal köszöntötte az ősi népi táncokból bemutatott részle­teket, majd az egyik afrikai diák ékes magyarsággal hazá­jának forradalmi versét szaval­ta el. Ezt követően a tánccso­port a bányavidékek munkás­folklórjából villantott fel ké­peket. A bolgár népzenét játszó Zsarátnok együttes volt a so­ros fellépő a műsorban, őket a Ki mit tud?-ból is jól ismert Martenica táncegyüttes követ­te a pódiumon. A szolidaritási műsor Után baráti beszélgetés kezdődött, ahol a dabasi és a külföldi fia­talok hétköznapi életükről cse­réltek eszmét. Szí. M. Ü K ÖTÉ t í TE Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Mengisztu Haila Maria- mot, a Szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzó- tanácsa elnökét, az etióp for­radalom győzelmének 9. év­fordulója alkalmából. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szeptember 6—11. között látogatást tett Portu­gáliában. Az MSZMP képviseletében Szűrös Mátyás részt vett : a PKP központi lapja, az „Avan- te” ünnepségén. Kárpáti Ferenc altábornagy, a magyar néphadsereg politi­kai főcsoportfőnöke, honvédel­mi miniszterhelyettes vezeté­sével hétfőn katonai delegáció utazott hivatalos, baráti láto­gatásra a Szovjetunióba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom