Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-11 / 215. szám
1983. SZEPTEMBER 11., VASÁRNAP ’kMHoo Gy&rsmédeg az idegenforgalomról Kevesebb a külföldi vendég ^ A mezőgazdaságnak nem, az idegenforgalom számára f annál kedvezőbb volt az idei nyár. Korán kezdődött a 2 kánikula, alig akadt esős nap. Mint a lapunkban is kö- í zöit országos idegenforgalmi gyorsjelentésből kitűnik, j! a korábbi esztendőkénél több külföldi látogatott hoz- ff zánk, s nem csökkent a hazaiak kiránduló, tűrázó, üdü- ff lő kedve sem. 2 Érezték-e ezt a tendenciát Pest megye, a Dunakanyar, 2 a Ráekevei-Duna, a Börzsöny és a Pilis vendéglátói is? f A kérdésre dr. Fekete Lajos, a Pest megyei Tanács k(T- á reskédelmi osztályvezető-helyettese válaszol. HÉT HÍRE HÁZI BÁLVÁNY O A Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban Lenin pártja címmel kiállítás nyílt. Budapest volt a színhelye a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület konferenciájának. @ Országos szójatermesztési bemutató zajlott le a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban. $ A hét híre az is, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége a családok televíziózási szokásait tekintette át. Késsül a karó A Nagykunsági erdő- és fafeldolgozó gazdaság ceglédi erdészetében a legnagyobb fejtörést az okozza, hogy a kevésbé értékes akácfát mire tudják használni. A képen látható Pávszki János segítségével például szőlőkarót fűrészelnek az akáctörzsekből. Trencsényi Zoltán felvétele Tavaly, a kisvállalkozások alakulásának első évében 23 kisvállalat, 105 kisszövetkezet, 2775 vállalati gazdasági munkaközösség, 477 ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, 218 mezőgazdasági szakcsoport, valamint 2341 magán gazdasági munkaközösség jött létre. Az év elején a mar ginszemélyek i vállalkozási kedve volt nagyobb, a második félévtől kezdődően azonban a szocialista vállalatokhoz kapcsolódó új kisüzemi formák száma növekedett jobban, közülük elsősorban a vállalati gazdasági munkaközösségeké. A kisvállalatok, a kisszövetkezetek, az ipari és szolgáltató szövetkezeti, szakcsoportok döntően az iparban és az . építőiparban működnek. A vállalati gazdasági munkaköKovács László, a szakszervezet főtitkára beszédében méltatta a nyolcvanezer bányász áldozatkész munkáját. Utalt apra, hogy a bányászszakszervezet hét évtizedes fennállása alatt sokat tett azért, hogy tagjai, a bányaipar dolgozói mind jobb körülmények között végezzék munkájukat, szebb és jobb életük legyen. A főtitkár kiemelte: a hazai szén-, szénhidrogén-, érc- és ásványvagyon fokozott kiaknázása, a hatékonyság, a gazdaságosság és az exportképesség fokozása, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása a bányaipar egész kollektíváját nagy feladatok elé állította. Ennek megfelelően az ágazat felmérte a hazai szénás ásványvagyon helyzetét. Program készült, amely az ezredfordulóig meghatározza a szénbányászattal szembeni népgazdasági igényeket, az ahhoz szükséges fejlesztéseket, a bányászati beruházásokat. Ennék megfelelően épülnek az új bányák. A termelési célok ismeretében a szak- szervezet kidolgozott egy Elmaradás az átlagtól — Arra számítottunk, hogy idén jelentősen megugrik a forgalom. A belföldi turizmus esetében azért, mert a dráguló utazási költségek miatt a fővárosiak gyakrabban választanak rövidebb úticélt. Ügy gondoltuk, a szocialista országokból érkező vendégek száma is nő, s a forint többszöri leértékelése miatt több nyugati turista is szívósén látogat hozzánk. Országosan bevált a prognózis, a mi területeinken azonban korántsem ilyen örvendetes a fejlődés.1 Igaz, adataink csak július végéig pontosak, s ezek is csak a szervezett csoportok tagjaira, illetve azokra vo-' natkoznak, akik valamely kereskedelmi szálláshelyen, ázaz szállodában, kempingben, üdülőben pihentek. A statisztika szerint tehát országosan <7 százalékkal több volt a külföldi vendég, nálunk csak 3 százalékos a fejlődés. A belföldi turizmus 3,2 százalékkal zösségek többsége a gazdavállalat profiljában vágó, főként termelő, vagy a termelést elősegítő munkát végez. A magán ' munkaközösségek egyharmada iparral, efeyh ir- mada szolgáltatással, s egy- harmada egyéb munkával foglalkozik. Ez utóbbi kategóriába.'trentüri vül: sok tevékenység sofőlhátőj^a^ tárSkéteső "szol* gáládtól a '’tanácsadásón, ’kiállítások, rendezvények szervezésén keresztül számítástechnikai feladatok ellátásáig. A közlekedés minden alága- zata kielégítette a népgazdaság és a lakosság igényeit az év első felében. 20d^-ig szóló komplex szociálpolitikai tervet, amely tartalmazza a termeléshez szükséges létszámigényt, a technika, technológia korszerűsítését, a munka- és életkörülmények fokozatos javításának teendőit. Mint mondotta: folytatni kell a bányászati nagyberuházásokat, javítani a gépesítettség színvonalát, tovább kell munkálkodni a bányabiztonság fokozásán, a munka- és technológiai fegyelem megszilárdításán. Az ünnepi megemlékezés után a vendégek megkoszorúzták a bányász-munkásmozgalom és a munka hőseinek emléktábláját. Az évforduló alkalmából Kovács László kitüntetéseket adott át a bányászmozgalomban kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. A szakszervezeti munkáért jelvény arany fokozatát öten. az ezüst fokozatot tízen, a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést tizenhatan. a földtani kutatás kiváló dolgozója kitüntetést pedig öten vehették át. esett vissza az összesített adatok szerint, s ez a csökkenés nálunk 9 százalék. Minden bizonnyal javítana a képen, ha ide számolnánk az újonnan megnyitott magántulajdonú vagy szerződéses panziókat és fogadókat, annál is'inkább, mert ezekből már 17 működik. De erről nincs adat. Kedvezőtlen jelnek kell tekinteni, hogy míg országos átlagban 80—90 százalékos a nyaralóházak és túrlstáházak kihasználtsága, nálunk csak 60 százalékos a telítettség. A szállodák esetében ez az arány megfelel az országos átlagnak. Arak és rendelvények Az augusztus a korábbi hónapokénál több vendéget hezott, mégis érdemes elgondolkozni azon, mi okozhatja, hogy csökkent az érdeklődés legszebb üdülőhelyeink iránt. A kereskedelmi osztályvezető- helyettes véleménye szerint az okok közül az egyik, hogy az itteni vendéglői és bolti élelmiszerárak eléggé borsosak a szocialista országból érkező turisták számára, ezért, akik idejönnek, azok úgy spórolnak, hogy nem szállodára költik a pénzüket, hanem sátorban alszanak. Hasonló a helyzet a h3zai utazók egy részével is: kiautóznak Budapestről, megeszik az otthonról hozott ebédet, s éste ismét hazautaznak. Ennél iá alaposabb ok lehet, hogy bár fejlődik a kereskedelem, több kulturális íntéitmény,: tőraeg- szervezet, idegehforgálmi Cég tart például a Dunakanyarban nívós rendezvényeket, nincs közöttük kooperáció, A helyi személyszállítás kilométer-teljesítményei 1,7 százalékkal növekedtek, ennél valamivel nagyobb arányban nőtt a szállított utasok száma, elsősorban a vidéki helyi tömegközlekedés fejlődése eredményeként. A Volán helyi járatait 4,3 százalékkal többen vették igénybe, mint tavaly az első félévben. Az áruszállításban megállt a csökkenő tendencia, mind az elszállított áruk mennyiségé, mind pedig az árutonna-kilométerben mért teljesítmény valamelyest emelkedett. Jelentősen — több mint 20 százalékkal — fokozta teljesítményét a nemzetközi közúti áru- szállítás és 17 százalékkal javította eredményeit a vízi közlekedés. Az exportszállítások élénkülése is tapasztalható: a közúti közlekedésben 29,3 százalékkal, a vízi közlekedésben csaknem 23 százalékkal növekedtek. A pénzügyi helyzet az előző évhez képest romlott. A bevételek másfél százalékos növekedése a tervezett érték alatt van, a kiadások viszont 5,4 százalékkal emelkedtek. Elsősorban a vízi és légi közlekedés eredményromlása számottevő: a MAHART bevételeinek csökkenését az üzemeltetési költségek emelkedése és a világpiaci konkurrenda árcsökkentő hatásé okozta, a MALÉV gazdálkodását a kedvezőtlen nemzetközi helyzet, a verseny éleződése, valamint a költségvetési támogatási rendszerben bekövetkezett változás érintette hátrányosan. A munkaerőhelyzet megfelelő, mérséklődött az előző évefcrejel- lemző erőteljes létszámcsökkenés. A várható bérfejlesztés mértéke valamelyest elmarad az előző évekétől, de kedvező tapasztalat, hogy egyre szélesebb körben terjed a teljesítmény szerinti differenciálás, a korszerű, ösztönző bérezés. egységes idegenforgalmi programkínálat és érdekegyeztetés. Ezért a külföldi és a hazai vendég is nehezen találja peg az őt érdeklő időtöltést. A képnek eddig csak egyik, az árnyasabb oldalát láttuk. Pedig néhány örvendetes tényről is beszámolhatunk. Például arról, hogy a magánkezdeményezések nyomán színesebb lett az idegenforgalmi kínálat. Míg az országban eddig — beleértve a fővárost és a Balatont is — 63 panzió és fogadó nyílt, 17 ebből Pest megyei. Budapestet nem számítva 1038 pecsenye-, íángos- és palacsintaárusító hely van a megyékben, közülük 135 a Pest megyei. Ezt akkor értékelhetjük igazán, ha tudjuk, hogy például Somogybán számuk csak 108. Kihasználatlan lehetőségek Az is örvendetes tény, hogy olyan országok turistái érdeklődnek a Pest megyei nevezetességek iránt, akik eddig csak ritkán fordultak meg nálunk. Így például két és fél ezer holland, 600 francia töltött néhány napot kempingjeinkben és szállodáinkban, ugyanakkor visszaesett az NSZK-beliek száma. Figyelemre méltó, hogy például az osztrák kirándulók többnyire csak átutaznák ezeken a vidékeken, a franciák, a hollandok több napig maradnak. Számuk azonban összesen is nagyon alacsony, az idelátogató 33 ezer külföldinek mindössze 1 százaléka a tőkés országbeli vendég. Szüksége van az országnak az idegenforgalomból származó valutabevételekre. Élve természeti adottságaival, a hagyományos vendéglátó tapasztalataival Pest megyében is többet kell e cél érdekében tenni. A Pest megyei Tanács osztályvezető-helyettesének véleménye szerint számtalan a még kihasználatlan lehetőség a szervezésben, a prooa- I sandában és az együttműködésben. A jövőben minden érdekeltnek, de különösen a pest megyei Idegenforgalmi Hivatalnak többet kell tennie azért, hogy jobban kihasználjuk adottságainkat. Cs. A. Szüretelik a csemegét A monori Kossuth Termelőszövetkezet szőlészetében az idén 200 hektárról szüretelik a csemege- és borszőlőt. Most a csemegeszőlőt szedik abból is a közkedvelt Chasselas-t. A a borszőlőből 150 vagonnal várható a szüret befejezéséig. A jövő héten kézdödő borszőlő szedésében a 200 saját dolgozóik mellett segítenek majd a járásbeli általános és középiskolás diákok is. Távolra kerültünk a távolbalátó* kezdeteitől, hiszen annak idején, amikor már nem kísérleti jellegű volt a műsor- sugárzás, azaz előfizetési dijat kellett fizetni, a megyében az első Száz jelentkező között mindössze hatan voltak az ún. egyéni előfizetők, a többi, a kilencvennégy közület, többségében — akkor úgy hívták — kultúrház. Közös rítus akkor a tv-nézés, a csodának szóló áhítattal vonultak fiatalok és idősek szombatonként, vasárnaponként, majd köznapokon is, mert bár látták, nem nagyon hitték, amit látnak, azt tényleg valahol távol, messze sugározza egy adó. Ma humor, 'akkor valóság: szinte nyomozást folytattak némelyek, hol lehet az a vetítő, mely a képet adja..,? Itt kell lennie vagy a készülékben, vagy valamelyik szomszédos szobában, hiszen huncutság ez, ez a kismozi. Kismozi. Sokáig nem tv-nek hívták, hanem igy, s az volt benne a jó, hogy nem kértek a nézőktől belépti díjat —■ bár néhány helyen a megyében megpróbálkoztak vele —, viszont az is igaz, hogy aki álldogálni kényszerült hátul, a terem végében, nem sokat látott, úgy fáradt el Nagy eseménynek számított akkor, ha valaki készüléket vett, az ún. kisképernyős varázsdobozok széles környékről vonzották az ismerősöket és az ismeretleneket, mert bizony akkor szokás volt bekopogtatni idegenekhez is, szabad tévét nézni kérdéssel. Az első nagyképernyős vevő, a Munkácsy...! Igen. nem árt emlékeztetni rá, akkor ez számított sápadt irigységet keltő státusszimbólumnak. Lapunkban olvasói levelekben panaszolták az érintettek, pult alól kél el a nagyképernyős készülék, micsoda dolog ez?! A tízezredik előfizetőt még nagy csinnadratta fogadta' a megyében, 1970-ben viszont már 144 700 előfizetőt tartottak nyilván. A televízió, amint azt ma a szakirodalom jelöli, túljutott első, robbanásszerű terjedési szakaszán. S valóban így van, hiszen a hatvanas években sokkal gyorsabb volt az előfizetők táborának növekedése, mint a hetvenes évtizedben. Ma a megyében a negyedmilliónál tartunk, ám egyre inkább az válik jellemzővé — gondoljunk csak a hordozható készülékekre, illetve a nyaralókban is nélkülözhetetlennek látszó második vevőre —, hogy a családok már nem egy házi bálvány előtt hódolnak, hanem több képernyővel, színessel és fekete-fehérrel, kis és nagy átmérővel bűvöltetek magukat. Ezért nem különlegesség, hogy a megyében évente újonnan vásárolt 15— 16 ezer készülék egyre nagyobb része vagy csere, vagy másodgép, s ritka az, aki most először adja rá a fejét a bolti és a légköri vételre. A nyugdíjasokat kivéve, ma a megyében minden háztartástipus- ban a száz háztartásra jutó készülékek száma száz fölött van, a szellemi foglalkozásúaknál például 117, a munkásosztályhoz tartozóknál 108 s igy tovább. A házibálvány népszerűsége nem veszít erejéből, mert hiszen ezt lehet szidni és dicsérni két falat között, lehet tőle követelni és benne csalódni, azaz már-már olyan sokak számára, mint hű és hűtlen szerető; sem vele, 6em nélküle .,. Túljut a csúcson a lelkesedés, állítják a szakemberek, lassan-lassan a mindent néző műsorfogyasztóból csoportok verbuválódnak, ki-ki kedve, ízlése, ideje szerint ül le • képernyő elé majd. Majd.,.- Napjainkban a megyében * gyermekek havi átlagban na* ponta öt, öt és fél órát töltenek a házibálvény előtt, amint azt osztályfőnökök panaszolják, tanítványaik nem jelentéktelen ’ csoportja szombatvasárnaponként műsorkezdéstől műsorzárásig a huszadik század nagy varázslatának rabja ... S ez már tényleg elgondolkoztató, nem pusztán az így elszaladó idő okán, hanem azért is, mert a műsorok egy része egész egyszerűen nem való a gyermekeknek, de erre — meghökkentő tapasztalata a pedagógusoknak — csak minden tíz családból egyben figyelnek oda a szülők. A legkevesebb időt az aktív kereső és háztartást vezető fiatal nők, valamint a mezőgazdasági fizikai foglalkozású férfiak töltik a házibálvánnyal. Véljük: őket sem szabad idejük változatosabb eltöltésének igénye tartja vissza ... . ......... ... Ké p a kisvállalkozásokról A bányászszakszervezet jubileuma A gépesítettség fokozása 3 A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete megalaku- p lásának 70. évfordulója alkalmából a központi vezetőség 2 szombaton kibővített ünnepi ülést tartott a szakszervezet ff székhazában. Az ülésen részt vett Havasi Ferenc, az ff MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és ff tolmácsolta a párt üdvözletét. Részt vett a tanácskozáson ff Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ka- (f polyi László ipari minisztériumi államtitkár, a kormány p és a minisztérium, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhe- p lyettesc pedig a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevéig ben köszöntötte a résztvevőket. Javulás a közlekedésben Gondoson válogatják a piacra kerülő gyümölcsöt Teherautóra rakják az árut Barcza. Zsolt felvételei
