Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

Kiállítás Kecskeméten Mint már megírtuk, Kecs­keméten országos szőlő-, gyü­mölcs-, zöldség- és kisállatki- állítást rendeznek, mely ma, szeptember 1-én délelőtt 9 órakor nyílik meg a szakszer­vezeti székházban. A kiállításon Pest megyé­ből Nagykőrös, Cegléd, Gödöl­lő és Ráckeve vesz részt kiállí­tási anyaggal. A nagykőrösi kiállítási anyagot az áfész ker­tészeti szakcsoportja állította össze Vida János felvásárlási osztályvezető irányításával. A szőlő, gyümölcs és zöld­ségfélék mellett, galambokat és házinyulakat állítanak ki. A kiállítás szeptember 4-ig tart. Mozibh Piedone Egyiptomban. Szí­nes, szinkronizált olasz ka­landfilm. Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdiómoziban Csendestárs. Színes, szinkro­nizált kanadai film. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. NAGYKŐRÖSI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 206. SZÄM 1983. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Megkezd$i!ett cs tanév Felújították az iskolákat Gyorsan elröpült a nyár. A tanulók újból beültek az is­kolapadokba. Remélhetőleg a vakációban jól kipihenték magukat és sikerült erőt gyűj­Csökkennek a készleteink Vizeink védelmében Hasznosítható felszíni vi­zeinknek csupán tíz százalé­ka tiszta. Nyolcvan százaléka közepesen szennyezett — tisz­títás után emberi fogyasztásra alkalmas —, tíz százaléka pe­dig kimondottan szennyezett. A víz élővilága rendszerint al­kalmazkodik a kedvezőtlen kö­rülményekhez. A többnyire gondatlanságból bekövetkező rendkívüli szennyezésekkel azonban a víz öntisztító képes­sége már nem tud megbirkóz­ni, károsodik az élővilága, romlik a minősége. Károkat okozhatunk vizeinkben azáltal is, hogy partközeiben szemete­lünk. A magyarországi vízpartok teljes hossza kétszázhúszezer kilométer, amely töméntelen szennyezési lehetőséget ad. Ha pedig a víz minősége rom­lik, felhasználható vízkészle­teink is csökkennek. A továb­bi romlás megakadályozására — különösen az utóbbi eszten­dőkben — számos biztató in­tézkedés született. Különböző szintű jogszabályok, hatékony vízminőség-védelmi munka és egy kialakulóban lévő társa­dalmi magatartás is jelzi: igyekszünk védeni természeti kincseinket. Milliárdok beruházásra A vízügyi szervek — a kü­lönböző főhatóságokkal, és a szennyező üzemekkel, vállala­tokkal is együttműködve — rendszeresen vizsgálják, ellen­őrzik folyóink, tavaink vízmi­nőségét. Ennek során évente mintegy kétszázötvenezer in­formációt szereznek be vi­zeinkről. Folyamatosan, min­dennapi munkát jelent a vizek ökológiai stabilitásának meg­őrzése, amit az államigazga­tási jogszabályok mellett a vízvédelmi beruházások szol­gálnak. Ebben az ötéves terv­ben huszonegymilJjArd forin­tot költenek e célsa. örvendetes, hogy az üze­mek, vállalatok, a korábbiak­hoz képest, nagyobb figyelmet fordítanak a vízvédelemre. Beruházásaikat, rekenstruk- cióikat a követelményeknek megfelelően tervezik és vég­zik. A Jászberényi Hűtőgép­gyár és a Hajdúsági Iparmű­vek például méregtelenítő be­rendezéseket épített, a Bor­sodi Vegyi Kombinátban majd­nem másfélmilliárd forintba került egy szennyvíztisztító­rendszer megvalósítása. A szemléletváltozásnak is köszönhetően az elmúlt évek során javult folyóink vízmi­nősége. Tisztább lett a Duna a főváros fölött, kevésbé szennyezett többek között a Sajó és a Hernád. Tény az is, felszíni vizeinknek több mint kilencven százaléka a szom­szédos országokból érkezik, tehát használtan. Ám kilé­péskor nem rosszabb a minő­ségük, mint belépéskor. A Balaton kiemelt védel­mét minisztertanácsi határo­zat is előírja. Természetes, nagy tavaink szabályozására szánt összegnek mintegy két­harmadát e különleges értékű tóra fordítják. Folyik a Keszthelyi öbölben a vízmi­nőségi iszapkotrás, az idén befejeződik a balatonöszödi partszakasz rendezése. Gon­doskodnak a hínárvágásról és néhány közcélú strand rend­behozásáról. A közelmúltban láttak nap­világot a gazdatanácsok ren­deletéi a partmenti szakaszok tisztántartását célozva. A víz minőségét védi az a tila­lomfa is, amelynek értelmé­ben az üdülőkörzetben új ál­lattartótelep nem létesíthető, a meglévőket pedig felül kell vizsgálni. A vizsgálat szerint bár a telepekről közvetlen szennyezés nem jut a tóba, de huszonegy veszélyezteti. Emiatt néhány telepen meg is szüntetik az állattartást, máshol áttérnek az almos­tartásra, ismét másutt korsze­rű, környezetkímélő trágya­kezelést vezetnek be. A tó vize az elmúlt tíz év során egyetlen alkalommal sem volt olyan tiszta, mint az idei nyáron. Ám számolni kell azzal, hogy kiszámítha­tatlan, állapotában váratlan javulás és romlás egyaránt bekövetkezhet. A Velencei-tavon — mely­re egyértelműen a javulás ■ a jellemző —, az idén tovább végzik Velence községnél az északi kanyar partszabályozá­sát. Jelentős kortársi munkák folynak a tó középső és kele­ti medencéiben. Felszín alatti vizeink mi­nősége sajnos romlott az el­múlt időszakban. A károso­dás elsősorban a nitrátosodás- ban jelentkezik, amit a vizs­gálat szerint a lakossági, me­zőgazdasági és ipari szenny- nyezések okoznak. A gondok nemcsak a közműves vízellá­tással nem rendelkező, köz­egészségügyileg veszélyezte­tett kistelepüléseken nagyok, hanem újabban már azokon a településeken is, ahol közmű­ves vízellátás ugyan van, de a szennyvízelvezetés megol­datlan. Hatékony intézkedé­sekre, a már üzemelő és a fontos vízbázisok fokozott vé­delmére van szükség a ma és a holnap kifogástalan vízellá­tása érdekében. Csökkent a szennyezettség Felszíni és felszín alatti vi­zeinket 1981—1982-ben több mint négyszáz esetben érte rendkívüli vízszennyezés. Az esetek túlnyomó többsége (380) hazai eredetű volt. Bár a leggyakoribb szennyező- anyag az olaj volt, ennek aránya a korábbi esztendők­höz képest csökkent. Viszony­lag sok volt a különféle szer­ves anyag okozta rendkívüli szennyezés. A felszíni vizeket ért szennyezések egyharmada a vízi életteret is súlyosan ká­rosította. Megannyi, s nem csupán esy:két esztendőre szóló teen­dőnk van, tehát még azért, hogy folyóink, tavaink, felszín alatti vizeink minőségét meg­óvjuk, javítsuk. Anyagi esz­közökkel. tilalomfákkal és meggyőző szép szóval egy­aránt. K. K. teniük az idei oktatási év fel­adatainak megoldására. Dr. Makai Katalint, a városi tanács vb művelődési, testne­velési és sportosztályának ve­zetőjét arról kérdeztük meg, hogy Nagykőrös városban mi­lyen személyi és tárgyi fel­tételek mellett indulhatott meg az 1983/84-es tanév. Újból felvették Kérdésünkre elmondotta, hogy a sokat emlegetett pe­dagógushiány, mely országo­san is gond, városunkat sem kerülte el. Jelenleg annjn pedagógus hiányzik, mint idáig még egyetlen évben sem. A négy általános iskolában például még 13 pedagógust tudnának foglalkoztatni, főként testnevelés, ének, rajz és orosz szakosokat. A kisegítő iskolában egy gyógypedagógusra, a zeneisko­lában egy fúvóstanárra lenne szükség. A három középisko­lában 5 pedagógus hiányzik. Elsősorban kollégiumi ne­velők és szakoktatók. összességében vizsgálva, 20 pedagógushely betöltetlen Nagykőrösön. Annak ellené­re, hogy az említett állásokat igen kedvező feltételek mellett hirdették meg. Tovább nehezíti a dolgot az, ho?v több pedagógus szü­lési vagy gyermekgondozási szabadságra megy, illetve ka­tonai szolgálatot teljesít. Az ötnapos tanítási hét jelentős erőfeszítéseket kíván a peda­gógusoktól. Kedvező, hogy nyugdíjas pedagógusok is új­ból felvették a munkát, s le­hetőség van arra is, hogy a gyermekgondozási szabadságon levők helyettesítést vállalja­nak. Jó minőségben Az óvodák tekintetében a vizsgált kép sokkal jobb. Minden óvónői állás képesí­tett óvónővel van betöltve. A személyieknél jobbnak ítélte meg az osztályvezetőnő a tár­gyi feltételek javulását. El­mondotta, hogy váltakozó ta­nítás csak a II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskolában fo­lyik, az alsó tagozatosoknak. Az iskolák szépen rendbeté- ve várták a diákokat. A Kos­suth iskola Rákóczi út 29. szá­mú épületében társadalmi ösz- szefogással minden terembe bekötötték a vizet, portalaní- tották az udvart­A volt ipari iskolában pe­dig bevezették a gázfűtést, új mellékhelyiségeket alakítottak ki és egy terem új műanyag padozatot kapott. A II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola Kálvin téri épületében korszerű WC-cso- portot alakítottak ki és kija­vították a 'tetőt. Az iskola fő­épületében is újramázolták a mellékhelyiségeket. Igen szép külsőt kapott az Arany Já­nos Általános Iskola Mento- vich út 2. szám alatti épüle­te. A Petőfi Sándor Általános Iskolában befejeződött az új épület garanciális javítása. Az úgynevezett Kona iskolában műanvag padlót fektettek le és a nyílászárókat lemázolták. A Szí vá v úti tarintézménv ben W.C.-korszerűsítése ke­rítettek sort. A zeneiskolába" úi vízöblftéses W.C-csoportot alakítottak ki. A Kisegítő Iskolában el­vérezték a belső homlokzat festését és kialakítottak egv korszerű tantermet. Határozottan javultak ■ az oktatási feltételek az ipari is­kolában. Az Arany János Gim­názium lánykollégiumának te­tőszerkezetét felújították, s el­végezték a belső homlokzat tatarozását is. A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézetben is el­készültek az éves karbantar­tási munkálatokkal. Az óvodákban meszeltek, padlót csiszoltak, mázoltak és több helyen felújították a vil­lamos hálózatot is. Dr. Makai Katalin osztály- vezető szívesen szólt arról, hogy a különféle munkákat végzők határidőre és jó mi­nőségben eleget tettek vállalá­saiknak. Elismerően szólt az Építőipari Kisszövetkezetek, a Városgazdálkodási Vállalat és a kisiparosok munkájáról. Helytálltak a Gazdasági Mű­szaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet dolgozói is. Kedvezőbb feltételek Köszönettel nyugtázta a szülők jelentős társadalmi munkáját is. Ügy ítélte meg a helyzetet, hogy az új iskolával és az iskolacserékkel . szá­mottevően javultak az okta­tás-nevelés tárgyi feltételei. Sajnos a Kisegítő Iskolában més mindig igen zsúfolt kö­rülmények között tanítanak. A pedagógiai munka és irá­nyítás szempontjából kedve­zőtlen a helyzete a Kossuth Lajos Általános Iskolának, mert öt tagintézményében fo­lyik a munka. Sajnos kevés a tornaterem. A testedzés tor­naszobában folyik vagy leg­feljebb ott sem. összességében vizsgálva a kép megnyugtató, de belenyugodni nem szabad, hanem továbbra is azon kell lenni, hogy a gyermekek ta­nulásához minél kedvezőbb feltételeket teremtsünk. Kovács Katalin Megtalálják a számításukat Adottságok és törekvések Kívülrekednek a választott pályán NEM ÚJDONSÁG, hogy igaz megállapításokat frázissá koptatunk. Jó két évtizeddel ezelőtt az általános iskolai osztályfőnök órái kezdetekor József Attila verssorait mon­datta kórusban a gyerekekkel: „Dolgozni csak pontosan, szé­pen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”. A tanév végére aligha figyelt bárme­lyik gyerek is az idézet értel­mére. Azóta is olvashatjuk, hallhatjuk, olykor torz válto­zatban is e szavakat, közhely­fordulattá váltak. Egy időben unos-untalan az alkotás örö­me szerepelt a munkáról szóló írásokban, beszélgetésekben. Ezt vélte fölfedezni tevékeny­ségében szakmunkás és orvos, mondhatni, bármely foglalko­zás művelője. Manapság a leg- . gyakoribb fordulat: „megtalá­lom a számításomat”. Jellemző, hogy mikor, mi válik divatos szóhasználattá. Annyi azonban bizonyos, hogy az efféle állítások egyszerűsí­tenek. Mindegyikben van igaz­ság, de nem a teljes igazság. Hiszen valóban pontosan és szépen érdemes dolgozni. Az is tagadhatatlan, hogy válasz­tott szakmájában ki-ki szeretné meglelni az alkotás örömét. Ráadásul, meglehetősen szub­jektív annak megítélése, hogy mi az alkotó tevékenység. És abban sincs semmi kivetni­való, ha bárki azt tartja lé­nyegesnek, hogy megtalálja a számítását. Magyarán, hogy munkáját anyagilag és erköl­csileg elismerjék. NINCS TEHÁT semmi cso­dálatos abban, hogy hol ez, hol az a kifejezés ismétlődik, legfelebb megunjuk vagy rá­jövünk, hogy immár elvesztet­te tartalmát, jelentését. A baj akkor kezdődik, ha a panel­szöveg eltakarja az összetet­tebb valóságot, ha elfeledtet lényegi összefüggéseket, ha ki­szorít gondolkodásunkból fon­tos ismérveket. Nevezetesen: manapság a munkaerkölcsre hivatkozni fölös prédikációnak tetszik. Mintha az anyagi ér­dekeltség — ami nem mellé­kesen korántsem valósult meg még tökéletesen — mindenre megoldást kínálna, ösztönző hatását dőreség volna tagadni, de valóban szükségtelenné te­szi a munkával kapcsolatos erkölcsi normákat? Aligha. Avagy elavult volna a hivatás- tudat? Nincs rá szükség, mert a teljesítmény önmagáért be­szél? No és a teljesítményben, a jó néhány pályán egzakt módon nem is mérhető telje­sítményben, nem rejlik ben­ne? Mi kell a jó teljesítmény­hez? Megfelelő képzettség, az adott szakma kellő ismerete, szorgalom, a tehetség kibonta­koztatásához szükséges felté­telek, körülmények. Utóbbiak kevéssé függnek az egyén szándékától, bár többnyire alakíthat rajtftk. A tehetség, a szorgalom viszont személyek­hez kötődik. Mondhatni, hogy vagy van valakinek, vagy nincs. Ami persze — bármi­lyen jól hangzik is — nem egészen igaz. Velünk született adottságaink nem nyújtanak garanciát arra, hogy erőfeszí­tések nélkül, pályánk végez­téig „megéljünk” belőlük. RÉSZBEN AZÉRT, mert a világ fejlődik, az ismeretanyag folytonosan bővül. Azaz mai tudásunk a jövőben kevésnek bizonyul. Másrészt pedig tnin- denkor nagy a csábítás az elé­gedettségre. Arra a magatar­tásra, hogy ne adjunk ki töb­bet magunkból, mint amennyit muszáj. A napi feladatomat megoldottam, a kötelezettsé­gemnek eleget tettem, ellenér­tékét megkaptam, ki kívánhat ennél többet... Az elkényelmesedéstől ép­penséggel a hivatástudat óv­hat meg. Pontosabban: a hi­vatástudat nem engedi — leg­alábbis addig nem, míg ké­pességeink határáig nem ér­tünk — az elégedettséget. Mert arra ösztönöz, hogy ko­rábbi eredményeinket fölül­múljuk. Való igaz, hogy az ilyesfajta törekvés nemegyszer konfliktusokhoz vezet. Aki újat, többet akar, nyilván szembekerül azokkal, akik az átlagost éppen megfelelőnek, s nem megváltozásra érettnek tartják. Presztízsféltésből, kényel­mességből — számos okát tud­juk. Ám az is igaz, hogy nap­jaink jellemző sajátossága a megújulás szükségszerűségé­nek a felismerése. Lehet-e megújulni anélkül, hogy ne volnánk felkészülve az eddigi­től eltérő megoldásokra? A megújulás szándéka a hozzá szükséges szakmai ismeretek nélkül puszta óhaj marad. Hangzatos szólamokkal bárki' előállhat, cselekedni csak az kénes, aki az eszközöket bir­tokolja. HOSSZÚ TÁVON az előbb­relépésre sarkalló hivatástu­dat nélkül veszteség éri az egyént. Lemarad társaitól, rosszabb esetben kívülreked választott pályáján, bár ez nyilván szélsőséges eset. Az egyéni veszteségek összessége azonban társadalmi veszteség­gé is válik. A fejlődés gátjává. M. D. Sport mm mm Sport— Élénkül a teniszeiét Szeptemberben újabb tanfolyam kezdődik Kettős hétvégi találkozón idegenben szerepeltek a körö­si teniszezők a megyei II. osz­tályú csapatbajnokságban. Nk. Kinizsi—Üllői KSK 6:0. Második mérkőzésüket is biz­tosan nyerték a kinizsisek. Dr. Szakáll, Zsikla, Ruzsinszki és Pallai 1—I egyéni, Ruzsinszki, —Pallai és B. Tóth—dr. Sza­káll 1 páros játékot nyert. Az időjárás nem kedvezett Dunai Kőolaj (Százhalom­batta)—Nk. Kinizsi mérkőzés, szokatlan műanyag pályán 1:1- nél esőzés miatt félbeszakadt és újrajátsszék később. Gödön 4 pályán, szép kör­nyezetben, MTE Kupa tenisz- versenyt rendeztek. A népes mezőnyben Pest megyéből egyesületenként csak megha­tározott számú sportoló indul­hatott, de így is két hét végén 4 napig tartott a viadal. A Nk Kinizsit hárman képviselték, s mindannyian jól szerepeltek Az öregfiúk: versenyt 12 induló közül a körösi B. Tóth Ferenc nyerte. A Fészek Kpuáért ví­vott vetélkedőn 32 játékos kö­zül Pallai Lajos harmadik lett. Zsikla Béla a IV. osztályú kategóriában a 64-es táblán a legjobb 8-ig jutott. Gödöllőn két nap rendezték a megyei tömegsport tenisz- bajnokságot. A Nk. Kinizsit heten képviselték. Folytatták jó szereplésüket és mindhárom számban értek el dobogós he­lyezést. Férfi egyesben (18 in­duló volt): 2. Berényi Fe­renc. Ifjúsági egyesben (a 10 indulóból 6 körösi volt): 1—2. Molnár Béla és Berényi Ferenc (a döntőre már nem volt idő a rossz időjárás miatt), 3. Csí­pő Kristóf. Családi párosban (szülő és 16 év alatti gyer­mek, 4 pár közül): 2. Csípő Ba­lázs—Csípő Kristóf. Országos szervezés Az országos tenisziskola ajánlása szerint 4 éves kép­zésben részesítik a körösi te­niszkedvelőket. Az önköltsé­ges tanfolyam díja havi száz forint. Felnőttek is beléphet­nek e szép sportág kedvelői közé. A nemrég létrehozott Ki- nizsi-sporttelepi három sala­kos, valamint a Toldi- és Pe- tőíi-sportcsarnokbeli fedett pályákon sportolhatnak. Az újabb tanfolyamra a fenti színhelyeken szeptember elejé­től Pallai Lajos edzőnél jelent­kezhetnek az érdeklődők. A Nk. Pedagógus SE két ter­mészetjárója Tiszakürtre ke­rékpározott. Ott a csongrádi Ti­pográfia képviselőihez csatla­koztak, majd Tiszaföldvár — Martfű — Szolnok — Kőröste- tétlen — Nagykőrös útvonalon két nap alatt 140 kilométert kerékpároztak. A kinizsisek Budakeszin jár­tak az országos szervezésű vaT” dasparki madarak-fák napján. A természetjárás után vissza­felé az úttörővasúton utaztak a szép Budai-hegység tájain. Kél; túra útvonal Az országjáró diákok orfűi országos találkozóján ott volt két toldis fiatal is. Sok és kel­lemes élményük volt a szép mecseki tájakon. Koroknay István, a Nk. Ki­nizsi természetjárója teljesítet­te a nem mindennapi és ki­tartó teljesítményt követelő or­szágos kék túra útvonalat. Gratulálunk hozzá! Csütörtöki sportműsor Teke Tiszakécske: T. KSK—Nk. Mészáros Tsz SK, barátságos csapatmérkőzés. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi HlrlaD-'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom