Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
2 1983. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT ■ ■ ■■ A BURMÁIÁllAMFŐNYILATKOZATA (Folytatás az 1. oldalról.) Mint lapunk eLső oldalán hírül adjuk, tegnap délelőtt elutazott hazánkból a burmai államfő és kísérete. U San Yu elutazása előtt sajtónyilatkozatot adott. A sajtónyilatkozat kiemeli: 9l Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke és kísérete a két ország szoros és baráti kapcsolatait tükröző meleg fogadtatásban részesült. Magyarországon. A látogatás során U San Yu és kísérete megismerkedett Budapest és környéke történelmi nevezetességeivel, a Magyar Népköztársaság ipari és műszaki fejlődésének vívmányaival. A magas rangú vendégek úgy értékelték, hogy ezek a látogatások tanulságosak és tartalmasak voltak. A Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke kétoldalú, regionális és kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről egyaránt tárgyalásokat folytatott Losonczi Pállal, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökével. Ezek a megbeszélések a meleg barátság. a szívélyesség és a kölcsönös tisztelet légkörében zajlottak le —- hangsúlyozza a saj tónyilatkozat. A burmai elnök elégedetten állapította meg, hogy Magyar- ország és Burma között barátiak a kapcsolatok. A Losonczi Pállal folytatott tárgyalások során kifejezte készségét, hogy a kölcsönös előnyök alapján továbbfejlesszék az együttműködést. Ezzel összefüggésben U San Yu hangot' adott meggyőződésének, hogy a két ország vezetőinek látogatásai hozzájárultak a baráti szálak további erősítéséhez.. Francia meghívásra Gromiko Párizsban A francia kormány meghívására pénteken munkalátogatásra Párizsba érkezett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első helyettese, külügyminiszter. A repülőtéren a szovjet vendéget Claude Cheysson francia külügyminiszter és több más hivatalos személyiség fogadta. Tanácskozások a libanoni helyzetről Fokozódik a beavatkozás 'Amerikai és francia vadászgépek jelentek meg a Libanonban folyó harcok színterén péntek délelőtt. A katonai repülők mélyrepülésben haladtak el a Suf-hegység fölött azzal a céllal, hogy felmérjék a drúz fegyveresek ottani állásait. Csütörtökön, azelőtt, hogy a bejrúti partok mentén cirkáló amerikai hadihajók tüzet nyitottak a fővárostól keletre eső körzetekre, amerikai vadászgépek ugyancsak mélyrepülésben térképezték fe] a drúz állásokat. Amin Dzsemajel libanoni elnök csütörtök este telefonbeszélgetést folytatott Rónáid Reagan amerikai elnökkel a Suf hegyeidéit .térségében kialakult helyzetről. Pénteken Charles Hernu francia hadügyminiszter telefonon ugyanerről a kérdésről tanácskozott a libanoni elnökkel. Reagan korábban a Libanonba küldött tengerészgyalogosok főparancsnokát hívta fel telefonon. L 'töumanité-ünnep A L’Húmanité hétvégi ünnepének bevezetéseként csütörtökön nyitották meg az FKP Központi Bizottságának pavilonjában rendezett kiállítást, amely az emberi jogok kiteljesedéséért folyó küzdelmet illusztrálja. Georges Marchais, az FKP főtitkára mondott megnyitó beszédet. A L’Humanité ünnepén az MSZMP Központi Bizottságának és a Népszabadság szerkesztő bizottságának képviseletében Berecz János, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője vesz részt. A rendőrség brutális fellépése Chilei tilta Chilében csütörtökön újabb országos tiltakozási napot tartottak a Pinochet-rezsim ellen. Ez volt az ötödik ilyen akció. A hatóságok ezúttal is beavatkoztak a megmozdulásba, két tüntetőt megöltek, negyvenet megsebesítettek. A tiltakozó tömegek a főváros egyes negyedeiben barikádokat emelték. Különösen a munkáskerületekben zajlottak le heves összecsapások a tüntetők és a csendőrök között. Hatósági közlés szerint a fővárosban hatszáz személyt tartóztattak le, más városokban is több százra tehető az őrizetbe vettek száma. A karhatalom könnyfakasztógázzal és gumibotokkal próbálta szétoszlatni a tömeget. Santiago központjában, az Alameda sugárúton öt órán át vonultak a tüntetők. Több ezer fiatal „Pinochet elbukik!!” jelszót kiáltva a La Moneda elnöki palota felé indult, de a csendőrök szétverték csoportjukat. Ekkor tartóztatták le többek között Patricio Aylwint, a szenátus egykori keresztény- demokrata elnökét is; tárgyalni próbált a rendőrökkel... törnék fogadta Kulikov marsaik Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök csütörtökön a prágai várban fogadta Viktor Kulikovot, a Varsói Szerződés szervezete egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, a Szovjetunió marsallját és Anatolij Gribkov hadseregtábornokot, a Varsói Szerződés szervezete egyesített fegyveres erőinek törzsfőnökét, akik rövid munkaláto.gatáson tartózkodnak Csehszlovákiában. Ogarkov a repülőgépügyről Szándékos provokáció volt Megcáfolhatatlanul bebizonyosodott, hogy a dél koreai légitársaság repülőgépének behatolása a Szovjetunió légterébe szándékos, gondosan megtervezett felderítő művelet volt. amelyet az Egyesült Államok és Japán területéről irányítottak. Így a történtekért minden felelősség az akció szervezőit terheli — jelentette ki pénteken moszkvai sajtóértekezletén Nyikolaj Ogarkov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, a fegyveres erők vezérkari főnöke. Ogarkov marsall megerősítette a korábbi szovjet állás- foglalásokat. majd kérdésekre válaszolva beszámolt, arról is, hogy szovjet kutatóhajók nemzetközi vizeken találtak roncs- darabokat. amelyekről feltételezhető, hogy a dél-koreai gép maradványai. Ugyancsak az ügyhöz tartozik, hogy az USA és Japán szankciókat hozott az AEROFLOT szovjet légitársaság ellen. A Biztonsági Tanácsban elnapolták a vitát a dél-koreai repülőgép ügyében. 1986-ban ül össze a bécsi konferencia A madridi találkozó zérédokamentama Békés együttműködést az élet minden területén A MADRIDI TALÁLKOZÓ BEFEJEZTEVEL nyilvánosságra hozták a csaknem három esztendeje megkezdett tanácskozás záródokumentumát, amelyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. A dokumentum hivatalos és teljes szövegét minden részt vevő államban, így Magyarországon is közzéteszik. A madridi dokumentum címe a következő: „Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselőinek — a záróokmány rendelkezései alapján megtartott — 1980. évi madridi találkozójáról szóló záródokumentum”. Ez az elnevezés a kiindulópontra, az 1975. augusztus 1-én Helsinkiben aláírt záróokmányra utal. Annak aláírói — így az ott megkezdett folyamat és ezen belül a madridi találkozó résztvevői — a következők voltak; Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, íror^ szág, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Magyarország, Málta, Monaco, Nagy-Britannia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Törökország és a Vatikán. A madridi záródokumentum bevezetőben elmondja, hogy a részt vevő államok képviselői mellett a tanácskozáson felszólalt az ENSZ európai gazdasági bizottsága és az UNESCO képviselője, s megfigyelőként kifejtették álláspontjukat a Földközi-tenger térségének olyan államai is, amelyek hivatalosan nem résztvevői a találkozónak: Algéria, Egyiptom, Izrael, Marokkó és Tuhézia. A részt vevő államok ismét megerősítették elkötelezettségüket a Helsinkiben megkezdett európai biztonsági és együttműködési folyamat mellett. Hangsúlyozzák, hogy fontos a záróokmány minden rendelkezésének és minden elvének megvalósítása és tiszteletben tartása. Állást foglalnak amellett, hogy a záróokmány minden részének megvalósításában kiegyensúlyozottan kell előrehaladni. A dokumentum a továbbiakban kifejti: a tárgyalások során eltérő és esetenként ellentétes nézetek hangzottak el arról, hogy a résztvevő államok eddig milyen mértékben valósították meg a záróokmányt. Sajnálattal állapítja meg, hogy az előző hasonló jellegű tanácskozás, az 1977-es belgrádi találkozó óta a nemzetközi helyzet romlott. A részvevők aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy államaik között továbbra is hiányzik a bizalom. A közel 40 oldalas záródokumentum ezután több fejezetben és alfejezetben összefoglalja a madridi megállapodásokat, két mellékletében pedig elnöki nyilatkozat formájában intézkedik az 1984 októberére Velencébe összehívott földközi-ten- geri-térségi, gazdasági-tudományos és kulturális együttműködési szeminárium megrendezéséről, illetve a személyek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének megvitatására hivatott 1986. áprilisi berni szakértői találkozó összehívásáról. A madridi dokumentum, a helsinki záróokmány felosztását követve, az alábbi fő fejezetekből áll: az európai biztonságot érinter kérdések; együttműködés a gazdaság, «■ tudomány és technika, valamint a környezetvédelem területén; a Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések; együttműködés humanitárius és egyéb területeken; a konferencia utáni intézkedések. Az európai biztonságot érintő kérdések című fejezetben a résztvevők kifejezik eltökéltségüket arra, hogy új erőfeszítéseket tesznek az enyhülés hatékony és folyamatos, egyre életerősebb, átfogóbb és hatásában egyetemes folyamattá tétele érdekében a záróokmányban foglalt kötelezettségekkel összhangban; a rendezetlen problémákra békés eszközök segítségével keresik a megoldásokat; szigorúan tiszteletben tartják a részt vevő államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő mind a tíz helsinki elvet; fejlesztik az együttműködésen, barátságon és bizalmon alapuló kölcsönös kapcsolataikat, tartózkodva minden olyan tevékenységtől, amely ellentétes a záróokmánynyal, s így kárt okozhatna e kapcsolataiknak; bátorítják a záróokmány végrehajtása érdekében tett tényleges erőfeszítéseket; valódi erőfeszítéseket tesznek a fokozódó fegyverkezés megfékezése, valamint a bizalom és biztonság erősítése, a leszerelés elősegítése végett. E fejezet Elvek című alféjezetében a résztvevők ajánlatosnak tartanák, ha a záróokmányban lefektetett tíz alaoelv kifejeződne államaik törvényhozásában, az egyes országok saját gyakorlatának és eljárásainak megfelelő formában. Ugyancsak fontosnak tartanák, hogy ezeket az elveket tükrözzék: a résztvevők által kötött szerződések és megállsnodá- so*k. Fontos megállapítás továbbá: „a részt vevő államok megerősítik annak szükségességét, hogy a tartózkodást az erő alkalmazásától vasv az azzal való fenyegetéstől, mint a nemzetközi élet normáiét, szigorúan és hatékonyan be kell tartani”. Hangsúlyozzák, hogv ebben a vonatkozásban a záróokmány megfelelő rendelkezései szerinti köteleze+t<!'5'Tükke1 összhangban fognak cselekedni. A továbbiakban elítélik a terrorizmust a nemzetközi kapcsolatokban is, s kijelentik, hogy hatékony intézkedéseket tesznek ellene. A záródokumentumban a részt vevő államok elismerik az emberi joeok és alapvető szabadságjogok egyetemes jelentőségét, támogatlak azok hatékony gyakorlását, továbbá fejlesztik törvényeiket éc rendelkezéseiket a polgári, politikai, gazdasási, szociális, kulturális és más emberi iognk és alapvető szabadságjogok területén. A továbbiakban elismerik a szabad vallásgyakorlási saját országaik alkotmányos keretei között. Hangsúlyozzák az állandó fejlődés fontosságát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai tiszteletben tartásának és tényleges gyakorlásának biztosításában éppúgy, mint törvényes érdekeik védelmében, a záróokmányban foglaltaknak megfelelően. Ugyanitt intézkedik a záródokumentum arról, hogy Kanada kezdeményezésére 1985 májusában szakértői tanácskozást hívnak össze Ottawában. Ezen a részt vevő államok szakértői az emberi jogok és alapvető szabadságjogok összes ve- ttiletének államaikban való tiszteletben tartásáról fognak tanácskozni, ahogyan azt a záróokmány tartalmazza. A záródokumentum következő intézkedése az. hogy Görögország meghívására 1984 márciusában Athénben szakértői tanácskozás ül össze, bogy a záróokmány alapién folytassa egy általánosan elfogadható eljárás tanulmányozását a vitás kérdések b^kés rendezésére. AZ ELVEKRŐL SZŐLŐ RÉSZ utolsó pontjában a részt vevők tudomásul veszik Máltának azt a bejelentését, hogy el nem kötelezett politikát folytató, semleges ország, s felhívnak minden államot, hogy tartsa tiszteletben ezt a máltai nyilatkozatot. „Európai konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről” — ez a címe a következő alfeje- zetnek, amely rámutat: a helsinki „záróokmány valamennyi aláíró állama részvételével elindított sokoldalú folyamat lényegi és szerves részét képező konferencia célja, hogy több szakaszban új, hatékony és konkrét lépéseket tegyen, azért, hogy további előrehaladás történjék a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában, s ezáltal kifejezést és nyomatékot adjanak az államok ama kötelességének, hogy az egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől”. Ily módon a konferencia folyamatot indít el, s ennek első szakaszát^ annak szenteli, hogy összefüggő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések sorozatát tárgyalják meg és fogadják el az európai katonai szembenállás csökkentése érdekében. A konferencia első szakaszát 1984. január 17-re hívják össze Stockholmban. A konferencia hatásköréről, napirendjéről a záródokumentum a következő követelményeket állapítja meg: a jog- egyenlőség, a kiegyensúlyozottság és a kölcsönösség, valamint az európai biztonsági és együttműködési találkozón részt vevő összes állam biztonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartása, továbbá az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseken és a leszerelést illető kötelezettségek figyelembe vétele, s ezek alapján a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kiterjednek majd egész Európára, a csatlakozó tengeri és légtérre is. A dokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén”. A többi között megállapítja: „a részt vevő államok úgy vélik, hogy a záróokmány minden rendelkezésének végrehajtása és az abban foglalt, kapcsolataikat vezérlő elvek teljes tiszteletben tartása lényeges alapja együttműködésük fejlesztésének a gazdaság, a tudomány és technika, valamint a környezetvédelem területén. Ugyanakkor megerősítik, hogy az együttműködés e területeken hozzájárul a béke és a biztonság megerősítéséhez Európában és az egész világon. E szellemben megismétlik elhatározásukat, hogy — tekintet nélkül gazdasági és társadalmi rendszerükre — folytatják és intenzívebbé teszik az ilyen együttműködésüket”/ Hozzáfűzi, hogy a résztvevők további erőfeszítéseket tesznek a kereskedelem fejlesztésének útjában álló mindenfajta akadály csökkentése, majd fokozatos felszámolása érdekében, hogy hozzájáruljanak a gazdasági kapcsolataik harmonikus fejlesztéséhez. A Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések című fejezetben a záródokumentum egyebek között megállapítja: „a részt vevő államok annak tudatában, hogy Európa biztonsága a világ biztonságának szélesebb összefüggésében vizsgálva szorosan kapcsolódik a Földközi-tenger egész térségének biztonságához, ismét kifejezik szándékukat, hogy hozzájárulnak a békéhez, a biztonsághoz és az igazságossághoz a Földközi-tenger térségében”. A ZÁRÓDOKUMENTUM következő fejezete ezt a címet viseli: „Együttműködés humanitárius és egyéb területeken”. E fejezet hivatkozik a helsinki záróokmány azonos című fejezetének bevezetőjére, beleértve azokat a megállapításokat is, amelyek a részt vevő államok közötti kölcsönös megértés fejlesztését, valamint az enyhülés elmélyítését érintik. Az emberek közötti kapcsolatok című alfejezet, egyebek között a következőket tartalmazza-:' a’ részt vevó államok kedvezően foglalkoznak a családegyesítésre, illetve a külföldiekkel kötött házasságkötésre vonatkozó kérelmekkel, elősegítik a diplomáciai és egyéb hivatalos képviseletek normális működését és látogatását, megfelelő intézkedéseket tesznek a kölcsönös együttműködés keretébe^ a területükön más állampolgárok részvételével folytatott — a többi között sport- és kulturális — tevékenység feltételeinek, egyebek között biztonsági követelményeinek megteremtésére, törekedni fognak a területükön ideiglenesen tartózkodó külföldi állampolgároknak nyújtott jogi, konzuli és orvosi segítség feltételeinek javítására. Végrehajtják a záróokmány megfelelő rendelkezéseit úgy, hogy a vallásos felekezetek, intézmények és szervezetek képviselői fejleszthessék a kapcsolatokat, tevékenységük körében. Bátorítják az ifjúsági cseréket és az ifjúsági szervezetek közötti együttműködést. Előmozdítják az egyéni vagy kollektív ifjúsági turizmus fejlesztését, egyebek között a részt vevő államok közlekedési hatóságai és túristaszervezetei által nyújtott könnyítések ösztönzésével. Az együttműködés és cserék a kultúra területén című alfejezetnek magyar vonatkozása miatt fontos pontja az, amely így hangzik: „Magyarország kormányának meghívására a részt vevő államok kulturális fórumot rendeznek Budapesten 1985. október 15-ével kezdődően. Azon a kultúra területén kiemelkedő személyiségek lesznek jelen. A fórum olyan összefüggő problémákat vitat meg, amelyek az alkotó tevékenységet, a kultúra terjesztését és az együttműködést érintik, ideértve a kapcsolatok és cserék előmozdítását és bővítését is a különféle kulturális területeken. Meghívják az UNESCO képviselőjét, hogy ismertesse szervezetének véleményét a fórummal. A fórumot szakértői értekezlet készíti elő; ennek időtartama nem haladhatja tneg a két hetet, s azt Magyarország kormányának meghívására Budapesten tartják meg 1984. november 21-ével kezdődően,” Ugyanebben az alfejezetben a részt vevő államok vállalják, hogy elősegítik a kormányközi és egyéb megállapodások és intézkedések létrejöttét az oktatásban és a tudományban. Hozzájárulnak a diákok, tanárok és kutatók cseréjének fokozásához az egyes országokban érvényes törvények és rendelkezések szerint. A záródokumentum utolsó fejezete a madridi találkozót követő intézkedésekről szól. „A záróokmány vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően és azon elhatározásukkal és elkötelezettségükkel összhangban, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kezdeményezett sokoldalú folyamatot tovább folytassák, a részt vevő államok további rendszeres találkozókat tartanak képviselőik között. A harmadik ilyen találkozót Becsben tartják 1986. november 4-i kezdettel”. Ezt megelőzően Bécsben 1986. szeptember 23-i kezdettel kéthetesnél nem hosszabb előkészítő értekezletet tartanak. A részt vevő államok elhatározzák, továbbá, hogy 1985-ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya aláírásának tizedik évfordulójáról megfelelő módon Helsinkiben megemlékeznek. A záródokumentumban felsorolt konferenciák eredményeit az 1986-os bécsi találkozón figyelembe fogják venni. A résztvevők felkérik Spanyolország kormányát, hogy a záródokumentumot küldje meg az ENSZ főtitkárának, az UNESCO főigazgatójának és az ENSZ európai gazdasági bizottsága végrehajtó titkárának. Ugyancsak felkérik a spanvol kormányt, hogy a záródokumentumot továbbítsa a földközitengeri térség állami kormányainak is, amelyek nem vettek részt a találkozón. A RÉSZT VEVŐ ÁLLAMOK KÉPVISELŐI végül kifejezik köszönetüket, Spanyolország népének és kormányának azért a meleg vendégszeretetért, amilyben a találkozó résztvevőit részesítette.
