Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

2 1983. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT ■ ■ ■■ A BURMÁIÁllAMFŐNYILATKOZATA (Folytatás az 1. oldalról.) Mint lapunk eLső oldalán hírül adjuk, tegnap délelőtt el­utazott hazánkból a burmai államfő és kísérete. U San Yu elutazása előtt sajtónyilatko­zatot adott. A sajtónyilatkozat kiemeli: 9l Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke és kísére­te a két ország szoros és bará­ti kapcsolatait tükröző meleg fogadtatásban részesült. Ma­gyarországon. A látogatás so­rán U San Yu és kísérete meg­ismerkedett Budapest és kör­nyéke történelmi nevezetessé­geivel, a Magyar Népköztársa­ság ipari és műszaki fejlődé­sének vívmányaival. A magas rangú vendégek úgy értékel­ték, hogy ezek a látogatások tanulságosak és tartalmasak voltak. A Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke kétoldalú, regionális és kölcsönös érdek­lődésre számot tartó kérdések­ről egyaránt tárgyalásokat folytatott Losonczi Pállal, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnökével. Ezek a megbeszélések a meleg ba­rátság. a szívélyesség és a köl­csönös tisztelet légkörében zaj­lottak le —- hangsúlyozza a saj tónyilatkozat. A burmai elnök elégedetten állapította meg, hogy Magyar- ország és Burma között bará­tiak a kapcsolatok. A Losonczi Pállal folytatott tárgyalások során kifejezte készségét, hogy a kölcsönös előnyök alapján továbbfejlesszék az együttmű­ködést. Ezzel összefüggésben U San Yu hangot' adott meg­győződésének, hogy a két or­szág vezetőinek látogatásai hozzájárultak a baráti szálak további erősítéséhez.. Francia meghívásra Gromiko Párizsban A francia kormány meghí­vására pénteken munkaláto­gatásra Párizsba érkezett And­rej Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első helyettese, külügymi­niszter. A repülőtéren a szov­jet vendéget Claude Cheysson francia külügyminiszter és több más hivatalos személyi­ség fogadta. Tanácskozások a libanoni helyzetről Fokozódik a beavatkozás 'Amerikai és francia vadász­gépek jelentek meg a Liba­nonban folyó harcok színterén péntek délelőtt. A katonai re­pülők mélyrepülésben halad­tak el a Suf-hegység fölött az­zal a céllal, hogy felmérjék a drúz fegyveresek ottani ál­lásait. Csütörtökön, azelőtt, hogy a bejrúti partok mentén cirkáló amerikai hadihajók tüzet nyitottak a fővárostól keletre eső körzetekre, ame­rikai vadászgépek ugyancsak mélyrepülésben térképezték fe] a drúz állásokat. Amin Dzsemajel libanoni elnök csütörtök este tele­fonbeszélgetést folytatott Ró­náid Reagan amerikai elnökkel a Suf hegyeidéit .térségében ki­alakult helyzetről. Pénteken Charles Hernu francia had­ügyminiszter telefonon ugyan­erről a kérdésről tanácskozott a libanoni elnökkel. Reagan korábban a Libanonba küldött tengerészgyalogosok főparancs­nokát hívta fel telefonon. L 'töumanité-ünnep A L’Húmanité hétvégi ün­nepének bevezetéseként csü­törtökön nyitották meg az FKP Központi Bizottságának pavilonjában rendezett kiállí­tást, amely az emberi jogok kiteljesedéséért folyó küzdel­met illusztrálja. Georges Marchais, az FKP főtitkára mondott megnyitó beszédet. A L’Humanité ünnepén az MSZMP Központi Bizottságá­nak és a Népszabadság szer­kesztő bizottságának képvi­seletében Berecz János, az MSZMP KB tagja, a Népsza­badság főszerkesztője vesz részt. A rendőrség brutális fellépése Chilei tilta Chilében csütörtökön újabb országos tiltakozási napot tar­tottak a Pinochet-rezsim ellen. Ez volt az ötödik ilyen akció. A hatóságok ezúttal is beavat­koztak a megmozdulásba, két tüntetőt megöltek, negyvenet megsebesítettek. A tiltakozó tömegek a fővá­ros egyes negyedeiben bari­kádokat emelték. Különösen a munkáskerületekben zajlottak le heves összecsapások a tün­tetők és a csendőrök között. Hatósági közlés szerint a fő­városban hatszáz személyt tar­tóztattak le, más városokban is több százra tehető az őrizet­be vettek száma. A karhatalom könnyfakasztógázzal és gumi­botokkal próbálta szétoszlatni a tömeget. Santiago központjában, az Alameda sugárúton öt órán át vonultak a tüntetők. Több ezer fiatal „Pinochet elbukik!!” jel­szót kiáltva a La Moneda el­nöki palota felé indult, de a csendőrök szétverték csoport­jukat. Ekkor tartóztatták le többek között Patricio Aylwint, a szenátus egykori keresztény- demokrata elnökét is; tárgyal­ni próbált a rendőrökkel... törnék fogadta Kulikov marsaik Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztár­sasági elnök csütörtökön a prágai várban fogadta Viktor Kulikovot, a Varsói Szerződés szervezete egyesített fegyve­res erőinek főparancsnokát, a Szovjetunió marsallját és Anatolij Gribkov hadsereg­tábornokot, a Varsói Szerző­dés szervezete egyesített fegy­veres erőinek törzsfőnökét, akik rövid munkaláto.gatáson tar­tózkodnak Csehszlovákiában. Ogarkov a repülőgépügyről Szándékos provokáció volt Megcáfolhatatlanul bebizo­nyosodott, hogy a dél koreai lé­gitársaság repülőgépének beha­tolása a Szovjetunió légterébe szándékos, gondosan megter­vezett felderítő művelet volt. amelyet az Egyesült Államok és Japán területéről irányítot­tak. Így a történtekért minden felelősség az akció szervezőit terheli — jelentette ki pénte­ken moszkvai sajtóértekezle­tén Nyikolaj Ogarkov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének első helyettese, a fegyveres erők vezérkari főnö­ke. Ogarkov marsall megerősí­tette a korábbi szovjet állás- foglalásokat. majd kérdésekre válaszolva beszámolt, arról is, hogy szovjet kutatóhajók nem­zetközi vizeken találtak roncs- darabokat. amelyekről feltéte­lezhető, hogy a dél-koreai gép maradványai. Ugyancsak az ügyhöz tarto­zik, hogy az USA és Japán szankciókat hozott az AERO­FLOT szovjet légitársaság el­len. A Biztonsági Tanácsban elnapolták a vitát a dél-ko­reai repülőgép ügyében. 1986-ban ül össze a bécsi konferencia A madridi találkozó zérédokamentama Békés együttműködést az élet minden területén A MADRIDI TALÁLKOZÓ BEFEJEZTEVEL nyilvános­ságra hozták a csaknem három esztendeje megkezdett tanács­kozás záródokumentumát, amelyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. A dokumentum hivatalos és teljes szövegét min­den részt vevő államban, így Magyarországon is közzéteszik. A madridi dokumentum címe a következő: „Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselőinek — a záróokmány rendelkezései alapján megtar­tott — 1980. évi madridi találkozójáról szóló záródokumen­tum”. Ez az elnevezés a kiindulópontra, az 1975. augusztus 1-én Helsinkiben aláírt záróokmányra utal. Annak aláírói — így az ott megkezdett folyamat és ezen belül a madridi találkozó résztvevői — a következők voltak; Amerikai Egyesült Álla­mok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dá­nia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, íror^ szág, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Magyarország, Málta, Monaco, Nagy-Britannia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztár­saság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Mari­no, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Törökor­szág és a Vatikán. A madridi záródokumentum bevezetőben elmondja, hogy a részt vevő államok képviselői mellett a tanácskozáson felszó­lalt az ENSZ európai gazdasági bizottsága és az UNESCO képviselője, s megfigyelőként kifejtették álláspontjukat a Földközi-tenger térségének olyan államai is, amelyek hivata­losan nem résztvevői a találkozónak: Algéria, Egyiptom, Iz­rael, Marokkó és Tuhézia. A részt vevő államok ismét megerősítették elkötelezettsé­güket a Helsinkiben megkezdett európai biztonsági és együtt­működési folyamat mellett. Hangsúlyozzák, hogy fontos a zá­róokmány minden rendelkezésének és minden elvének meg­valósítása és tiszteletben tartása. Állást foglalnak amellett, hogy a záróokmány minden részének megvalósításában ki­egyensúlyozottan kell előrehaladni. A dokumentum a továbbiakban kifejti: a tárgyalások so­rán eltérő és esetenként ellentétes nézetek hangzottak el arról, hogy a résztvevő államok eddig milyen mértékben valósítot­ták meg a záróokmányt. Sajnálattal állapítja meg, hogy az előző hasonló jellegű tanácskozás, az 1977-es belgrádi találko­zó óta a nemzetközi helyzet romlott. A részvevők aggodal­muknak adnak hangot amiatt, hogy államaik között továbbra is hiányzik a bizalom. A közel 40 oldalas záródokumentum ezután több fejezet­ben és alfejezetben összefoglalja a madridi megállapodásokat, két mellékletében pedig elnöki nyilatkozat formájában intéz­kedik az 1984 októberére Velencébe összehívott földközi-ten- geri-térségi, gazdasági-tudományos és kulturális együttműkö­dési szeminárium megrendezéséről, illetve a személyek, in­tézmények és szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének megvitatására hivatott 1986. áprilisi berni szakértői találkozó összehívásáról. A madridi dokumentum, a helsinki záróokmány felosztá­sát követve, az alábbi fő fejezetekből áll: az európai biztonsá­got érinter kérdések; együttműködés a gazdaság, «■ tudomány és technika, valamint a környezetvédelem területén; a Földkö­zi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések; együttműködés humanitárius és egyéb területeken; a konferencia utáni intézkedések. Az európai biztonságot érintő kérdések című fejezetben a résztvevők kifejezik eltökéltségüket arra, hogy új erőfeszí­téseket tesznek az enyhülés hatékony és folyamatos, egyre életerősebb, átfogóbb és hatásában egyetemes folyamattá té­tele érdekében a záróokmányban foglalt kötelezettségekkel összhangban; a rendezetlen problémákra békés eszközök se­gítségével keresik a megoldásokat; szigorúan tiszteletben tart­ják a részt vevő államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő mind a tíz helsinki elvet; fejlesztik az együttműködésen, barátságon és bizalmon alapuló kölcsönös kapcsolataikat, tartózkodva minden olyan tevékenységtől, amely ellentétes a záróokmány­nyal, s így kárt okozhatna e kapcsolataiknak; bátorítják a záróokmány végrehajtása érdekében tett tényleges erőfeszíté­seket; valódi erőfeszítéseket tesznek a fokozódó fegyverkezés megfékezése, valamint a bizalom és biztonság erősítése, a le­szerelés elősegítése végett. E fejezet Elvek című alféjezetében a résztvevők ajánla­tosnak tartanák, ha a záróokmányban lefektetett tíz alaoelv kifejeződne államaik törvényhozásában, az egyes országok saját gyakorlatának és eljárásainak megfelelő formában. Ugyancsak fontosnak tartanák, hogy ezeket az elveket tük­rözzék: a résztvevők által kötött szerződések és megállsnodá- so*k. Fontos megállapítás továbbá: „a részt vevő államok meg­erősítik annak szükségességét, hogy a tartózkodást az erő alkalmazásától vasv az azzal való fenyegetéstől, mint a nem­zetközi élet normáiét, szigorúan és hatékonyan be kell tar­tani”. Hangsúlyozzák, hogv ebben a vonatkozásban a záró­okmány megfelelő rendelkezései szerinti köteleze+t<!'5'Tükke1 összhangban fognak cselekedni. A továbbiakban elítélik a terrorizmust a nemzetközi kapcsolatokban is, s kijelentik, hogy hatékony intézkedéseket tesznek ellene. A záródokumentumban a részt vevő államok elismerik az emberi joeok és alapvető szabadságjogok egyetemes jelen­tőségét, támogatlak azok hatékony gyakorlását, továbbá fej­lesztik törvényeiket éc rendelkezéseiket a polgári, politikai, gazdasási, szociális, kulturális és más emberi iognk és alap­vető szabadságjogok területén. A továbbiakban elismerik a szabad vallásgyakorlási saját országaik alkotmányos keretei között. Hangsúlyozzák az állandó fejlődés fontosságát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai tiszteletben tar­tásának és tényleges gyakorlásának biztosításában éppúgy, mint törvényes érdekeik védelmében, a záróokmányban fog­laltaknak megfelelően. Ugyanitt intézkedik a záródokumentum arról, hogy Ka­nada kezdeményezésére 1985 májusában szakértői tanácsko­zást hívnak össze Ottawában. Ezen a részt vevő államok szak­értői az emberi jogok és alapvető szabadságjogok összes ve- ttiletének államaikban való tiszteletben tartásáról fognak ta­nácskozni, ahogyan azt a záróokmány tartalmazza. A záródokumentum következő intézkedése az. hogy Gö­rögország meghívására 1984 márciusában Athénben szakértői tanácskozás ül össze, bogy a záróokmány alapién folytassa egy általánosan elfogadható eljárás tanulmányozását a vitás kérdések b^kés rendezésére. AZ ELVEKRŐL SZŐLŐ RÉSZ utolsó pontjában a részt vevők tudomásul veszik Máltának azt a bejelentését, hogy el nem kötelezett politikát folytató, semleges ország, s felhívnak minden államot, hogy tartsa tiszteletben ezt a máltai nyilat­kozatot. „Európai konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intéz­kedésekről és a leszerelésről” — ez a címe a következő alfeje- zetnek, amely rámutat: a helsinki „záróokmány valamennyi aláíró állama részvételével elindított sokoldalú folyamat lénye­gi és szerves részét képező konferencia célja, hogy több sza­kaszban új, hatékony és konkrét lépéseket tegyen, azért, hogy további előrehaladás történjék a bizalom és biztonság erősíté­sében és a leszerelés megvalósításában, s ezáltal kifejezést és nyomatékot adjanak az államok ama kötelességének, hogy az egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkal­mazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől”. Ily módon a kon­ferencia folyamatot indít el, s ennek első szakaszát^ annak szenteli, hogy összefüggő bizalom- és biztonságerősítő intéz­kedések sorozatát tárgyalják meg és fogadják el az európai katonai szembenállás csökkentése érdekében. A konferencia első szakaszát 1984. január 17-re hívják össze Stockholmban. A konferencia hatásköréről, napirendjéről a záródoku­mentum a következő követelményeket állapítja meg: a jog- egyenlőség, a kiegyensúlyozottság és a kölcsönösség, valamint az európai biztonsági és együttműködési találkozón részt vevő összes állam biztonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartá­sa, továbbá az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­seken és a leszerelést illető kötelezettségek figyelembe vétele, s ezek alapján a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések ki­terjednek majd egész Európára, a csatlakozó tengeri és légtér­re is. A dokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, va­lamint a környezetvédelem területén”. A többi között megál­lapítja: „a részt vevő államok úgy vélik, hogy a záróokmány minden rendelkezésének végrehajtása és az abban foglalt, kapcsolataikat vezérlő elvek teljes tiszteletben tartása lénye­ges alapja együttműködésük fejlesztésének a gazdaság, a tu­domány és technika, valamint a környezetvédelem terüle­tén. Ugyanakkor megerősítik, hogy az együttműködés e te­rületeken hozzájárul a béke és a biztonság megerősítéséhez Európában és az egész világon. E szellemben megismétlik el­határozásukat, hogy — tekintet nélkül gazdasági és társa­dalmi rendszerükre — folytatják és intenzívebbé teszik az ilyen együttműködésüket”/ Hozzáfűzi, hogy a résztvevők to­vábbi erőfeszítéseket tesznek a kereskedelem fejlesztésének útjában álló mindenfajta akadály csökkentése, majd fokoza­tos felszámolása érdekében, hogy hozzájáruljanak a gazda­sági kapcsolataik harmonikus fejlesztéséhez. A Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműkö­dését érintő kérdések című fejezetben a záródokumentum egyebek között megállapítja: „a részt vevő államok annak tu­datában, hogy Európa biztonsága a világ biztonságának széle­sebb összefüggésében vizsgálva szorosan kapcsolódik a Föld­közi-tenger egész térségének biztonságához, ismét kifejezik szándékukat, hogy hozzájárulnak a békéhez, a biztonsághoz és az igazságossághoz a Földközi-tenger térségében”. A ZÁRÓDOKUMENTUM következő fejezete ezt a címet viseli: „Együttműködés humanitárius és egyéb területeken”. E fejezet hivatkozik a helsinki záróokmány azonos című feje­zetének bevezetőjére, beleértve azokat a megállapításokat is, amelyek a részt vevő államok közötti kölcsönös megértés fej­lesztését, valamint az enyhülés elmélyítését érintik. Az emberek közötti kapcsolatok című alfejezet, egyebek között a következőket tartalmazza-:' a’ részt vevó államok ked­vezően foglalkoznak a családegyesítésre, illetve a külföldiek­kel kötött házasságkötésre vonatkozó kérelmekkel, elősegítik a diplomáciai és egyéb hivatalos képviseletek normális műkö­dését és látogatását, megfelelő intézkedéseket tesznek a köl­csönös együttműködés keretébe^ a területükön más állampol­gárok részvételével folytatott — a többi között sport- és kul­turális — tevékenység feltételeinek, egyebek között bizton­sági követelményeinek megteremtésére, törekedni fognak a területükön ideiglenesen tartózkodó külföldi állampolgároknak nyújtott jogi, konzuli és orvosi segítség feltételeinek javítá­sára. Végrehajtják a záróokmány megfelelő rendelkezéseit úgy, hogy a vallásos felekezetek, intézmények és szervezetek képviselői fejleszthessék a kapcsolatokat, tevékenységük kö­rében. Bátorítják az ifjúsági cseréket és az ifjúsági szervezetek közötti együttműködést. Előmozdítják az egyéni vagy kollek­tív ifjúsági turizmus fejlesztését, egyebek között a részt vevő államok közlekedési hatóságai és túristaszervezetei által nyúj­tott könnyítések ösztönzésével. Az együttműködés és cserék a kultúra területén című alfejezetnek magyar vonatkozása miatt fontos pontja az, amely így hangzik: „Magyarország kormányának meghívásá­ra a részt vevő államok kulturális fórumot rendeznek Buda­pesten 1985. október 15-ével kezdődően. Azon a kultúra terü­letén kiemelkedő személyiségek lesznek jelen. A fórum olyan összefüggő problémákat vitat meg, amelyek az alkotó tevé­kenységet, a kultúra terjesztését és az együttműködést érin­tik, ideértve a kapcsolatok és cserék előmozdítását és bővíté­sét is a különféle kulturális területeken. Meghívják az UNESCO képviselőjét, hogy ismertesse szervezetének vélemé­nyét a fórummal. A fórumot szakértői értekezlet készíti elő; ennek időtartama nem haladhatja tneg a két hetet, s azt Magyarország kormányának meghívására Budapesten tartják meg 1984. november 21-ével kezdődően,” Ugyanebben az alfejezetben a részt vevő államok vállal­ják, hogy elősegítik a kormányközi és egyéb megállapodások és intézkedések létrejöttét az oktatásban és a tudományban. Hozzájárulnak a diákok, tanárok és kutatók cseréjének foko­zásához az egyes országokban érvényes törvények és rendel­kezések szerint. A záródokumentum utolsó fejezete a madridi találkozót követő intézkedésekről szól. „A záróokmány vonatkozó ren­delkezéseinek megfelelően és azon elhatározásukkal és elkö­telezettségükkel összhangban, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kezdeményezett sokoldalú folyamatot tovább folytassák, a részt vevő államok további rendszeres találkozókat tartanak képviselőik között. A har­madik ilyen találkozót Becsben tartják 1986. november 4-i kezdettel”. Ezt megelőzően Bécsben 1986. szeptember 23-i kez­dettel kéthetesnél nem hosszabb előkészítő értekezletet tarta­nak. A részt vevő államok elhatározzák, továbbá, hogy 1985-ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmá­nya aláírásának tizedik évfordulójáról megfelelő módon Hel­sinkiben megemlékeznek. A záródokumentumban felsorolt konferenciák eredmé­nyeit az 1986-os bécsi találkozón figyelembe fogják venni. A résztvevők felkérik Spanyolország kormányát, hogy a záródokumentumot küldje meg az ENSZ főtitkárának, az UNESCO főigazgatójának és az ENSZ európai gazdasági bi­zottsága végrehajtó titkárának. Ugyancsak felkérik a spanvol kormányt, hogy a záródokumentumot továbbítsa a földközi­tengeri térség állami kormányainak is, amelyek nem vettek részt a találkozón. A RÉSZT VEVŐ ÁLLAMOK KÉPVISELŐI végül kifejezik köszönetüket, Spanyolország népének és kormányának azért a meleg vendégszeretetért, amilyben a találkozó résztvevőit ré­szesítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom