Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-09 / 213. szám
LlJŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI 1ÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK A jmr&re is gondoltak Bővítették a vérségi óvodát A vérségi tanács az elmúlt évi tervtárgyaló ülésén határozta el, hogy az egyszobás óvodát két foglalkoztató termesre bővít', s ezzel egyidejűleg a szűk, hiányos felszerelésű konyhát korszerűvel váltja fel, s új vizesblokkot alakítanak ki. A tanács esztendőkön át céltudatosan tartalékolta a fejlesztési alapot a szükséges anyagi fedezet megteremtésére. A bővítési, korszerűsítési tervezet elkészítésével Pintér Mihály műszaki előadót bízták meg, aki ezt társadalmi munkában végezte el. A tervvel párhuzamosan készült költségvetési kalkuláció szerint a beruházás összege 919 ezer forintot tett ki, a fejlesztési terv előirányzatában viszont csak 711 ezer forintot hagyott jóvá annak idején a tanácstestület, a hiányzó különbözeiét az elmúlt esztendőben képződött pénzmaradványból egészítették ki. Kisiparosok Miután a beruházási költség maradéktalanul a tanács rendelkezésére állt, kivitelező vállalatot kerestek. Tárgyaltak a káliói ktsz-szel, az aszódi költségvetési üzemmel, szerződést azonban nem sikerült kötniük, így a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy kisiparosokra támaszkodva végezteti el a tetemes összegű bővítési és korszerűsítési munkálatokat. A bővítési munkálatokat tavaly áprilisban kezdték meg, s év végéig 649 ezer forint értékű anyagot használtak fel. Az építkezés során döntő mértékben támaszkodtak a lakosság társadalmi munkájára. Ennek szervezésében elsősorban a tanácstagok jeleskedtek, de a helyi pártszervezet és népfrontbizottság is kivette részét az önkéntes munkavállalók mozgósításából. Segítséget nyújtott a néphadsereg aszódi alakulata hírzászlóaljának KlSZ-szerveze- te, amelynek tagjai szabad idejükben a földmunkák végzésénél és az alapozásnál segédkeztek. A helybeli társadalmi munkások számbavételénél hosz- szú listát lehetne összeállítani. Szinte kivétel nélkül minden ilyen akció során többen jöttek, mint ahány kézre szükség volt. Kicserélt tető Készséges munkájuk elismerésére augusztus 20-án került sor. Hatan — Korecz János, Lipták János, Oláh Győző, Oláh Imre, Radios Miklós és Kalmár Ferenc kapott kitüntetést. Ök személyenként tíznél több tízórás munkanapot töltöttek az óvodánál. Harmincketten kaptak elismerő oklevelet, ők ötnél több napot dolgoztak. Külön említést érdemel Baranyi István és Forgács József, akik nyugdíjasként is példamutatóan dolgoztak. Társadalmi munkában sosem Volt hiány, emiatt sosem lassult az építkezés üteme, az anyagbeszerzés viszont rengeteg gondot, s minden bizonynyal néhány álmatlan éjszakát is okozott a tanács elnökének. A fenyőárukra például több mint egy hónapot kellett várni, s addig állt az építkezés is, de egyéb anyagok — tégla, tetőcserép —, beszerzése is sok nehézséggel járt. A kőművesmunkákat Fodor János irányította, a vízszerelést Sztraka László, a burkolást Cseke Mihály, a villanyszerelést Fehér Mihály, a központi fűtést Juhász Sándor, a tetőszerkezet építését pedig Szabó László helybeli kisiparos végezte. A termek, ajtók, ablakok festését, mázolását Demján István vállalta el. A bővítés mértékét jól érzékelteti az intézmény alaD- területének növekedése: 189 négyzetméter helyett háromszáz négyzetméterre gyarapodott, s kiegészült egy harminchét négyzetméteres pincével is, ahol a hidroforokat, a kazánt helyezték eV illetve széntárolót alakítottak ki. A régi pincét zöldségraktárrá alakították. A bővítés és korszerűsítés folyamán két ötven négyzet- méteres foglalkoztatótermet hoztak létre, az új szárnyban konyha, előkészítő, mosogató, raktár, öltöző, fürdőszoba, mosdó és mellékhelyiségek kaptak helyet. A régi épületrészen kicserélték a tetőszerkezetet, s új fedéssel, csatornával látták, el. Korábban az óvodások egy csapnál moshattak kezet, most hat csapot használhatnak egyszerre. Elkülönítették a fiúk és , a lányok mellékhelyiségét s a régi két kagyló helyett tízet szereltek be. A szükséges vizet az óvodai és a Hatvani utca elején lévő közkút szolgáltatja, de ennek szerelési munkálatait oly módon oldották, meg, hogy a közsési vízhálózat építésekor ne okozzon gondot az ahhoz történő csatlakozás. Korszerű berendezés A tágas konyhát korszerű berendezéssel látták el. Ösz- szesen öt főző alkalmatossággal rendelkeznek, három gázzsámollyal és két gáztűzhellyel, továbbá egy villanykemencével, két nagy teljesítményű elektromos sütővel, krumplihámozógéppel, kétszer három fázisú mosogatóval, s hozzá két villanybojlerrel. A konyha így pillanatnyilag túlméretezettnek tűnik, csakhogy a község vezetői a kialakítási- tervnél a jövőre is gondoltak. Jövőre az iskolai napközi fejlesztésére kerül sor, s ezáltal gazdaságossá válik a kétszázötven adag étel készítésére alkalmas konyha üzemelése. B. M. A kütadik kilfef ' Százszer család története Marton Pálné Hqmok Erzsébet neve nemcsak a járás határain belül, szerte az országban ismert. Hírnevét nem a rádió- és televízióbeli riportoknak, felvételeknek köszönheti, hanem a könyveinek, amiket az elmúlt két évtizedben írt meg. Az első tollpró- bálgatásiból az Igaz mesék című kötet született meg, amelyben gyermekikora emlékeit tárta kendőzetlenül a nyilvánosság elé. A jobb reménye Az önmagukban egészet alkotó töredék-fogalmazványok után igazi erőpróba következett, a Vérségi hétköznapok, amik nem is voltak olyan szürkék, mint a címből ítélhetnénk. hisz a falu életének változásáról, a termelőszövetkezet alakulásának időszakáról rajzolt benne hiteles képet. Következő regényében, a Gyuri bácsiban ismét olyan korszakhoz nyúlt, ami alapvető hatással volt lakóhelye valamennyi családjára: a front átvonulásának, a község fel- szabadulásának rettegéssel feli, de a jobbra fordulás reményével kecsegtető napjait sűrítette regénybe. A gyermekkori emlékek továbbra sem hagyták nyugodni, újabb és újabb élmények formálódtak novellákká, amelyekből egyik-másik az Igaz mesék második, bővített kiadását is gazdagította, nagyobb részük azonban még nem jelent meg nyomtatásban. f A születéstől máig Mintegy a gyermekkor felidézésének folytatásaként látott napvilágot A faluban szól a nóta című regénye, ami fiatalokról szól ugyan, de korántsem csak a fiataloknak. A két világháború közötti időszakba kalauzoló könyv a fiatalok ismerkedéséről és a párválasztásról. illetve az utóbbi megkövesedett szokásokból, tradíciókból eredő akadályairól mesél. A napokban került ki a nyomdából Martonné Homok Erzsébet hatodik könyve. a Családi krónika. A Gondolat Kiadó gondozásában napvilágot látott, több mint négyszázötven oldalas kötet tulajdonképpen a vérségi krónikás- asszony önéletrajzi regénye. Korábbi írásai is saját élményeiből. tapasztalataiból fogantak, de míg azok csupán életének egy-egy mozzanatát, rövidebb szakaszát ismertették meg az olvasóval, ez a könyv születésétől napjainkig nyomon kíséri a fordulatokban gazdag, kiemelkedő országos és-helyi eseményeket egy- arárt mélyen és őszintén átélt, mások okulása céljából papírra vetett életpályát. A fiatalos lendülettel tevékenykedő és író asszony, aki külsőleg semmiben sem különbözik a vele egyívásúaktól; fekete ruhában jár, parasztkendőt visel, s ha hidegebbre fordul az idő, nagykendővel fedi vállát, az idén ünnepelte hetvenedik születésnapját. Kartalon született, ott cseperedett fel egy nyolcgyermekes családban, s onnan ment férjhez a szomszédos Verseg községbe. Váratlan élmény Már az ötödik X táján járt, amikor tollat ragadott, s titokban engedett élményei megörökítésére, a sokakhoz szólásra ösztönző belső kényszerűségnek. Az indíttató lökést a szövetkezetesítés adta meg. Olyan gondok gyötörték, amilyeneken száz meg százezer paraszt tépelődött, rágódott. Hogy lesz ezután? Annyira váratlan volt számomra ez a gondolat — vallja —, hogy magam is megijedtem. mit akarok én... Lassan azon kaptam magamat, barátkozom az írással, rakom a dolgokat sorjába, hogyan kellene elkezdeni, és füzeteket vásárolok. A valóságot fogja vallatóra. s könyvei szereplőinek sorsát úgy igazítja, hogy az mindenkiéhez hasonlítson. Jóllehet legújabb kötetének Családi krónika a címe, mégsem Rendszeresen Nyugdíjasok találkozója Sok vállalat, intézmény, szövetkezet van, ahol pontosan nyilvántartják a tőlük nyugdíjba ment embereket. Van, ahol címük alapján havonta, kéthavonta, de az év végi ünnepekre készülve meghívják őket egy kis beszélgetésre. A nyugdíjasnapok emléke — kell-e mondani? — hetekig, hónapokig él azokban, akik el is tudnak menni az ilyen ösz- szejövetelekre. Olyan is előfordul persze, hogy a nyugdíjasok gyakrabban találkozhatnak. A Budapesti Közlekedési Vállalat gödöllői HÉV-üzemegységében például évtizede megszervezték a saját nyugdíjasklubot. Helyiséget adtak ehhez Cin- kotán, ahol a mintegy kétszáz nyugdíjasuk közül ötvenen, hatvanan rendszeresen találkoznak minden hónap első csütörtökének délutánján. Ügy is lehet tehát egy kis jókedvet, derűt vinni a már nyugdíjba ment emberek életébe, ahogy a HÉV-nél megvalósítják. Kancsók, tálak Porcelánvásár Az áruház előtt is Készül a télre a Gödöllő és Vidéke Áfész gödöllői áruháza. Ez, egyebek • mellett abból is látszik, hogy műszaki osztályán, a földszinti eladótérben féltucat hagyományos, szén- és fatüzelésű kályhatípust mutatnak be. illetve árusítanak. Az áruház előtt is megjelentek eladóik. A ruhaféle, s a már hagyományos zöldséggyümölcs mellett cserép- és porcelánedény-vásárt tartanak. Hét szövetkezet és két kisiparos kancsóit, tálait, dísztányérjait. korsóit valamint virágcserepeit kínálják az ar- rajáróknak. Az ikladiak panasza A községek és lakóik Tanulságos eltérések M enetrend szerinti vonattal, autóbusszal bejárni járásunkat elég nehézkes, autóval azonban nem tart sokáig. Nagysága, kiterjedése másképp tűnik fel, attól függően, milyen járművet használunk. Egyéb eltérések, a demográfiában, a kereskedelmi, egészségügyi ellátásban — valóságosak és tanulságosak. Amikor nemrégen ösz- szegezték a népi ellenőrök egyik vizsgálatát, amely néhány község eltartó képességét is elemezte, továbbgondolandó tények kerültek felszínre. Gödöllőt, Arszódot, Bagót, Dányt, Galgamácsát, Valkót vonták a vizsgálatba. - Így valójában még több településről van szó, hiszen Bagnak, Vaikónak, Aszódnak, Galgamácsának társközségeit is érintették. A legnagyobb mértékben Kerepestarcsán növekszik a lélekszám. dinamikus fejlődés tapasztalható Dány- ban és Ikladon. Aszódon, Valkón, Galgamácsán csökken a lakosság. Valkón él a legnagyobb arányban hatvan éven felüli, a legkisebb hányadban Aszódon, Domonyban és Ikladon. Az aktív keresők aránya valamennyi helyen 47 és 50 százalék között mozog. Vagyis minden dolgozó egy embert tart még el fizetéséből. Galgamácsa és társközségei tekinthetők a leghagyományosabb falunak, innen alig járnak el máshová dolgozni. A munkaképesek több mint 46 százaléka talál munkát helyben, szinte mind a termelőszövetkezetben. A másik véglet Dány és Kerepestarcsa. Az itt élő munkaképes korúak túlnyomó többsége eljár. Gödöllőn vagy a fővárosban keresi meg a kenyerét. Tarka képet mutat a kommunális ellátás. A villany- és vízhálózat' kiépítettsége a legnagyobb, de akadnak még alsóiokú központok is. Bag, Dány, Galgamácsa. ahol nem jut el a vezetékes víz a lakásokba. A csatornahálózat még igen szerény, csupán Aszódon és Kerepestarcsán találunk olyan lakásokat, amelyek be vannak kapcsolva a hálózatba. A kereskedelmi ellátás gazdái az afészek A legkevésbé a társközségekben lehetnek elégedettek a bolthálózattal, ezeken a helyeken az alapvető cikkek beszerzése is gondot jelent. Az ikladiak például azt panaszolták, hogy húsért, hentesáruért Aszódra kell menniük, ami azért is nehézkes, mert sokat kell várakozni a buszra. Drágább is így a hús, hisz hozzá kell számítani a 8 forintos buszköltséget. Az egészségügyi ellátás színvonalát a népi ellenőrök Gödöllőn, Kerepestarcsán és Aszódon megfelelőnek ítélik. A kisközségekben csak részben az, körzeti orvos mindenütt van, de például fogászatra be kell utazni Aszódra, Gödöllőre. A vizsgálat kapcsán tartott ankétokon felvetették, hogy a körzetesítés nyomán kialakított ügyeleti rend számukra kedvezőtlen, az esetleges hét végi sürgős esetekben más községekbe kell utazniuk. E bből néhányszor súlyos következmények származtak. Keveslik a segélykérő telefonokat. A fogászatról és a gyermekgyógyászatról szólva kérték, legalább a hét bizonyos napján legyen rendelés. A gyógyszerellátás sem a legjobb, sokszor azért is a környező nagyközségbe vagy a városba kell utazni. Betegforgalom Kevesebb táppénzes nap Ha nem is jelentősen, de valamelyest csökkent a táppénzes napok száma 1982-ben az előző évihez képest a gödöllői Egyesített Egészségügyi Intézményhez tartozó körzetekben. A most elkészített statisztika szerint 0,2 százalékkal kevesebb volt a kiutalt betegnatekinthető pusztán család- történetnek. legalábbis nem egy család történetének, hanem száz és százezer hasonszőrű család történetének, s egyben az írónő szülő-, valamint lakóhelye korrajzának, a szemtanú hiteles beszámolójának is. Hatásosan Könyvei sosem porosodtak a könyvesboltok polcain, sőt: sokan keresik a korábbi regényeit, persze hiába. Ö is csupán egy-egy példányt őriz a falumúzeum dolgozószobájának szekrényeiben. Nem véletlen. hogy a személyes találkozás, a meghitt ismeretség sem képes pótolni ezt az igényt, / hiszen sokakról ír mindenkinek, s teszi mindezt elkötelezetten, s nem is hatástalanul. Bene Mihály pok száma. Míg a megyében ezer lakosra 7 ezer 400 napot írtak ki az orvosok, nálunk a városban átlagosan 7 ezer 156- ot. A legnagyobb mértékű, 3,3 százalésos csökkenést a gyermekkörzeti orvosoknál sikerült elérni, de igen jelentős az, hogy a ielnőttkörzeti orvosoknál, akiknek összességében a legtöbb emberrel van dolguk, 2,7 százalékkal kevesebb napra szabadságolták beteg pácienseiket. Ugyanakkor tény, hogy a szakorvosi rendelőintézetben kezeltek esetében 2,3 százalékkal nőtt a táppénzes napok száma. Ennek viszont nagyrészt oka, hogy év közben neurózis-szakrendelésük is megkapta a táppénzbevételi jogot. A statisztika készítői egyébként hozzáteszik szerényen, hogy a múlt évre átlagosan csökkenő tendenciát mutató adatok a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló, 1979- től életbe lépett új rendelet sikeres végrehajtásának is köszönhető. Mindenekelőtt annak, hogy a keresőképesség eldöntésében most nagyobb szerepet játszanak a táppénzben tartó orvosok. Ravill Kedvezményes vásár Kedvezményes bútorvásárt tartanak Gödöllőn, a Ravill Kereskedelmi Vállalat Repülőtéri útorr levő diszkontáruházában, ahol a legfontosabb .háztartási gépek mellett híradás- technikai eszközöket is talál a vásárló. Közülük a mostani akcióban kétféle magnetofont, háromféle rádiót, hangfalakat, porszívót, keverőtárcsás mosógépet, centrifugát, kávéőrlőt, mixergépet, vízmelegítőt és hajsütőket adnak olcsóbban. A különböző gépek, eszközök árengedménye 200-tól 1200 forintig terjed. A vásár szeptember 16-ig tart. ' a • ----------------------«Üg yelet mi Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Péce- len, Ezadán, Veresegyházon, Vácegresen szeptember 10-én, szombaton 8 órától szeptember 12-én, hétfőn 8 óráig: dr, Réd- ling Tibor, Kerepestarcsa, Váci Mihály u. 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon szeptember 10-én, szombaton 8 órától szeptember 12-én, hétfőn 8 óráig: dr. Dóka József, Vácszentlászló, Kossuth Lajos u. 3. Ügyeleti napokon végzendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe vehető. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Kós Károly emlékkiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Szól a figemadár, fotókiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. Népi életképek az 1930-as évek magyar fotóművészeinek anyagából. A Magyar Fotóművészek Szövetségének archív anyaga. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Bakó Ilona textilművész kiállítása, megtekinthető 14—18 óráig. Nagy tarosa, falumúzeum: Kapicz Margit festőművész kiállítása, megtekinthető, 10— 18 óráig. i« Mojiiijs Tűtorony. Színes, szinkronizált kanadai bűnügyi film, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 013S—11157 (Gödöllőt Hírj; 1