Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

LlJŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI 1ÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK A jmr&re is gondoltak Bővítették a vérségi óvodát A vérségi tanács az elmúlt évi tervtárgyaló ülésén hatá­rozta el, hogy az egyszobás óvodát két foglalkoztató ter­mesre bővít', s ezzel egyidejű­leg a szűk, hiányos felszerelé­sű konyhát korszerűvel vált­ja fel, s új vizesblokkot ala­kítanak ki. A tanács eszten­dőkön át céltudatosan tarta­lékolta a fejlesztési alapot a szükséges anyagi fedezet meg­teremtésére. A bővítési, korszerűsítési tervezet elkészítésével Pintér Mihály műszaki előadót bíz­ták meg, aki ezt társadalmi munkában végezte el. A terv­vel párhuzamosan készült költségvetési kalkuláció sze­rint a beruházás összege 919 ezer forintot tett ki, a fej­lesztési terv előirányzatában viszont csak 711 ezer forintot hagyott jóvá annak idején a tanácstestület, a hiányzó kü­lönbözeiét az elmúlt eszten­dőben képződött pénzmarad­ványból egészítették ki. Kisiparosok Miután a beruházási költ­ség maradéktalanul a tanács rendelkezésére állt, kivitelező vállalatot kerestek. Tárgyal­tak a káliói ktsz-szel, az aszódi költségvetési üzemmel, szerződést azonban nem sike­rült kötniük, így a végrehaj­tó bizottság úgy döntött, hogy kisiparosokra támaszkodva végezteti el a tetemes összegű bővítési és korszerűsítési munkálatokat. A bővítési munkálatokat ta­valy áprilisban kezdték meg, s év végéig 649 ezer forint ér­tékű anyagot használtak fel. Az építkezés során döntő mértékben támaszkodtak a la­kosság társadalmi munkájára. Ennek szervezésében elsősor­ban a tanácstagok jelesked­tek, de a helyi pártszervezet és népfrontbizottság is kivet­te részét az önkéntes mun­kavállalók mozgósításából. Segítséget nyújtott a néphad­sereg aszódi alakulata hír­zászlóaljának KlSZ-szerveze- te, amelynek tagjai szabad idejükben a földmunkák vég­zésénél és az alapozásnál se­gédkeztek. A helybeli társadalmi mun­kások számbavételénél hosz- szú listát lehetne összeállíta­ni. Szinte kivétel nélkül min­den ilyen akció során többen jöttek, mint ahány kézre szükség volt. Kicserélt tető Készséges munkájuk elis­merésére augusztus 20-án ke­rült sor. Hatan — Korecz Já­nos, Lipták János, Oláh Győ­ző, Oláh Imre, Radios Miklós és Kalmár Ferenc kapott ki­tüntetést. Ök személyenként tíznél több tízórás munkana­pot töltöttek az óvodánál. Harmincketten kaptak elisme­rő oklevelet, ők ötnél több napot dolgoztak. Külön em­lítést érdemel Baranyi Ist­ván és Forgács József, akik nyugdíjasként is példamuta­tóan dolgoztak. Társadalmi munkában so­sem Volt hiány, emiatt sosem lassult az építkezés üteme, az anyagbeszerzés viszont renge­teg gondot, s minden bizony­nyal néhány álmatlan éjsza­kát is okozott a tanács elnö­kének. A fenyőárukra pél­dául több mint egy hónapot kellett várni, s addig állt az építkezés is, de egyéb anya­gok — tégla, tetőcserép —, beszerzése is sok nehézséggel járt. A kőművesmunkákat Fo­dor János irányította, a víz­szerelést Sztraka László, a burkolást Cseke Mihály, a villanyszerelést Fehér Mihály, a központi fűtést Juhász Sán­dor, a tetőszerkezet építését pedig Szabó László helybeli kisiparos végezte. A termek, ajtók, ablakok festését, mázo­lását Demján István vállalta el. A bővítés mértékét jól ér­zékelteti az intézmény alaD- területének növekedése: 189 négyzetméter helyett három­száz négyzetméterre gyarapo­dott, s kiegészült egy har­minchét négyzetméteres pin­cével is, ahol a hidroforokat, a kazánt helyezték eV illetve széntárolót alakítottak ki. A régi pincét zöldségraktárrá alakították. A bővítés és korszerűsítés folyamán két ötven négyzet- méteres foglalkoztatótermet hoztak létre, az új szárnyban konyha, előkészítő, mosogató, raktár, öltöző, fürdőszoba, mosdó és mellékhelyiségek kaptak helyet. A régi épület­részen kicserélték a tetőszer­kezetet, s új fedéssel, csator­nával látták, el. Korábban az óvodások egy csapnál moshattak kezet, most hat csapot használhatnak egy­szerre. Elkülönítették a fiúk és , a lányok mellékhelyiségét s a régi két kagyló helyett tízet szereltek be. A szüksé­ges vizet az óvodai és a Hat­vani utca elején lévő közkút szolgáltatja, de ennek szerelé­si munkálatait oly módon ol­dották, meg, hogy a közsési vízhálózat építésekor ne okoz­zon gondot az ahhoz történő csatlakozás. Korszerű berendezés A tágas konyhát korszerű berendezéssel látták el. Ösz- szesen öt főző alkalmatosság­gal rendelkeznek, három gáz­zsámollyal és két gáztűzhel­lyel, továbbá egy villanyke­mencével, két nagy teljesít­ményű elektromos sütővel, krumplihámozógéppel, kétszer három fázisú mosogatóval, s hozzá két villanybojlerrel. A konyha így pillanatnyi­lag túlméretezettnek tűnik, csakhogy a község vezetői a kialakítási- tervnél a jövőre is gondoltak. Jövőre az iskolai napközi fejlesztésére kerül sor, s ezáltal gazdaságossá vá­lik a kétszázötven adag étel készítésére alkalmas konyha üzemelése. B. M. A kütadik kilfef ' Százszer család története Marton Pálné Hqmok Er­zsébet neve nemcsak a járás határain belül, szerte az or­szágban ismert. Hírnevét nem a rádió- és televízióbeli ripor­toknak, felvételeknek köszön­heti, hanem a könyveinek, amiket az elmúlt két évtized­ben írt meg. Az első tollpró- bálgatásiból az Igaz mesék cí­mű kötet született meg, amely­ben gyermekikora emlékeit tárta kendőzetlenül a nyil­vánosság elé. A jobb reménye Az önmagukban egészet al­kotó töredék-fogalmazványok után igazi erőpróba követke­zett, a Vérségi hétköznapok, amik nem is voltak olyan szürkék, mint a címből ítél­hetnénk. hisz a falu életének változásáról, a termelőszövet­kezet alakulásának időszaká­ról rajzolt benne hiteles ké­pet. Következő regényében, a Gyuri bácsiban ismét olyan korszakhoz nyúlt, ami alap­vető hatással volt lakóhelye valamennyi családjára: a front átvonulásának, a község fel- szabadulásának rettegéssel fe­li, de a jobbra fordulás re­ményével kecsegtető napjait sűrítette regénybe. A gyermekkori emlékek to­vábbra sem hagyták nyugod­ni, újabb és újabb élmények formálódtak novellákká, ame­lyekből egyik-másik az Igaz mesék második, bővített ki­adását is gazdagította, na­gyobb részük azonban még nem jelent meg nyomtatásban. f A születéstől máig Mintegy a gyermekkor fel­idézésének folytatásaként lá­tott napvilágot A faluban szól a nóta című regénye, ami fiatalokról szól ugyan, de korántsem csak a fiataloknak. A két világháború közötti időszakba kalauzoló könyv a fiatalok ismerkedéséről és a párválasztásról. illetve az utóbbi megkövesedett szoká­sokból, tradíciókból eredő akadályairól mesél. A napokban került ki a nyomdából Martonné Homok Erzsébet hatodik könyve. a Családi krónika. A Gondolat Kiadó gondozásában napvilá­got látott, több mint négy­százötven oldalas kötet tulaj­donképpen a vérségi krónikás- asszony önéletrajzi regénye. Korábbi írásai is saját él­ményeiből. tapasztalataiból fo­gantak, de míg azok csupán életének egy-egy mozzanatát, rövidebb szakaszát ismertet­ték meg az olvasóval, ez a könyv születésétől napjainkig nyomon kíséri a fordulatok­ban gazdag, kiemelkedő orszá­gos és-helyi eseményeket egy- arárt mélyen és őszintén át­élt, mások okulása céljából pa­pírra vetett életpályát. A fiatalos lendülettel tevé­kenykedő és író asszony, aki külsőleg semmiben sem külön­bözik a vele egyívásúaktól; fekete ruhában jár, paraszt­kendőt visel, s ha hidegebb­re fordul az idő, nagykendő­vel fedi vállát, az idén ünne­pelte hetvenedik születésnap­ját. Kartalon született, ott cse­peredett fel egy nyolcgyerme­kes családban, s onnan ment férjhez a szomszédos Verseg községbe. Váratlan élmény Már az ötödik X táján járt, amikor tollat ragadott, s ti­tokban engedett élményei megörökítésére, a sokakhoz szólásra ösztönző belső kény­szerűségnek. Az indíttató lö­kést a szövetkezetesítés adta meg. Olyan gondok gyötörték, amilyeneken száz meg száz­ezer paraszt tépelődött, rágó­dott. Hogy lesz ezután? Annyira váratlan volt szá­momra ez a gondolat — vall­ja —, hogy magam is meg­ijedtem. mit akarok én... Lassan azon kaptam magamat, barátkozom az írással, rakom a dolgokat sorjába, hogyan kellene elkezdeni, és füzete­ket vásárolok. A valóságot fogja vallatóra. s könyvei szereplőinek sor­sát úgy igazítja, hogy az mindenkiéhez hasonlítson. Jól­lehet legújabb kötetének Csa­ládi krónika a címe, mégsem Rendszeresen Nyugdíjasok találkozója Sok vállalat, intézmény, szö­vetkezet van, ahol pontosan nyilvántartják a tőlük nyug­díjba ment embereket. Van, ahol címük alapján havonta, kéthavonta, de az év végi ün­nepekre készülve meghívják őket egy kis beszélgetésre. A nyugdíjasnapok emléke — kell-e mondani? — hetekig, hónapokig él azokban, akik el is tudnak menni az ilyen ösz- szejövetelekre. Olyan is előfordul persze, hogy a nyugdíjasok gyakrab­ban találkozhatnak. A Buda­pesti Közlekedési Vállalat gö­döllői HÉV-üzemegységében például évtizede megszervez­ték a saját nyugdíjasklubot. Helyiséget adtak ehhez Cin- kotán, ahol a mintegy kétszáz nyugdíjasuk közül ötvenen, hatvanan rendszeresen talál­koznak minden hónap első csütörtökének délutánján. Ügy is lehet tehát egy kis jókedvet, derűt vinni a már nyugdíjba ment emberek életébe, ahogy a HÉV-nél megvalósítják. Kancsók, tálak Porcelánvásár Az áruház előtt is Készül a télre a Gödöllő és Vidéke Áfész gödöllői áruhá­za. Ez, egyebek • mellett ab­ból is látszik, hogy műszaki osztályán, a földszinti eladó­térben féltucat hagyományos, szén- és fatüzelésű kályha­típust mutatnak be. illetve árusítanak. Az áruház előtt is megje­lentek eladóik. A ruhaféle, s a már hagyományos zöldség­gyümölcs mellett cserép- és porcelánedény-vásárt tarta­nak. Hét szövetkezet és két kisiparos kancsóit, tálait, dísz­tányérjait. korsóit valamint virágcserepeit kínálják az ar- rajáróknak. Az ikladiak panasza A községek és lakóik Tanulságos eltérések M enetrend szerinti vo­nattal, autóbusszal be­járni járásunkat elég ne­hézkes, autóval azonban nem tart sokáig. Nagysága, kiterjedése másképp tűnik fel, attól függően, milyen járművet használunk. Egyéb eltérések, a demog­ráfiában, a kereskedelmi, egészségügyi ellátásban — valóságosak és tanulságo­sak. Amikor nemrégen ösz- szegezték a népi ellenőrök egyik vizsgálatát, amely néhány község eltartó ké­pességét is elemezte, to­vábbgondolandó tények ke­rültek felszínre. Gödöllőt, Arszódot, Ba­gót, Dányt, Galgamácsát, Valkót vonták a vizsgálat­ba. - Így valójában még több településről van szó, hiszen Bagnak, Vaikónak, Aszódnak, Galgamácsának társközségeit is érintették. A legnagyobb mértékben Kerepestarcsán növekszik a lélekszám. dinamikus fej­lődés tapasztalható Dány- ban és Ikladon. Aszódon, Valkón, Galgamácsán csök­ken a lakosság. Valkón él a legnagyobb arányban hatvan éven felüli, a legki­sebb hányadban Aszódon, Domonyban és Ikladon. Az aktív keresők aránya valamennyi helyen 47 és 50 százalék között mozog. Vagyis minden dolgozó egy embert tart még el fizeté­séből. Galgamácsa és társközsé­gei tekinthetők a leghagyo­mányosabb falunak, innen alig járnak el máshová dolgozni. A munkaképesek több mint 46 százaléka ta­lál munkát helyben, szinte mind a termelőszövetkezet­ben. A másik véglet Dány és Kerepestarcsa. Az itt élő munkaképes korúak túl­nyomó többsége eljár. Gö­döllőn vagy a fővárosban keresi meg a kenyerét. Tarka képet mutat a kommunális ellátás. A vil­lany- és vízhálózat' kiépí­tettsége a legnagyobb, de akadnak még alsóiokú központok is. Bag, Dány, Galgamácsa. ahol nem jut el a vezetékes víz a laká­sokba. A csatornahálózat még igen szerény, csupán Aszódon és Kerepestarcsán találunk olyan lakásokat, amelyek be vannak kap­csolva a hálózatba. A kereskedelmi ellátás gazdái az afészek A legke­vésbé a társközségekben lehetnek elégedettek a bolthálózattal, ezeken a he­lyeken az alapvető cikkek beszerzése is gondot jelent. Az ikladiak például azt panaszolták, hogy húsért, hentesáruért Aszódra kell menniük, ami azért is ne­hézkes, mert sokat kell vá­rakozni a buszra. Drágább is így a hús, hisz hozzá kell számítani a 8 forintos buszköltséget. Az egészségügyi ellátás színvonalát a népi ellen­őrök Gödöllőn, Kerepestar­csán és Aszódon megfele­lőnek ítélik. A kisközsé­gekben csak részben az, körzeti orvos mindenütt van, de például fogászatra be kell utazni Aszódra, Gödöllőre. A vizsgálat kap­csán tartott ankétokon fel­vetették, hogy a körzetesítés nyomán kialakított ügye­leti rend számukra kedve­zőtlen, az esetleges hét vé­gi sürgős esetekben más községekbe kell utazniuk. E bből néhányszor súlyos következmények szár­maztak. Keveslik a segély­kérő telefonokat. A fogá­szatról és a gyermekgyó­gyászatról szólva kérték, legalább a hét bizonyos napján legyen rendelés. A gyógyszerellátás sem a leg­jobb, sokszor azért is a környező nagyközségbe vagy a városba kell utazni. Betegforgalom Kevesebb táppénzes nap Ha nem is jelentősen, de va­lamelyest csökkent a táppén­zes napok száma 1982-ben az előző évihez képest a gödöllői Egyesített Egészségügyi Intéz­ményhez tartozó körzetekben. A most elkészített statisztika szerint 0,2 százalékkal keve­sebb volt a kiutalt betegna­tekinthető pusztán család- történetnek. legalábbis nem egy család történetének, ha­nem száz és százezer hason­szőrű család történetének, s egyben az írónő szülő-, vala­mint lakóhelye korrajzának, a szemtanú hiteles beszámolójá­nak is. Hatásosan Könyvei sosem porosodtak a könyvesboltok polcain, sőt: sokan keresik a korábbi re­gényeit, persze hiába. Ö is csupán egy-egy példányt őriz a falumúzeum dolgozószobájá­nak szekrényeiben. Nem vé­letlen. hogy a személyes ta­lálkozás, a meghitt ismeretség sem képes pótolni ezt az igényt, / hiszen sokakról ír mindenkinek, s teszi mindezt elkötelezetten, s nem is ha­tástalanul. Bene Mihály pok száma. Míg a megyében ezer lakosra 7 ezer 400 napot írtak ki az orvosok, nálunk a városban átlagosan 7 ezer 156- ot. A legnagyobb mértékű, 3,3 százalésos csökkenést a gyer­mekkörzeti orvosoknál sike­rült elérni, de igen jelentős az, hogy a ielnőttkörzeti orvo­soknál, akiknek összességé­ben a legtöbb emberrel van dolguk, 2,7 százalékkal keve­sebb napra szabadságolták beteg pácienseiket. Ugyanakkor tény, hogy a szakorvosi rendelőintézetben kezeltek esetében 2,3 száza­lékkal nőtt a táppénzes napok száma. Ennek viszont nagy­részt oka, hogy év közben neurózis-szakrendelésük is megkapta a táppénzbevételi jogot. A statisztika készítői egyéb­ként hozzáteszik szerényen, hogy a múlt évre átlagosan csökkenő tendenciát mutató adatok a keresőképesség or­vosi elbírálásáról szóló, 1979- től életbe lépett új rendelet si­keres végrehajtásának is kö­szönhető. Mindenekelőtt an­nak, hogy a keresőképesség eldöntésében most nagyobb szerepet játszanak a táppénz­ben tartó orvosok. Ravill Kedvezményes vásár Kedvezményes bútorvásárt tartanak Gödöllőn, a Ravill Kereskedelmi Vállalat Repülő­téri útorr levő diszkontáruhá­zában, ahol a legfontosabb .ház­tartási gépek mellett híradás- technikai eszközöket is talál a vásárló. Közülük a mostani akcióban kétféle magnetofont, háromféle rádiót, hangfalakat, porszívót, keverőtárcsás mo­sógépet, centrifugát, kávéőrlőt, mixergépet, vízmelegítőt és hajsütőket adnak olcsóbban. A különböző gépek, eszközök árengedménye 200-tól 1200 fo­rintig terjed. A vásár szeptem­ber 16-ig tart. ' a • ----------------------­«Üg yelet mi Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mo­gyoródon, Nagytarcsán, Péce- len, Ezadán, Veresegyházon, Vácegresen szeptember 10-én, szombaton 8 órától szeptember 12-én, hétfőn 8 óráig: dr, Réd- ling Tibor, Kerepestarcsa, Vá­ci Mihály u. 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val­kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon szeptember 10-én, szombaton 8 órától szeptember 12-én, hét­főn 8 óráig: dr. Dóka József, Vácszentlászló, Kossuth Lajos u. 3. Ügyeleti napokon végzendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe vehető. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Kós Károly emlékkiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Szól a figemadár, fotókiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. Népi életképek az 1930-as évek magyar fotóművészeinek anya­gából. A Magyar Fotóművé­szek Szövetségének archív anyaga. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Bakó Ilona textilművész ki­állítása, megtekinthető 14—18 óráig. Nagy tarosa, falumúzeum: Kapicz Margit festőművész kiállítása, megtekinthető, 10— 18 óráig. i« Mojiiijs Tűtorony. Színes, szinkroni­zált kanadai bűnügyi film, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 013S—11157 (Gödöllőt Hírj; 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom