Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-26 / 201. szám

far «■ L.LOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM. 201. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK Túra, Zsámfook, Karfal Nem kell naponta utazniuk Fenyő- és menfaillafú légfrissítőket készítenek A túrái Galgavidéke Afész a vonzási körzetébe tartozó ti­zenhat községből az idén há­rom helyen: Túrán Zsámbo- kon és Kartalon indított be a megfelelő előkészületek után egy-egy bedolgozó üzemet a fő tevékenységi ágazatok egyelőre nem túl jelentős ki­egészítőjeként. Túrán a központi Irodával szemközt elhelyezkedő régi malom épületében glett és ta­pétaragasztó készül. Olyan új­szerű készítmény, amelynek gyártási technológiáját magá­val a feltalálóval kötött szer­ződés alapján vezették be. Zsámbokon és Kartalon töltő­üzemet létesítettek, amelyek a Szilasmenti Termelőszövetke­zet néhány termékének kisze­relését végzi. Közeli munka A kartali töltőüzem a felvá­sárlótelep épületével szem­közt, e célra bérelt és átalakí­tott házban kezdte meg műkö­dését két hónappal ezelőtt. Megszervezésével — akárcsak a másik két községben — el­sősorban az volt a fogyasztási szövetkezet célja, hogy csalá­dos anyáknak közeli munkale. hetöséget teremtsenek. — Maga az üzem tágas, vi­lágos, kitűnő állagú épület Deák László irányításával húsz asszony dolgozik itt se­rényen, a gépek zajától nem háborgatva. Jó részük fiatal családanya, de reggelente nem kell kapkodniuk. a munkaidő csak nyolc órakor kezdődik, s addig van elég idő a* otthoni teendők elvégzésére, a kicsik óvodába vitelére. Mielőtt a gyermekintézmény bezárna, fél ötkor, a munkaidő letelté­vel pedig értük mehetnek, ilyenfajta szívességet nem kell kérniük senkitől sem. ' Étkeztetésükről a helybeli ét­terem gondoskodik: mint a szövetkezet dolgozói kedvez­ményes áron kapnak ebédet. Kedvező számukra, hogy mun­kahelyüket tömegközlekedési jármű igénybevétele nélkül meg tudják közelíteni, pénz­tárcájukat nem terheli úti­költség. Ez korántsem elha­nyagolható szempont össze­vetve azokkal a társaikkal, helybeli nőkkel, akik a fővá­rosba vagy annak környékére járnak dolgozni, s több órát töltenek utazással. Mindezen előnyök mellett a 16,50 forintos órabér, a közel háromezer forintos fizetés re­ális és csöppet sem lebecsü­lendő. Munkájuk nem nehéz, ülve végezhetik, s a szociális körülmények a fürdési és az étkezési lehetőségekkel meg­felel a kívánalmaknak. Rövidebb rakodási idő Az üzem dolgozóinak egy része gyümölcsaromáit — mál­na, eper. citrom, banán és na­rancs —, valamint sütemé­nyekhez használt fűszerek fo­lyadék formájában történő ki­szerelésével, címkézésével, csa magolásával foglalkozik. Másik részük borotválkozási arcszeszt, fenyő- és mentailla­tú légfrissítőket készít. A kiszerelendő folyadékokat szivattyúk juttatják a pincé­ből a helyiség töltőrendszeré­be. ahol egy-egy kis csap el- fordításával máris megtelik az üveg, illetve a műanyag fla­kon. Mivel a betanulási idő le­telt, a munka különböző fázi­sait elsajátították, a fürge ke­zű lányok és asszonyok a ter­mékektől függően heti har­minc—harmincötezer darab készterméket dobozolnak, hogy azok a Füszért és a nagykeres­kedelem csatornáján keresztül az üzletekbe, a vásárlókhoz jussanak. Jelenleg még kissé körül­ményes a rakodás, mert az épület udvarának kapuja csu­pán személygépkocsi, és nem 'nagyobb szállítójárművek szá­mára készült. Az átalakításra, bővítésre hamarosan sor ke­rül, ami által lerövidül a ra­kodási idő, ugyanakkor nő az üveg- és flakonszámokban ki­fejezhető teljesítmény. A. ki­esés elég tekintélyes: egy ra­kodás ezerötszáz-kétezer fla­konnal is visszaveti a napi termelékenységet. Az újdonsült kis üzem ki­szerelési termékeinek köre a későbbiekben folyékony étel­ízesítőkkel és lábszesszel bő-. vül. Jelenleg, a húsz asszo­nyon kívül vakációjuk egy ré­szét munkával töltő iskolás lányokat is foglalkoztatnak. Nekik tizenegy forintot fizet­nek óránként, s természetesen neem nyolc, hanem napi hat órát dolgoznak. Változatos műszak A különféle anyagok kisze­relése bármilyen folyadékok­ról, szerekről legyen is szó. nem sorolható a változatos te­vékenységek csoportjába. E kis üzemben azonban mód kí­nálkozott az egyhangúság ol­dására: Deák László javasla­tára az egyik csoport tagjai műszakonként, a másik cso­portot alkotók pedig négy- óránként váltják egymást a különböző műveleteknél. Bene Mihály Megyei kézilabda-bajnokság Biztos GSC-gyöieíem A megyebajnokság első osz­tályában a múlt héten kez­dődtek meg a küzdelmek, csa­pataink az első fordulóban halasztást kaptak, Pilisvörös- várra később utaznák eí. A második fordulóban a ta­vasszal a pályán ellenünk csak egyszer győztes tököliek látogattak a GSC-hez és együt­tesünk közepes játékkal is biztosan győzött. Az ifisták felkészülése gyengén sikerült, és ez a bajnoki találkozón is érződött. Csak helyenként si­került fékezni a nagy lövő­erejű ellenfél tudásbeli kü­lönbségét, de így is nagy kü­lönbségű maradt a vendég fia­talok győzelme. GSC—Tököl 24-17 (10-6) GSC: Fibecz — Cserven (2), Szlifka (4), Horváth (2), Ur­ban (3), Malizs (11), Hegyi (2). Csere: Zsembery (kapus), Klement. Urbán és Cserven góljai ve­zették be a mérkőzést, a ti­zedik percig nem tudták be­venni a tököliek Fibecz kapus hálóját. Jól védekezett csapa­tunk, ennek tudható be, hogy még a huszonötödik percben is csak négy találat szerepelt a vendégeknél az eredményjel­ző táblán. Feltűnő volt viszont Malizs gyenge játéka, tizenkét próbálkozásból mindössze két­szer volt eredményes az első harminc percben. Urbán ve­szélyességét igazolja, hogy kü­lön őrzőt bíztak rá a tököli szakvezetők, így azonban szel­lősebb lett a védőfaluk. A második félidő is úgy kezdődött, ahogy az első: a félidő derekára nyolc gólunk­ra csak kettő volt a felelet, tíz lett a gólkülönbség javunk­ra. Ez az előny még a lefújás előtt három perccel is meg­volt, de néhány ' könnyelmű megoldás miatt hétre zsugoro­dott a különbség. A Szabót nélkülöző csapa­tunk elfogadhatóan rajtolt az őszi szezonban. A második harminc percre Malizs formá­ja gyökeresen megváltozott, bal szélen ellenállhatatlan volt, ebben a játékrészben a mezőny fölé nőtt. Rajta kívül az átlagosnál jobban játszot­tak; Hegyi és Cserven. GSC ifi—Tököl ifi 21-31 (8-17) GSC ifi: Molnár — Szabó (1), Kovács (1), Gippert (2), Meggyes (1), Nagy (4), Rusai (6). Csere: Körömi (kapus), Pocsai (6). Mezőnycsere nélkül kezdtek ifistáink, mert a nyárvégi táborozásból többen még nem tértek haza. Pocsai a tizedik percre érkezett, ő Csehszlovákiában volt. Ami­kor bekapcsolódott a játékba, már hét góllal elhúzott az el­lenfél, pedig nem volt akkora különbség a csapatok között. A baj eredője, hogy a bünte­tőket kihagyták a mieink és elemi hibák miatt elmentek a támadások. A második fél­időben sikerült ugyan szoro­sabbá tenni a mérkőzés állá­sát, több esetben öt gólra fo­gyott a vendég tököliek elő­nye, de utána megint elfogyott a tudomány, az utolsó öt perc­ben 6-2-re kaptunk ki, végül is megmaradt a tízgólos hát­rányunk. A kapusok ezen a találkozón tudásuk alatt szerepeltek, de a mezőnyjátékosok közül is mindössze Pocsai és Rusai eredményességét lehet pozití­vumként megemlíteni. Augusz­tus 27-én járási rangadóra ke­rül sor Ikladon. M. G. átadják tudásukat A nehézség hátér legyőzése A játék a gyermek számára olyan tevékenység, amely fizi­kai és szellemi fejlődésének feltétele és gyakorlata, a pe­dagógus számára pedig döntő fontosságú nevelési eszköz, módszer, de mondják azt is, hogy a játék út a gyermekek részére, annak a világnak a megismeréséhez, amelyben majd élhet, és amelyet meg­változtatni, jobbá tenni hiva­tottak. Mindezeket Antal Teréz já­rási közművelődési felügyelő magyarázta, amikor Szadára érkeztem, hogy megismerked­jem a művelődéstörténeti ját­szóház vezetői részére szerve­zett tábor munkájával. Hogy milyen a jó játék, arról a tá­bor egyik résztvevője. Súlyán Pál festőművész így beszélt. — A jó játékban a gyerekek megismerkednek az emberi vi­szonylatokkal, magatartásmó­dokkal. A jó játék fejleszti ér­telmi képességeiket, képzele­tüket látásmódjukat cselekvé­si képességeiket formálja ma­gatartásukat növeli önbizal­mukat neveli őket a nehézsé­gek bátor legyőzésére gazda­gítja érzelemvilágukat. Vonzóvá tették — És ami nagyon lényeges — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Ágnes iparművész bá­bos — minden jó játékban megvan a munka és a gondol­kodás erőfeszítése. Ezért van az, hogy amilyen a gyerek a játékban, sok tekintetben olyan lesz később a munkában is. Tevékeny ember nevelése legfőképpen a játék segítségé­vel lehetséges. A Szadán táborozó felnőt­tek, elsősorban pedagógusok, egy héten át komoly munká­val készülődtek, hogy a járás több iskolájában megszerve­zett művelődéstörténeti ját­szóházak résztvevőit sok-sok játékkal, s különböző tevé­kenységek széles skálájával juttassák új ismeretekhez úgy, hogy a gyerekek ne érezzék a tanulás kényszerét. Már ab el­múlt tanévben tapasztalhatták pedagógusok és tanulók, hogy a játszóházakat vezető felnőttek mennyi igyekezettel és aka­rással próbálták az összejöve­teleket a gyerek számára von­zóvá tenni. — A januártól júliusig tartó félévet tulajdonképpen két­éves kísérlet első szakasza­ként értékeltük — mondta Antal Teréz. — Nem minden vállalkozó iskolában sikerült a célt elérni, de voltak kima­gaslóan jó helyek is. Akadt olyan község, ahol a szervezés és a közöny érezhető jelentke­zése miatt az új iskolai évben nem indítjuk a játszóházat. Tudjuk, komoly veszteség éri a diákokat, de az országos közművelődési alapból erre a célra biztosított kétszázezer forintos támogatást a leggyü­mölcsözőbben szeretnénk fel­használni. A középkor világa Beszélgetésünkbe a tábor lakói is bekapcsolódtak, ám munkájukat nem hagyták ab­ba. Agyagoztak. bőröztek. raj­zoltak, bábukat készítettek, miközben ezernyi ötlettel ter­vezték a tanultak felhasználá­sát. Rajzi Rozália gyógypeda­gógus, a kerepestarcsai 3-as számú iskolából érkezett Sza­dára, éppen gipszfaragással várat épített. — Mindazt, amit itt tanul­tam válaszolta kérdésemre — nemcsak a játszóházban, de az iskola gyakorlati óráin is tu­dom hasznosítani. A kisegítő iskola felső tagozatában taní­tok, ahol a játék mellett még nagyobb a szerepe a manuális munkának. Gondolja el. mit jelent majd tanítványaimnak, ha a középkor világának ta­nulásakor várat építünk gipsz­ből, s az általunk formált, fel­öltöztetett bábuk segítségével el is játsszuk a lovagkor éle­tét. Huszta Anna, a kerepestar­csai kórház gyógypedagógusa a kórházban a beteg gyerekek őrzője, nehéz perceik könnyí­tője, a kisebbek mesemondó­ja, a nagyobbak okos tanító nénije: — Egy ruha megvarrása a szeretett babának, vagy éppen egy apró ajándék elkészítése az otthoni pajtásnak órákra leköti a beteg gyermek figyel­mét, kivonja a kórházi kör­nyezet hatása alól. és szinte gyorsítja a gyógyulás ritmu­sát. Azért jöttéim Szadára, hogy ezekhez a kórházi tevé­kenységek szervezéséhez ötle­téket és , segítséget kapjak. Nem csalódtam. Gazdagon megrakott tarisznyával érkez­tem haza. Kiderült az is, hogy Huszta Anna nemcsak a kórházban kívánja kamatoztatni a tábor­ban tanultakat, hanem bekap­csolódik az iskola játszóházi programjába is. A terveket Bajzi Rozália mondta el: — A most negyedik osz­tályba lépők számára indítjuk az új játszóházakat, de ehhez már nem lesznek külső foglal­kozásvezetők. elvégezzük ezt a munkát mi, kerepestarcsai pedagógusok. Szeptemberi játszóházak A bográcsban illatos gulyást készítettek az éppen ügyeletes szakácsok. Búcsúvacsorára ké­szülődtek, mert másnap véget ért a tábor, s alig egy hónap múlva, szeptember közepén kezdődnek a művelődéstörté­neti játszóházak foglalkozásai a járás tíz iskolájában. — Pedagógusok, szülők se­gítségére a gyerekek ismeret szerzési Vágyára számítunk — Szelepházak - az új műhelyből búcsúzott a felügyelő —, mert együtt szeretnénk a tanulókat arra nevelni, hogy az ember múltjának megismerésével le­gyenek a mának hasznos épí­tői, a közösen teremtett szép és nemes őrző tulajdonosai. Fercsik Mihály Helytörténeti gyűjtemény Bemutatkozik: Bakó Ilona A hagyományőrző népmű­vészek és népi együttesek ta­lálkozójához a városi helytör­téneti gyűjtemény is megfele­lő programmal kapcsolódik. Szombaton délután 4 órakor nyitják meg Bakó Ilona tex­tilművész kiállítását. A mű­vész munkásságát, a kiállítás megnyitójaként dr. Morvay Judit néprajzkutató ismerteti. Két napig Szünetel a gázszolgáltatás A Gáz- és Olajszállító Vál­lalat a város gázszállító, illetve elosztó rendszerének karban­tartását 1983. augusztus 27-én, 0 órától 1983. augusztus 28-án 24 óráig végzi. Ez idő alatt Gö­döllőn a gázszolgáltatás szüne­tel. ÜGYELET Nemrég készült el a péceli Vasipari Szövetkezet új központi műhelye a Pesti úton. Itt gyártják már az ipartelepek fűtési rendszeréhez használatos, különböző típusú szelep­házakat. Évenként mintegy egymillió forint értékben készítik és szerelik össze a szelep­házak alkatrészeit. Megrendelőjük az MTA Kutatási Eszközöket Kivitelező Vállalat. Bal oldali képünkön: Móczár Miklós esztergályos a szelepház alkatrészét forgácsolja. Jobb oldali felvételünkön: Szeleczki László műszerész és Kramjmák Pál lakatos a kész­terméket szereli össze. Hancsovszm János felvételei Állatorvosi ügyelet: Csö­mörön, Erdőkertesen, Gödöl­lőn, Isaszegen. Kerepestar- csán, Mogyoródon, Nagytar- csán, Pécelen, Szadán, Ve­resegyházon, Vácegresen augusztus 27-én, szombaton 8 órától augusztus 29-én, hét­főn 8 óráig: dr. Mohai Imre, Veresegyház, Bánóczi u. 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbo­kon augusztus 27-én, szomba­ton 8 órától augusztus 29-én, hétfőn 8 óráig: dr. Szőke Pál, Aszód, Kossuth Lajos u. 86. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál dr. Mohai Imre állatorvos vehető igénybe. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Takács Erzsébet SZOT-dí- jas- szobrászművész kiállítása, megtekinthető 10—20 óráig. Avantgarde szalon, 18 óra. kor. Filmmúzeum: Canterbury mesék (Pier Paolo Pasolini) 18 és 20 órakor. Nagytarcsa, falumúzeum: Kapicz Margit festőművész kiállítása, megtekinthető 10— 18 óráig. Kés Moziméi Ez igen! Színes, szinkroni­zált amerikai filmvígjáték, 4, 6 és 8 órakor. Kellemes elfoglaltság Műsoros délután a Kisbagi Csárdában Vasárnap délután 3 órakor a Kisbagi Csárda szabadtéri színpadán a Dunántúltól Moldváig címmel mutatják be műsorukat a hagyományőrző népművészek és táncegyüt­tesek 8. országos találkozó­ján a gödöllői művelődési központban részt vevő nép­művészek. Műsorukat a Téka együttes kíséri. Jegyek a já­rás művelődési házaiban és a helyszínen is válthatók, ISSN 013S—1957 (Gödöllői Hírlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom