Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-11 / 189. szám
Már 30 méteres Szekrénysor Bevált a rendszer Finom, pontos, különösen jó minőségű vasszerkezeti munkát igényel azoknak a modul- rendszerű irányító szekrényeknek a gyártása, amelyeket a Rákos Mezeje Tsz gyömröi fémipari üzemében készítenek. A több típusban előállított dombor-zománcozott 40 centiméteres elemekből a kívánalmaknak megfelelő hosszúságú szekrénysor szerelhető össze. Az üzemben az idén 30 méteres szakasz gyártására kaptak megbízást. Képünkön: Potondi Miklós lakatos csoportvezető már a zárakat szereli be az irányító szekrények ajtajába. A jó hír szárnyakon jár Már nagyon hiányzott Még alig száradt meg a tinta a presszó üzemeltetésére szóló engedélyen, már meg is nyílt a kis üzlet. Vecsésnek azon a részén, ahol szinte a madár seim jár, a Munkásőr és az Ágnes utca sarkán levő családi ház kertjében állították fel az alig 25 négyzetméternyi eladótérrel és hét négyzetméternyi raktárral rendelkező ÉRDÉRT-faházat. Korábban csak a környékbeliek közlekedése jelentett errefelé némi forgalmat, mostanában azonban szinte sereglenek az emberek, főleg a gyerekek. Pedig nem volt különösebb propagandája a kis üzletnek, de hát a jó hír szárnyakon jár. Fáimázsa fagyi — Régen foglalkoztat a gondolat, hogy szükség lenne a környéken egy olyan kis vendéglátó helyre, ahová a szülő szívesen elmegy a gyermekével, vagy nyugodtan elengedi egyedül is — mondja Lapu Sándorné cukrász, a tulajdonos. — Épp ezért nem törekedtünk nagyforgalmú út mellé, itt a csendes kertes házak között kellemesebb. Én nem akarok kocsmát csinálni a boltomból. A faház előtt kis kerti asztalkák, hogy a süteményt, fagylaltot vásárlók kényelmesen fogyaszthassanak. A fagylalt egyébként az első pillanattól a legnagyobb sláger i^t. Viszik tölcsérben, termoszban, üvegben, pohárban. Lapu Sán- domé egy percre sem tud eltépni a hűtőpulttól. — A hat tégelybe minden nap friss fagylalt kerül. Inkább mondom sajnálattal közvetlenül a zárás előtt, hogy nincs minthogy maradékkal kezdjem a másnapot. Eddig naponta körülbelül félmázsá- nyi vanília, csoki, mandarin, karamell fagylalt fogyott. A süteményeknek is nagy a keletje. Húsz-huszonötféle édességet szállít naponta az Alsó-Tápiómenti Áfész magló- di cukrászüzesme. Eddig óva toTalpig hangulatban A lányon, akire az utcán fölfigyeltem, érdekes öltözék volt, nevezhetnénk ruhának is, bár ő magától értetődően mondta, hogy „ma feggel ezt a hangulatomat öltöttem magamra”. Sem szép, sem csúnya, vöröses hajú, pisze szeplős kis tini, lábán tornászpapucsból, annak is az olcsó,' vászon változatából alaki, tott topán, rávarrva széthullt nyaklánc megannyi színes üveggolyója, avitt báliruha átmentett füttere. Testét öreg, vakító fehérre agyonmosott, háziszőttes lepedőből szabott anyag fedte. A fehérre néhai bútorszövet aranyló napraforgó virága applikáltatott (mint kiderült a beszélgetés során, saját kezűleg), szellössé tette a diszkréten anyagot osztó, klöplifüg- göny-maradék, melyet nem tű-cérna, hanem lyukacso- kon átfűzött vékony zsinór y fogott egy darabba. — Tetszik?! — kérdezte gunyorosan. — Legújabb divat! — Miért ne — mondtam a lehető legőszintébben. — Mindig is szerettem az önmagukat szavak nélkül kifejező embereket. Méricskélt, hallgatott, mellettem lépegetett. Fura eset. Ö egyedien öltözik, én megnézem, erre ő kérdez kicsit pimasz hangon. Eszem ágában sincsen kötekedni. Hiszen, bár szokatlan a külleme, eleve kedves, megnyerő jelenség — modorostul. ^ — Szünidő van, diák vagyok, azt veszek magamra, amit akarok — kezdte újból. — Persze, hogy azt — hagytam annyiban. — Hazudtam, gyárban dolgozom, utálom a melót, szeretnék jól élni, szórakozni, táncolni! A srácok, az sem baj, ha egy tucatban tizenkettő, de körülöttem legyenek! Csak körülöttem! — Jó. — Fáradtnak tetszik lenni, vagy ideggondozónak? — csattan fel a hangja —, miért nem tetszik kiosztani, hogy... — De hiszen azt sem tudom ki vagy. Nem is akarom. Csák tetszik az öltözéked, ennyi az egész. Tudod, a nyár elején Pesten voltam, a Műcsarnokban egy kiállításon Bakó Ilona alkotásait láttam. Tudod, ki az a Bakó Ilona? Művész, aki nem kőben, festékben tollvonásban fejti ki állásfoglalását, érzelmeit, művészi hitvallását, hanem textíliákban. Főként ruhamód összeállított szomorú és vidám, merengésre késztető és lángra lobbantó, vagy halál hideg textíliákban. Bakó Ilona ruháira egy szintén művész barátnőm hívta fel a figyelmemet. Rád meg, a te ruhád. Arcán a változás, fény- képészvaku villanása. — Az más. Mert én is láttam azt a kiállítást. Nem volt kiírva: próbálkozni tilos, az plagizálás! Anyámnak van otthon egy öreg, lábbal hajtás Singer varrógépe. Amikor varrni akart tanítani, elmenekültem. Most én kértem, mutassa hogy kell. Nem vicc, majdnem sírva fakadt. Vezette az anyagot, a kezemet. — Érdekel a művészet? — Engem? Soha! Vagyis... ne tessék ilyen komoly szót használni. — Hát milyet? — Semmilyet. Ma reggel a hangulatomat öltöttem magamra. Derdül, bohóckodik, út- jára megy, rajta fehér vászna. e. k. san rendeltek tőlük, hogy fölmérhessék az igényeket, amelyek úgy tűnik, még a váltnál is nagyobbak. A kertek alatt — Percnyi szabad időnk alig akad — mondja félig panaszkodva, félig büszkélkedve Lapu Sándorné. — Sokan hiányolják a cégtáblát, de a már kész képek felrakására nem volt módunk eddig. A képek egyébként mese- és rajzfilmfigurákat ábrázolnak, grafikus készítette. Láthattam a gyerekek kedvenceit Vukot, Frakkot, Szerénkét és Lukréciát. De a velük díszített környezetben valószínűleg -jól érzik magukat a srácokat kísérő szülők, nagyszülők is. Az üzlet egyébként a környékbeliéktől a kis cuki nevet kapta. Felfedezték már az OTP-lakótelepen élők is. s rájöttek, hogy a „kertek alatt” rövid úton elérhető a kellemes kis hely. — Én is meglepődtem már — mondja a tulajdonos —, hogy milyen messziről az Apafi utcából, vagy az Andrássy telepről is járnak ide. Igénylik Közben autó fékez az utcán, megáll, majd követi egy másik. Akik kiszállnak, szintén a település távolabbi, síneken túli részéből érkeztek. A gyakorlat tehát igazolja Lapu Sándorné véleményét: az alkoholmentes. . igényes, csendes kis üzletre valóban nagy szükség van a vecsési éknek. Fekete Gizella ŐRI ínon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK Építők félidei számvetése Betartják az ígért határidőket Hűvös, borongás augusztusi délután látogattam el a Monori Építők Ipari Szövetkezetébe. A látvány, ami elémtárult, egy jó kisgyerek játéksarkára emlékeztetett: mindennek meg volt a helye. A felsorakozott vasgerendák, szálvasak, s az építés egy-egy folyamatához szükséges anyagok technológiai sorrendbe rakva készenáll- tak a megmunkálásra. A gépek és a munkások összeolvadt zaja is hirdette, kemény, szorgalmas tevékenység folyik itt. A szövetkezet tevékenységéről vállalkozásairól bővebben Geller Nándor, a szövetkezet elnöke tájékoztatott. — Milyen mértékben sikerült az első féléves terv teljesítése? — Szövetkezetünk az első féléves tervet -teljesítette. A tavaly félévben elért 42 millió 530 ezer forinttal szemben az idei félév termelési eredménye 44 millió 205 ezer forint. Ez 4 százalékos növekedést jelent. Az egy dolgozóra jutó termelési érték pedig 133 ezer forintról 154 ezer forintra nőtt. Az emelkedés mértéke 15,8 százalék. Féléves szinten a nyereség is növekedett, és 113,2 százalékra valósult meg. — Az év első felében a szövetkezet legfontosabb munLeveíesládánkból Szándékosság nem történt A Monorí Hírlap 1983. jú- ; litis 30-i szombati számában megjelent „Nsm érkeztek meg' időben" című levélhez szeretnénk néhány megjegyzést és kiegészítést fűzni. Az üllői turnus a cikkben jelzett időpontnál 20 perccel korábban érkezett a táborba, nem mintha ez döntő volna. Az viszont fontos tény, hogy nem vásárolgattunk sehol, Székesfehérváron pedig egészségügyi okokból kellett meg- állnunk. Tény, Zircen voltunk, de arról senki sem tehetett, hogy a táborba érkezéskor kiderült: az egyik busz meghibásodott, amely véleményünk szerint döntő szerepet játszott abban, hogy az előző turnus csak 18 óra 30 perckor indulhatott vissza. Megérkezésünkor az előző turnus megjegyzéseinek pergőtüzébe kerültünk, viszont arról a levélben nincs szó, hogy felajánlottuk turnusunk ebédjének a felét (a zsíros kenyér kiegészítéseként), amelyet nem fogadtak el, s ezért a mi gyerekeiník — pont a zsíros kenyér készítése miatt — öt “óra után ebédelhettek. Egyébként mi adtunk tippet az előző táborvezetőnek is, hogy a rendőrségen keresztül értesítsék a szülőket a későbbi hazaérkezésről. í Szeretnénk hangsúlyozottan leszögezni, hogy az üllői turnus egyetlen- tagja 'sem akadályozta szándékosan az előző turnus elindulását. Mivel előre egyetlen útnál sem lehet tudni, hogy mi ion közbe, így mi az utolsó napon 10 órakor elhagytuk a tábort — természetesen vezetők maradtak bent—, és a várakozási időt kellemes fürdéssel töltöttük. Az üllői turnus táborvezetősége MEGJEGYZÉSÜNK: Mindkét fél elmondta — leírta — a maga véleményét. Ennek ellenére mi nem tudunk s nem is akarunk igazságot tenni. Említett számunkban Hajnal Béla járási úttörőelnök távollétében Horváth Boldizsár járási KISZ-titkár nyilatkozott arról, hogy a még hátralévő turnusok vezetőinek figyelmét felhívták: tartsák be a váltási időpontot, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. Mi csak egy dolgot jegyzőnk meg: az úttörőveze- tők, pedagógusok vitája nem használ sem a gyerekeknek, sem a nevelők tekintélyének. A felújított üzemken kád közé tartozott a vecsési Petőfi téri 16 tantermes iskola II. ütemének építése és következik az augusztus 29-én történő átadás. Fontos feladatnak tekintjük a szövetkezet központjában üzemelő Dél- Pest megyei Ipari Tanuló Központ épületében újabb 4 tanterem építését, enyhítve ezzel a monori szakmunkásképzés tanulóelhelyezési gondjait. A munkákat augusztus 25-én fogjuk befejezni. így a tanítás 29-én a négy új tanteremben is elkezdődhet Kevesebben Egyik legnagyobb munkánk a monori Pozsonyi úti 128 Lakásos OTP-lakótelep építése. — Mit tud mondani a létszámcsökkenésről és hogyan értékeli azt? — Szövetkezetünknél az összlétszám a 126 fő ipari tanulót nem számítva az elmúlt félévben 428 volt. Ez a szám 1983. június 30-án, 382 lett. A létszámcsökkenés egy részét már az éves terv összeállításánál terveztük, ilyen mértékű visszaesésre azonban nem számítottunk.' A nagyarányú létszámcsökkenés egy sor munkaterületen igen nagy gondot okozott az elmúlt félév során. Kiegyenlítésükre különböző területeken intézkedéseket kellett végrehajtani. Az intézkedések sikerét az bizonyítja, hogy lényegesen kevesebb létszámmal az első féléves tervet mégis túlteljesítettük, és az egy dolgozóra jutó termelés is jelentősen növekedett. Más feladatok A szövetkezet munkáinak előrehaladásához nagymértékben hozzájárult a szocialista brigádok kiemelkedő tevékenysége. Nagy szükség van erre, mert mindkét iskolaépítésnél a rövid határidők megkövetelik, hogy munkaidőn túl és szombat-vasárnapi napokon is rendszeresen dolgozzanak. A szocialista kollektívák közül kiemelkedő munkát végzett Simó Sándor asztalos brigádja, Nagy János és Hé- regi András betonozó brigádja. A kőműves brigádok közül legjobbak a Balogh János és a Brindza András vezette közösségek. — Milyen terveik vannak a jövőre? — A második félévben és 1984-ben is a szövetkezet legnagyobb feladata a monori Pozsonyi úti 128 lakás építése. A munka folyamatosságához az alvállalkozók bekapcsolása és munkájuk koordinálása szükséges. A 128 lakást 1985 végéig kell felépíteni. Fő feladatunknak tekintjük továbbá a vecsési Martinovics téri iskola bővítését, amely 1984-től kezdődően több éves programban fog megvalósulni. — A monori járásban szükséges ' beruházási munkákon túlmenően természetesen dolgozunk még az egész megye és Budapest területén is, különböző nagyvállalatok részére (Csepel Művek, Finommechanikai Vállalat, Kőbányai Gyógyszerárugyár). Ez a termelés évenként a 40—50 millió farihtot is etéri. Bizakodóan — A féléves eredmények birtokában elérhetőnek tartja-e az 1983-ra tervezett tervmutatók teljesítését? — Az első félévben az eredmény értékelésekor kiderült, szinte minden mutatónál az egész évre kitűzött feladatokból időarányos teljesítést értünk el. Ez azt jelenti, hogy a harmadik negyedév folyamán, valamint a negyedik negyedév időszakában még a kedvezőtlen időjárás ellenére is biztosítani tudjuk a kitűzött célok elérését. Molnár Ildikó Olvasóink írják Különleges vendéglátás Megkezdődött a termelés a rekonstrukció után a VISZÉK ISZ sülysáp! telepén, a 300 négyzetméteres transzformátor-szerelő csarnokban. A munkásnők — előtérben Bakó Tiborné — a V 200-as típusok I-magját tekercselik Hancsovszki János felvétele „Azt hiszem érdemes megírni azt a nagymérvű változást, amit a mostanában csak szidott — Hangulat eszpresz- szóban tapasztaltam. Augusztus 3-án meghívtam barátnőmet egy üdítőre, és egy szelet süteményre. Máf ahogy beléptünk szokatlan, de kellemes érzés volt hallani: — Jó napot kívánok! Kezeiket csókolom! Épp hogy helyet foglaltunk, a pincér ott is volt, pedig máskor 40 percet is várakoztunk már, ugyanezen a helyen „standolás” miatt. Ismét köszönés, mosoly. — Mit parancsolnak? Mit szabad hoznom? Ez azelőtt olyan formában zajlott, hogy megállt előttünk valaki és ennyit mondott: — Tessék. Távozásunkkor: kedves egészségükre, ismét hangos „Jó napot kívánok! Legyen máskor is szerencsénk! Viszontlátásra! Gyons, temperamentumos, határozott,, megnyerő kiszolgálás, s aki mindezt végzi: ifj Suha Gyula. Azért, hogy ilyen kiszolgálást kaptunk, s hogy van, ak; ezért újra, és újra jókedvűen visszatér, dicséret annak, ak' felállt a zongora mögül, és megmutatta, hogy így lehet sőt, így kell! Este pedig a zongoránál ül és fáradhatatlanul játszik, magyarnótát, cigánydalokat és a táncdalokat, mindent, amit a kedves vendég kér. vagy szeretne hallani. Csak egy üdítőre és egy süteményre tértünk be, de eljönni mégis csak később jöttünk. Távozásunkkor éppen a Cigányszerelemből, az „Olyan jó volt minden kettesben” című számot énekelte a zongorista. Mi is elmondhatjuk, hogy most olyan jó volt minden a „Hangulat”-ban. > Remélem ez a kellemes kiszolgálás még nagyon sokáig jellemző lesz. Kívánom nekik, hogy sikerüljön! Levélírónk kérte, hogy a névtelenség homályában maradhasson. Bár nem szokásunk, ennek ellenére közöltük írását, amelyben maga is igazolta, jogosak voltak a Hangulat működésével kapcsolatos eddigi bírálatok. A vendégekkel együtt mi is örülünk azonban annak, ha kedvező változásokat tapasztalhatunk. Csak tartósak legyenek .., ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
