Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

Miből lehet pénzt csinálni? Ezt a kérdést, ha nem is iiyer, megfogalmazásban, nagyon gyakran felteszik mostanában a gazdasági szakemberek. Azt már régen tudjuk, hogy bevé- telnövékedést, eredményt nem­csak egy-egy új terméktői, vagy a termelés mennyiségi fokozásától szabad remélni, hanem a jobb módszerek, újí­tások bevezetésétől, az okos takarékosságtól is. Ezt bizonyí­tó, érdekes, de főleg hasznos kezdeményezésről hallottunk az ecseri Rákosmezeje Ter­melőszövetkezetben. Részmegoldás A lucerna köztudottan a szarvasmarha-tenyésztés leg­főbb fehérjebázisa. Az egy­ségnyi területről betakarított takarmány beltartalmi értéké­nek megőrzése épp ezért a szakemberek szerint talán fontosabb, mint annak meny­nyi sége. Azt minden parasztember régen tudja, hogy minél to­vább marad a tarlón a levá­gott lucernaszéna, annál több veszélynek van kitéve, s annál inkább romlik a minő­sége is. A hagyományos mód­szerrel végzett betakarítás, amelynek a sorrendje: kaszá­lás, bálázás, behordás, kazla- zás, hat-nyolc napig is eltart. Optimális körülmények kö­zött ennyi idő alatt csökken a levágott lucerna nedvesség- tartalma, húsz-huszonöt szá­zalékra, s így már biztonságo­san tárolható. A rossz időjá­rás, egy-egy eső azonban ket­tő—öt nap késedelmet, s je­lentős beltartalmi veszteséget jelenthet. Ezek az okok késztették a Rákosmezeje szakembereit ar­ra, hogy átalakítsák a hagyo­mányos takarmánytermesztési technológiájukat. A megépült lucernaszárító üzem az is­mert energiahelyzet miatt nem jelent teljes megoldást. A renden történő száradás idejét kellett csökkenteni. Eh­Igányesebhek a kölcsönzők Fényes lakodalmi edények Egymás kezéből kapkodták ki néhány évvel ezelőtt még, s az órára ütemezett előjegyzés is napokkal előbb történt. Ma itt porosodik a sarokban, ahol csak az amúgy is szűk helyet foglalja a mosógép meg a centrifuga — panaszolja Bánszki Jánosné, a Monor- vidéki Áfész vecsésj köl­csönzőboltjának vezetője. Porcelánból Jók a kereseti lehetőségek, valahogy a családok is taka­rékosabban élnek, a legtöbb lakásban nem is a közönséges „Hajdú”, hanem automata mosógép működik. A kölcsönzés, nemcsak Ve- csésen, hanem a szomszédos községekben is inkább az edények szolgáltatására korlá­tozódik. Persze, az igény csak a különleges minőségűekre vonatkozik. A régi, ujjnyi vastag Gránit edények ma­radványait esetleg a szemét­bányák töltésére használják. A polcokon most tükörfényes, különleges porcelánedények sorakoznak. Lapos és mély tányérok, különböző rendelte­tésű kis tálak, tányérkák, hó­fehérek a leveses-, pecsenyés- és húsostálak is. A nagy zo- tnáncos edényeket nem kere­sik, népes lakodalmakban könnyen tisztán tartható üs­tökben készülnek az ínycsik­landó zsíros falatok. Ötszáz személyre Az örökké foltosnak, szeny- nyesnek tűnő „pakfont” evő­eszközöket is elnyelte a ku­kagyomor, rozsdamentes, va­kító fényű kést, kanalat, vil­lát rejtenek a kölcsönzőbolt szekrényének fiókjai, amik csak akkor nyílnak, ha „száz­házas” lakodalom készül. — És szerencsére ilyen al­kalom gyakran előfordul — mondja Bánszkiné. — Vecsé- sen gyakoriak a nagy lako­dalmak. Márkás- készleteink­kel ötszáz személyre is tud­nak teríteni. A festőhengerek iránti ke­reslet is mintha kissé meg­csappant volna, pedig a szö­vetkezet felújította a készle­tet, a legdivatosabb tapéták­hoz hasonló mintákat szerez­tek be. Lehet tehát válogatni. A családi, házak felújításá­nál, de a szobafestések után is nélkülözhetetlen eszköz a parkettacsiszoló, a kölcsönző életében ez jelenti a jelent, a jövőt pedig a szőnyegtisztító masina. Saját kezűleg Parkettacsiszoló már van, kölcsönözhető, a lakosság ren­delkezésére áll. Ez a munka minimális költséggel saját ke­zű „kis vállalkozásban* egye­dül is elvégezhető. Élénkül is a kereslet. A szőnyegtisztító beszerzése folyamatban van, hogy ezzel is bővebbé váljék a profiljuk. S megvalósul a sokat propagált elv is: Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön.., K. S. hez először új típusú kaszáló­gépet vásároltak, amely a lu­cernát nemcsak levágja, ha­nem szinte kifacsarja belőle a nedvességet. így a száradási idő már a felére csökken. Valutakiváltó A szakembereket azonban ez az eredmény sem elégítet­te ki, hiszen két-három nap alatt is jöhetnek nagyobb esőzések, s akkor a kár nem hárítható el, A továbblépést olyan eljárás bevezetésében látták a szakemberek, amely­nek eredményeképp már 30— 35 százalékos nedvességtarta­lom mellett is biztonságossá válik a bálázás, az eltartható­ság. A kutatók ehhez már megtalálták, s elő is állították a megfelelő készítményeket, s az idén a Rákosmezeje Tsz- ben már alkalmazták is azo­kat. A tartósítószerek a' betaka­rítandó lucemaszénára per­metezve megakadályozzák a káros erjedési folyamatokat. Csökken a száradási idő a rendben is. A széna jobban megőrzi beltartalmi értékét. S az előbbiekből következik, hogy növelni lehet az éven­kénti kaszálások számát. A közös gazdaságban tavaly egyezer 900 tonna lucerna­szénát készítettek. Ebből a mennyiségből azonban körül­belül 500 tonna beltartalmi ér­téke nem volt első osztályú. Végeredményben az állat számára egyik legfontosabb tápanyag, az emészthető nyers- fehérje-veszteség 24 tonna lett. Ez átszámolva közel 75 tonna szójababdarának felel meg, amelyet csak valutáért lehet beszerezni. így tehát már érthető, hogy az új eljá­rás bevezetése mennyire gaz­daságos az egy tonnára jutó 150 forintnyi technológiai és anyagköltség ellenére is. Á legolcsóbb Vagyis miből lehet pénzt csinálni? Nyilván százféle vá­lasz lehetséges. Egy biztos, legolcsóbban az emberi tudás, az ismeretek, a tudomány eredményeinek felhasználásá­val. V. J. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 9., KEDD tóiért vegyes a kép? Jotjydl elva rható s j p Mi mi tk8 Sokáig a tanácsok megoldhatatlan gondjának lát­szott, hogy kivel, kikkel végeztessék el az olyan beru­házási, felújítási, karbantartási feladatokat, amelyek a kivitelező számára nem ígérnek hasznot. A környékben épp ezért sokan irigyelték a monoriakat, a pilisieket és a vecsésieket, amikor megalakultak a helyi tanácsok költségvetési üzemei. Azóta a közvéleményben vegyes kép alakult ki róluk, részben táján azért, mert kevesen ismerik pontosan működési feltételeiket. Érdemes tehát összehasonlítani, mérlegre tenni tevékenységüket. Időközben a három költség- vetési üzemből kettő lett, mert a pilisi a monori részlegeként működik tovább. Az üzemek túlsúlyban építőipari felada­tokat oldanak meg, tanácsi és nem tanácsi szervezetek ré­szére. Munkájuknak egyre nagyobb hányadát jelentik a kommunális tennivalók: köz- tisztasági, parkfenntartási, in­gatlankezelési tevékenység, piacok, temetők gondozása, fürdőszolgáltatás. Következetesebben Mindkét helyen meglehető­sen kis létszámú gárdával dolgoznak, viszonylag ala­csony a termelési érték, a ter­melékenység az atlag körül alakul. Mindössze az alapve­tően szükséges gépekkel ren­delkeznek. A műszaki és a gazdasági irányító tevékeny­séget vizsgálva felettes szer­veik Monornál visszaesést, a vecsési üzemben kis javulást tapasztaltak. Igaz, a monori üzemben gyakrabban került áör vezetők cseréjére, Vecsésen viszont Megszépül a környéke is Ritkán lehet a helyén talál­ni Nagy Ágnest, a monori nagyközségi KISZ-titkárt, ha nincs megbeszélve előre a ta­lálkozó időpontja. Amikor aztán mégis le tudtunk ülni egy kicsit beszélgetni, hall­hattam, hogy mi is volt a program mostanában? ★ — Péntekre társadalmi munkát szerveztünk, szom­batra pedig KISZ-esküvőt, ugyanis Suhánszki Sarolta, a TáarKatlátogafás Gyemőn Viaskodva az időkkel, formákkal Szép és értékes kiállítás lát­ható a gyömrői művelődési házban, igaz*már csak augusz­tus 11-ig! Három amatőr festő­művész mutatkozik most be járásunkban. Ezt a cserekiál­lítások teszik lehetővé me­gyénkben. Dr. Losonci Miklós művé­szettörténész szerint az amatőr művészek azok, akik az idővel viaskodva és szárnyalva, a na­pi munkájuk után, éjt nappal­lá téve dolgoznak, hogy kiad­hassák magukból azt, ami ben­nük tombol és kavarog! ök az úgynevezett „vasárnapi fes­tők”. Nem engedik, illetve nem akarják engedni, hogy környe­zetük ebben a tempós életben, ebben a rohanásban megfeled­kezzen a világ szépségeiről, a gyönyörű fákról, virágokról és a színek varázsáról. is::g Sün Ambrus Ferenc Dunaharasz­tin él. köze! negyvenéves. Még hallani fogunk róla, igaz kere­si önmagát, de már jelzi azt a vonalat, ami a magasabb csú­csok felé is vezethet. Ezt az emelkedettséget jelzik a Mé­nes című képen látható és ro­bogó paripái is, de nagyon hangulatos a Hóviharban című képe, a Parasztember vagy az öreg fák című alkotása is. A virágcsendéletei kiemelkedőek! A mezei, pipacs- és napra­forgócsokrai előtt sok nézelő­dő álldogált. Bodnár Ede Pesterzsébeten él, már betöltötte a 40. évét. — Ű már kész festő! — idé­zem dr. Losonci Miklós sza­vait —, Dabas, Ráckeve, Cse­pel és Halásztelek népe már ismerheti őt, a pesterzsébeti Csili közönsége pedig őszinte, jó bírálója és kritikusa. Ez az ember hirdeti és sugározza a művészetét — mert rajong ér­te! Pesterzsébet kis bicebócás házaiból rekviemet mond ké­peivel —, de megörökítette Zsámbékot, Ócsát, hírt ad a ráckevei szépségekről, a mis­kei faluszélekről, az összerop­panó cigánytanyákról, ö a mű­emlékek megörökítője, a múlt felidézője. Birtokolja azt a szépet, amit lépten-nyomon észrevesz. Csollák Mihály még nincs harmincéves! Képeinek lobogó felülete megérteti velünk azt, ami a mai fiatalokat foglalkoz­tatja. Erőteljessége, csapzott­sága, a festészetben és a vo­nalvezetésben egyaránt, érzés­világát a Bohóckirály című kép színei és formái jelzik leg­jobban, de ugyanilyen lendü­letről árulkodnak a többi ké­pek is, például az Öregség és a két portré is! Dr. Losonci Miklós szerint ez a triumvirátus — így hár­mas összhangban, még sok gyönyörű dolgot alkothat! Kí­vánjuk, hogy beváljon a jós­lat. Nagy esélyük van rá! — és hallani szeretnénk róluk akkor is, amikor a csúcsokra érkeznek... A tárlatvezetés után búcsú- zás következett. Varga Mária kultúrigazgatónő búcsúzott, aki hosszú munkaviszony után állást változtatott. Tanítani megy. Remélhetőleg a gyere­kek is úgy fogják szeretni, mint a rriűvelődési otthon kö­zönsége, a Nagy István csoport tagjai, a különböző szakcso­portok, szakkörök vezetői és tagjai. Ilyenkor szokták mon­dani: — Nehéz dolga lesz annak, aki utána jön —, mert olyan jól csinálta, amit csinált! Monostori Kriszta vecsési 2. számú pedagógus- alapszervezet titkára és And­rás Béla, a Ferihegy Tsz KISZ-alapszervezetének titká­ra is régi jó ismerősünk, s úgy gondoltuk, hogy mi, mo- noriak rendezzük meg az es­küvőjüket. — A társadalmi munka pe­dig már az előzőnek: a jú­lius huszonharmadikainak a folytatása. Akkor még nagyon meleg volt, és örültünk, hogy a szabad szombatjukat felál­dozva, eljöttek a fiatalok Ve- csésről, Gyömrőről, de szépen helytálltak a MEZÖGÉP-től és az OVEF-től is. Azon a na­pon még a munkánk is nehe­zebb volt: az új áruház kör­nyékének a szépítgetését vál­laltuk, és az odavitt földet kellett elegyengetni. A tetejé­be néhány másfél méter ma­gas kupacot rossz helyre ön­töttek le — mit volt mit ten­ni, megízleltük mi is, milyen dolog 36 fokos melegben föl­det talicskázni. — Azért a lelkesedés nagy volt, hiszen szemlátomást egy­re jobban alakult a kép, és délután egy óra felé sikerült is végeznünk. így mostanra már csak a finomabb egyen- getés, a fűmag elvetése ma­radt. Annál is könnyebb volt a dolgunk, mivel csütörtökön egy tárcsás traktor széttöre- dezte a nagyobb göröngyöket, és nekünk már csak a kiseb­beket kellett elgereblyézni. Az ötkilónyi magot a monori Ve­tőmag Vállalattól kaptuk, így, ha az idő is ilyen marad, biztosan kvi fog kelni.-Ar A cserjésítést későbbre ter­vezik, a virágültetést meg majd csak jövő tavasszal kez­dik el. Ezen a péntek délutá­non is sok fiatal vett részt a munkában, s gondolom, mind­egyiküket jóleső érzés fogja eltölteni, ha idejön az áruház­ba vásárolni és szeme végig­pásztázza a gyönyörű környe­zetet: ebben benne van az ő keze munkája is. N. M. sikerült stabilizálni a közép­vezetői és a dolgozói létszá­mot is. Minden igyekezetük ellenére a főváros közelsége és a viszonylag alacsony bér- színvonal miatt nagyobb a fluktuáció, mint más gazda­sági egységekben. Nem vált valóra az a remény, hogy a MÁV és a Volán személyszál­lítási díjainak emelése után, az útiköltség-hozzájárulások csökkenése miatt több bejáró dolgozó keres majd náluk munkát. Ebben nyilván szerepet ját­szik az is, hogy szakembereik jövedelme elmarad a környe­ző, hasonló munkát végző ál­lami és szövetkezeti vállalatok munkásaiétól, illetve vezetőié­től. Talán érthetően alacso­nyabb a szakmai színvonal is. Nyilván sokat jelentene, ha a költségvetései üzemekben is az építőipari szakmáknál másutt alkalmazott normákat vezet­nék be, azok teljesítését vi­szont következetesen figye­lemmel kell kísérni és meg­követelni. A munkafegyelem lényeges javítása sem odázható el. E szempontból különösen Mono- ron kedvezőtlen a helyzet. (Lapunk is több olvasói leve­let kapott már ezzel kapcso­latban.) Egy-egy nagyobb vo­lumenű munka továbbra is gondot okoz számukra. A ha­táridő-eltolódások miatt pedig automatikusan több bért kell kifizetni, ebből következik, hogy a komolyabb építési, sze­relési feladataikat gyakran csak ráfizetéssel tudják meg­oldani. ?*!ehéz próba Az elmúlt évben egyébként a két költségvetési üzem ösz- szesen 255 dolgozóval, 41 mil­lió 602 ezer forintnyi termelé­si értéket hozott létre. Ezek­ben a munkákban szerepelt Monoron a Kossuth Lajos ut­cai iskola vizes blokkal tör­tént bővítése illetve Vecsésen az idén elkészülő 4 lakásos GOV-épület. Az építőipari te­vékenységet vizsgálva kiderül, hogy Monoron a termelés 9,5 százalékkal csökkent, ugyan­akkor a létszám 14 százalék­kal nőtt Következésképpen csökkent a termelékenység is. Vecsésen ebből a szempontból a helyzet kedvezőbb, főleg, ha az egy építőmunkásra jutó anyagmentes termelési értéket mérjük, amely 19 százalékkal emelkedett. Vecsésen egyéb­ként mind a szálítás, mind az anyagbeszerzés sokkal rugal­masabb volt. A költségvetési üzemek komrríunális feladatai közé tartozik például az intézmé­nyes szemétszállítás. A fővá-. rossal szomszédos nagyközség­ben ezt szekérfuvarozó kis­iparossal oldják meg, a járási székhelyen viszont az üzem gépkocsijaival. E téren egyébként javulás tapasztal­ható az utóbbi időben. Mind­két üzem végez parkfenntar­tást is, meglehetősen kezdet­leges módon, gépesítettség nélkül, a hagyományos kézi erővel. Halogatás nélkül Az ingatlankezelési tevé­kenység is azon feladatok kö­zé tartozik, amely önköltsé­ges, tehát a nyereséget nem befolyásolja. A monori költ­ségvetési üzemnek ettől az év­től kell ezzel is foglalkoznia. Rájuk is, a vecsésiekre is, nagy feladat hárult. A lakbé­rek változása miatt fel kellett mérniük az öszses állami bér- és szolgálati lakást. Az ezzel kapcsolatos adminisztráció is komoly próba elé állította őket. Az új lakbérek megálla­pításával kapcsolatban azon­ban a lakók részéről számot­tevő észrevétel, kifogás nem érkezett. A költségvetési üzemek ere­detileg tulajdonképpen épp a kommunális feladatok végre­hajtására alakultak. Évről év­re növekszik is e tevékenysé­gük mértéke, a tanácsok és a helybeliek azonban továbbra is joggal várnak minőségi és mennyiségi változást. Sok a tennivaló a járási székhelye­ken, de Vecsésen is. Haloga­tásuk vagy felületes elvégzé­sük nemcsak az üzemek hely­zetét nehezíti, hanem a lakos­ság hangulatát is befolyásolja. A gazdasági mutatók értékelé­sekor talán nem árt erre is gondolni. Vereszki János Legelőre hajtják a nyájat Péteri határában találkozott fotósunk azzal a 960 merinő anya­juhból álló nyájjal, amelyre Kiss Sándor juhász vigyáz. Az állatok a Ferihegy Mgtsz tulajdonában vanna, s éppen az egyik új legelőre terelte őket gondozójuk liancsovszki János felvétele ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Fiibői lebet pénzt csinálni? ] A gondolkodás semmibe sem kerül

Next

/
Oldalképek
Tartalom