Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

A kereslet—kínálat törvénye Az árkalkulátor nehéz napjai A PEST MEGYEI HÍRLAP G0D0LL0I JÁRÁSI ES G0D0LL0 VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 9., KEDD Igényes mérnöki feladat Igába fogni a napenergiát A Műszaki Intézet biztató kísérletei Ha nem lennénk két káni­kulai hullám között, azt mon­danám: legjobban a nyarat szeretem. De hát a jóból is megárt a sok, vagy legalább is előbb-utóbb azt tartja az em­ber, hogy elég belőle. A gye­rek persze nem unja. Valaha mindenkinek alkalma volt a nyár örömét úgy is élvezni — faluhelyen szokás volt —, hogy az udvarra tálba, teknőbe, hor­dóba kitett, fölmelegedett víz­ben fürödhetett, mosakodha­tott. A Nap által fölmelegített, vagy éppen csak meglangyosí- tott víz változatosságot jelen­tett, olcsón adta a fürdőzés le­hetőségét. Nagyüzemi próba ősi mesterség így befogni az ingyen kapott energiaforrást. Más persze a tisztálkodáshoz, a lubickoláshoz szükséges mennyiség előállítása, s más nagyobb igényeket kielégíteni. Így már rájön az ember, hogy lényegében nem is olyan ol­csó a természettől kapott hő vagy szélenergia hasznosítása. Nem fölösleges persze -meg­próbálni, mire megyünk vele nagyobb üzemekben. Ezt tették néhány éven át a MÉM Mű­szaki Intézet munktársai is. Csók Ernő, dr. Fenyvesi Lász­ló, ÍMck Antal és MiháVyL44- nos egyéb témák mellett, a napenergiát hasznosító hő­termelő eszközök közül vizs­gáltak meg néhányat. Ugyan­akkor maguk is kialakítottak, egyfajta berendezést. Tény, hogy korábban is szü­lettek már hazánkban ilyen eszközök, például Barcson, egyet Szentendrén is üzemel­tettek már. A MÉMMI-ben 1978 óta foglalkoznak a kísér­letekkel. Az ő törekvéseik any- nyiban különbözik a koráb­biaktól, hogy elsősorban a me. zőgazdasági hasznosításra pró­báltak megoldást keresni. Nem olyan egyszerű ez, ahogy a ku­tatók mondják, nem minden­napos mérnöki feladat ilyen szerkezetet tervezni, kivitelez­ni. Meleg vizet ad Nehezíti a dolgot például az, hogy a napsütés sem állandó a föld felszínén, tehát olyan esz­közöket kell, s kellene csata­sorba állítani, amelyek a fel­fogott energiát, mondjuk me­legvíz formájában tárolják. A kérdés itt: mekkorák a veszte­ségek, hiszen abszolút szigete­lést aligha lehetne elérni. A követelmény ugyanis az, hogy a berendezés folyamatosan adja a meleg vizet, viszont csak napsütésben produkál hőenergiát. A MÉMMI szakemberei a gödöllői Tangazdaság baromfi- telepén állítottak fel egy be­rendezést, amely a két istálló közös szociális létesítményének meleg vizét állítja elő, első­sorban a tisztálkodáshoz, még­hozzá egyelőre úgy, hogy a már korábban megvolt villa­mosfűtésű bojlerekbe segít be. A napfény energiáját felfogó, úgynevezett kollektorökat a barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat készítette. De vajon mennyi energiát le­hetne nyerni a berendezéssel? A 6 négyzetméter felületű kol­lektorról nyári időszakban 6,9 kilowattóra energiát kaptak, miközben ezzel a rendszerrel 25.5 százalékos hatásfokot ér­tek el. Még drága A kísérletek biztató eredmé­nyei azt mutatják, hogy a ma­ga helyén értékes megoldás le­het energiaszegény világunk­ban a napenergia hasznosítá­sa. Egyelőre viszont még a napelemek drágák. Ami nem azt jelenti, hogy emiatt le ké­ne mondani az ilyen energia hasznosításának jövőbeni le­hetőségéről. F. I. Hétféle betét Kölcsön a kistermelőknek Kisgép, műtrágya hitelből Nem kevesebb, mint hétféle betétet kezelnek jelenleg a Péceli Takarékszövetkezetben és kirendeltségein. A betétek együttes összege megközelíti a hetvenmillió forintot. Külö­nösen jó volt idei első fél­évük, amikor csaknem tizsn- négymillióval nőtt az állo­mány. A kölcsönök összege is jelentős; januártól egymillió­val emelkedett, így ma már 4,8 millió forint az építési kölcsönök értéke, nem sokkal marad el ettől a kistermelők­nek adott mezőgazdasági hi­tel. Hétszázharminc igénylő­nek együttvéve 4 millió 300 ezer forint kölcsönt juttattak kisgépek, műtrágyák, háztáji berendezések vásárlására. Bizonyára sokan hallották vásárláskor az eladó szájából a vevőt szomorító mondatot: A keresett áru itt van a pol­con, de nem adhatom, mert még nincs beárazva. Hasonló eset történt velem, ezért kerestem meg a túrái Galgavidéke Áfész árosztályá­nak., vezetői ét. Gondoltam, hogy egy szemüveges szigorú, rán­colt homlokú, rideg modorú férfi fogad, ám pontosan az el­lenkezője történt. Tóth Lászió­né osztályvezető mosolygós fiatalasszony, aki miután el­végezte a váci közgazdasági szakközépiskolát, az ikladi Ipari Műszergyárban kezdett dolgozni. Munkája mellett sikerrel fel­vételizett a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyete­men, s 1977-ben az iparszak tervelemző ágazatán szerzett oklevelet. Férjhez ment, két gyermeke született. Túrára köl­tözött, s éppen akkor olvasta az áfész hirdetését — melyben árosztályvezetőt kerestek — amikor gyermekgondozási sza­badsága letelt. Megpályázta az állást, s 1981 márciusától veze­ti a bérosztályt. Hét kötetben Figyelemmel hallgatja az árazással kapcsolatos történe­temet. Nem tiltakozik, beisme­ri, hogv ilyen eset előfordul­hat, ám mindjárt elfogadható magyarázatot is ad: — Amikor az áru — és pél­daként szerelvény- és vasáru­kat sorol — megérkezik az üzletbe, a nagykereskedelmi vállalatok, gyártóüzemek egy része csak szállítólevelet mel­lékel, amelyen az árat nem tüntetik fel. Az ár csak a ké­sőbb érkező számlából derül ki, s ezután történik a kiske­reskedelmi ár megállapítása. Az elmúlt két-három évben annyira felgyorsult az ármoz­gás, hogy például a Vasért Nagykereskedelmi Vállalat ár­közléseit hét kötetbe gyűjtöt­ték. Megnézem a könyveket, és bizony azok súlyra, terjede­lemre meghaladják .az Űj Ma­gyar Lexikóh egy-égy kötetét. És éppen ez jelenti a gondot, mert ezeket a katalógusokat az állandó változások miatt csak rendszeres gondozással lehet naprakész állapotban tartani. Üzletenként változó — Az árosztály feladatköre, ezzel együtt a felelőssége is megnőtt az utóbbi években, de különösen 1980 óta, amikor ki­terjedt, megsokszorozódott a szabadáras áruféleségek listá­Eszperanüstú vendégek Életünk valóságának tükre A Budapesten rendezett esz­perantó világkongresszus résztvevőinek negyven fős cso­portja járásunkban vendéges­kedett. A francia, olasz, ja­pán, lengyel, cseh és bolgár küldöttek a szövetkezeti esz- perantisiák közül kerültek ki. A vendéglátást a túrái Galga­vidéke Áfész vállalta. A há­zigazda tisztjét Békés István­ná elnökhelyettes látta eh A vendégek között volt dr. Pál József, az Országos Szövetke­zeti Tanács titkára és Tuza Sándorné dr., a Pest megyei Mészöv elnöke. A házigazdák változatos és gazdag program­ról gondoskodtak. igaz tapasztalat A vendégeknek lehetővétet­ték, hogy nyitott ablakon át tekintsék meg életünk gazdag­ságát, hétköznapjaink szorgos munkálkodását. Igyekezetük­kel hozzájárultak, hogy reális és igaz kép alakuljon ki ró­lunk a világban. Sikerült a látogatókat fogadóknak elhal­ványítani, egyeseknél talán meg is szüntetni egy felfo­gást, s amit az olasz vendég így mondott el. — Ügy gondoltam, hogy Magyarországon az élet ko­mor és szegény, a mindenna­pok unalmasak, az emberek félnek egymástól és az idege­nektől, a kultúra egyhangú. Örülök, hogy mást láttam és tapasztaltam. A turaiaknak sikerült fel­villantani azt az erőt, egész életünknek azt a forrását, ami az új közösségi életformát jel­lemzi. Megmutatták, hogyan törődik a szocialista társada­lom az egyénnel, hogyan szer­vezi, segíti a szövetkezet az egyének gazdálkodását, a ház­táji termelők gazdálkodása hogyan hat vissza népgazdasá­gunk egészére. A vendégek egy rövid tájé­koztató segítségével megismer­kedtek a Galgavidéki Áfész működésével, majd Szénási Ernőné nyúltenyésztő teliepét látogatták meg. Csodálkoztak a látottakon, és hogy mindaz, amit Szénásiné számukra meg­mutatott tetszik is, kiderült kíváncsiskodó kérdéseikből. Értékesítettem a fólia alatt termelt szőlőt is. Három hete ismét palántáztam a paprikát, ami fölé akkor kerül sátor, ha jelentkeznek a hűvösebb éj­szakák. November végén, de­cember elején jó áron, friss paprikát szállítok a piacra. Záporoztak a kérdések. — Hogy mennyit dolgozom? — kérdezett vissza az egyik kíváncsiskodónak Tóth István. —■ Nincs bélyegzőórám, nincs jelenléti ívem, -de biztosain benne vagyok a napi két mű­szakban. Persze a fólia szom­bat, vasárnap sem engedélyezi a szabadnapot. Hogy megéri-e. arra a gazda lakóházának a bemutatásával • válaszolt, s nem maradt el a vendégek elismerése. A túrái élelmiszer áruházban tett látogatás a ha­zánkban tapasztalható ki­egyensúlyozott áruválasztékról és árubőségről adott képet. Zsámboki tánc Zsámbokon a falumúzeumba érkeztek az eszperantisták, ahol Kákái Zoltán, a szövetke­zet párttitkára az áfész köz- művelődést segítő tevékeny­ségéről beszélt. Sok vendég arca árult el kételkedést, ami­kor arról hallott, hogy a szö­vetkezet jövedelmének jelen­tős részével támogatja a köz­ség sport- és kulturális életét. Lapu Istvánná a gondjaira bí­zott falumúzeumot mutatta be az alapító hozzáértésével, a gazda jogos szeretetetével, Szabó Istvánnak a rigmusai­val vette kezdetét a zsámboki lakodalmas. Fercsik Mihály Túrái gazda Tóth István fóliái a magyar mezőgazdasági kistermelők le­leményességét, szorgalmát és munkabírását bizonyították. A korszerű talajfűtéssel üzemel­tetett fóliaházak nemcsak ma­gas jövedelmet biztosítanak a bennük szorgoskódónak, de megrövidítik szabad idejét, el­rabolják erejét. Tóth István á hozzáértő, tapasztalt gazda okosságával mutatta be biro­dalmát. — Tulajdonképpen a fóliás áruk jelentős része már lefu­tott. A saláta, retek, paprika, paradicsom a piacra került A Zsámbokon készült kép eredeti aláírása: Mcmorajo el vilago Jambok. Czangár Gyula felvétele ja. Árosztályunkhoz tartozik a kiskereskedelem, a vendéglá­tás árkialaikítása, és közremű­ködünk ipari üzemeink árkép­zésében is —• mondja Tóth Lászióné. — Valamikor, a szabottáras időkben egyszerű volt a dol­gunk, akkor nem érvényesül­tek a piac szabályai, az árak nem voltak tekintettel a keres­let és kínálat alakulására. Ma viszont ez a szabályozó meg­határozóan- érvényesül a szö­vetkezeti, állami szektorban ugyanúgy, akár a magánkeres­kedelemben. Ezért van az, hogy bizonytalanság tapasztal­ható a vásárlók körében, akik ugyanazt az árut egy-egy üzlet­ben más és más áron vásárol­hatják meg vagy más áron lát- iák a kirakatokban. Az osztályvezető látja cso­dálkozásomat, és magyarázat­tal szolgál. — A ruházati, meg a divat­áru kereskedelemben különö­sen érvényesül a kereslet és kínálat elve. Természetes, hogy a divatosabb, korszerűbb termék magasabb árat kap. Jogszabály írja elő, hogy a ru­házati termékek haszonkulcsa tíz százalék, de a boltvezető véleménye alapján, ha az áru­féleség minősége kiemelkedő és a divat miatt keresett, akkor az ár 15—20 százalékkal is emelhető. Gondot jelentenek számom­ra, a vásárló számárává száza­lékok, de Tóthné megnyugtat: Még ezzel is alatta maradunk a maszek-butikok árának, mond­ja­A legmegnyugtatóbb közlést az jelenti számomra, hogy a többletbevételből a szövetke­zetnél nyereség nem képezhe­tő, vagyis a bevételként jelent­kező többlet arányában a be­ragadt. elfekvő áru értékét kell csökkenteni, s tulajdonképpen a készlet forgalmát igyekeznek gyorsítani. Sok példa közül egyet ismerjünk mag. A szö­vetkezet túrái tüzelő- és építő­anyag telepén nagy mennyisé­gű csempe halmozódott fel, amely elsősorban elavult min­tázata miatt nem kellett az építőknek. A kétszázezer fo­rintos készlet értékét ötven­ezerrel csökkentették Ezért a pénzért már gazdára talált. Ellenőriznek is — Szerteágazó az osztály te­vékenysége — vált új témába az osztályvezető. — Nemcsak közöljük a hozzánk tartó ti­zenhat település kétszáz bolt­jával az árakat, a szinte ^ na­ponta megjelenő úi szabályo­zókat, hanem a kiadott határo­zatokat a helyszínen ellenőriz­zük is. A területi munka mel­lett a belső dokumentációk re- vidiálása is a feladatunk. Az osztály dolgozói: Szabó Mi- hályné csoportvezető, Dar- nyik Antalné, Prima Mária, Lukács Zsuzsanna előadók és Csörgi Jánosné adminisztrátor. Búcsúzáskor visszakanyaro­dunk az üzletben tapasztalt je­lenségre: — Sajnos nem min­den rajtunk múlik. És a látottak, a tapasztaltak alapján el kall hinni Tóth Lász­ióné szavait melyek arról győz­tek meg. hogy nem minden x esetben az iroda, vagy a bolt dolgozói a hibásak. F. M. Vasas-mezben Zsámbokon A Budapesti Vasas labdarú­gócsapata vendégeskedett a napokban a Zsámboki TSZ SK-nál. Két barátságos mér­kőzést is játszottak. Az első csapatokon kívül az öregfiúk is megvívtak egymással. A programban azonban nemcsak sport szerepelt: a sportolók és hozzátartozóik a zsámboki fa­lumúzeumot is meglátogatták, s részt vettek a messze földön híres zsámboki lakodalmas já­tékokon. Jobb oldali képün­kön: Mészöly Kálmán, volt labdarúgó szövetségi kapitány, a Vasas vezető edzője beir a zsámboki múzeum könyvébe. Alsó felvételünkön: A Vasas Öregfiúk és a Zsámboki Öreg­fiúk esapata. Czangár Gyula felvételei w ..í.x­Galgavidéke Áfész Növekvő Folyamatos a felvásárlás A torai, Galgavidéke Áfész élelmiszerboltjai az év első hat hónapjában csaknem 136 millió forintos forgalmat bo­nyolítottak le. ami hatszáza­lékos emelkedést jelent. Ugyanakkor a zöldségüzletek bevétele 36 százalékos növeke­dést mutat. Szerény mérték­ben ugyan, de a vas-műszaki, az iparcikk-, a ruházati bol­tok az aszódi írószer-, va­lamint könyvesbolt is növelte bevételét a tavalyihoz képest. Tartós fogyasztási cikkekből majdnem húszmillió forint ér­tékű áru lelt gazdára. A vendéglátói ágazat telje­sítménye is becsülendő. Első félévi forgalma meghaladta a hetvenmilliót. Tovább fokozó­dott a meleg ételek itánti ke­reslet, de a tavalyinál több fogyott hideg ételekből is. A szeszes italok fogyasztása ket­tő, az alkoholmentes italféle­forgalom ségeké viszont nyolc, a kávéé pedig tizenhat százalékkal nőtt. A felvásárlás még javában folyik, de a tavaly félévi szá­mokat jelentős mértékben túl­lépték burgonyából, zöldség­ből, gyümölcsből is. I nap programja Gödöllő, művelődési köz. pont: Fábián Annamária: Tanul­mányok Ádámról és Éváról című akt-fotókiállítása. Mozi Szuperzsaru. Színes, szinkro­nizált olasz filmvígjáték, 4, 6, és 8 órakor. ISSH 9133—1957 (Gödöllőt Hírlap-, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom