Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-07 / 186. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 186. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP VosgyÜTÓ valantennyi Finom főztjén sokan cseperedtek Gyerekek közt telt az életük Csak rá kell nézni a kocséri gyerekekre. Cirnyó. £ nyápic, egyszálbélű, finnyás alig akad köztük. A leg- £ többje jó kötésű kis vasgyúró, látszik rajtuk, hogy nem r £ válogatósak, meg az is, hogy jó konyhán vannak. Igaz $ ez a konyha ilyenkor nyáron csak fél gőzzel működik, $ lévén a gyerkőcöknek nyári szünet, amikor az iskolások £ az aranyszabadság napjait élvezik. A szakács néni meg- £ úgy búcsút mondott a főzőkanálnak, hogy már legfel- t jebb csak látogatóba tér vissza. miatt a fűszerekkel csínján Sellett bánni, de ha felnőttek­nek tálaltam, egy kicsit ma­gyarosabb lett az étel. — Ha valaki gondolna rá, meg lenne jelentkező, szívesen indítanék tánfolyamot a nagy­lányoknak, fiatal menyecskék­nek sütésből, főzésből. Nem titkolom én a tudományom. Ünnepség, rendelésre Ha úgy kérik, szavalnak is Az utóbbi időben egyre több­ször kopogtatnak az albertirsai családi és társadalmi ünnep­ségeket rendező iroda ajtaján. Erős János irodavezető és mun­katársa, Promek Jánosné kész­ségesen fogadják az érkező­ket. Kibővítik majd Van, aki meghitt családi ünnep szervezéséhez kér taná­csot, segítséget, eljönnek nem­csak a helybeliek, hanem dán- szentmiklósi, mikebudai, ceg- lédberceü érdeklődők is. — Az ügyfélforgalom évről évre, hónapról hónapra emel­kedik, s bizony kinőttük ezt a kis szobát — mondja a veze­tő. — Sajnos, eddig még nem tudtuk megteremteni azokat a valóban kedvező feltételeket, amelyekkel a városaink, más nagyobb településeink rendel­keznek, de látok azért kiutat jelen helyzetünkből — fejtegeti Erős János. — Kaptunk biztató ígéreteiket, néhánv év múlva itt Albertirsán kibővítik az egyébként szépen berendezett, tisztán tartott házasságkötő termet. Lesz helyük technikai felszereléseinknek is. Vidám, meghitt Az iroda működéséhez lelkes társaság, több társadalmi ak­tíva nyújt segítséget Szükség is van erre, hiszen az iroda munkatársai ketten nem győz­nék. Hasznos dolog, hogy a helybeli és a társközségekben Környezetvédelem Dánszentmiklóson Adnak a rendre, tisztaságra Facsemeték seregét ültették Meglátszik annak a lakásán, házán, portáján, közvetlen környezetén, aki szereti a tisz­taságot, a szépet, és nem rest tenni érte. Vannak sajnos olyanok is, akik ilyesmivel kü­lönösebben nem törődnek, má­sok ily cselekedeteiket sem becsülik sokra. A környezet védelmében egy-egy települé­sen intézkedést, rendeleteket hoztak, a tanács ezt írásba, határozatba hozta. Dánszentmiklós épülő, ala­kuló, takaros település. Ott járva, arra voltunk kíváncsiak: mit tesznek azért, hogy a kör­nyezetvédő tanácsrendelet ér­vényességét ne veszítse? Először is felhívással for­dultak a lakossághoz. A pon­tokba foglalt kívánalmak tel­jesítését a községi tanács rendszeresen ellenőrzi. Feltár­ják azokat a helyeket például, ahol a közterületet indokolat­lanul, vagy a közlekedést aka­dályozva, baleseti veszélyt előidézve, területet foglalnak el, például építőanyag tárolá­sára. Csekély összeg ellenében ugyan ad a tanács engedélyt arra, hogy ideig-óráig a meg­érkezett építőanyag a ház előtt álljon, de csak akkor, ha erre a kerítésen belül, a portán le­hetőség nincsen. Dánszentmiklóson két esz­tendeje, hogy megszervezték a rendszeres háztartási hulladék- elszállítást. Helybeli fuvaros vállalkozott erre a munkára, rendszeresen járja az utcá­kat, kijelölt helyre hordja a háztartási szemetet. A faluban tavasszal tisztasági hónapot szerveztek. Az iskolások nagy igyekezettel vettek ebben részt, gyűjtötték a papírt, va­sat, megszüntették az illegá­lis szemétlerakó helyeket. Ek­kor vagy félezer facsemete is kikerült az utcákba, részben az elöregedettek pótlására, rész­ben a foghíjak betöltésére. A gyerekek igen lelkesen dolgoz­tak, Horváth Ferenc pedagó­gus irányításával. A községi tanács elnöke, Magony Sándor elmondta: felkeresték mostanában több intézmény és kereskedelmi egység vezetőit Arról folytat­tak eszmecserét, hogy a jövő­ben mit tudnának közösen tenni a környezetvédelemért, főként az utcák rendjéért, tisztaságáért. A boltok előtt nemegyszer felraktározzák a göngyöleget, csomagolóanyago­kat. Egy kisebb szél már jókora rendetlenséget csap. Ki kell fundálni'valamit a meg­felelő tárolásra — született a megállapodás. Dánszentmiklós tisztább, rendezettebb lesz tőle, mindenki megelégedésére. levő tanácsi vezetőkkel évente többször is eszmecserét foly­tatnak, egyeztetik, egvbehan- golják a teendőket, felmérik az igényeket. Jó kapcsolatot sike­rült ily módon kiépíteni a helyi és környékbeli termelőszövet­kezetekkel, gazdálkodó egysé­gek vezetőivel. Korrekt, haté­kony közreműködő például a Micsurin, a Szabadság, a ceg- lédberceli Egyetértés tsz KIS7- és nőbizottsága, a Monori Ál­lami Gazdaság dánszentmiklós! kerületének KISZ-szervezete. Az általános iskolai pedagó­gusok szívesen vállalják mű­sorok előkészítését, foglalkoz­nak a szereplő kisdobosokkal, úttörőkkel. A névadó ünnepek épp ettől válnak olv hangula­tossá, meghitté, emlegetetté. Más alkalommal Ceglédről hív meg az iroda tiszteletdíjas elő­adót, szavalót, szónokot, ze­nészt. A ceglédi Szolgáltató Szövet­kezet fényképészei is eljárnak az említett községekbe, meg­hívásra. Jó riport képeket ké­szítenek ünnepeitekről és ün­neplőkről. Az ifjú házasok a helybeli fényképész-műtermet is igénybe vehetik. Emlékezetes volt Mintakollekcióból választ­hatják ki, hogy az eseményről milyen értesítést szeretnének küldeni jó előre a rokonoknak, ismerősöknek, barátaiknak. A családi és társadalmi ünnepsé­geket rendező iroda megren­delés szerint díszíti a termet, kötteti a menyasszonyi csokrot. Mint említették, ma is fel­idézett nagy esemény volt, a te­levízió képernyőiére is került idős Varga István és felesége 70. házassági évfordulójának ünnepsége. N. G. Nebulókból eladók Győztesek, már pult mögött Emlékszem egy cingár, pil­lekönnyű ceglédi kislányra, aki krokodilkönnyeket po­tyogtatok az általános iskolát befejezve amiatt, hogy belőle nem lehet kereskedő, mert olyan kis vézna, nebáncsvirág forma, nem veszik fel a szak­munkásképzőbe. Pedig világ­életében boltos szeretett volna lenni. A nyáron véget ért tanévben a Cegléd és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat­nál szakmát tanuló fiatalok közül huszonkét harmadéves szerzett szakmunkásbizonyít­ványt. Közülük tizennyolcán meg is maradtak a cégnél, rögvest munkába álltak. Né­gyen kitűnőre, ketten jelesre vizsgáztak. Nyitva előttük a kapu természetesen a to­vábbtanuláshoz, ha majd erre kedvük kerekedik. A kitűnők közül egy nagykőrösi, kettő pedig ceglédi élelmiszerbolt­ban dolgozik, a jelesek ha­sonló arányban helyezkedtek el. Nem titok, hogy a tanul­mányi verseny győztesei is ők voltak. Bérüket a vizsgaered­ménytől függően, differenciál­tan állapították meg. Az idén végzettek közül öten tovább is tanulnak ősz­től, ki kecskeméti, ki szolnoki kereskedelmi szakközépiskolá­ban. Azért a szomszéd me­gyékben, mert Pest megyében ilyen szakközépiskola sem az északi, sem a déli területen nincsen. Pedig elkélne, leg­alább egy: felvetették ezt már maguk a fiatalok is, ifjúsági parlamenten. Javulna a beis­kolázási lehetőség, és emellett jó alkalom lenne boltvezetői képesítés megszerzésére, áru­forgalmistákat tudnának ne­velni. A szeptemberben kezdődő új tanévben az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat boltjaiban huszonnyolc ceglédi és hat nagykőrösi fiatal kezdi meg a tanulást első osztályban. Ok­tatásukra — a szakmunkás- képző mellett — tizenhat bolt­ban kerül sor. A cégnek har­minc gyakorlott oktatója van. E. K. Generációkat táplált Esztike néninek, ahogy a kosztosai hívták, utóbb már naponta háromszáznál is több éhes emberpalántát kellett jóllakatnia, s meg is felelt en­nek a bizalmi feladatnak hi­bátlanul mindvégig. Húsz éven át főzte a finom bable­veseket, gyümölcsleveseket, tavasziasan készített kapros töltöttkáposztákat, csirkepör­költeket nokedlival. Pufók-pi­ros fánkjainak csodájára jár­tak, ízletes kőtteseit jóízűen majszolták minden alkalom­mal. Generációkat táplált sze­retettel és lelkiismeretességgel Esztike néni, aki most utolszor kapott szabadságot, mert szeptembertől már a nyugdí­jasok kenyerét eszi. Talán még föl sem ocsúdott a búcsúztatás bódulatából, amelyet a Köpeczi Béla mi­niszter által aláírt Kiváló munkáért kitüntető jelvény tett még rangosabbá. Oda ke­rült az előd. az Ilku Pál által adományozott érem és oklevél mellé. Persze akinek ilyen van, annál lapul még a szek­rényben más is. Férj és fele­ség piros dobozkái szépen megférnek együtt. Egyformán megbecsülték mindkettőjük munkáját. Pintér Lászlóné, meg a férje ikerpályát futott be: az asszony faluszerte hí­res, nevezetes szakács volt, férje meg az öreg iskola pe­dellusa. Gyermekek közt telt az életük, ö majd csak a jö­vő őszi csengetéskor vonul vissza hivatalából. Hány tízórait, ebédet, uzson­nát jelentett az eltelt húsz év? Senki sem tartja számon. Ha azt vesszük, hogy hároméve­sen mennek óvodába az apró­ságok és tizennégy éves koru­kig járnak általános iskolába, akkor a napközisek tíz-tizen­egy évig voltak Esztike néni kosztján. Gyakrabban ültek az általa terített asztalhoz, mint otthon az édesanyjukéhoz. Tő­le tanulták az ízeket, a jóízű falatozás örömét. Akkor voltam boldog, ami­kor láttam, hogy üresen jön­Tarkább lett az utca képe Cegléden, a városi tanács határozata nyomán most külön engedély nélkül árusítanak zöldséget, gyümölcsöt, virágot a kiskertesek. A kép az áfész Rákóczi úti önkiszolgáló ABC-bolt- ja előtt készült; van keletje a friss csemegének. Apáti-Tóth Sándor felvétele nek vissza a tányérok. Levest általában egy hektót főztem, de ha gyümölcsleves volt az étlapon, akkor húsz literrel többet Mákosnudliból másfél adagot készítettünk, mert ka­pós volt az is — emlékezik a gyerekek kedvenc ételeire. — Hogy lehetett megtoldani a normát? Egy közkonyhán nem lehet egyszer hopp, más­kor kopp. — Arra mindig vigyáztam. A vezető óvónővel — mert hosszú időn át az óvodában működött a konyha —, meg az élelmezésvezetővel állítot­tuk össze az étlapot. Ha ki kellett gazdálkodni valami­lyen drágább ételt, akkor tész­tával traktáltam a sisereha- dat. Máj és másfajta belsőség is jó falatnak számított, rá­adásul változatosabbá tette a menüt. A hústoolttal, a hentes­sel jóba kellett lenni. Olyan fajta húsokra volt szükség, amelyekből kijött a nyers­anyagnorma. Házias ízű ételek — Azt is mondják, hogy üres kamrának bolond a gazd­asszonya — tódítom. — Nahát, nálunk ilyen nem fordult elő — válaszol egy csipet mosollyal, érti az élce­lődést. — Amíg kisebb volt a létszám, addig magunk gyúr­tuk a tésztát, nem vettünk boltit. A nyarat befőzéssel hasznosítottuk. Eltettünk öt- száz-hatszáz liter savanyú uborkát, háromszáz liter diny- nyét, ugyanannyi szilvát. Étel­ízesítőnek paradicsompaprikát daráltunk le, sóban konzervál­tuk, megbolondította az ételt. Birsalma is került üvegekbe. Amit mi főztünk be. az jobb ízű volt, mint a gyári kon­zerv. Házias zamata volt mindennek. Persze ezzel nem telt ki a nyár. Ha jól számo­lom, ötször vittek magukkal a táborozók a Balatonra meg Salgóbányára. Mindig szívesen mentem. — És most hogyan tovább? Nem lesz szokatlan a nagy magányosság? — Közösségi ember vol­tam én mindig. Amíg járási tanács volt, hat évig tagja voltam. A Vöröskeresztben aktíva vagyok. A tanulás sem idegen tőlem, nemrég végez­tem szabás-varrás tanfolya­mot. Císak mellékesen mon­dom: ötvenéves koromban kaptam meg a szakmunkás- bizonyítványt mint szakács, de csak kijártam az iskolát. Pedig mindig könyv nélkül főztem, meg az ízeket is pon­tosan ismertem. A gyerekek Távoli falvakból — A család, a férj meg a már felnőtt két fiú nem érez- te hátrányát, hogy a mama el­sősorban másoknak főz? — Ugyan, hogy kérdezhet ilyet? — néz rám értetlenül. — Nekik is elkészült itthon minden finom falat, kívánság szerint Itt lesz most augusz­tus 20-án az Istrdn-napi bú­csú. Nagy nap ám ez Kocsé- ron. Olyankor eljönnek a jász rokonok a távoli falvakból. Mi is hazavárjuk a fiúkat, fe- leségestől. meg a négy uno­kát, de még Pestről is jönnek hozzátartozók. — Eltervezte már, mivel traktál ja meg őket? Határozott és pontos a vá­lasz, mint egy hadvezéré: — Ilyenkor a legjobb a tyúkhúsleves csigatésztával, meg a tavaszi kapros töltött­káposzta. Egy kis pecsenye le­het utána, meg rétes, mert azt is tudok ám készíteni. Magam nyújtom a nagy asztalon. Egyébként a papa kedvence a töltött csirke, kedvelt falat a háznál a sonkapürével töltött palacsinta tartárral, máskor meg a rakott kel. Hosszan beszélgetünk még, receptek. titkos fortélyok hangzanak el, csupa hasznos intelem, melyek ínycsiklandó ételek ízét zamatét előlege­zik meg a kocsériak jeles fő­zőasszonyának konyhájáról. Tamasi Tamás Tanévkezdés hónap végén Az iskolások nyári szünide­je még javában tart, ám már több általános és középisko­lából jelezték: nem árt, ha az újság hasábjain is a fiatalok, a szülők figyelmébe ajánljuk: úgy tervezzék a vakáció vé­gét, hogy most nem szeptem­ber első napjaiban, hanem már augusztus végén elkez­dődik az iskolákban a tanítás, így az évnyitó ünnepségek is általában augusztus 29-én, hétfőn lesznek. Jó, ha ki-ki elsétál az iskola felé, ahol jól látható helyen kifüggesztik a tanév kezdetéről szóló értesí­tést. A tankönyvek árusításának menetéről a diákok szintén az iskolában kapnak majd felvi­lágosítást, "valamint megtud­hatják, hogy a most beszerez­hető füzetcsomagokat még mivel kell kiegészíteni, az is- I kólái tanmenetnek megfele- Ilően. A gomba vizsgálva jó Me legyenek áldozatok Nyáron a figyelmetlenség, a felelőtlenség igencsak sok ál­dozatot szed. Nemcsak utcai közlekedési, vízi balesetek történnek, nemcsak növényvé­delmi vegyszerekkel kell vi­gyázni, hanem történetesen a gombával is. Gombamérgezés miatt az orvosok sok ember életének megmentéséért har­coltak, ám megmenteni nem tudtak minden gombamérge­zettet. Pest megye területén sok ilyen haláleset történt. Cegléd és környéke sem mentes a mérgező gombáktól, nemegy­szer megesett, hogy a piaci, hivatásos gombavizsgálók a kirándulók — szerencsére, a megfőzés előtt bemutatott — gombazsákmányában ilyet tö­megével találtak. A tanács termelési-ellátás felügyeleti osztálya most külön felhívja a lakosság figyelmét a vizsgá- latlan gomba fogyasztásának a veszélyére. Mivel a gomba ellenőrizte­tésére van lehetőség, minden­ki, aki gombát szed, éljen ez­zel. Bármilyen fajta és bár­honnan származó gombát csak a gombaárusításra kijelölt helyen szabad forgalomba hozni. A piacokon csak a gom­baszakértő által megvizsgált és engedélyezett gombát szabad árusítani. (A szakértői enge­délyt a vevő is láthatja, az árus a gombája mellett tart­ja, közszemlére téve. Meg le­het tudni így, hogy az enge­dély név szerint kinek, me­lyik napra, milyen gombára szól.) Engedély nélküli gomba- árusítás a piacokon tilos. A zugárusítás, gombával való házalás szigorúan tilos, bün­tetendő cselekmény. A tanács illetékes osztályát a városi-járási KÖJÁL-fel- ügyelőség is értesítette: jó lenne, ha a gombatermő he­lyeken a gombamérgezés ve­szélyére figyelmeztető, figye­lemkeltő táblákat helyeznének el. A Kertészeti Egyetem nyil­vántartása szerint a városban és a járásban négy, közép-, il­letve felső fokú gombaismerői képesítéssel rendelkező ember él. Albertirsán a Koltói Anna utca 40. szám alatt Kovács Já­nos, Cegléden a Batthyány ut­ca 25. szám alatt Tóth Mihály, a Süveg utca 21. szám alatt Varga Attila és a Jászberényi út 122. szám alatt pedig Zsám- béki Zoltán. ■ISSN 01»—asoo (Ceglédi Hírla,

Next

/
Oldalképek
Tartalom