Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-05 / 184. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 5. PÉNTEK Jó, ha tudja a tulaj Mire költik a közös pénzt? £ Sok szó esik mostanában a lakásokról. Az állami í tulajdonban levőkről különösen, nem is szólva arról, ^ hányszor szóba kerül a lakbéremelés, öt év múlva ata- ^ nácsi lakásokban lakók egy kétszobás lakásért havi ^ nyolc-kilencszáz forintot fognak fizetni. Viszonylag ke- ^ vesen figyelnek a társasházakban élőkre, pedig Nagykö- ^ rösön is ők vannak többségben. Nekik eleve drágább 4 volt a lakás, többet kellett első nekifutásra befizetni, s | a havi törlesztőrészletük már most is magasabb a nyolc- \ kilencszáz forintnál. Szőlősgazdák figyelmeké Az okszerű védekezés haszna Igen ám, de ezen épületek úgynevezett közös költségei­nek finanszírozásához a már említett részleteken felül to­vábbi, nem kis összegeket kell letenni havonta. Sőt, ezek a fenntartási költségek most to­vább nőnek Annak jártunk utána, mire kell ezeket a pén­zeket befizetni, s mennyire nőnek az esedékes díjak. Autó, mint családtag Maga a társasház már eleve érdekes képződmény. Egyrészt közös tulajdonból, például épületalapokból, födémszerke­zetekből, épület körüli járdák­ból, tehát közös épületrészek­ből, másrészt közös tulajdonú épületrészekből, a gyerekko­csitárolókból, lépcsőházakból, szárítókból, függőfolyosókból, valamint a külön tulajdont képező épületrészekből, a tu­lajdonképpeni lakásokból áll. Ez utóbbiak, tehát a laká­sok a mindenkori tulajdonos gondjaira vannak bízva, aki köteles azt jó karban tartani, e nem tehet olyan változta­tást, ami a többi tulajdonos- társ érdekeit sérti. Sőt, bár ezt nemigen ellenőrzik, a külső és belső egységes képiét sem vol­na szabad megváltoztatni. (Mégis vannak sötétbarnára mázolt ajtók és ablakok, meg a többi, egységes hatást ron­tó változtatások.) Tehát a lakások belső fenn­tartási munkái a tulajdonos saját pénztárcáját terhelik. A közösből kell viszont minden egyebet téríteni. Ide tartoznak a felújítási, karban­tartási, helyreállítási kezelési és üzemeltetési költségek, a vízdíjak, a közös használatú helyiségek világítási költségei. Ezeket egymás között a tulaj­doni hányad, kevésbé nehéz­kes kifejezéssel az alapterü- let arányával megegyezően kell állni. Itt rögtön láthat­juk. hogy a valóság — például a vízdíjak esetében — más. Egyes épületekben ezt szemé­lyek szerint számolják, mond­ván, amelyik lakásban többen laknak, ott több fogy. Ahol a kocsimosás lehetőségét kiala­kították. ott az autót is to­vábbi családtagnak számolják. Felújítási alap A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatban a tulajdonostársak kötelesek felújítási alapot képezni. Nos, egy miniszteri rendelet ér­telmében, pont ennek a mér­téke változott meg. Példánk épületében eddig a közös költ­ség 180 forint volt. Ebből a felújítási alap csak ötven fo­rintot tett ki lakásonként, ha­vonta. Most ez a pénz négy­zetméterenként két forintra emelkedik tízévesnél fiata­labb, három forintra, ha ennél öregebbek az épületek. A fel­emelt díjat — az 50 helyett 130 forintot — nem kötelező fizetni, de ebben az esetben az esedékes felújításkor, ha erre szükség lenne, nem jut­hat kedvezményes hitelhez a lakóközösség. Sokan kérdezik, az így 180-ról 260 forintra, te­hát majdnem ötven százalék­kal nőtt kiadásért mit kap­nak? Eleve a felújítási alap ré­szét képezi fele, 130 forint. A fennmaradó összegből havon­ta 21 forint a lakók által fize­tett lépcsőházat, más közös helyiségeket takarító megbí­zott díja. Húsz forintot kap a közös képviselő, 24 forint la­kásonként a havi szemétszál­lítási díj. Ezek a fix kiadá­sok. A megmaradt 65 forint­ból kell még az SZTK-járulé- kot fizetni a közös képviselő és a takarító után. Ebből fe­dezik a villanyt, ez minimális, egy-két forintnyi havonta, s családtagonként továbbá a vízdíjat is. Ez személyenként 10—14 forint. Ebből vásárol­ják a takarítószereket, a ki­sebb javítások költségeire már épp hogy csak futja. Az ideihez hasonló mértékű szárazságra még a legidősebb nagykőrösi emberek sem em­lékeznek. Városunkra és hatá­runkra szinte hónapok óta nem hullott komolyabb csapa­dék, míg a környéken néha voltak kisebb esők. Hogy a hagyományos zöld­ségtermelés mégis szinten ma­radt, az a nagykőrösi zöld- ségkertészkedők szárazság el­leni hősies küzdelmének kö­szönhető, akik amit csak tud­tak, mindent öntöztek, egye­sek még a kukoricát is, mely az öntözetlen részeken részben elpusztult. A nagy szárazságban szomo­rú képet mutatott a határ. Kiégtek a gyepek, a legelők, fonnyadni kezdett a szárazsá­got sokáig tűrő öntözetlen pa­radicsom, hullani kezdett a fáról a gyümölcs, s megállt a szőlőszemek növekedése, pe­dig a fák és a szőlőtőkék mé­teres gyökerekről táplálkoz­nak. Úgyhogy már többen víz­zel kezdték árasztani a szőlő­ket is, amit különben a haladó szőlősgazdák, normális esz­tendőkben is, minden nyáron többször megtesznek. Ilyen szomorú körülmények között jött el augusztus máso­dik éjszakája, és harmadik hajnala, amikor a különböző helyeken végzett mérések sze­rint, 8—12 milliméter eső ön­tözte meg a határt, mely egy kis életet öntött a bágyadt nö­vényzetbe. A viharos égen sö­tét, fekete felhők tornyosultak, félő volt, hogy jég lesz, ami szerencsére nem következett be. Szerdán a termelőszövetke­zetekben megkérdeztük az el­nököktől. hogy mit jelent ez a várva-várt eső a közös gazda­ságoknak? — Mindenkinek egy kis tes­ti és lelki felüdülést, s re­ménykedést, hogy újabb esők fognak következni — mondot­ta Fekete József elnök, a Mé­száros János Termelőszövet­kezetben. Területünkön min­denütt volt 10—12 milliméter eső. A kukoricásokban szem­képződést már nem sok helyen biztosít. Egyes részeken már megkezdték a fonnyadt szár silóba vágását is. Segített még az eső a paradicsomültetvé­nyeken, és egy kis lendületet A társasház ügyeit a köz­gyűlésen megválasztott közös képviselő intézi. Öt egy évre választják, és minden, általa intézett ügyről köteles beszá­molni a lakóknak. így például csak ötezer forintnál kisebb költségű munkálatokat végez­tethet önállóan, a nagyobbak­ra közgyűlést kell összehívni, s annak kell szavazni. Ehhez a tulajdonostársak legalább kétharmadának jelenléte szükséges. El kell számolni Természetesen az is alap- követelmény, hogy a közös képviselőnek mindennel — nyilván különös tekintettel a pénzügyekre — el kell szá­molnia, legalább évente egy­szer. Ezt bizony több esetben különösen, ha kényelmes a képviselő, szinte ki kell kény­szeríteni, bár különösebb jog­sértésekre nem szokott fény derülni. Ballai Ottó adott a másodvetéseink életé­nek. Sz. Tóth László, az Arany János Tsz elnöke hasonlókép­pen nyilatkozott. — Területünkön 8—10 mil­liméter csapadékot mértek — mondotta. — Felelevenedett a határ. Jól jött az eső a szedés alatt levő paradicsomát ák- ra, és a sárgarépa vetésekre. A hajlatos részeken levő ku­korica és napraforgó is jobban igyekszik szemeket hozni. És növekedni kezdenek a másod­vetéseink. Ahol tudjuk, az ön­tözést tovább folytatjuk, és várjuk a további esőket. Különben, általános lehűlés közepette, egy kis eső csütör­tökön reggel is jelentkezett. Kopa László Nagykőrös környéke mindig is híres volt, ha, nem is bo­ráról, de a szőlőjüket művelő emberekről. Régi iparosokról, a millennium idején írta a Gal- góczy-féle Nagykőrös monog­ráfia, hogy a mesteremberek mestersége sem a kiterjedés sem a tökély magas fokán nem áll, mert itt nagyon majdnem kivétel nélkül ural­kodik a jó magyar szokás hogy ha a mesterember né­hány út szőlőre tesz szert, er. hajítja a kaptafát és a szőlőbe jár... Alattomos kártevők Hogy most hogy állnak a mesteremberek ezzel, annak eldöntéséhez elég végigkari- kázni bármelyik dűlőúton a hobbikertek, zártkertek, vagy farmok világába, mondjuk a Bokrosra, s tény, hogy nagyon szép szőlőket találunk ott. Azonban a szőlőt műveim kell, ámbátor azt is mondják — főként, kik nem szeretik —, nem gazda kell annak, hanem szolga. Akár ez, akár az, a gondoskodást meghálálja fi­nom fürtjeivel, ízletes borá­val, de csak ha szakszerűen kezelik. A szőlőhöz Nagykőrösön szinte mindenki ért valamics­két, mégsem haszontalan át­tekinteni az esedékes teendő­ket. A szőlőre igen kedvező volt eddig az időjárás, szép, na­posmeleg volt az idő, nem káro­síthatott a legveszedelmesebb júliusi kártevő, a peronoszpó- ra, de jelentkezhet a szőlő- lisztharmat és a szürkerotha­dás is, különösen eső után. Azt az öreg szőlősgazdák megszokták, hogy a szőlőt akár esik, akár fúj, nyáron nyolc naponta permetezzék, de bizony nem igen tudják a szo­káson kívül egyébbel indokol­ni. Pedig ez egyszerű, mert a kórokozók megjelenésétől a hihetetlen tömegű elszaporo­dásig mindössze öt-hat nap kell, tehát tulajdonképpen ennyi időnként kell permetez­ni. De a jó gazda nemcsak per­metezéssel védi szőlejét, sőt, a régi gazda sem, méginkább a jövendő nem fog így tenni. Az ok egyszerű, túl azon, hogy a permetezőszerek drágák, ezek mindenképpen veszélyes mérgek. (Nem véletlen, hogy Nyugaton speciális üzletekben árulják a vegyi anyagok fel- használása nélkül termesztett zöldséget, gyümölcsöt.) Ha látja szőlő a napot, a tő­kék levélzete szellős, a harmat vagy eső Könnyen felszárad, ez nagy mértékben megnehe­zíti a kórokozók megtelepedé­sét. Régi aranyszabálynak szá­mít az is, hogy egy fürt szőlő tápanyagszükségletének fede­zéséhez nyolc-tíz levél szüksé­ges, a többit tehát el kell tá­volítani. Ha a tőkék alja szé­I pen gazmentesre van sarabol­I va, elvezetődik az esővíz, rö- videbb a párolgási idő. Ez a két módszer — tehát a levei- sltávolí tás és sarabolás nem kerül pénzbe, mégis jelentős hatású védekezés a szőiőbe- tegségek ellen. Mielőtt a permetezésről szólnánk, hadd hívjuk fel a figjelmet arra a tényre, hogj a megemelt adagú permetező­szer csak a szőlőt teheti mér­gezővé, de nem oiztos, hogy hatásosabb a gombákra. Ezt hosszú nyári kísérletek tá­masztják alá, ettől találomra és a szomszéd tanácsára ne térjünk el, mert a pénztárcánk látja elsődlegesen a kárát. Vi­szont a jól bevált szereinket váltogassuk, ezzel vegyük ele­jei, hogy a gombák megszok- láK, és ellenállóbb változatok a.akuljanak ki. Finoman porlasztva Azt, hogy mivel permetez­zünk, elsősorban a bolti kíná­lat dönti el. Az üzletekben ajánlanak hasonló hatású sze­reket. De aki megszokta ked­venc készítményét, annak bi­zony sokszor be kell járnia a környéket. Peronoszpóra ellen a leg­újabb és legjobb hatású a Rt- domil Plus 50 WP. Kéthetes tartós hatást ad. Az utolsó permetezést — július végén — réztartalmú vagy réz ható­anyagot is tartalmazó Rézoxi­A Pest megyei kisiparosok hatodik sport- és baráti talál­kozójának városunk adott ott­hont. A Kinizsi-sporttelepi megnyitón Koroknay Katalin, a KIOSZ helyi titkára köszön­tötte a közel ötszáz versenyzőt és azok hozzátartozóit. Nyolc színhelyen és 8 sportágban folytak a küzdelmek. A nagy­kőrösiek jól szerepeltek és a 13 számból hármat megnyer­tek. Kispályás labdarúgásban 22 csapat mérte össze erejét, a Kinizsi-sporttelepen. A körö­siek (Bállá László — Abonyi Sándor, Kovács György, Lővei Pál, Gujka József, Aranyos Dezső, Demeter Imre, Rossi Er­vin. Bozsó Pál, Utaisi Miklós és Farkas Péter) a nagymaro­siakkal 1-1-re játszottak, a a múlt évi döntős ráckeveieket nagy taktikai fegyelemmel le­győzték, s csoportelsők lettek. A 4 közé jutásért az érdiek el­len 2-1-re vesztettek. Asztaliteniszben a sportott- honban folyt a küzdelem. Itt férfi egyéniben (34-en voltak) Kiss Dénes és Kiss József a legjobb 16-ig jutott. klorid 50 WP vagy Cuprosan Super D-vel, esetleg Miltox Speciállal végezzük. Szürkerothadás és peronosz­póra ellen Ortho-Phaltan vagy a Mycodtfol elég, esetleg sú­lyosabb helyzetben Fundazol 50 WP, bár ez utóbbi a pe- ronoszpora ellen nem véd. Lisztharmat ellen a közis­mert kéntartalmú készítmé­nyek és a Karathane FN 57 ajánlható. Ha rovarkártevők, atkák ellen is védekezünk, a Bi—58 EC, a Rogor—L—40 esetleg a Sinarotox 40 EC vá­lasztható. Ha csak a szőlőmoly támad, akkor a Ditrifon 50 WP az ellenszer. Me locsoljunk A permetezéshez még egy utolsó jó tanács: nagyon fon­tos, hogy a permetlé a lehető legfinomabb porlasztással ke­rüljön a szőlőre, a levelek fonákjára is. Tehát ne locsol­junk! B. O. Autóbuszon Pusztavucsira Az augusztus 6—7-én Pusz- tavacson megrendezendő bé­kefesztiválra a 20-as Volán Vállalat Nagykőrösről mindkét napon reggel nyolc órakor kü­lönjáratú autóbuszt indít. Sakkban 19-en a művelődé­si központi 2x5 perces játék­idővel teljes körmérkőzést vívták. Horváth László 9,5 ponttal a 9., Horváth József 7- tel a 13., Juhász István 5-tel a 15., Staudinger Károly 4-gyel a 16. helyen végzett az erős mezőnyben. Harmincegy tekéző a teme­tőhegyi tekecsarnokban 20 te­libe dobásos versenyt vívott, 5. Kasza Ferenc 104, 8. Tajti Bé­la 90, 14. Bánfi Sándor 71, 26. Faragó László 42 fával. Úszásban a strandfürdőben mindkét számban 6—6 induló volt. Tompái Zoltán 50 méter mellen és 50 gyorsan egyaránt negyedik lett. Örültek a kisiparosok, hogy kispuskával az MHSZ szép tormási lőterén versenyezhet­tek. Női egyéniben 7 induló közül Farkas Katalin bizonyult a legjobbnak 10/75-tel. A 79 férfi közül: 2. Berdó Gábor 80. 9. Szőke József 57, 12. Harmos András 52 köregységgel. A KRESZ- és autós ügyessé­gi verseny a Gyopár utcai par­kolóban folyt. A férfiaknál 11 versenyző közül a körösi ifj. Vozár Pál bizonyult a- leg­jobbnak. A sporthorgászok a Pesti úti tőzeges tónál versenyeztek. A nőknél a helyi Budai János- né lett az első. Az öt körösi férfi csalijára nem kaptak a halak a nagy melegben. A legjobbak a megye kisipa­rosai által készített emléktár­gyakat kapták emlékül. A győztesek bejutottak az au­gusztus 19—20-i fővárosi or­szágos döntőbe. A 27 alapszerv élcsoportja a következő: 1. Cegléd; 2. Nagykőrös; 3—4. Albertirsa és Gödöllő; 5—6. Aszód és Dabas. ★ Lapunk július 26-i számá­ban a klubtitkár tájékoztatá­sa alapján téves információ jelent meg az MHSZ Nagykő­rösi Konzervgyári Lövészklub 8. fordulóbeli MHSZ Kupa­szerepléséről. Az MHSZ vá­rosi titkára elmondta, hogy az általános iskolai szakkörök ott voltak a vetélkedőn, az igazolt versenyzőket viszont nem ér­tesítették vezetőik. így azok azért hiányoztak. S. Z. öld meg a sogunt! Színes, japán film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Zsaru. Színes francia bűn­ügyi film, fél 6-kor és fél 6- kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap Már a gyorsúszásnál tartanak Hosszú szárazság után Esőt kapott a határ Van, ahol még segít a csapadék Sporthírek Kisiparosok találkozója Ezen a nyáron is szervezett keretek között tanulhatnak meg úszni a hat-tíz év közötti gye­rekek a strandon. A képen a gyorsúszús elemeit tanítja Bodó Gábor úszómester, a strand igaz­gatója. Hancsovszki János felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom