Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-04 / 183. szám
NAGYKŐRÖSI írta A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1983. AUGUSZTUS i., CSÜTÖRTÖK Átrakja, megjavítja Megbecsült régi kandallók Szénnel, fával fűt a többség A cserépkályhagyártás terén Nagykőrösnek a századforduló környékén országos neve volt. Itt állt a Homokoldalon Molnár Dániel cserépkályha- gyára és szobrászati üzeme. Itt készültek és hosszú évtizedekig innen küldték az ország minden részébe a legszebb cserépkályhákat és kandallókat, valamint a szobrászati épületdíszeket, melyeket kiváló keramikusművészek terveztek. Jó iskola volt Ebben az üzemben tanulta ki a kerámiakészítés tudományát és a cserépkályhás mesterséget Szabó Balázs nagykőrösi fiatal, aki azután fél évszázadig lett Nagykőrös népszerű ' cserépkályhásmestere. Fia, Balázs szintén ezt a szép mesterséget választotta. Már 6 esztendős iskolás korában kezdte ellesni atyjától a cserépkályhás mesterség titkait és fogásait. Nehéz hozzájutni A fiatal Szabó Balázs, fel- szabadulása után, vidéken is tanulmányozta ezt az általa nagyon kedvelt ipart, majd atyja mellett kezdett munkálkodni, és az 1950-es években lett önálló. Azóta sok szép és jó cserépkályhát állított és állít a városban és környékén. Most, hogy az olaj nagyobb mértékben megdrágult, felkerestem az 53 éves mestert, s megkérdeztem tőle, hogy sokan visszatérnek-e az olajkályhától az olcsóbb fűtőanyaggal melegítő cserépkályha használatához. Kevesellték a zöldborsót Lecsóból nem lesz hiány Osztrák paprika-előkészítőt vásároltak A Nagykőrösi Konzervgyár Il-es telepén a tavalyi év végén és 1983 tavaszán 870 vagon zakuszkát gyártottak, mely mennyiség másfélszerese lett a tervezettnek. Ezt követően felkészítették a telepet az idényre. A szezont a paraj- és sóskapüré gyártásával kezdték, melyből a tervezett mennyiséget elkészítették. A termékek télen és kora tavasszal kerülnek a fogyasztók elé. A kedvezőtlen időjárás rosz- szul érintette a gyáriakat is. Az egyik legfontosabb termékükből, a zöldborsóból'a telepen 362 vagonnyi konzervet állítottak elő, mely a tervezettnek csak 63 százalékát teszi ki. A zöldborsókonzérvek csaknem teljes egészében kiszállításra kerültek. A telepen jelenleg folyik a zöldbab és a natúrlecsó gyártása. A zöldbabkonzervből idáig 80 vagonnal készítettek, jó minőségben. PilLanatnyilag úgy néz ki a helyzet, hogy a zöldbabkonzervből csak a tervezett mennyiséget tudják legyártani. A hőség és az eső hiánya nem kedvez i növénynek. Várhatóan a paprikából és a paradicsomból elegendő terem, s akkor nem lesz elmaradás a lecsókonzerv gyártásában sem. A telepen készítettek még sárgabarackpulpot is, mintegy 35 vagonnal, mely a sárgabarackíz alapanyagául szolgál. A telepen a termelés két műszakban folyik. Az elkészült termékeket közvetlenül csomagolják. Ennek eredményeképp 7 százalékos termelékenységnövekedést értek el. A zsugorfóliába csomagolt termékek elkészültük után röviddel már útnak indulhatnak, kamionnal vaev vagonnal a Szovjetunió, NDK. Csehszlovákia és Lengyelország fogyasztóinak asztalára. Természetesen a belföldi vásárlók igényeit is kielégítik. Kedvező változás, hogy a konzervgyár vásárolt egy osztrák paprikaelőkészítő vonalat, melyet a napokban állítanak üzembe és a lecsógyári tásnál alkalmazzák. Ettől a vonaltól jelentős megtakarítást várnak amellett, hogy a kézi munkát iórészt kiváltja. A telep dolgozóinak a munkáját a Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet csaknem 50 másodéves diákja is segítette, akik szakmai gyakorlatukat töltötték ott. Bogdán Imre telepvezető elégedetten szólt a diákok munkához való hozzáállásáról és arról, hogy mennyire fegyelmezetten, felelősséggél látták el feladatukat. A telep dolgozói szívügyüknek érzik, hogy a hozzájuk került nyersanyaggal a leggazdaságosabban bánjanak, A telep az idén is önelszámoló egységként működik, érthető hát a dolgozók odafigyelése a munkára. K. K. Sokan el sem hagyták a cserépkályha használatát — mondotta. Vannak, akik a cserépkályhát régi, szép bútordarabnak tekintik, amely pattogó tüzével, hangulatot teremt a szobában és állandó, egészséges meleget szolgáltat. — Voltak, akik — kényelmesebb volta miatt — olajkályhát állítottak be, de drágán va áz olajat, ismét cserép- üályhával akarnak fűteni, mert száraz akácszálfát már mázsánként 80—85 forintért lehet venni. De akinek nem volt, vagy kidobta régi cserépkályháját, most elég nehezen tud hozzájutni. Használható, eladó régi kályha ritkán akad, és 1000—1200 forintot kérnek érte. Üjat keveset gyártanak, s ha van egy kály ha, 4—5 ezer forint. Luxuskivitelben is gyártják 15—20 ezer forintos áron. — tgy új cserépkályhát keveset rak? — Főleg átrakásokat csinálok. A cserépkályhákat kívánság szerint, fa-, fa- és szén-, és koksztüzelésre állítom be, gázfűtést már nem szabad beszerelni. — Milyen határidőre vállal átrakást? — Már megkaptam a KIOSZ- tól a 25 esztendős munkálkodásért járó emlékgyűrűt és oklevelet. Egyedül dolgozom, próbáltam tanulót is felvenni, de nem jelentkezett. Szépen beosztom a munkám. Aki előbb hív, előbb kerülök hozzá. Kúriáknak készült — Csinált-e valaha öreg kúriák szobáiba kandallót? — Atyám csinált, és még ét! is készítettem olyan kerámia kandallót, melynek félméteres ajtaján sugárzott ki a meleg, és ketté vágott hasábfákkal tüzeltek benne. Kopa László Kalács, tyúk, sonka a tepsiben Ízletes kenyeret süt a pék Foreó éjszakák a tüzes kemencénél Áprilisban múlt egy éve hogy gazdát cserélt az a pékség, amelyet még Katona László mester uram építtetett a Dobay utcában. Az első sütés után — ha a tárgyak a maguk nyelvén beszélni tudnak — megállapíthatta a kemence, a lapát meg a szakajtó, hogy jó kenyeret süt a pék. A formás cipó nemcsak a cégtáblán kerekedett, hanem a valóságban is. így az emberek között gyorsan híre kelt: foszlós bélű falatokhoz jut, aki Eszes Sándor kenyerét megszegi. Veknik, cipók Bőséges tapasztalat birtokában választotta az önálló eletet az új tulajdonos. A többi Között évtizeden át kovászoit, dagasztott, vetett a kocséri termelőszövetkezeti sütödében. Annak a kenyérnek is elkelt minden morzsája, éppen úgy, mint most itt. Nemcsak a tiszakécskeiek maradtak meg vevői mind a mai napig, de viszik a fővárosba, meg máshová is. Ráadásul azon frissiben, melegiben kapják. Egy kicsit talán elkényezteti a vevőket, mert hozzá még éjszaka meg hajnalok hajnalán is be lehet kopogtatni az újsütetű áruért. A kirándulni induló korán kelők élnek ezzel a lehetőséggel. Szívesen vásárolják, hiszen napok múlva is ehető, morzsányi sem megy pocsékba belőle. Kedd, péntek és szombat a pék nehéz napja, a szerda és a csütörtök gyengébb. Általában két-három kemence tartalma talál gazdára naponta. Mindehhez alig van segítség. A dagasztógép meg a ventillátor idézi korunk vívmányait, továbbá annyi engedményt tett, hogy olajjal fűti a kemencét. Egy-, két-, három-, négy- és ötkilós kenyereket kerekít, van, aki egész hétre egy vásárlással letudja a kenyérbeszerzés gondját, , s az sem jár rosszul. Hamar elkapkodják — Süteményeket, jófajta császárzsemléket, sós kifliket, pereceket készít-e? — fogalmazódik a kérdés a feltoluló gyermekkori emlékek nyomán. — Ehhez nincsen sem eszköz, sem jdő, sem segítség. Egyedül dolgozom, legfeljebb a családtagok segítenek néha. — Tanulója van-e? — Azt sem tartok, mert ha lenne, akkor meg kellene tanítani a mesterség egész körére, s arra viszont itt nincs meg a lehetőség. — Hoznak-e még házi da- gasztású kenyeret az asszonyságok? — Ilyen már rég nincs — csóválja a fejét a mester. — Lisztért ád-e cipót? — Olyan sincs már. Elég, ha pénzt hoz valaki, kilónként tizenegy forintot, mert egységesen ennyit kérünk a" portékánkért mi, körösi pékek. — Ezek szerint az asszonyok teljesen ki vannak tilt— ■ va a kemence környékéről? Hol sülnek meg a mosolygós kalácsok, a gondosan hizlalt kappanok, hol rotyog cserépfazékban a töltött káposzta, másféle ünnepi étek? Mindent a gázra meg a villanyra, a római'tálra kell bízni talán? — Nem így van ez kérem, egészen — hangzik a válasz. — Főleg lakodalmak meg sátoros ünnepek előtt hozzák a kalácsot, a tyúkot meg a sonkát. Van továbbá egy cukrász is, akinek rendszeresen sütök — avat be a titokba Eszes Sándor. — A jófajta liszt honnan származik? — A ceglédi malomból vásárolom. — Elégedett-e a minőséggel? — Nem lehet rá panaszom. Már kaptam az új búzából őrölt lisztből, s az első szállítmány jónak ígérkezett. — Van-e nagy verseny a pék szakmában? — Nem panaszkodhatom, mert széles a vevőkör, bárcsak tudnék még többet sütni! Alig hangzanak el ezek a szavak, ismerős asszony kopogtat a pékség ajtaján, ám kenyér helyett csak sajnálkozó szavakban részesül. Korábban jöjjön, aki az Eszes-féle kenyérre számít. Álmosan csépeli A mester menetrendje péli dázza a pékek sorsát. Este hat órakor köti fel a fehér kötényt, teszi fejére a vászonsapkát. Éjfél után már polcra sorakoztatja a vekniket, cipókat, reggel ötkor kinyitja az ajtót. Az utcát megtölti a friss kenyér pompás illata. Tizenegykor a késedelmeske- dók bottal üthetik az áru nyomát» A tüzes kemence mellett minden éjszaka magasra fut a hőmérő higanyszála. A ventillátor álmosan csépeli, csapkodja a felforrósodott levegőt. Reggelente még langyos a kenyér, amikor felteszik az asztalra. Tamasi Tamás Modellezobesmatató Az MHSZ nagykőrösi szervezete augusztus 5-én, pénteken délelőtt 9 órakor hajómodellezési bemutatót tart a strandfürdő medencéjében, az ifjúsági alakulatok részvételével. Sporthírek— Folytatták kitűnő szereplésüket Ősszel nagy harc várható A Kinizsi sporttelepen kettős megyei' férfi II. osztályú bajnoki kézilabda-mérkőzést rendeztek. Nagykőrösi Kinizsi—Hernádi Tsz SK 25-17 (13-7). Körösiek: Szondy — Hatvani, Mátrai (1), Bóna (3), Fülep (6), Tóth F., Budai (5); csere: Várkonyi (1), Vilcsák, Kerny, Deák (9). A múlt évben még a megyei I. osztályban szereplő vendégek ellen folytatták jó szereplésüket a kinizsisek és utolsó tavaszi találkozójukon jól, sok ötletes támadással szünetig megérdemelt vezetést szereztek. Bár az ellenfél 17:8-ról 18:12-re feljött, ezután pontosabb támadásokkal növelte előnyét a helyi csapat. Vasesztergályosból kézifestő Ha nem tudtam volna előtte, hogy Kőházi Pálnak valójában mi a mestersége, bizonyára elcsodálkoztam volna a lakásában látott díszes edények, falitányérok sokaságán. A Gyopár utcai modern otthonban azonban nem véletlenszerűen került a megannyi kézzel festett apróság. A házigazda mindennapos munkájának legsikerültebb darabjai ezek. amelyektől nem tudott megválni a család. Kőházi Pál ugyanis kézifestő kisiparos, szakmájának egyedüli művelője a városban, de az országban is azon kevesek közé tartozik. akik a népi művészet motívumainak festésével ipar- szerűen foglalkoznak. Kalocsai minták ö sem régóta, mindössze másfél éve rendezte be műhelynek a lépcsőház alatti aprócska helyiséget, ahol napjai legnagyobb részét tölti ecsettel a kezében. Főleg ilyenkor nyáron, amikor megnő az idegenforgalom, alig győzi a megrendeléseket teljesíteni, de ünnepek előtt is szépen alakul a festett agyagedények kereslete. Nem volt ez mindig így, az ismeretlenségből induló mesternek meg kellett küzdenie azért, hogy a budapesti meg a dunántúli dísztárgyáru- sító üzletek — ahová rendszeresen szállít — elfogadják készítményeit. Azóta bebizonyosodott, hogy nem választott rosszul, amikor véglegesen eljegyezte magát ezzel a tevékenységgel, ami régen csupán kedvtelést jelentett számára. Ritkán adódó lehetőség, hogy az egykori kedvtelés idővel iparrá változzon. Kőházi Pál ugyanis eredetileg vasesztergályosnak tanult, majd elvégezte a közgazdasági szakközépiskolát is. Csak hosszú évek után teljesedett be a vágya, hogy a pihentető, gyönyörűséget szerző szórakozása végül kenyérkereső foglalkozássá legyen. A mindig barkácsoló, rajzot, festészetet kedvelő fiatalember a helyi képzőművészeti körben Rácz József gimnáziumi tanár segítségével ismerte meg a rajzolás művészetének titkait, s ma már nagy hasznát veszi idős tanára útmutatásainak. Legfőképp azonban a népi festészet érdekelte, a kalocsai, mezőkövesdi, meg erdélyi motívumokban látta a legtöbb szépséget, de ezek közül is elsősorban a kalocsai mintákat használja fel vázái, korsói, falitányérjai meg a sok egyéb égetett agyagedény díszítéséhez. A százféle kalocsai motívum közül legalább negyvenet ismer és alkalmaz. Magyaros díszítés — Az iparszerű munka és a művészi próbálkozások nehezen férnek meg egymás mellett. Kísérletezés még minden új fogás, amivel bővíteni szeretném tevékenységem körét. Kevés még az a tapasztalat, ami nélkül nem gondolhatok arra, hogy az egyéni ízlésből született mintákra is rátérjek. Hosszú idő kell ahhoz, hogy a népi motívumokkal legalább közel azonos értékű díszítőelemeket tudjak alkotni. Sok-sok ismeret, gyakorlat kell ehhez, s nem elég csupán a hazai népi alkotásokat ismerni. más népek művészetébe is be kell pillantani. Más népek motívumaival is próbálkozom, de igazából önmagamhoz is, a vevőkhöz is, a magyaros díszítések állnak a legközelebb, ezeket keresik a legtöbben. — Az egyéni ízlés befolyásolja-e a régi tnotivumok festésében? Változtat-e az eredeti díszítéseken? — Az én munkám csupán a kiforrott, kész motívumok fel- használása, átmásolása. Ezekre nagyon kell vigyázni, mert minden motívum egyetlen gyöngyszem, amihez tenni vagy elvenni belőle nem szabad, mert elvesztik vonzásukat. Más a helyzet az önálló minták esetében, amelyekről látható, hogy nem a régi értékek meghamisítói. — Csupán égetett agyagtárgyakra fest? — Főleg ezekkel tanultam meg bánni, de a porcelánfélék festéséhez is nagy kedvem lenne. Ennek a technikájával most ismerkedem régi leírásokból, szakkönyvekből próbálom ellesni hogyan is induljak el, mert nagyon sok titka van. Ha sikerül ezt is jól megtanulnom, talán még exportra is dolgozhatok. Ehhez azonban elektromos kemence is kellene, ami egyelőre nincs. Indák az agyagra A műhely polcain sorakoznak a már elkészített lelakkozott munkadarabok. Az asztal sarkán mindenféle ecset — kicsi, kisebb, mégkisebb —, mindegyikkel más-más színt, kék, piros, sárga virágot kacs- karingós indákat varázsol az agyagra gazdájuk. Kőházi Pál azt festi amit a megrendelők kérnek. A helybeli ismerősök közül is egyre több a vásárlója, akik egy-két ajándékba szánt tárgyért gyakran belátogatnak a kis műhelybe, ahol késő este is dolgozik. Miklay Jenő Nagykőrösi Kinizsi ifi—Hernádi Tsz SK ifi 20-11 (8-5). Jó, színvonalas találkozón megérdemelten győztek a hazaiak. Góldobók: Dobnik (8), Kovács A. (3), Lázár A. (2), Tompái (2), Tóth G. (2), Csikós (1), Prepszl (1), és Simon (1). Az 1983. évi Pest megyei felnőtt II. osztályú férfi kézilabda-bajnokság állása a tavaszi mérkőzések után a következő : 1. Fóti Tsz SK 8 2. Nagyk. Kin. 9 3. Túrái V M. 9 4. AI. MTVSK 9 5. Dab. Tsz SE 9 6. Her. Tsz SK 9 7. D. Tsz SK 9 8. Erdők. SE 9 9. Ferih. SE 8 10. Veres. KSK 9 8 ------- 227-176 16 6 1 2 258-188 13 3 215-199 12 6 — 4 1 4 — 4 — 4 — 4 — 2 — 1 — 4 191-195 5 259-231 5 186-180 5 187-190 5 189-214 6 148-200 8 173-260 A mezőny szorossága miatt ősszel nagy harc várható a végső jó helyezések megszerzéséért. Hat-hat fiú és leánycsapattal Dabas volt a színhelye a XIX. nyári úttörő-olimpia kisterületi kézilabda döntőjének. Kevés babér termett a körösieknek. A Nk. Aranyiskola csapata a fiúknál az al- bertirsaiaktól 2, a későbbi döntős ellenfelüktől 5 góllal vesztett a selejtezőben, s már nem kellett tovább játszaniuk. A Nk. Kossuth-iskola gárdája erősen tartalékos volt és szintén vereséget szenvedett mindkét találkozóján. ★ Boda Tibor, a Kőrisfa presz- szó vezetője az év első felében kétszer szervezett sportélménybeszámolót. Bár dr. Lakat Károly, Bene Ferenc, dr. Dékány Ferenc, Kruj Iván és Bállá József sportélményei érdekesek és tanulságosak voltak, kevés volt az érdeklődő. Ősszel további neves sportembereket hívnak meg és jobb propagandával, szeretettel várják a sportkedvelő körösi és környékbeli érdeklődőket. S. Z. «n MozTIBsh öld meg a Sogunt! Színes, japán film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Zsaru. Színes francia bűnügyi film, fél 6-kor és fél 8- kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírle;
