Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

x/lmap 1983. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK A helytörténeti kutatás forrása Titkokról árulkodó pecsétek A Kirov Színház fellépése A legjelesebbek elfeledetteket 2 A történelmi összefüggé- $ sekre a kor valamenenyi $ vonásának vizsgálatából $ következtetnek a kutatók. £ A múzeumokban megcso- £ dúlhatjuk a régmúlt tárgyi % emlékeit, bibliotékák, levél. í tárak őrzik a szellemi kin- 2 cseket. A köznapi szemlé­lj lődő gyakorta nem is sejti, $ mi mindenre terjedhet ki a $ szakemberek figyelme, mi- ff, lyen árulkodó jelekre bük­it kanhatnak. Csak hitelesítő jegy? Nemrég jelent meg a Pest megyei Levéltár gondozásában az az alapos elemző kötet, amely átfogó képet nyújt az 1381 és 1876 között szűkebb pátriánk­ban használatos pecsétekről. A Ma­gyar Értelmező Kéziszótár szerint a pecsét nem más, mint lágy vagy olvasztható anyag­ba nyomtatott, azonosító, hitele­sítő jegy. Ha át­lapozzuk Horváth Lajosnak, a levél­tár tudományos munkatársának csaknem négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötetét, rögtön meggyőző­dünk arról, hogy a funkcionális meg­határozáson túl milyen sokrétű elemzésre alkalmasak az ok­iratokon fellelt pecsétek. Ha megnézzük az irodalomjegy­zéket láthatjuk: a műhöz hasonló önálló kötet hazánk­ban még nem jelent meg. Ed­dig, akik e történeti segédtudo­mánnyal foglalkoztak, egy-egy nagyobb összefüggéseket feltá­ró munka részeként fejtették kd elképzeléseiket. A Pest me­gye városi, községi és megyei pecsétjei című kiadványban a szerző annak a korszaknak az anyagát gyűjtötte össze, ami­kor a pecsétek sóik mindent el­árultak funkciójukon túl az adott településről, a szokások­ról. az életmódról, a társadal­mi körülményekről. — Még egyetemi tanulmá­nyaim idején, Bertényi Iván adjunktus szaval tárták fel előttem a pecsétek titkát — mondja Horváth Lajos, amikor arról beszélgetünk, miért kez­dett e területtel foglalkozni. — Idestova tíz esztendeje vagyok a levéltárban. Mondhatom úgy is. mintegy a heivtörténetí te­vékenység melléktermékeként íródott a könyv. Veresegyház­ról, Bagról, Kerepestarcsáról állítottam össze falumonográ­fiát, s a feltárás során mindig megkülönböztetett figyelem­mel kerestem a pecséteket, ku­tattam szerepüket, sorsukat. Az esküdtek őrizték —Milyen következtetéseket vont le a vizsgálódások során? — Egykoron a faluközösség­ben hallatlan szerepe volt an­nak. milyen a pecsétjük. A fontosságra utal, hogy minde­nütt az esküdtek őrizték: a történelmi viharokban mentet­ték, elrejtették, hogy később az élet folytatásának szimbólu­maként ismét elővegyék. A A megyehatóság pecsétje legtöbbet jelképrendszerük megfejtése árul el az utókor­nak. A paraszti gazdálkodást idézi az aszimetrikusan ábrá­zolt ekevas, a felszerelt eke, a csoroszlya, a gabonakéve, a ka­lászok, az ásó, a kapa, a kasza, a gereblye, a sarló, a villa; ezek mind sűrűn fordulnak elő a községek pecsétképein. Veresegyház, Iklad pecsétjén uralkodó a szőlőfürt: egykori magasszintű szőlőművelést sej­tet. Viszont érdekes, hogy a tóalmást gazdagon termő al- mafa-ábrázolás csupán a hely­ség nevét illusztrálja. Ritkaság, ha baltát fedezünk fel a képmezőben, de Nagykő­rös és Mogyoród pecsétjén mégis szerepel. Ugyanis mind­két településnek meg kellett küzdenie az erdővel. Oroszlános motívum A legdíszesebb, a legszebb pecsét a megyehatósági. A szerző kiemelten foglalkozik ennek keletkezésével fejlődés­Tápió menti nyár Maratoni rendezvénysorozat Már javában tartanak a Tá- pió menti nyár rendezvényei. Nagy fába vágták a fejszéjü­ket a szervezők, hiszen július elejétől szeptember közepéig húzódnak a különféle, igen széles skálát fölölelő progra­mok. sportpályaavatástól kezdve, a falunapon keresztül, a tréfás vetélkedőkig, bálokig minden­ki megtalálhatja azt, ami a számára a legérdekesebb, leg- szórakoztatóbb. történetével, művészettörténeti értékével. — A művészi kivitelből — folytatja Horváth Lajos — az is kiderül, hogy Bécsben vagy Pozsonyban készült az adott megyehatósági pecsét. Sajnos, maga a pecsétnyomó — bár többször mentették a történe­lem során — elveszett. Az ok­iratokon látható arany alapra készült díszítés rendkívül gaz­dag motívumkincsű. Az orosz­lános megoldás arról tanúsko­dik, hogy fontos célokra szán­ták. Pest-Pilis-Solt várme­gye kezdetben, 1659-től csak­nem száz évig közösen hasz­nálta. majd a történelmi kor­szakoknak megfelelően válto­zott. — Milyen ismereteket olvas le a képekről a történész, mi­ként hasznosítja kutatásaiban? — Fontos forrásanyagok ezek az emlékek, sokrétű in­formációt tartalmaznak. A helytörténeti tanulmányokhoz is nagy segítséget nyújtanak. Az ábrák nem csupán gazda­sági, történelmi vonatkozások­ra világítanak rá. hanem tük­rözik az életmódot, vagy éppen a készíttetők elképzeléseit. A művet kézbe véve, első la­pozgatás után azt hihetnénk: csupán a szakemberek számá­ra íródott. Ám ha alaposan megnézzük, olyan érdekessé­gekre bukkanunk, amelyeken bárki szívesen elmeditál. így például nyomon követhetjük Visegrád növekedésének, fénykorának, visszafejlődésé­nek históriáját. A város leg­korábbi pecsétlenyomata 1381- ből ismert, ezen Anjou-liliom látható. A tizenötödik század­tól kezdődő hanyatlást a pe­csét jellegtelenné válása jelzi. A múlt század második fe­létől. pontosabban 1876-tól, a pecsétkészítés technikája kor­szerűsödött, s ennek hatására kimaradt a 'kénábrázolás. így ez időtől a pecsétek vajmi ke- I veset tudatnak az utódokkal a korról. Erdősi Katalin A kétszázadik születésnapját ünneplő, világhírű Kirov Ba­lett holnap kezdi meg magyar- országi vendégszereplését. A leningrádi balettkar Budapes­ten koncertműsorral szerepel, majd Szegeden, a Szabadtéri Játékok műsorában, a Giselle-1 mutatják be. Mint az Országos Rendező Iroda székházában tartott sajtóértekezleten tegnap megtudhattuk, a jubileumi ünnepségsorozat befejezéseként lépnek fel hazánkban. A tár­sulat fele, mintegy száz tán­cos érkezett Magyarországra. Az együttes legjelesebbjei­vel ismerkedhetünk meg az el­következő napokban, augusz­tus 4-től 14-ig. Programjukon elsősorban klasszikus művek szerepelnek, hiszen a társulat legfőbb célja, vállalt feladata a régi baletthagyományok ápolása, megőrzése. Reper­toárjukból azonban nem hiányzik az újfajta koreográ­fiák megjelenítése, a modern törekvések sem. Kiemelkedő technikai tudásuk a biztosíték arra, hogy bármilyen mű szín- reállításával sikert arassanak. A jelenlegi turné külön érde­kessége, hogy egy Bartólc-zené- re írt feldolgozást is hoztak. Budapesten és Szegeden egy­aránt bemutatásra kerülő mű­sorban Be járt-koreográfiájú darabot is láthatunk, vala­mint régi, „elfeledett” balettek egy-egy értékes részletét. Oleg Vinogradov művészeti vezető elmondta: művészi tö­rekvéseik egyik fontos eleme, hogy a feledésbe merült, nagy­szerű táncokat újra feleleve­nítsék. Vinogradovval a közel­jövőben ismét találkozhatunk, hiszen a következő évadban ő állítja színpadra a Nemzeti Színházban a Hamupipőkét. A tankönyvárusítás gondjai Vásárlás az iskolában Az alsó- és a középfokú is­kolákban az 1983/84-es tanév­ben több mint 2700-féle tan­könyv, a felsőoktatásban ha­sonló mennyiségű jegyzet ke­rül forgalomba, mintegy 250 millió forint értékben. A tan­könyvkereskedelemért felelős Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat felmérése szerint az általános iskolai, gimnáziumi, szak- és nemzetiségi középis­kolák tankönyveiből, munka­füzetéiből — július közepéig — 119-fajta még nem érkezett meg. A határidőre elkészülő álta­lános iskolai, a gimnáziumi és a szakközépiskolai könyveket — az idén először — az egész országban a tanévnyitó napjá­tól szeptember 10-ig csak az iskolákban lehet megvásárolni. Erre az intézkedésre azért ke­rült sor, hogy elkerüljék a boltokban a szülők rohamát, a pánikszerű tankönyvvásárlást. A terjesztők szerint az iskolai könyvárusításra már koráb­ban is sor kerülhetett volna, de a fővárosi oktatási intéz­mények elzárkóztak előle. Az iskolai tankönyvárusítás — a könyvkereskedelmi szak­emberek szerint — jelentős előrelépést jelent, de a vidéki tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolákban a tan­könyveknek mindössze 90 szá­zaléka kel el, mintegy 10 szá­zaléka visszaérkezik a könyv­raktárakba. Ezek fele, több mint 10 millió forint értékű könyv, úgy tönkremegy, hogy eladhatatlanná válik. Brigádvetélkedők testvérmegyéinkről Ismerjük meg egymást! Ezek keretében kerül sor még számos kiállításra a nagyká- tai járás községeiben. Megte­kinthető lesz például Szűcs Miklós festő és Bakos Ildikó szobrász tárlata, a Pest me­gyei népművészek közül pe­dig Bodrogi Sándor lószőrék- szer-készítő, Vaijkóné Dudás Juli festő, valamint a gödöllői fafaragók munkáival ismer­kedhet meg a közönség. Tápió- györgyén például falumúzeu­mot avatnak, s ezt kötik össze Kovács András festőművész kiállításának megnyitásával. Bemutatkoznak szűkebb pát­riánk néptáncegyüttesei és hangversenyt ad a Zrínyi Aka­démia, valamint a BM szim­fonikus zenekara is. Több he­lyütt tartanak Juhász Gyula­emlékkiállítást is, lesz járási tűzoltóverseny. beatkoneert. táncház, Tápiószentmártonban pedig háromnapos lovasbemu­tató. Kedd és csütörtök kivételé­vel minden délelőtt gyermek­foglalkozást tartanak a nagy- kátai művelődési központban, s csütörtökönként gyermek­klubot Szentlőrinckátán. Rendkívül gazdag az alkot­mánynapi kínálat, amelyben Ha omszki, suhli vagy szó­fiai vendégek érkeznek szű­kebb pátriánkba, mindig nagy örömmel fogadjuk őket- Is­merkedünk, barátkozunk, ar­ról faggatjuk őket, hogyan él­nek, gyönyörködünk táncaik­ban, népművészetükben. Vall­juk be. mindezek ellenére édeskeveset tudunk róluk. Pe­dig nem ártana tisztában len­ni a három testvérmegye or­szágon belüli elhelyezkedésé­vel, a történelem során betöl­tött gazdasági, politikai szere­pével, földrajzi viszonyaival, természeti környezetével, múltjával és jelenével. Jó vol­na megismerni a terület mű­vészetét. az adott megyében élő vagy oda kapcsolódó mű­vészeket és alkotásaikat, vala­mint azt is. hogyan alakult ki és mint fejlődött velük test­vérkapcsolatunk. Ezt a célt szolgálja az a ve­télkedőfelhívás. amelyet a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa, a Pest megyei Műve­lődési Központ és Könyvtár, a TIT Pest megyei Szervezete és a Pest megyei Hírlap inté­zett a megye állami vállala­tainál. üzemeiben és intézmé­nyeiben dolgozó szocialista és munkabrigádokhoz. A vetélkedő háromfordulós. Először házon belül mérik ösz- sze tudásukat a brigádok tag­jai. A lebonyolítás mindenütt a szakszervezeti bizottság fel­adata. amely meghatározza — a javasolt irodalom figyelem- bevételével — a pontos isme­retkört. az egymás közti ver­seny formáját, a brigádok vagy az azokat képviselő csa­patok létszámát. Az első for­dulót december 15-ig kell le­bonyolítani. mert a középdön­tőkre — amelyet a városi, já­rási közművelődési intézmé­nyek szerveznek — december 20-ig várják a nevezéseket. Ezeknek a részletes feltételeit már a helyi rendezők írják ki. A középdöntőkön a vállalati vetélkedők győztes csapatai vesznek részt. A helyi kiírás­tól függően esetleg egy-egy csapattal nevezhetnek olyan kisüzemek és intézmények is ahol üzemi vetélkedő megtar­tására a brigádok alacsony száma miatt nem volt mód A második fordulóra 1984. ja­nuár 5. és március 15- közöt' kerül sor. A díjakról a helybe­liek gondoskodnak. A városi-járási középdöntő­kön első helyezést elért bri­gádok négytagú csapatai ver­sengenek majd a megyei dön­tőn. amelyet jövő év májusá ban vagy júniusában tartanak meg. A legjobbak öt-hétnapo- bulgáriai utazást nyernek, a második helyezett díja tízezer forint lesz. a harmadikkén1 „befutóké” pedig hatezer. A többiek értékes tárgyjutalma­kat kapnak. A felhívást kibocsátó szer­vek részletes' módszertani ajánlást és irodalomjegyzéke' juttattak el a szakszervezeti bizottságokhoz, ezzel is segít­ve a szocialista brigádok fel­készülését. bHeti eilmtegyzetb Várkastély a Kárpátokban Jelenet a Várkastély a Kárpátokban című filmből Nem nehéz felismerni a tit­kokkal teli várkastélyt a cseh­szlovák rendező. Oldrich Lips- ky filmjében: Szepes várának romjait nevezte ki a kárpátok- beli várkastéllyá. Ami persze érthető: a szlovákiai, valóban festői romok szinte kéznél voltak. Igaz, hogy ez csak vár (annak is múlt időben) és nem kastély, de sebaj: a történet­ben annyi fantasztikum fordul elő, hogy azok színtere bár­mely kellően vadregényes vár lehet. És persze az sem szük­séges, hogy a Kárpátokban álljon — mint ahogy Szépé? vára a Lőcsei-hegység és a Szlovák-érchegység között fek­szik. Mindez azonban teljesen mellékes; csak a pontosság kedvéért tesszük szóvá. A film ugyanis Jules Verne — azaz Verne Gyula — egy 1892-ben írott regényén alapszik, s en­nek címe: Várkastély a Kár­pátokban. Nálunk kevésbé is­mert, pedig abba a sorozatba tartozik, melyet Verne vagy négy évtizeden át írt. Rendkí­vüli utazások címmel, s olyan könyvei jelentek meg benne, mint a Grant kapitány gyer­mekei, a Húszezer mérföld a tenger alatt, az Utazás a Pöld körül 80 nap alatt, a Sztrogoff Mihály, A tizenöt éves kapi­tány, a Sándor Mátyás, a Két­évi vakáció. Az úszó sziget, s még vagy tucatnyi mű. Mi eze­ket mind számon tartjuk —, de sajátos módon egyetlen Verne-könyvnél sem tüntették fel a magyar kiadások, hogy ebből a Rendkívüli utazások sorozatból való- Holott érde­mes elgondolkodni a tényen, hiszen így kétségtelenné vá­lik, hogy Verne tudatosan és precízen valósított meg egy — mai szóval élve — fantaszti­kus regényszériát. Meghatá­rozhatjuk pontosabban is: e könyvek legtöbbje kalandre­gény ugyan, de nem kevés bennük a tudományos fantasz­tikum (azaz olyan ismeret- anyagok. amelyek a mait szá­zad utolsó harmadában, s e század első éveiben még fan­tasztikumnak számítottak), és legalább ugyanennyi a tudo­mányos ismeretterjesztés. Em­lékezzünk csak. mennyi isme­retet. ténvt. tudásanyagot ad á< Verne szinte csak úgv melles- 'eg, az izsjlmas történetbe ágyazva, például a Grant ka­pitány gyermekei, vagy a Két­évi vakáció lapjain, s mennyi ismerettel gyarapodik még a mai olvasó is az olyan csupa- izgalom művek olvasása köz­ben is, mint a Sztrogoff Mi­hály. A kifejezetten fantaszti­kus történetekről — Nemo ka pitány históriájáról példám vagy az Utazás a Holdba fan­táziadús meséjéről — most ne is beszéljünk. Nos, a szóban forgó könyv is fantasztikumokkal téli mű. Nem kisebb találmányok mű­ködnek benne kifogástalanul, mint a távolbalátás, a távolba- hallás, a kép- és a hangrögzí­tés. és mindezek továbbítha' sága. Azaz: rádió, televízió, filmszalag, magnetofon, sőt. valamiféle videotechnika, te­lefon, videofon —, g mindez 1892-ben! Ebből a vadromantikus ka­landtörténetből persze lehe­tett volna egy „sima" Verne­filmet is csinálni. Lipsky — és forgatókönyvírója. Jiri Brdec- ka — azonban úgy döntött, hogy az ős-sci-fi parodizálását kreálják a fantasztikus talál­mányok birtokában levő Gorc báró, a kissé őrült feltaláló. Orfanik professzor, a csodá­latos tenorhanggal rendelkező Teleki gróf és a gyönyörű éne­kesnő, Salsa Verde bonyolult históriájából. (Lipsky és Brdecka együttműködésének produktumát nemrég láthat­tuk a televízióban: ők vitték filmre a Limonádé Joe-t). Ám ez a történet nemigen alkal­mas a parodizálásra, a kifor­gatásra, a, dolgok, a figurák visszájukról történő megmuta­tására. Ha „cikire vesszük” az ős-tévét, meg az ős-mozit, ez* először is nem nagyon érti a néző (mert mit kell ezeken cikizni?), másodszor meg - sztori és a figurák kígúnyol' sa, ütődöttre vétele sem célsze­rű, hiszen ezektől a lüké figu­ráktól aligha telne ki mind'1 a végül is bámulatos talál­mány, amit pedig kitalálna! és működtetnek. Lipskyék Vernét akarté1 parodizálni? Vagy a sci-fi mű faiénak ősét, s általa a ma sci-fit? Nem világos. Így az­tán a filmet éppoly értetlenv nézzük, mint Ignác, Telek gróf bornirt inasa, vagy Vilir a bugyuta segéderdész nézik r filmbeli fantasztikus esemé nyékét. Georgia barátai Egy amerikai kisvárosban East Chicagóban (és nem Chi­cago keleti részén!) él Geor­gia. a csupa temperamentum néha már a „lököttség” hatá­rán járó csinos leány. Tom. s jóképű fiú, David, a kövérkés jámbor srác és Danilo, a be­vándorolt jugoszláv szülőktől származó jóindulatú, kissé té­tova fiatalember- Egy iskolába járnak, egyszerre érettségiz­nek. s mind a három fiú ter­mészetesen szerelmes Georgiá­ba, aki — milyen meglepő! — szintén szereti mind a három fiút, de leginkább Danilóhoz vonzódik, olyannnyira. hogv egy karácsonyestén önmagát akarja odaajándékozni a fiú­nak. de az megijed, és elsza­lasztja a nagy alkalmat. Geor­gia persze sürgősen lefekszik Tómmal, majd mikor gyere­ket vár tőle, férjhez megy Da- vidhez, Daniiénak meg egv szép milliomoslánv kerül az útjába, aki teljesen váratlanu’ hozzá is megy. de az esküvőn derül ki, hogy van egy pará nyi zűr: a szép lány és jóvá­gású papája — hogy is mond juk —. szóval nem egészen gyermeki és szülői szeretettel kedvelik egymást. A történetet tovább meséin felesleges. A nálunk is jól is­mert amerikai rendező, Ar­thur Penn (ő rendezte a Bon­nié és Clyde, a Kis nagy em­ber, s a mozijainkban most is futó Üldözők című filmeket többek között) egy jugoszláv származású író. Steven Tesich (azaz Tesic) nagyjából önélet­rajzi — vagy ilyen elemekre épülő — regényét vette alapul a filmhez. De nem a sztori, ez a tipikusnak nevezhető ameri­kai történet a fontos, hanem az, ahogyan Penn megcsinálja a filmen, sok iróniával, bősé­ges és szellemes humorral, s egy kis nosztalgiával, ugyan­akkor az amerikai életformá­val szembeni enyhe megvet? sei és fenntartásokkal. S ne feledjük: mindez a 60-as évek elején játszódik, amikor el­szóltában volt a nagy ameri­kai álom. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom