Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám

ma A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 31., SZERDA A torteli művelődési házban Munkával töltött vakáció A legfurcsább megnevezés, ami valaha is bekerült a nép­művelők mindennapi szóhasz­nálatába: az uborkaszezon. Mintha teljesen természetes lenne, hogy nyaranta művelő­dési házaink konganak az ürességtől, mintha a heves napsugártól kiszáradna ben­nünk minden csepp vágy a közművelődés iránt; s ez a csa­pás esztendőnként lesújt ránk. A népművelők ragaszkodva .a hagyományokhoz tervezik is az uborkaszezont. A kiscso­portok vezetőivel például jú­liusra és augusztusra nem köt­nek szerződést. A terv tehát egyszerű tényként számol az­zal, hogy a művelődési házi munka leiké, dinamikája va­lahová elillan két hónapnyi időre. Már tervezik — Ez nem véletlen — mondja Baranyai János, a tör- teli művelődési ház művészeti előadója. — A mi időszámí­tásunkban a nyár az iskolai vakációval kezdődik. A gye­rekek gyorsan szétszélednek, majd csak szeptemberben tud­juk meg, ki merre járt. Ma már nem ritka, hogy a szülők külföldi túrára viszik a cse­metét, a táboroknak se szeri, se száma, és indulnak az or­szágjáró kirándulások is. Nem kevesen utaznak el a rokonok­hoz, ismerősökhöz. És persze sokan állnak munkába is. Mindez azért lényeges, mert a művelődési ház látogatóinak, a kiscsoportos munka tevőle­ges résztvevőinek túlnyomó része általános iskolás gye­rek. Tehát ez az uborkasze­zon oka. A törtei! művelődési ház­ban egyetlen olyan helviség van, ahol a kisebb közösségek tagiai szót válthatnak egy­mással. Év közben ez a szoba szinte minden percben foglalt. Majdhogynem egészségtelenül túlterhelt. Most csöndben gubbasztanak a székek. Kis készenlét — Persze, akadnak olyanok is, akik otthon töltik a nya­rat. Igaz, nem túl változato­san. A délelőtti tv-adást pi­zsamában nézik meg, meg­ebédelnek, és folytatják az előzőt. De sokakat vonz a nemrégiben átadott strandfür­dő is. — Gondolom, ebben az idő­szakban csökken a művelődési ház dolgozóinak munkainten­zitása is. — Igen. Legalábbis a téli hónapokhoz képest jócskán. Váratlan vagy éppen nagyobb energiát igénylő feladatok nincsenek, az adminisztráció pedig minimális. Tulajdonkép­pen nem is a munka intenzi­tása csökken, hanem az állan­dó készenlét feszültsége —, ami a közművelődésre jel­lemző —, enged föl egy rövid időre. — Vagyis a művelődési ház is vakációt tart. — Nem, erről szó sincs. A szabadságot mi is az elmúlt két hónapban vettük ki, de ettől függetlenül az intézmény kapuja sosem volt zárva. Azok a gyerekek, akik a nyá­ri napközit igénybe vették, na­ponta látogattak el hozzánk: tévét néztek, pingpongoztak, labdáztak, lemezeket hallgat­tak, rádióztak. Csak másként Folyamatosan működött a nyugdijasklub, nem hagyott ki egyetlen foglalkozást sem, sőt egy dunántúli kirándulásra is futotta az időből. A kismamá­kat sem hagytuk magukra, ők elsősorban egymást látogatták meg, beszélgettek, tapasztala­taikat cserélték ki. A néptán­cos gyerekek sem tétlenked­tek, próba próbát követett, mert két meghívásnak is ele­get kellett tenniük. Nagyobb kiránduláson vettek részt a kézimunkázó asszonyok, a művészeti csoportok tagjai, egy felnőtt társaság pedig Csehszlovákiával ismerkedett. Rendeztünk néhány sikeres báli is. Diszkóval is próbál­koztunk, de kiderült, 1 hogy a fiatalok szívesebben töltik a nyári estékét a Holdfény esz­presszó kerthelyiségében. Így ebben a szakaszban több ki­adásunk volt, mint bevételünk. Nem hiszem, hogy az eddi­giekből általános tanulság fogalmazható meg. A törteliek példája legfeljebb azt mutat­ja. hogy a művelődési ház nyáron sem bújhat el. Fo­lyamatosan szerveznie kell a közéletet, csak éppen más­ként. Varga Sándor Kisberteli védelme Veszélyben a fák és a tőkék Néhány napig meglepetéssel vette mindenki tudomásul az erősebb lehűlést, részben jól is esett a forróság után. De az eső nem tudta a homokot elég­gé megitatni. Az ügyerban és a Budai úton a homok alig tű­ri a bicikli kerekét, hamar el­nyeli tengelyig, amit egy-egy kosár gyümölcs ugyancsak elő­segít. Az elmúlt időszakban a h'aj nali ködök nagyon kedveztek a peronoszpórának, a szőlők­ben akad elég probléma. A meleg, a köd a meggyfák leve­leit is megtizedelte, az ágak alapi része felől sárgult leve­lek hullanak. A mostani szá­razságban a kevesebb levél gyengébb virágképzést fog okozni, de nem csupán a meggy esetében ... Szívós kártevők Sajnos azt hiheti a gazda, hogy a nagy meleg miatt a kártevők a kertben, szőlőben kisebb gondot okoznak; épp fordított a helyzet, sokkal ag­resszívebbek. A termetes szőlő­tőkék a nagy termés miatt — a szárazság is hozzájárul — sokkal érzékenyebbek, tehát a peronoszpóra és a lisztharmat tovább veszélyezteti a tőkéket, fákat. Soha nem látott aktivitást mutattak eddig is a burgonya­bogarak, szinte minden nap annyi új lárva és bogár érke­zett a bokrokra, mint amit elő­ző nap összeszedtek. Európá­KésniHdés a siöretre A Közép-magyarországi Pincegazdaság exportpincészete Nyárs­apáton megkezdte a felkészülést a szüretre. Képünkön: Vincze Ferenc megcsapol egy katalmas aszúhordót, hogy fejtés után legyen helye az új mustnak. Apáti-Tóth Sándor felvétele Oalba öntött öröm, bánat Kézzel jegyzett régi strófák A KÉZIRATOS ÉNEKES- KÖNYVEK az egyházi és vi­lági énekeket terjesztették a könyvnyomtatás előtt. A ma­gyarországi kéziratosok a XVII XVIII. században terjedtek el széles körben, őrizvén koruk és a hajdani századok dalait. Az iskolázódó parasztok és kézművesek a XIX. század végéig folytatták e hagyomá­nyokat, gyűjtögetvén-másol- gatván a kedvükre való dalok szövegeit, a szerelmi, mulat­tató. alkalmi, hazafias, vitézi énekeket, tánc- és katonada­lokat, bújdosóénekeket és a szegénylegények dalait. „Érde­kességük, hogy a szövegeket gyakran átalakították, strófá­kat hagytak ki. és aktualizáló sorokat vágtak hozzájuk. Ily módon az eredeti vers szövege, felépítése, mondanivalója — ezáltal funkciója — többé-ke- vésbé átalakult” — Írták róla. A közelmúltban bukkant elő Üllei Mészáros György ceglédi sZűcsmester (1820—1910) kéz­iratos énekeskönyve. E kéz­iratos 179 dalszövegével a ceg­lédi dalismeret egyedülálló dokumentuma, városunk XIX. századi zenei műveltségének keresztmetszete. Írója népda­lokon nevelkedett, zenei kép­zés nélküli dalkedvelő ember volt, kottát nem ismert és él­ményei alapján irta össze év­százada népballadáit, népda­lait és műdalait, oly időkben, amikor ezeket még élő eleven­ségükben énekelték Cegléden. Jelentőségét emeli, hogy vá­rosunk régi dalaiból nagyon keveset ismerünk, ha tudunk is néhányról, azokat a jelen században gyűjtöttük össze. Kéziratosunk szerzője az al­földi mezővárosok jellegzetes mesterember-szőlősgazda típu­sa. Életútja, alkata, személyi­sége, foglalkozása, szokása^, családja megismeréséhez hoz­zásegített — az őt még szemé­lyesen ismerő — öt déduno­kájának szóbeli adatszolgálta­tása, az egyházi anyakönyvek, a város és a hajdani nemzeti iskola története. íme: „SZÜCSMESTER VOLT,.ma­gát subaszűcsnek mondta, mert subát varrt virágokkal, meg bekecset. Voltaképpen szőlősgazda volt. Négy holdja az öregszőlőkben termett, és egész nyáron kint lakott fe­leségével és leányaival, csak szüret után költözött be a La­katos utcai házába, foglala el műhelyét. A mesterségben ősztől tava­szig, a szőlő nyitásáig dolgo­zott. A subát, bekecset a heti­vásárokon árulta, de eljárt minden időben a környék or­szágos vásáraira is. November harmincadika fordulópont volt, ekkor mondta: „Elmúlt András, nincsen varrás!’’ Tud­niillik, elfogyott a tavalyi por­téka. nincs mit eladni. Var­rásnak mondták hajdan a szűcsmunkát. András-napkor malacot vágtak, ennek aprólé- ka kitartott karácsonyig, ka­rácsonykor, újévkor hízott disznót öltek.” „Magos, igényes, egészséges, borivó, mulatós ember volt, hetvenöt-nyolcvan évesen is fölugrott mulatozáskor a kecs­kelábú asztalra a B áthori kocsmában. Még idős korában is rakta a táncot, és minden nótát tudott, a nótákat beírta a könyvébe.” „Hiába tartott a háznál bort, pálinkát, csak eljárt a kocs­mába barátkozni, mert szere­tett az emberek közt lenni, ke­reste őket. Hajnalban, ha föl­érzett, a nagy kőbutykosba madzagon leeresztett egy kis üveget, fölhúzta, itta a pálin­kát, visszafeküdt. Harmat után körbejárta a szomszédo­kat, megbeszélték az éjszaka eseményeit, ki hogy aludt, vagy azt, hogy nem történt semmi. Nyolc órára hazament früstölködni. Dédanyánk, Czi- nege Verona, kis termetű, szelíd felesége szalonnát pirí­tott a serpenyőben, kolbászt karikázott rá, arra tojást ütött. Dédapám erre bort ivott.” Kéziratos énekeskönyve nem válogat a dalokban, van ben­ne eredeti népdal, népies mű­dal és népszínmű-dalbetét, akárcsak napjaink nótakedve­lőinek dalkészletében; éneke­lünk mindent, ami kedves és szép. De- így volt ez minden időben. Arany János százötven éneket tartalmazó népdalgyűj­teményében csupán nyolcvan eredeti népdalt találunk. - és Veres Péter egy alkalommal mondta nekem, hogy legény­korában és a katonaságnál leg­inkább operettdalokat énekel­tek. A kéziratos énekeskönyvek nem népdalgyűjtemények. az eredeti népdalokat műhelyeik­ben válogatják ki közülük a tudományos kutatók. így tett Bartók Béla és Kodály Zol­tán is. Más dolog a néprajzis­meret, megint más a közízlés, mely alól nem vonhatjuk ki magunkat. Üllei Mészáros György énekelte Kádár István törökkori vitéz énekét, és föl­vette gyűjteményébe a betyár­balladákat, szerelmes dalokat, de beírta a XIX. század köl­tőinek megzenésített verseit is. Kéziratosában számos Pe­tőfi, Arany, Kisfaludy Károly. Terhes, Kölcsey és más, ke­véssé ismert szerző szövegét találjuk, ezzel emelkedik ki napjaink átlagemberének köl­tészet iránti érdeklődése fölé Gyűjteményének egy része népies műdal, van közte Eg­ress?/ Béni-. Simonffy Kálmán- szerzemény és a rendkívül népszerű Szentirmay Elemér­nek nyolc dala. A tizenkilen­cedik század a magyarok da­loló évszázada volt, énekelték a ködbevésző múltból fönnma radt dallamokat, de a polgá rosodó társadalom igényeinek ízlésének megfelelő nótákat is a népies műdalokat. Bár ezek nagy részének zenéje elfelej­tődött, mint a ceglédi híre* dalszerzőnek. Dobos Erzsiké­nek szépséges, szívhez szóié dalai (közülük még énekeljük a Hét csillagból van a Göncöl szekere dalt), de a világ­járó Farkas Sándor verbunk- jai, indulói, dalai fölszivódtak az időben, elszálltak dalia maik a felejtésben. ÜLLEI MÉSZAROSGY0RGI fáradt, fekete tintával rótt jól olvasható kéziratos könv. vének ötszáz oldalas tanulmá n.vát most fejeztem be Az eredeti ódon énekeskönyve’ méltó helyre, valamelyik köz gyűjteményünkbe helyezem el Hídvégi Lajos ban, főleg mifelénk, az ame­rikai kártevő ottani ellenségei sem tudtak meghonosodni, ezért okoz annyi bosszúságot a burgonyatermesztőknek: a páva és a gyöngytyúk eszi még egyedül a burgonyaboga- rat. Ám azt az embert bi­zony kinevetnék, aki pányván tartaná ezeket a félvad ma­darakat a burgonyaföldön, hogy összeszedje a rovaro­kat ... Az amerikai átok Az aknázó molyok változat­lanul nagy gondot okoznak a kertekben. Elég nehéz a rajzás) időt kifogni, amikor az előírt permetszerek tényleg hatáso­sak. Az amerikai szövőlepkék kifejlett példányai egyre gyak­rabban figyelhetők meg. Nem kell nagy jóstehetség, hogy a második nemzedék komoly pusztítását előrejelezzük, ha nem vesszük komolyan a véde­kezést. Egy amerikai közmondás szerint aki a problémákat a szőnyeg alá sepri, idővel el­esik rajta. Ezért nem érdemes kényelemből a kerteket, szőlő­ket elhanyagolni; a későbbi években csak a saját gond­jainkat növeljük vele. A gyo­mok kitűnő példával szolgál­nak. A természet olyan előre­látó, hogy némely gonosz gyom 17-25 év múlva is csírázni ké­pes. Hány év keserves munká­jával állítható helyre a szőlők­ben a gyommentesség, ha egy­szer elszalasztottuk a megfe­lelő alkalmat az irtásukra?! Ráadásul az időjárás is nagyon kedvezett az idén a gyomok­nak, szinte mindig akkor esett, ha azok éppen kelni szándé­kozta k. Biztos: a kapa Kiskertben változatlanul a mechanikai védekezést java­soljuk, mert pz így-úgy be­szerzett gyomirtó szerekkel gyakran többet ártunk, mint használunk. A legtöbb ember az elemi óvórendszabályokat sem teszi meg, rákerülhet a szer az éredő gyümölcsökre, Károsíthatja a kultúrnövénye­ket, és mivel általában talá­lomra teszik bele a szert a vízbe, így a hatás feltétlen esetleges lesz. A kikapált és. kigereblyézett gyomok egy-két év alatt elpusztulnak, kevesebb lesz a dudva, a vízből jobban jut a szőlőnek, gyümölcsfának. Bizonytalan és kockázatos szerekkel, ismeretlen technoló­giákkal legalább saját ker­tünkben ne kísérletezzünk. Túl sokba: pénzbe, egészségünkbe kerülhet. S. D. Járási köszöntés Népművelők CeglédberceSen A ceglédi járás összesen negyven művelődési házi és könyvtári népművelőjét hét­főn délelőtt köszöntötték Ceglédbercelen a népművelők napja alkalmából. A bensősé­ges hangulatú ünnepségen megjelentek a járás párt- és állami vezetői; Fazekas László, a KISZ járási bizottságának titkára mondott üdvözlő be­szédet. Külön is köszöntötte azokat a népművelőket, akik kiváló munkájuk elismerése­ként kitüntetésben részesül­tek. Miniszteri dicséretet ka­pott Fodor Péterné, a cegléd- berceli könyvtár vezetője és Gajdos István, az abonyi ze­neiskola tanára. Kiváló mun­káért elismerésben részesült dr. Kocsis Ferencné, az abonyi zeneiskola tanára és Lutzné Ipacs Edit, a csemői klub­könyvtár vezetője. Szocialista kultúráért kitüntetést kapott Györéné Bartucz Erzsébet, az abonyi könyvtár vezetője. Az ünnepség befejezéseként két ifjú pedagógus, Túri Erika és P. Szabó Zoltán műsorral szórakoztatta a megjelenteket. Ifiválogatott Cegléden Sportszerű szurkolást! A város centenáriumi sport­rendezvény-sorozata a torna- csarnok avatójával kezdődött. A legközelebbi program szep­tember 11-én 16 órakor lesz a Magyarország—Bulgária UEFA-selejtező, ifjúsági válo­gatott labdarúgó-mérkőzés. A több nemzetközi tornán eredményesen szerepelt ma­gyar ifjúsági válogatott mér­kőzését nemzetközileg is felfo­kozott várakozás előzi meg Az előkészületek a Ceglédi VSE sporttelepén már folynak, hogy a rangos mérkőzésnek megfelelő körülményeket biz­tosíthassanak. Városunk tanulóifjúságának az MLSZ egy garnitúra labda­rúgómezt, a városi TSF 3 db labdát ajánl fel, amiket a leg­több szurkolót toborzó iskola kap meg. Ezen felajánlások a labdarúgás népszerűsítését is szolgálják. A belépőjegyek árusítása szeptember 1-én kezdődik a CVSE-irodában, a városi sportfelügyelőségen és a Kos­suth téren, a hírlapárusnál, valamint a CVSE bajnoki mérkőzésein. * P. L Gyengélkednek a birkózók A birkózók versenynaptára szerint az év első felében jó­val több versenyre kerül sor mint az őszi és téli hónapok­ban. Az eddigi teljesítmény­ből, az eredményekből már szinte most biztosra vehető, hogy a Ceglédi VSE birkózó szakosztályában nem sikerül a tervezett minősítéseket elérni A felnőttek közül tehetsé­gük alapján akár ketten is — Sípos és Galambos —, meg kaphatták volna az első osz­tályú minősítést Egv ideig sé­rültek voltak, de edzésmunká­juk sem megfelelő, így egy­mást követték a várakozáson aluli szereplések, a kudaicok Ez sajnos, az ifjúságiakra is iellemző. Az arany jel vényre esélyesek közül Nagy László ét Mészáros Imre hónapok óta amióta jó az idő. nem látogat iák a foglalkozásokat, Tóth László pedig igen rendszerte lenül dolgozik Tehetségét, iá termettséaét ugyan még 'gv is bizonyította hiszen az orszá gos vidék ifjúsági bajnoksá son kötött- és szabadfogasbar súlycsoportjában egyaránt a? Alen végzett, s bejutott az ősz- szel sorra kerülő magyar baj­nokság mezőnyébe De egy két napos edzéssel »ti mái biztosan nem tud helyezés’ szerezni. Ahhoz jóval edzőt tebbé, fegyelmezettebbé kel­lene válnia. Az elvesztett időért mindenképpen nagy kár, de még most sem lenne késői A magyar Ifjúsági váloga­tott keretben Mészárost és Tóthot is figyelembe vették. Érthetetlenül — s ez igazolja rossz hozzáállásukat —, nem vállalták, hogy a szövetségi edzésekre Budapestre feljárja­nak. Lengyelországban szerepeit, s a csapatversenyben az első helyen végzett a Pest megyei ifjúsági válogatott. Mészáros, Tóth és Papp Ferenc egyaránt győzött így mindhármuknak komoly részük volt a siker­ben. Egyedül a serdülő korosz­tályú fiatalok hozták a várt siedménveket Rendszeresen észt vesznek az edzéseken, szorgalmasan gyakorolnak, ők indultak a i*etöbb versenyen. Ez az ered men vekbe»! meg is mutatkozott hiszer' a magyar serdülő kötöttfogású bajnok­ságon a szakosztályok rangso­rolásához Papp és Kósik ré­vén hat úgynevezett „olim­piai” pontot gyűjtöttek D. L. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom