Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

1983. AUGUSZTUS 30.. KEDD 5 Takarékosan bántak a közpénzzel Több a bevétel, mint a kiadás Tartják a korábbi Aligha van család, mely ne ismerné a leghétköznapibb gondok egyikét, a pénzzel va­ló gazdálkodás mikéntjét. Pon­tosabban a beosztás csínját- bínját, aminek lényege: az adott keretből jusson min­den szükségre, s ha csak egy mód van rá, ne adósságba tor­kolljék a hónap, hanem a csa­ládi költségvetés némi aktí­vummal záródjék az újabb fizetés előtt. Ha méreteiben, s arányai­ban más is, alapjaiban azon­ban hasonló a helyzet, amikor egy nagyobb közösség, mond­juk egy város költségvetését szorozzák és osztják. A beosz­tásnak, a takarékosságnak, az ésszerűségnek, s a rangsoro­lásnak ugyanakkora a jelentő­sége itt is, mint az átlagpol­gárnál, s őt még az áremelke­dések is ugyanúgy motivál­hatják. Kedvező mérleg Százhalombattán a közkia­dásokra, tehát az egészségügyi, kulturális intézményhálózat finanszírozására, a kommuná­lis és egyéb fenntartási fel­adatok ellátására az idén több mint 84 és fél milliót tervez­tek. Az előirányzott összeg időközben azonban módosult, 97 millió 127 ezer forintra nö­vekedve. — Köztudott — tájékoztat Danai Istvánná, a városi ta­nács pénzügyi osztályának új vezetője —, hogy tavaly pél­dául 7 százalékkal, az idén újabb 4 százalékkal emelked­tek az energiahordozók árai, s jelentősen nőttek a személy- szállítási tarifák is. Többek között ezért vált szükségessé, Elmúlt keddi lapszámunk­ban olvasóink nevében három kérdést tettünk fel, mind­hármat a kereskedelmi ellá­tás témaköréből. Ígérve, hogy a kollektív kérdéscsokorra ezen a kedden az illetékesek válaszát olvashatják. Íme a három kérdésre érkezett vá­lasz. — A zöldség-gyümölcs kí­nálat megítélésünk szerint egyáltalán nem szegényes. Kétségtelen, hogy az állami boltokban kisebb a választék, ám ezt a magánkereskedők kí­nálata mennyiségben és minő­ségben egyaránt pótolja. A Déli lakónegyedben három — névszerint László László, Nagy Ferenc és Szegedi Gábor — üzlete árusít gyümölcsöt és zöldségfélét, a posta közben pedig Raffer József keres­kedése. Tervek szerint az ősz­szel a Gesztenyés úton is megnyílik egy hasonló ma­gánkereskedés s ezzel Száz­halombattán ötre emelkedik ezeknek a boltoknak a száma. Ami pedig a magántermelő): kulturált elárusítóhelyének létesítését illeti: ezt a célt a piac is betöltheti, ha lenne elég árus. Annak érdekében, hogy minél többen szokjanak úgymond ide még helypénzt sem kérünk az őstermelőktől. — A gyermekzokni, a haris­nyanadrág és a megfelelő mé­retű csecsemőholmi gyakran országosan is hiánycikknek számít, igaz olykor a szaküz­let beszerzési gyakorlata is hibáztatható. Az Ifjúság úti gyermekruházati bolt hamaro­san szerződéses üzlet lesz. s ez talán a választék bővítésé­vel is jár majd. De talán so­kan nem tudják: a divatcik­keket árusító magánkereske­dők többsége, sőt a butikso­ron lévő sportbolt is árusít gyermekholmikat, esetenként pedig a vásárló külön megren­delését is hajlandók teljesíte­ni. (Mindkét választ Schnei­der Károlynétól a városi ta­nács kereskedelmi előadójá­tól kaptuk.) — Kollektív kérdés az át- profilozott háztartási bolt vá­színvonalat hogy a költségvetés összege is magasabb legyen. — Vajon a megnövekedett keret futja-e a megnöveke­dett kiadásokra is? — A félévi mérlegünk igen kedvező: az alapvető célkitű­zéseket sikerült elérni, s a korábbi színvonalat fenntar­tani. Gyakorlatilag az eszten­dőre előirányzott kiadások 45 százalékát, számszerűen: 43,7 millió forintot használtunk fel. Szociális segélyek — S mire a legtöbbet? — Az egészségügyi és a kulturális intézményhálózat fenntartására, működtetésére. Az előbbi 9 millió 100 ezret meghaladó, az utóbbi 16 mil­lió 700 ezret megközelítő ösz- szegben részesült a költségve­tésből. — Sok ez vagy kevés? — Kétségtelenül szoros ke­retről lévén szó az ésszerű gazdálkodás mindkét intéz­ményhálózatnál elengedhetet­len volt. Ám úgy tűnik sike­rült a szűkös pénzeszközöket feladat-orientáltan, és jól koncentráltan felhasználni. — Mennyi jutott a kommu­nális feladatokra és egyéb közcélok megvalósítására? — Majdnem 16 millió 600 ezer forint. Ebből település- fejlesztési feladatokat ugyan­úgy sikerült megoldani, mint a legfontosabb közszolgáltatá­si teendőket. Az egyik legna­gyobb tétel a közvilágítás költsége volt eddig: majdnem kétmillió-háromszázezer fo­rint. A köztisztaság fenntartá­sa több mint egymillióba, a parkoké pedig 1 millió 700 ezerbe kerültek. lasztékát és az élelmiszerel­látást kifogásolja. A cikk alapján az egységnél vizsgál­tuk az áruellátást és felmér­tük azokat a tennivalókat, melyek végrehajtása a felté­tele annak, hogy a kívánt szintnek megfeleljünk. Az áru­ellátás alapvető cikkekből biztosítva van, azonban egyes országos hiánycikkek forgal­mazása terén itt is probléma volt. Étolajból, ételecetből, Olymposból, vaníliáscukorból, filteres teából, csirkeaprólék­ból, egyes mirelitárukból, ol­csóbb árfekvésű szappanok­ból csak korlátozott ellátást tudtak biztosítani az illeté­kes szaknagykereskedelmi vállalatok. Palackozott sör­ből, száraz áruból — gyulai kolbászból, csemegeszalámi­ból — keretgazdálkodás miatt nem tudunk igény szerinti el­látást biztosítani. Az üzlet áru­kínálatának javításához áru­forgalmi főosztályunk a jövő­ben még fokozottabb segítsé­get fog adni. (Lázár Zsig- mond főosztályvezető. Budai Járási Áfész) Kiegészítő válasz: az Áfész- üzletben sajnos nem képesek biztosítani a környék lakossá­gának ellátását, s nemcsak az országos hiánycikkek a vá­laszték elégtelenségének az okai. Eredetileg a vegyiboltot azért alakíttattuk át élelmi­szerüzletté, hogy a Déli lakó­negyedben élők bevásárlási gondjain enyhítsünk, ám úgy tűnik az Áfészban nem talál­tunk partnerre. (Schneider Ká- rolyné. a városi tanács keres­kedelmi előadója) És most következzék e hetj három úiabb kérdésünk, mely­re az illetékesek a jövő ked- d! lanszámban válaszolhatnak: O Napközibe nem járó gyerekek és sok alacsonynyugdfips étkezési lehetőségét hátrál­tatja a Százhalom étterem tataro­zása. Mikor nyit ki újra a már egy éve bezárt éiterem? Óvárosi telektulajdonosok a rendezési terv elkészítését várják: mikor, hol és mennyi területet sajátítanak ki utakra? Meddig lesznek betöltetlen szakorvosi állások, van-e kö­zeli remény ennek a gond­nak a megoldására? — Utak korszerűsítésére is jutott valami pénz? — Hogyne: kátyúzásra, fel­újításokra, a Gesztenyés úti ABC-áruház melletti parkoló korszerűsítésére, a Damjanich, a Hold és a Csillag utcák fe­lületi zárására, valamint a gyalogátkelőhelyek megvilágí­tására ebben a félévben majd másfél millió tellett. Érvényes szerződéseink vannak továbbá csomópontok és leállósávok korszerűsítésének munkálatai­ra a Rózsa Ferenc kőrútnál, az Olaj munkás útnál, illetve az Erőmű útnál. Mindemellett ugyancsak településfejlesztési teendőként — a költségvetés­ből — jelentős összegek segí­tették a lakóházak felújítását. — Szociális célokra meny­nyit lehetett fordítani? — Majd kétszázhetvenezer forintot utalt ki a tanács kü­lönböző segélyek címén az év első hat hónapjában, a sport és az ifjúság támogatására pe­dig több mint 680 ezret. * S Fegyelmezett adózók E felvázolt mérleg alapján alighanem egyértelmű: taka­rékosan bántak mind ez ideig a köz pénzével. Nemcsak azért, mert valamicskével keveseb­bet használtak fel, mint amennyit elterveztek, hanem főként azért, mert a kiadások alatta maradtak a bevételek­nek. Ez utóbbi ugyanis igen kedvezően alakult: a vállala­tok és szövetkezetek befizeté­sei ugyan tervszerűen érkez­tek a tanács számlájára, a la­kossági adó azonban ugrás­szerűen megnövekedett; ami­nek oka, hogy a fizetési fe­gyelem szilárdulóban van, s a hátralékok összegei mérsék­lődtek. S talán még egy tételről szót kell ejtenünk, ami mel­lesleg adónak többszöröse: a társadalmi munka teremtette értékről. Ennek egy része ugyan a fejlesztési alap össze­geit növeli, ám jelentős pénzt takarít meg a költségvetés ki­adásainál is. Százhalombatta polgárai, lokálpatriótái az esztendő első felében több mint hatmillióval gyarapítot­ták a közvagyont. Tollhegyen Nem kétséges: a város egyik leglátványosabb épületének a művelődési központ ígérkezik. Sok minden magasba emelke­dett már Százihalombattán, mióta e kulturális intézmény alapjait megásták, így aztán a látványos szó jelentése akár kétértelmű is lehet, esztendő­kön keresztül tapasztalhatta ugyanis az átlagpolgár az építkezés ilyen-olyan ütemét. Az idén végre egyre erősebb kontúrokkal körvonalazódott az épületkolosszus, s tavasz végén, nyár elején már reális elképzelésnek tűnt, hogy egyik szárnya, mely a jövendő vá­rosi könyvtárnak, s a külön­böző szakköröknek ad majd helyet, megnyílik a nagykö­zönség előtt. Olyannyira reá­lisnak, hogy a túlzsúfolt isko­lák gondjain is itt szándékoz­tak enyhíteni. Mégpedig úgy, hogy a szakköri klubhelyisé­geket — ideiglenesen — okta­tási célra is használni fog­ják. Nos, tegnap megkezdődött az új tanév, s mint tudjuk a megszokott két iskola tanter­meiben ültek csak le a pa­dokba a kisdiákok. Az emlí­tett épületszárnyon pedig még javában dolgoznak a kivitele­zők. Vajon mikorra várható a befejezés? — Egy éve folynak azok a munkálatok — tájékoztat Sze­keres József, a városi tanács elnöke — melyeket az említett szárny elkészítésére koncent­ráltak. Széles körű koordiná­ciós tárgyaláson egyeztünk meg a szeptember eleji ha­táridőben a generálkivitelező­vel. a 26-os Állami Építőipari Vállalattal, valamint alvállal­kozóival, a VIV-vel, az OR-- SZAK-kal, a Csőszerrel, a Do- musszal, illetve a Kőfaragó- és Épületszobrászati Vállalat, s mégtöbb cég képviselőivel. — Kin múlott, hogy még­sem készült el a szárny a még több cég képviselőivel. — A legtöbb alvállalkozó nagy igyekezettel végzi fel­adatát, külön is dicséretes a VÍV és a Csőszer dolgozóinak Helyben vizsgáztatnak munkája, egyedül a 26-os AÉV hozzáállásán múlott, hogy tanévkezdetre az iskolá­sok nem vehették birtokukba az objektumot. — S mikor vehetik? — Ügy tűnik szeptember végére, október elejére az épületrészt sikerül átadni. A festő-mázoló munkával az Országos Szakipari Vállalat már a befejezés előtt áll, a VÍV is az utolsó simításoknál tart, a műkőburkolat egy ré­sze is elkészült már. s most kezdik a melegburkolat lera­kását — Kettős rendeltetésű ter­mekről lévén szó speciális be­rendezés is szükséges .., — A gyöngyösi vegyesipari szövetkezet a berendezést már leszállította, pillanatnyilag a Ságvári iskolában tárolják. — Az épület kora őszi át­adásával egy időben sikerül rendbehozni a környéket is? —. Talán egy nagyméretű társadalmi összefogással, igen. Sajnos a kivitelező május óta csak ígéri a külső munkaterü­let átadását, így a tereprende­zés, parkosítás több hónapos késésben van. Ami a görögdinnyét az iskolai tankönyvekkel vala­miféleképpen is rokoníthat- ná, az legfeljebb a nyár vé­ge. Mindkettőnek ekkor van ugyanis a szezonja. Különbség pedig — egye­bek közt —, hogy az előb­bit csak az fogyasztja, aki szereti, az utóbbit pedig: akinek muszáj. A 22-es Volán nemrégi­ben Százhalombattán járt sofőrje és kocsikísérője pél­dául szerette a dinnyét. A tankönyvet már kevésbé. Következésképpen, midőn megérkeztek teherautónyi rakományukkal a Ságvári iskolához első és legsürge­tőbb teendőként a görög­dinnye beszerzését válasz­tották. Mert ők azt szeretik. A tankönyvet kevésbé. S pláne lerakni kevésbé. Rak­ja le, aki szereti, akinek muszáj szeretni, ők a diny- nyét választják. Amit aztán igazán jóízűen egy fa árnyékába húzódva elfogyasztottak. S mire ez­zel végeztek, a rakodással is végzett az a maroknyi pe­dagógus, könyvesboltos, akiknek a tankönyvet sze­retni hivatalból kötelező, s akik attól féltek, ha nem ürítik le a platót az ozson- na végéig, a két szaki a ra­kománnyal még képes lesz visszafordulni. Dehát sikeresen megosz­tották a feladatot: a peda­gógus és könyvterjesztő tár­sadalmi munkában cipeke- dett, a pilóta és kísérője pedig munkaidőben, fizeté­sért jól bedinnyézett. Amatőrfilmes-tábor sok élménnyel Duna-parti csónakházban Nyolc csoportban alkottak A Dunai Kőolajipart Válla­lat Duna-parti csónakházában ez év nyarán immár második alkalommal zárt sikeresen a Pest megyei amatőr filmesek tábora. Iskolás korúak részvételével tavaly szervezték meg először Pál Attilánénak, a DKV Ba­rátság Művelődési Háza mun­katársának lelkes kezdemé­nyezése nyomán. Az idén 43 megyei — köz­tük tíz százhalombattai — fia­tal sajátíthatta el az amatőr filmezés technikáját, ismer­kedhetett meg a film forma­nyelvével, kifejezőeszközeivel, a filmkészítés menetével, de emellett Raffai Anna tudomá­nyos filmrendező, a tábor szakmai vezetőjének irányítá­sával, s az elméleti ismeretek átadásával olyan képi látás­módra tehettek szert a fiata­lok, mely segít a mindennapi dolgok lényegének a megraga­dásában, s ami által bizonyos vizuális motivációt kapnak a résztvevők, mely aztán segít az önkifejezés fejlesztésében, az önművelés igényének a ki­alakításában. Ha nem is kész filmes szakemberek kerültek ki e táborból, de mindeneset­re értő filmnézők, ahogy azt Hangai László, a Pest megyei Művelődési Központ vizuális főelőadója mondta. A tábor lakói nyolc alkotó- csoportban dolgoztak a meg­adott témákon. Ez pedig az idén elsősorban a természeti, a lakótelepi és ipari környe­zet, valamint a környezetvé­delem volt. A dokumentum jellegű fii-, mek mellett az alkotócsopor­tok kis játékfilmeket és ani­mációs filmeket is készítettek. Ehhez nyújtott segítséget a Pannónia Filmstúdióban tett látogatás is, ahol a gyerekek megtekinthették az animációs filmkészítés különböző szaka­szait a fázisrajzkészítéstől a film végleges összeállításáig. A tábor úgynevezett „haladó” filmesei biztonsággal igazod­tak el a szaknyelv kifejezései­ben, a plánrendszerek, a fény­mérők, a kamerák világában. Ney Edgár és a százhalombat­tai Gert Károly úgy vélték, hogy egy ilyen táborban ren­geteg újat lehet tanulni még olyan „régi” filmeseknek is, akik már a budai Várról is készítettek szupernyolcas pro­dukciót. Nagy bánatukra a technika egy kicsit hiányos, kevés a lámpa és a felvevő. Nyersanyaggal — kitűnő mi­nőségű AGFA-filmekkel — vi­szont jól ellátták őket. Mayer Lajos * Családi események Hét munkahelyes korszerű műszaki állomással rendelkeznek az autó­klub helyi tagjai, ahol a legmodernebb diagnosztikai berendezések segítségével szinte naponta vizsgáztatják a gépjárműveket is. A bázis­műhely természetesen nemcsak a százhalombattai, hanem az Érdről, Ercsiből, Tárnokról ideérkező klubtagoknak is a szolgálatára áll. A műszaki állomásról, annak lehetőségeiről, a járművek vizsgáztatásá­nak feltételeiről és gyakorlatáról jövő keddi lapszámunkban számo­lunk be részletesebben. Született: Szőke Jenőnek és Kazárovics Milkának Alexand­ra, Farkas Lászlónak és Föl- desi Máriának Enikő, Schultz Bélának és Dingfelder Kata­linnak Erzsébet, Korcsmáros Ferencnek és Hamburger Má­riának Judit, Kakas Józsefnek és Kovács Évának Norbert. Gárgyán Vincének és Páll Má­riának Balázs, Csécsei György­nek és Völgyi Margitnak György, Homonnay Zsombor­nak és Pfeifer Évának Zsom­bor Béla, Szabó Zoltánnak és Nagy Magdolnának Tünde Zsuzsa, Bebesi Ernőnek és Papp Juliannának Zsófia, Szi- lukács Lászlónak és Ábrahám Évának Krisztián, Buda Dé- nesnek és Bozó Ilonának Dá­vid, Bérezi Károlynak és Dob- rádi Katalinnak Kálmán, Tóth Józsefnek és Borsos Julianná­nak Rita, Punyi Istvánnak és Győrök Erikának Szilvia, Dom­bai János Pálnak és Kolozár Andreának András, Török Sándornak és Kelinger Évának Sándor, Tunyogi Jánosnak és Domokos Margitnak Balázs nevű gyermeke. Házasságot kötött: Pintér Zoltán és Farkas Ida, Soós Ist­ván és Hajdú Anikó, Nagy László és Németh Ildikó, Kol­ler István és Lendvai Judit, Szűcs Ferenc és Czifra Zsu­zsanna, Dezamits Sándor és Kozár Ibolya, Liber Jenő és Vágenhoffer Teréz, Szabó And­rás és Szatai Erika. Elhunyt: Győrfi Jánosné (született: Tie Rozália). Az oldalt irta: Tamási István Fotó: Hancsovszki János Olvasóink fóruma Mikor nyílik az étterem? Művelődési ház — határidőkkel Dolgoznak a kivitelezők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom