Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-27 / 202. szám
Járda Erdőkertes főterén Sok járdát is megépített már a veresegyházi építési és költségvetési üzem Nógrádi Sándor szorialista brigádja. Ezúttal Erdőkertesen találkoztunk velük: a község főterén, a főutcát a tanáccsal, az óvodával és az iskolával összekötő kétméter széles járdát építették újjá. Képünkön: Dudás Mihály brigád vezető (elöl), valamint Peibeck András és Kiss Ferenc a járda tükrét alakította ki Hancsovszkl János felvétele Gála este hétkor Fiatal népművészek A néphagyományainkat, elsősorban a népdalt és néptáncot kedvelő gödöllőieknek és a gödöllői járásbelieknek nem lesz gond, hol és hogyan töltsék el a hétvégét. A városi művelődési központban szombaton és vasárnap rendezik meg a hagyományőrző népművészek és táncegyüttesek 8. országos találkozóját, amelyre mintegy húsz népi együttes csaknem ezer táncosát várják. A gödöllői rendezvény a hagyományőrző csoportok legnagyobb és egyben legrangosabb szemléje is, ahol nemcsak bemutatkoznak a népi együttesek, de szakmai tapasz- tafá'fcsefgfe IS'SGrt kerítenek, ugyanakkor a legjobb és leg- értőbb szakemberektől kapnak segítséget, szakmai tanácsot további munkájukhoz. Hintálan László, a művelődési központ néprajzi előadója mondta el, hogy a találkozó szombaton délelőtt tíz órakor kezdődik az együttesek szakmai bemutatójával. A bemutató nyilvános ugyan, de itt jut komoly szerep a zsűrinek, melynek tagja. Andrásfalvi Bertalan, Felföldi László, Martin György, Olsvai Imre, Pe- sovár Ernő, Vadasi Tibor, Vav- rinecz Béla és Vásárhelyi László. A hagyományőrző együttesek 15 órakor a Szabadság téri, 16 órakor a Stromfeld sétányi, 17 órakor pedig a Magyar—Szovjet Barátság lakótelepen adnak műsort. A nap izgalommal várt és talán legnagyobb eseménye lesz a népművészet mestereinek és a népművészt ifjú mestereinek a színházteremben 19 órakor kezdődő gálaműsora, melyet Borbély Jolán és Marosi Júlia rendez. A műsorban hatvan népművész lép fel, akik a Dunántúl, Észak- Magyarország, az Alföld, Erdély, Moldva, Bukovina népművészetéből adnak ízelítőt. Szombaton több más rendezvény is kapcsolódik a találkozóhoz. A gödöllői galériában Kós Károly emlékkiállítását, az emeleti fotógalérián Kútvölgyi Mihály Szól a figemadár című fotókiállítását rendezik meg, erre az alkalomra. A 8-as teremben a művelődési központ kézműves műhelyének tagjai állítják ki munkáikat. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat a találkozóra szervezett országos gyűjtésből antikvár néprajzi könyvvásárt rendez. Aki az egész napos forgatagban, a színes látványban nem fárad el, az a művelődési központ mellett este kilenc órakor kezdődő táncmulatságban a csoportok tagjaival együtt vidáman táncolhat a késő éjszakai órákig. A vasárnapi program reggel nyolc órakor szakmai tanácskozással kezdődik, amelyen a zsűri és az együttesek vezetői, fenntartói vesznek részt. Természetesen a szakmai beszélgetés ideje alatt is kínálnak eseményeket, látnivalókat a művelődési központban. A kézműves műhely tagjai bemutató foglalkozásra hívják az érdeklődőket, akik esetleg kedvet is kapnak a műhely munkájában való részvételre. A néptánc iránt érdeklődőknek kisfilmeket és képmagnó felvételeket vetítenek. Délután három órakor két eseményre kerül sor. A színházteremben megrendezik a hagyományőrző népi együttesek gálaműsorát, majd Benkő Éva, a Népművelési Intézet igazgatója átadja a díjakat, jutalmakat és bezárja a találkozót. Ugyanebben • >az~ Időpontban a népművészet mesterei és a népművészet ifjú mesterei o Kisbagi Csárda szabadtéri színpadán ismétlik meg a szombat esti gálaműsorukat, ahová a járás községeiből 500 —600 embert várnak. A gazdag kínálat biztosan sokak számára teszi vonzóvá a hétvége programját és nemcsak a gödöllőiek, de a járás községeinek lakói is élnek a lehetőséggel, s megismerkednek az ország minden tájáról Gödöllőre hozott népművészeti értékek gazdagságával. F. M. LLOI map A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT Az erdőkertes! kl&sbkesiyvtáfban Mindig több ötlet valósul meg A járás művelődési házaiban folyó közművelődési munkától Alapvetően különbözik az erdőkertest klubkönyvtár tevékenysége. Amíg a települések jelentős részében a néphagyományok ápolásának, őrzésének jut döntő szerep, Erdőkertesen erre nincs lehetőség, sem pedig élő igény. Ha mégis csinálnák, akkor a hagyományokat idegenből .kellene áttelepíteni. A falu születését, az idetelepült lakosság összetételét, s az általuk teremtett városias életformát nem hagyhatják figyelmen kívül az Erdőkertesen dolgozó népművelők. Cservény József klubkönyvtárvezető az ismeretterjesztés nem új, de legvonzóbb formáját valósította meg, amikor biztosította, hogy a különböző szakterületek országosan ismert és legrangosabb képviselői közül egy-egy személlyel minden hónapban találkozhattak az erdőkertesiek. Hosz- szú lenne a vendégek felsorolásának listája. Járt a faluban Féja Géza, Czeizel Endre, Marosán György, Passuth László, Fehér Klára, Pálffy József, Ipper Pál és folytathatnánk tovább a névsort sportolókkal, művészekkel, természettudományos kutatókkal. Bensőséges élet A rendelkezésre álló nagyterem^ sokszor kicsinek bizonyult. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a klubkönyvtárból művelődési otthont építsenek. Horváth János előadó, aki Csatorna, kábel, járda Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy az Erzsébet parki HÉV- megállótól a Ganz Árammérő- gyárba vezető járdát elzárták a forgalom elől, burkolatát felszedték. A munkák okáról és jelenlegi állásáról kérdeztük a nagyvállalat gyártásfejlesztési Járási bajnokság Tizenkét csapat nevezett Megtartották az első szövetségi napot a járási labdarúgóbajnokság indulása előtt. A pályák szeptember 4-én népesednek be először az 1983— 84. évi bajnokságban. Bőven van tennivaló, amíg a sípszó felhangzik. Annyit már most megállapíthatunk, hogy más években ilyenkor nagyobb volt az érdeklődés a csapatok részéről. Mielőtt a hivatalos ülés elkezdődött volna, beszélgettünk néhány résztvevővel. Jakab Jánossal például, aki az erdőkertesiek szakosztályvezetője és 40 évig rúgta a 'ab- dát középcsatár poszton. Volt NB I-es játékos, tíz évig focizott a Budapesti Előrében, játszott az Építőknél, Tatabányán és Jászapátiban. A Bu- dapest-válogatottban társa volt Budai, Palotás, Lantos, Csikós is, valamennyiükre szeretettel gondol. Borbély Mihály, a Gödöllői SC képviseletében érkezett és néhány szóban elmondotta, hogy bármilyen alacsonyra íu- tott most a csanat, szeretnének feljebb kerülni. A szövetségi napon megjelent Tompa Ferenc, a iárási- városi soortfeHiffvelőség vezetne. a programot Miklós János, a járási labdarúgó-szövete "a elnöke és László László titkár ismertette. A sorsolásnál ügyeltek arra. hogy a GSC és a GEAC ne egy napon fogadja a vendégeket, hogy minden vasárnap legyen Gödöllőn labdarúgómérkőzés. A játékvezető testületnek új vezetője van, Lovász Béla személyében. Az intéző bizottságot Merkel György, a fegyelmi bizottságot Kólya László vezeti. Döntöttek arról is, hogy a jövőben a csapatok megegyezhetnek, hogy a vasárnapra kisorsolt mérkőzést szombaton lejátszhassák, de ehhez az szükséges, hogy a szándékukat két héttel a mérkőzés napja előtt a szövetségnek bejelentsék, hiszen a játékvezető küldéséről gondoskodni kell. A bajnokságra tizenkét felnőtt csapat nevezett: GSC. GEAC, Valkó, Galgahéviz, Hévízgyörk, Zsámbok, Túra. Kerepestarcsa, Isaszeg, Mogyoród, Erdőkertes és Dorn ony. Egy MNK-mérkőzésre is sor került. Isaszeg—Domony 2-3 (1-1) Vezette: B. Tóth (Maszlag. Merkel). Sportszerű találkozón idény eleji játékot produkált a két csapat, de megérdemelt a vendéggyőzelem. Augusztus 28-án, vasárnap délután 5 órakor Kerepestar- csán vendégszerepei a zsám- boki csapat míg Isaszeg Do- monyba utazik. Cs. J. és műszaki koordinációs osztályának vezetőjét, Gergely Bélát. — A városi szennyvízcsatorna-hálózatra fogunk rácsatlakozni. Ezenkívül tervezzük még a járda alatt egy negyven érpáros telefonkábel elhelyezését, amire azért van szükség, mert még ebben az évben elkezdjük új telefon- kábel elhelyezését, amire azért van szükség, mert még ebben az évben elkezdjük új telefon- központunk építését. Összekötjük a kellemetlent a hasznossal. A régi már igen rossz állapotban levő járda helyett egy sokkal jobb minőségű áll majd dolgozóink, illetve a gyárunkba látogatók rendelkezésére. — A munkálatokat július 25-én kezdték. Mikorra végeznek vele? — A tervezettnél gyorsabb ütemben haladunk. Szeptember harmincadikéra szeretnénk elkészülni. Terelőútként az Erzsébet parkot javasoljuk igénybe venni. Sz. S. születik a művelődési házakban. Az erdőkertesi népművelők sem kivételek, és amíg a mesterek az intézmény átépítését végzik, különböző elképzelések megvalósításán szorgoskodnak. Jó és szerencsés dolog, hogy az általános iskola megérti és segíti a tervek megvalósítását. A fotószakkör például az iskolában kezdi munkáját, s ehhez az iskolavezetés termet, a klubkönyvtár pedig Perlei Imre személyében szakkörvezetőt ad és gondoskodik korszerű szakköri felszerelésről. A bőrdíszműves szakkör tagjai is, tizenöten, az iskola tanulói közül kerülnek ki. Az anyagigényes szakkörben nincs tagdíj, senki nem fizet hozzájárulást. A szükséges anyagot a klubkönyvtár különböző forrásokból teremti elő. A kapott hulladékból pénztárcák, papucsok, bőrtükrök, gyertyatartók készültek. A tűzzománc-szakkör fiataljai gyűrűk, falicsempék, változatos kerámiák égetésével foglalatoskodnak. Cservény József igazgató, aki a szakkört vezeti, kiapadhatatlan az ötletekben. Szóltunk még a rendszeres életet élő ifjúsági klubról, az utazók klubjáról, a színházi autóbuszok lelkes résztvevőiről, a nyugdíjasok körében végzett tevékenységről. — Három kisebb üzem dolgozik a községben. — mondja Horváth János. — Szeret-: nénk az üzemekben dolgozókat partnerünknek megnyerni. A Ganz Árammérőgyár kihelyezett részlegével alakuló a kapcsolatunk. A budapesti Villgép Ipari Szövetkezet erdőkertesi telepével. már volt néhány közös akciónk. Nehezebb a helyzet a téglagyárral, aminek részben a folyamatos üzemeltetés az oka. Egyetlen mezőgazdasági üzemünkkel, az Alagi Tangazdasággal — nagyon eredményes az együttműködésünk. Közösségek formálói Csaknem háromezer ember él Erdőkertesen. Hétvégén ez a lélekszám — az üdülők tulajdonosaival és családtagjaikkal együtt — lényegesen emelkedik. Van gondja hát az erdőkertesi vezetőknek, ám Fu- ferenca Pál tanácselnök mégis legfontosabb kötelességei közé sorolja a közművelődés segítését. És ez érthető. A községek intézményei a falusi közösségek életének színterei, a népművelők a közösségek tagjainak formálói, alakítói, s így munkájuk a községoolitika szerves része. Ennek felismerése valamennyi erdőkertesi á'’ampolgár érdekét szolgálja. Fercsik Mihály A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Hagyományőrző együttesek 8. országos találkozója. Kós Károly emlékkiállítás megnyitója. Kútvölgyi Mihály Szól a figemadár című fotó- kiállítás megnyitója, 10 órakor. Regék, mondák, mesék — gyermekrajzkiállítás. 10—18 óráig. Gyógynövényeink, népi gyógyászat kiállítás, 10—18' óráig. A magyar néphit dokumentumai, fotókiállítás, 10— 18 óráig. Képek a tavalyi találkozóról. fotókiáilítás, 10—18 óráig. Antikvár néprajzi könyvvásár. 10—20 Óráig. A gödöllői művelődési központ kézműves műhelyének kiállítása, 10—18 óráig. Népművész mesterek gálaműsora. A hagyományőrző együttesek bemutatói, 19 órakor. Isaszeg, sportpálya: Járási tűzoltóverseny, 9 órakor. Nagytarcsa, falumúzeum: Kapicz Margit festőművész kiállítása, megtekinthető 10— 18 óráig. ■áras Mozi Ez igen! Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték, 4, 6 és 8 órakor. i Szombati jegyzetí Megbecsülés Valahogy úgy alakult az elmúlt hétközi programom, hogy alkalmam nyílott betekinteni abba a nagy felmérő munkába, amelyet a hélybéli, városi szervezetek az időskorúak életkörülményeinek jobbítása miatt kezdeményeztek. A Vöröskereszt, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek városi szakmaközi bizottsága, s nem utolsósorban — összegzőén —, a városi pártbizottság is foglalkozott vele. Mondanunk sem kell, nem véletlen események ezek. Nem, mert — mondhatjuk így is: sokak elképzelésével ellentétben, minden illetékes régóta tudja, érzi, segíteni kell az idősebbek dolgát. Ügyük mindanny iánké. S nemcsak Gödöllőn. Mert például az a megállapítás, amit a, szakmaközi bizottság igen tartalmas vitájában is hallottam, megszívlelendő. Nevezetesen az is, hogy sokan a társas kapcsolat elvesztését hiányolják közülük, amikor ötvenöt vagy éppen hatvanévesen otthagyják a gyárat, a termelőszövetkezetet, a kutatási vagy éppen valamelyik oktatási intézményt. Sokak esetében nem is olyan rideg ez a kifejezés: otthagyják; nem, mert mint kiderült, ezután már sokszor sem a nyugdíjassá lett ember, sem a gyáriak nem keresik egymást. Világos persze, hogy kétélű a dolog. Csakhogy az idők, az anyagi lehetőségek változtak, ami azt mondatja: ma egy kicsivel közelíteni szükséges a vélt vagy éppen valós, nagy távolságot. Hogy hol mekkora: azt embere, helye válogatja. Elhangzott az is, hogy a régebben nyugdíjba menők sokan újra szeretnének benézni egykori munkahelyükre. Ahol, a meghirdetett nyugdíjasnapok tartásával erre módot teremtenek, ott könnyű élni az alkalommal. Másutt viszonl kezdeményezni kéne. Tudják ezt jól mindenütt. Csakhát az első lépés a nehéz. Természetesen töredékén lehet visszaadni ehelyütt azoknak a gondolatoknak, amelyek az idősekkel kapcsolatban elhangzottak vagy amit leírtak a bizottságokban. Az biztos, hogy mindenütt a gondoskodás magasabb fokra emelésének szándéka tapasztalható. Minden érdekelt törekvése az, hogy emberséggel kell közeledni, vagy inkább elmélyedni ebben a dologban. Felelőssége természetesen nemcsak, és nem kizárólag a társadalmi szerveknek, bizottságoknak, üzemeknek van. Sajátos, személyi felelősségünk mélyére is néznünk kell. Hiszen, ha a régebbinél kevesebben is, de élnek idősek családjainkban. A legjobb, a legbiztosabb hely egykor mindenképpen a csatáiban volt az egészen fiatalnak éppúgy, mint az idősebb generációk tagjainak. Rendkívül sokszor latolgattáJk, tanulmányozták már azt is a kutatók, miért változott meg modern életünkkel ez a gyakorlat. Türelme, anyagi forrása csappant meg a mi generációnknak, hogy ez az idősebbek hátrányára változott? Vagy a kisebb lakások okozzák az effajta szétválasztást? Nem lehet egyértelmű választ adni. Nem, mert azelőtt, amikor még a nagycsaládokban gondoskodtak az öregekről is, akkor sem jutott több hely személyenként. A kenyér is kisebb volt. Talán csak a türelem, az egészséges tűrőképesség, a tisztelet, a megbecsülés volt általában nagyobb. Kérdések, talán csak fésületlen gondolatok ezek? Bárhogy nézzük: tudnunk kell, hogy a kor hozta változásra kifogásként hivatkozhatunk az egymással való törődésben, de az idősebbekkel való törődésben aligha. Fehér István ISSN «33—1957 (GöUöUöt Hírlap) alig egy éve, hogy a faluban a könyvtárban dolgozik, az intézmény átalakításának más magyarázatát is adja. — A község lakossága kinőtte az épületet. Nagy helyre van szüksége a könyvtárnak, ezért átkerül a jelenlegi nagytermünkbe. A könyvtár elköltözésével felszabaduló helyiségből klubot alakítunk ki, ahol negyven-ötven személy kényelmesen elfér és nyugodt körülmények között élheti a kisközösségek bensőséges életét. A jelenlegi klubból — a fiatalok kezének munkájával — épül meg az ifjúsági klub. Színházi előadások — A tanács saját beruházásából, a helyi erőforrások gondos felhasználásával és a központi alapból kapott négy- százezer forintos támogatással épül a 270 férőhelyes színházterem. Senki nem vitatja ennek szükségességét, hiszen megépülte után az itt élők jelentős részének lesz alkalma rá, hogy lakóhelyén színházi előadásokat nézzen, s végre a fiataloknak sem kell távolabb keresni a zenés szórakozási alkalmakat. — Az átalakítások során megénült az intézmény előtere is. amely méreteivel és tervezett felszerelésével alkalmas lesz a kötetlen eszmecserére, s ha okosan élünk a lehetőséggel ez az előtér Erdőkertes lakosságának közéleti tere, . községpölitikaf’ ’’fóruma lehet. . " . Az ősz közeledtével egyre több terv, elképzelés érik,
