Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

■ Abonyi krónika NEB-vizsgálatok Nemcsak tudómmal veszik \ Az otthonalapítás feltételei Az MSZMP Politikai Bizott­sága 1980. október 28-i hatá­rozatában elismerve a népi ellenőrzés eddigi tevékenysé­gét, felhívta a figyelmet arra is, hogy a szervezet szélesítse tovább társadalmi bázisát és' javítsa kapcsolatait a párt­szervekkel. Az abonyi páii- bizottság ezért találta fontos­nak, hogy a Ceglédi Városi és Járási Népi Ellenőrzési Bi­zottságtól átfogó " tájékozta­tást kérjen. Erre a párttitká­rok legutóbbi értekezletén ke­rült 6or. Lendvai Sándorné, a bizott­ság elnökhelyettese részletes és elemző előadásában elő­ször a népi ellenőrzés általá­nos feladatairól, hatásköréről beszélt, majd elmondta, hogy bekapcsolódnak az országos, a megyei és területi témavizs­gálatokba, ezenkívül különbö­ző célvizsgálatokat folytatnak, valamint közérdekű bejelen­tésekkel és panaszokkal fog­lalkoznak. A munkát éves el­lenőrzési terv alapján végzik, aminek elkészítéséhez kiké­rik a pártbizottságok, taná­csok, társadalmi szervek ja­vaslatát. Minden téma- és célvizsgálatról összefoglaló jelentés készül, és ennek alap­ján történik egy sor intézke­dés. Az előadó beszámolt a műit esztendőben és az idén foly­tatott fontosabb vizsgálatok­ról. Tavaly például ellenőriz­ték a gépjármű- és lakáskar­bantartás helyzetét. Vizsgál­ták a tanácsi intézmények pénzgazdálkodását. Évek óta folyamatosan figyelemmel kí­sérik az áruellátást. Tavaly az egyik kiemelt feladat az épí­tőanyag-él látás elemzése volt. Vizsgálták a területen mű­ködő öt szociális otthont. Így az abonyi szakosított otthon­ba is ellátogattak és mérlegel­ték az épületek állagát, a gondozottak elhelyezési kö­rülményeit. örömmel állapí­tották meg, hogy mindenütt nagy szeretettel bánnak az idős — többségében magára maradt — emberekkel, ám a társadalom.gondoskodása nem elegendő a gondozottaknak, hiányolták a család szeretetéí, hogy hozzátartozóik feléjük sem néznek. Több alkalommal és több helyen ellenőrizték az üze­mek, intézmények tulajdonát képező személygépkocsik használatát, jogszerű üzeme.- tetését. Komolyabb hiányossá­got a farmosi Tápiómente Tsz-nél állapítottak meg. Az észrevételek közlése után a gazdaság elnökétől jelentést kértek, mit tett annak érde­kében, hogy a gépkocsi üze­meltetése szabályszerűen tör­ténjen. Országos vizsgálat volt a lakosság ügyeinek mun­kaidőn kívüli intézésének le­hetősége. A ceglédi NEB megállapításai szerint a ke­reskedelem többé-kevésbé al­kalmazkodik az emberek sza­bad idejéhez, a tanácsoknál ügyeletet tartanak, viszont érdemi ügyintézésre nem sok mód van. A tájékozódás so­rán kiderült, hogy egyes mun­kaadók hozzájárulnak a dol­gozók ügyes-bajos dolgainak munkaidőben való intézésé­hez, de a fizetésükből, órabé­rükből levonás nem történik. Tudomásul veszik a munka­helyek, hogy egyes ügyeket csak munkaidőben intézhet­nek az emberek. Ebben az esztendőben ele­mezték, hogy hol, hogyan se­gítik a magánerős lakásépít­kezést. Ez az ellenőrzés kiter­jedt a telekellátottságra, az engedélyezési eljárás gyorsa­ságára, az OTP hitelnyújtás­ra, a kivitelezési lehetőségek­re, anyagbeszerzésre, vala­mint arra: a munkahelyek milyen támogatást adnak az építkezőknek. Ismételten meg­állapították, hogy az anyag- választék nem megfelelő, a be­szerzési lehetőségek rosszak, ráadásul a szállítási költségek igen magasak. A többi szem­pontra általánosságban kielé­gítő tapasztalataik voltak. Az előadó foglalkozott a pa­naszokkal és közérdekű beje­lentésekkel, amelyek száma jelentősen emelkedett a múlt esztendőhöz viszonyítva. És egyre több a névtelen bejelen­tés, aminek okát abban lát­ják, hogy az emberek félnek a megtorlástól. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA \jfXVII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK \----------------------------------------------------------------------------------------------------------­Jobb vágányról a bal vágányra Vágtathatnak a villanyparipák ma — A vonaton naponta uta­zók panaszkodnak, hogy AI- bertirsa és Pilis között mos­tanában nagyon lelassult a forgalom. Lebanon Károly al- bertirsai állomásfőnököt kér­deztük meg, hogy mi ennek az oka? Menetrend-módosítás — Albertirsa és Pilis állo­mások között a pályatestet több mint húsz évvel ezelőtt építették át. Az idő és a meg­növekedett vonatforgalom miatt a pálya állapota lerom­lott, teljes felújításra szorul. A jobb oldali vágánypár át­építése befejeződött. Azon előreláthatólag szeptembertől a mostani 30—40 kilométeres helyett, átlag 120 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a vonatok. A bal vágány átépí­tését augusztusban kezdi az osztrák vasút géplánca. így az október végére tervezett ha­táridőnél lényegesen koráb­ban, valószínű, szeptember végére a bal vágány is teljes sebességgel járható lesz. Ad­dig az utazóközönség szíves elnézését kérjük a kényel­metlenségekért, amit gyors, biztonságos közlekedéssel fo­gunk megköszönni. Az átépí­tés ideje alatt a MÁV menet­rend-módosítást is életbe lép­tetett. — Az utóbbi hetekben töb­ben felvetették, hogy az állo­másépület mellett levő kapu miért van zárva? — A személy- és vagyonbiz­tonság megóvására a vasutat törvények kötelezik. A KPM mindent megtesz a pályaszint­beli kereszteződésekben a biz­tonságos áthaladásért. Igyek­szik megakadályozni a tiltott helyen, jelen esetben a vágá­nyokon keresztüli közlekedést. Álbertirsa nagyfokú terjesz­kedése miatt a vasútvonal ma már szinte kettészeli a közsé­get. A vasútállomás mindkét oldalán levő átjáróút a biz­tonságos közlekedést teremti meg. Az állomásépület melletti gyalogos felüljárót mindenkor igénybe lehet venni. Sok em­ber sajnos, testi épségének ve­szélyeztetésével, felelőtlenül a vágányokon — és a vágányo­kon veszteglő szerelvényeken keresztül közlekedik. Az em­lített kaput nem a személyi közlekedésre létesítette a vas­út, hanem poggyász- és exp- resszáru föl- és elfuvarozásá- ra. — Az utazóközönség bizton­ságos közlekedésére kijelölt út a személypénztár előtti folyo­só. Várakozásra szolgál az ál­lomás előtt levő elzárt terület. Néhány zsúfolt munkásvonat érkezésekor, melyekről sok utas száll le, a torlódás elkerü­lésére kinyitjuk a lezárt kaput is. Ez persze csak egy-két dél­utáni vonatnál fordul elő. Elromló fénysorompó — Különböző fórumokon el­hangzott, hogy a régi vásár­térnél a fénysorompó gyak­ran elromlik, illetve áthala­dást tiltó vörös jelzést mutat olyankor is, amikor arra sem­mi ok. Milyen intézkedéseket tettek, hogy a jövőben ez mi­nél ritkábban forduljon elő? — Az önműködő sorompók alkatrészeit Franciaországból szerezte be a vasút. Az érzé­keny elektromos alkatrészek hamar elromlottak, a pótalkat­rész-szállítás akadozott. 1983- tól a győri AFIT megkezdte ezeknek az alkatrészeknek a gyártását. így a tartalékalkat­részek beszerzése biztosítható lesz. Ezzel egyidejűleg várha­tóan csökkennek a műszaki problémák a fénysorompóknál. Aluljáróra nem futja — Elterjedt a községben, hogy a temetőnél levő útátjáró mellett gyalogos-aluljáró épül Várható ez? — Néhány éve valóban szó volt erről. A jelenleg helyből kezelt teljes csapórudas so­rompót is felcseréltük volna a modern, önműködő fény- és félsorompóval. Sajnos ezt a szűkre szabott beruházási ke­ret miatt — az én informá­cióim szerint — a MÁV nem tudja vállalni. — Évek óta foglalkoztatja az albertirsaiakat, hogy mikor korszerűsítik az állomás épü­letét? Az átépítés terve napirenden van, de mivel a MÁV-nak a VI. ötéves tervre előirányzott beruházási kerete csökkent,, így az átéoítés előreláthatólag csak 1985-ban kezdődik meg. F. L. Zs. Kossuth Kupa Súlyos vereség Dömsödön Az NB I. rajtjára készülő­dő KÖZGÉP férfi tekézői részt vettek a Kossuth Kupa csapat- és egyéni viadalon. A tíz együttes versengésében nagy meglepetésre a ceglédiek második csapata győzött. A „nagyok” csapatában csak a Ritka ünnepségre gyülekez­tek Abonyban, a Függetlenseg utcában. A családtagokon és jó ismerősökön kívül óvodá­sok, a helyi tanács és a Vörös- kereszt képviselői érkeztek a házhoz, hogy köszöntsék az ott élő százesztendős Molnár Mihály nét. A születésnap első szerep­lői a Lumumba úti óvoda ki­csinyei voltak. Tőlük hallot­tuk: „— Kerek erdőn jártunk, bokrétát kötöttünk, kedves Bori n$ni szívből köszöntjük.” — minden apróság egy-egy szál fehér szegfűt nyújtott át a néninek, aki hálás volt a figyelmességért. A gyerekek rövid műsora után Pető Ist­vánná, a Vöröskereszt helyi titkára köszöntötte az 1883­ban született asszonyt, ezután pedig dr. Virág Ferenc, a szervezet elnöke száz szál piros szegfűből készült csokor­ral kedveskedett. A tanács ne­vében Kiss Mihályné elnökhe­lyettes gratulált. — Mikor volt utoljára így együtt a család? — Sose. Ez az első eset — mondta Bori néni. — Nem nagy a családom. Két lánvt hoztam a világra, de az eavik meghalt. — Nehéz életem volt. az uram négy eszten­deig katonáskodott, anélkül, hogy tudtam volna, merre jár? Betegen tért haza. Po­roszlón laktunk, nem volt orvos. Elvittem Egerbe, ott gyógyították ki. Tíz esztendeig dolgozott ezután mint gátőr, aztán újra beteg lett. Rák vitte el szegényt. Most há­rom unokám, s ugyancsak há­rom-három déd- és ükunokám van. — Hogy telnek a napjai? — Mióta itt vagyok Abony­Öt generáció az ünnepségen A100 éves asszony ban, jó sorom van, nem há­borgat senki, csak az a baj, hogy nem hagynak dolgozni, pedig fonalat még tudnék gombolyítani. Néha olvasga­tok. A mamuska mellett foglalt helyet egyetlen lánya, a 82 éves Kovács Lajosné: — Örömmel fogadtuk és vártuk a kedves vendégeket. Kicsit izgultam, hogy éli túl az anyám ezt a napot de lá­tom, egy szikrányit sem iz­gatott — Gyakran látják egymást? — Naponta, Ha máskor nem. reggel és este feltétlenül rá­nézek és beszélgetünk. A százesztendős asszony unokája Szebeni Andrásné, egy éve már nyugdíjas, ö gondozza, ápolja Bori nénit, vagy ahogy családon belül szólítják, a mamuskát. — A férjem és édesapám abonyi — mesélte. — Ezt a házat harminc éve építettük. Éppen a nagy munka közben hívták be a férjemet kato­nának. Mamuska nagyon so­kat segített akkor, ö főzött, vezette a háztartást, én pedig segítettem a kőműveseknek. Ez idő 'alatt annyira össze­szoktunk, hogy azóta el se tudnánk egymás nélkül kép­zelni az életet. Közben apu­kámat nyugdíjazták, akkor költöztek ide. Azóta élünk egy fedél alatt, csak külön-kü- lön lakrészünk van. Később terebélyesedett a család. 1967- ben megnősült a fiam, aztán megszületett az unokám. Szű­kösen voltunk, de mamuska akkor is nálunk aludt. Aztán a fiamék Szolnokra költöztek, anyukának pedig egyre rom­lott a járása, így nagyanyám végleg nálunk maradt. Vi­szonylag jól bírja magát, 94 éves koráig csak ő gyúrta a tésztát, addig ismeretlen volt nálunk a bolti tészta. A ma­muska most éli második gye­rekkorát. Több törődést, türel­met igényel. Pontos étkez­tetést kíván, időben kell a gyógyszereket beadni és este ágyba bújtatni, megkapja az altatót, aztán míg a nap új­ra fel nem kel, nincs gond vele. Szebeni Andrásné a házi­asszony. Az ő vállát nyomta minden lényeges tennivaló. Ezen a napon is hajnali 4-kor szólt a vekker. b°gy ponto­san elkészüljön az ebéd Kü­lön forgatókönyvet készített erre és a megelőző napokra, mert leánytestvére és csa­ládja már előbb érkezett és ott, ahol apróság, valamint öreg egyaránt található, nem könnyű háziasszonynak len­ni. — Ennyien még sosem vol­tak a házunkban, öt generá­ció van most együtt — je­lentette ki nem kis büszkeség­gel. Előkerült az egyik ükuno­ka. a 15 éves Szebeni Klára ő Pesten tanul és Tatabányán lakik. — Örülök, egyben irigy­lem mamuskánkat — mond­ta. — Én is szeretnék száz­esztendős lenni, persze, tudom hogy ehhez egészséges élet­módot kell élnem. Kép és szöveg: Gyuráki Ferenc felnőtt válogatott Tornyost ért el jó eredményt (454), aki meg is nyerte az egyéni ver­senyt. A végeredmény: csapatban: 1. Ceglédi KÖZGÉP „B” (Szakter, Tukacs, Rimóczi I., Sárik, Sütő, Bálont). 2. Ceglé­di KÖZGÉP „A" (Tornyosi, Nyíri, Sándor, Rimóczi Z., Zsámbéki, Pintér). 3. Szolno­ki MÁV MTE. Egyéniben: 1. Tornyosi La­jos, 2. Mátyás (Szolnok), 3. Bauer (Kecskemét), 4. Juhász (Miskolc), 5. Szakter, 6. Szé­kely (Miskolc). Női kézilabda: A tavaszi idényt a középmezőnyben zá­ró Ceglédi VSE női kézilab­dacsapata az őszi első for­dulóban idegenben lépett pá­lyára és súlyos vereséget szenvedett a Dömsödtöl (18-7). A nyaralások, táborozások miatt a CVSE nem tudott a megszokott összeállításban pá­lyára lépni, a kezdő együttes­ből hárman hiányoztak. He­lyükre az ifjúsági együttes tagjai kerültek fel. Elsősor­ban gólképtelensége miatt kaptak ki ilyen nagy különb­séggel. De ha a kapufák kö­zül — a vékony deszkát 11- szer találták el a vasutasok —, néhány bemegy, szoro­sabban alakult volna a vég­eredmény. U. L. Kezdődik az á| tanév A ceglédi 203. Bem József Ipari Szakmunkásképző Inté­zet igazgatósága értesíti a ta­nulókat, hogy a tanévnyitó ünnepséget augusztus 29-én, hétfőn reggel 8 órakor tartják az intézetben. Az ünepséget követően a tanítás is megkezdődik, az első évesek általános baleset- védelmi oktatáson vesznek részt, a II. és a III. éves ta­nulóknak pedig mind a két műszakban indul az elméleti, illetve a gyakorlati oktatás. Egy építkező panaszai Aki házat épít és a vizet vezettet be, azt gondolja, egé­szen egyszerű a vízmérő ak­nától néhány méteres csővel rácsatlakoztatni az utcai víz­vezetékre. De mire vizet ad a hónapokkal előbb beszerelt csap, addig sók mindent el kell viselni. Első nap tájékozódtam a ha­tóságnál a beköttetéssel kap­csolatos formai dolgokról; négyoldalas kérdőív, lakás­alaprajz a vízvezeték pontos bejelölésével, a munkát vég­ző kisiparos nyilatkozata, a tanács útfelbontási engedélye. Második nap. A papírjaimat nem fogadták el, mert az út­felbontási engedélyen kívül valamennyi dokumentációt két példányban kérik. Harmadik nap. A diszpé­cser már ismerősként foga­dott, elkérte a telefonszámo­mat. Negyedik nap. Telefon: azonnal menjek haza, most érnek rá az ügyemmel foglal­kozni. A jövevény lemérte az utca szélességét. Ennyi hasz­na volt a látogatásának. Papírjaimat végre elfogad­ták, akár már holnap beköt­nék a vizet, de nincs cső. Feleségem küldtem a vizesek­hez — negyedik hónapos ter­hes és kannával hordja a vi­zet. Gondoltam, egy kis em­beri érzést meg csövet ta­lál a vizeseknél. Talált. Szám­lát és csekket kapott: fizes­sünk be kétezer háromszázat. Nem mondták, hogy mikor­ra ássuk fel a bevezetéshez szükséges árkot. De másnap már vezették volna a vizet, ha kiástam volna a gödröt. Vessek magamra! Délután kiástuk az árkot. Az utca kö­zepén két és félméteres sza­kaszt kihagyva, hogy a jár­művek közlekedhessenek. Hal­lomásból tudtuk: az út köze­pét bekötéskor szakemberek mossák át vízsugárral. Nos, nem tudták bevezetni ia vizet, mert nem ástam fel az utcát teljes szélességében. A szerelőim többször felve­tették, hogy szívességből ele időben elintéznék a dolgot, 8 ha ők is, akkor mi is jól jár­nánk. Nem kértem szívességet, hanem a főnöküktől kértem segítséget, s kaptam is: fél­órán belül fúrjak át az úttest alatt, addigra visszaküldi a szerelőket, s ha végzek, be­kötik a vizet. Ö gondolhatta, én tudtam, hogy ennyi idő alatt képtelenség felcsáká­nyozni, kiásni a hiányzó ár­kot. De nekivetkőztünk. Slaug- gal. a ió szomszédok vizével és segítségével átvezettünk az úttest alatt egy ötnegyedes csövet. Szerelőink nem nagy örömére. Hetek teltek el, mire cso­bogott a víz. A házépítés során gyakran bosszantottak fel a hivatalok ügyintézői. Majdnem annyit töltöttem hivatalokban és ér­telmetlen várakozással, mint a házam építésével. Azt hit­tem, a vízügyem lesz a koro­nája rossz tapasztalataimnak. Csak hát jött a villany! Be­adtam a kérelmet a bekötés­re. Két hét után érdeklőd­tem, mikorra kapunk áramot. De az illetékes elérhetetlen volt. Később közölték: a hely­színi szemle során hibásnak találták a lakás villamos sze­relvényeit. Megesküdtem: ná­lam nem járt egyetlen elle­nőr sem! — A hibajegyzék­nek a villanyszerelőmnél kell lenni — mondták. De a szere­lő semmiféle hibajegyzéket nem kapott. Kiderült: az az ügyintéző, aki állítólag a nem létező hibajegyzéket a laká­somban (!) felvette, az éppen szabadságon volt. Sándor Béla ★ Nem mérik statisztikusok: hány hasonló, gyötrelmektől keseredett ember van. Nem álltjuk, hogy sok. azt sem, hogy kevés. Mindenesetre vannak. Pedig hisszük: nem általában jellemző a hivatal packázása. Csak az tény. hogy néhányon, élet-halál urának érezve mamikat, büntető ha­tóságként dolgoznak a lakos­ság szolgálata helyett. (A szerk.) ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom