Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

1983. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK mrcrtt Az egészséges, edzett, Jövő nemzedékért tesszük Kedvező feltételeket teremteni Egy-egy labdarúgó-mér­kőzés, a helyi csapat játé­ka rangos esemény minden község életében. Vasárnap délelőtt, ha meccs van, idősek és fiatalok egyaránt ott állnak a pálya szélén, szurkolnak a győzelemért. Mindennek a feltétele per- % sze az, hogy legyen pálya £ és olyan együttes, amelyik í megérdemli a buzdítást. Magától semmi nem megy. A fiatalok sportra, testedzés­re nevelése szerencsés eset­ben már az óvodában meg­kezdődik, később pedig az ál­talános iskolákban az egyesü­letek szakemberei figyelik a fiatalokat, kiválasztják a te­hetséges fiúkat és lányokat. Bajnok ugyan nem lesz min­denkiből, de lehet erős, edzett, egészséges életmódra nevelt ember. És ez sem mellékes. Tornaszoba az óvodában Az MSZMP városi-járási bizottsága legutóbbi ülésén a sportmozgalom fejlesztésére vonatkozó feladattervet tár­gyalt. Ebben központi helyen szerepel a községi sportbizott­ságok szerepe, az egyesületek és a tanintézetek kapcsolatá­nak erősítése, a versenysport fejlesztése. A feltételek megteremtése már az óvodában kezdődik, azzal, hogy ha mód van rá (mint például a napokban megnyitott városi gyermekin­tézményben), berendeznek egy tornaszobát, ahol az aprósá­gok szakszerű irányítás mel­lett ügyesednek, erősödnek. Játékos vetélkedőket rendez­nek a számukra, ahol megis­merhetik a versenyzés, a siker örömeit. A feladatterv része, hogy a tömegszervezetekkel együtt­működve továbbra is szerve­zik a tanulók iskolán kívüli rendezvényeit, az úttörő- olimpián javítják a verse­nyek lebonyolítását. Gondos­kodnak arról, hogy a táborok programjában kiemelkedő he­lyet kapjon a sport. Ezek az alkalmak egyúttal jó felhasz­nálhatók a tehetségkutatásra, az utánpótlás tudatos nevelé­sére. Lakótelepi csoportok alakulnak A lakótelepek ilyen szem­pontból egyelőre még eléggé alvó városok, de a tervek kö­zött szerepel, hogy Pomázon és Budakalászon lakóhelyi sportcsoportot vagy -egyesüle­tet hoznak létre. Megvizsgál­ják a Szigetmonostori Lakó­helyi SE működését, és ha szükséges, újabb csoportot alakítanak. A versenysport továbbfej­lesztésénél elsősorban a két, megyeileg is kiemelt egyesü­letre (KLKF SE, Óbuda Tsz SE) és a három nagy járási­városi egyesületre (Szentend­rei Petőfi, Budakalász, Szent­endrei Vízmű) lehet támasz­kodni. A városban, a járásban ser­dülő ifjúsági labdarúgó-baj­nokságot rendeznek. Budaka­lászon, Visegrádon, Leányfa­Olvasónk írja Leányfaluról Kifogásolható az ellátás Nemrég Leányfalun töltöt­tem a szabadságomat, és saj­nos nem a legjobb tapasztala­tokkal tértem haza. Vélemé­nyem szerint nagyon gyenge a község ellátása. Sehol sem lehetett például komplett reggelit fogyasztani: az éttermek ugyanis későn nyitnak. Az üzletekben és a postán nincs megfelelő válasz­ték az üdülőhelyet ábrázoló színes képeslapokból. (Ezt nemcsak én, rajtam kívül még sokan kifogásolták.) Visegrádon is jártam, ott vi­szont a straiy étteremben kel­lemesen lehet reggelizni. Na­gyon finom, speciális ételeket készítenek és bőségesek az adagok. Leányfalun is nagyobb gon­dot kellene fordítani az ellá­tásra. Farkas Béla Kaposvár lun és Pilisszentlászlón labda­rúgó-szakosztályt alakítanak. A fejlődésnek személyi és tárgyi összetevői is vannak. Az egyesületek arra töreksze­nek, hogy több aktivistájuk legyen, a képesített edzők és a testnevelő tanárok segítsék a munkájukat. Számítanak a közösségekre A járásban és á városban, a nehézségek ellenére is biz­tosítani kívánják a sportbe­ruházások megvalósulását. Ez utóbbiak között szerepel a Lenin úti iskola tornaterme, az Óbuda Tsz SE vízitelepe, a KLKF uszodája, a városi sporttelep bővítése, a vízi bá­zis és néhány kispálya. Az új beruházásoknál, a bővítések­nél továbbra is számítanak a szocialista brigádokra, az üze­mi, intézményi közösségekre. SZE^NDREI Á PfST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁS» Dunabogdányi otthonteremtők Másutt is követni kellene Dunabogdányban is úgy van, mint a legtöbb tele­pülésen: a fiatalok egy része kötődik a szülőfalujához, másik inkább távolabb próbálnak szerencsét. Természe­tes dolog, hogy a község vezetői — éppúgy, mint a csa­ládok — szívesen marasztalják az ifjúságot, segítik ott­hont teremtő törekvéseiket. Varga József tanácselnök elmondta: a termelőszövetke­zet szocialista szerződést kö­tött a községi tanáccsal, és ennek értelmében önköltségi áron adnak tartós használat­ba telkeket. Az építkezés pe­dig — első alkalommal három évvel ezelőtt — új módsze­rekkel indult. Lényege az, hogy összefo­Kiváló társadalmi munkások Összefognak, ha szükséges Augusztus 20. tiszteletére adták át a városban és a járásban a kiváló társadalmi munkáért kitüntetéseket, jelvényeket, okleveleket azoknak, akik különösen sokat tettek településük gazdagításáért, szépítéséért. Nem kis dologról van szó. Néhány példát idézünk a sok közül. A Kossuth Lzijos Kato­nai Főiskola műszaki tanszé­ke, valamint kiképző százada utakat, hidakat tervezett és ki­vitelezett társadalmi munká­ban: a papszigeti sétány, a Sztaravoda patak hídjának tervezésénél, építésénél mint­egy 3 millió forint értékű tár­sadalmi segítséget nyújtottak. Jelenleg a Papsziget új hiú­ját tervezik, és-már elkészült a Radnóti Miklós út kiviteli terve is. A Szakmunkásképző Iskola KISZ-bizottsága társa­dalmi erők közreműködésével befejezte az intézet átalakí­tási munkálatait, a Vízitelep karbantartását, és kifestették a Rendező Iroda helyiségeit, összesen 2500 órát dolgoztak ezeken a feladatokon. A BKV KISZ-szervezete két éven ke­resztül dolgozott az izbégi parktábor felújításán. * Lehetne még hosszan foly­PófoEhafó, de nehezebb körülmények között Akik kimaradtak az iskolából Régi ismerősöm szép, piros Skodát vásárolt, de a gépkocsi idestova már egy esztendeje áll anélkül, hogy valaki is megmozdítaná. A tulajdonos időnként letörli róla a port, megpucolja az ablakokat, az­után ismét gondosan bezárja a garázsajtót. Az említett fiatalembernek, aki egyébként nagyon jól ke­reső betanított munkás, egye­lőre nincs jogosítványa, és egy darabig nem is lesz, mert alap- feltétel ehhez az általános is­kola elvégzése, ő pedig csak tavaly iratkozott be a hetedik osztályba. Azok közé tartozik tehát, akik nagyon hamar ab­bahagyták a tanulást. Miért? Nem anyagi okok miatt, egyszerűen csak azért, mert kellemesebb volt a ba­rátokkal rúgni a labdát, sétál­ni, kirándulni, mint a tan­anyaggal birkózni. Ami meg a továbbiakat illeti, izmos fickó és eddig még mindig talált magának jól fizető munkát. A gépkocsivezetői jogosítvány megszerzése volt az első olyan cél a számára, melynek eléré­sénél akadályt jelentett, hogy annak idején a könnyebb megoldást választotta. Most ismét tanul — egyelőre csak ezért — és pótolja a mulasz­tottakat. A gyári 'statisztikák sok he­lyen elszomorító adatokat mu­tatnak az általános műveltség alapjait jelentő iskolai vég­zettségről. A PEVDI Írószer- gyárának 370 dolgozója között például hatvanötén nem fejez­ték be a nyolc osztályt. A Be­ton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában hason­lóak az arányok. Az Erdészeti Gépgyártó Vállalatnál sem jobb a helyzet, és lehetne még sorolni az ilyen és hasonló gondokkal küszködő cégek fel­sorolását. A munkahelyeken igyekez­nek megteremteni a továbbta­nulási lehetőséget azok számá­ra, akik valamilyen okból ki­maradtak az iskolából. Ele­gendő jelentkező esetén kihe­lyezett osztályokat szerveznek, gondoskodnak tanárokról, tan­könyvekről és olykor munka­idő kedvezményt, csúsztatási lehetőséget is adnak. Mindez, mit tagadjuk, teher a vállalatoknak, de csinálni kell, mert csak így juthatnak majd szakmunkásokhoz, így tudnak egy-egy korszerűsítés után áttérni a magasabb szín­vonalat jelentő új technológiá­ra. Óhatatlanul felvetődik azon­ban a kérdés: nem mond le túl könnyen az iskola, a család arról, hogy helyes irányba te­relje a bukdácsoló kisdiáko­kat? Nőtt a tankötelezettségi törvény megszegésével elköve­tett szabálysértések száma a városban, ami arra mutat, hogy egyes szülők bocsánatos bűnnek tekintik az iskolake­rülést, az igazolatlan hiány­zást. A gyerekkori mulasztá­sok pótolhatók, de mindenkép­pen nehezebb körülmények között, nagyobb erőfeszítéssel és társadalmi áldozatválla­lással. Régi ismerősöm újra beült az iskolapadba, hogy később beiratkozhasson a gépkocsive­zetői tanfolyamra, és a jogosít­vány megszerzése után való­ban birtokába vehesse a Sko­dát. Értelmes cél ez, melyért érdemes erőfeszítéseket tenni, és közben talán rájön, hogy a tanulással más lehetőségek is nyílnak előtte. tatni a tények, az adatok fel­sorolását, hiszen társadalmi segítséggel tartják rendben sok helyen a parkokat, utakat és járdákat építenek, szocialista brigádok patronálják az isko­lákat, óvodákat... Az alkotmánynapi ünnepsé­gen, a dunabogdányi művelő­dési házban, Benkovics György, a Hazafias Népfront városi-járási bizottságának el­nöke, valamint Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke nyújtotta át a kitüntetéseket. Kiváló társadalmi munkás kitüntetést kapott: Jánossy István, a HNF Dunabogdányi községi Bizottságának elnöke, Verba Lászlóné, a Szentendrei Papírgyár dolgozója, Békés György, a Pest megyei Műve­lődési Központ és Könyvtár igazgatóhelyettese, Kapus Fe- rencné, a szentendrei kertba­rátkor aktivistája, Fügedi Jó­zsef, a Felszabadulás lakótelep lakásépítő szövetkezetének el­nöke, Láng Mihály, a duna­bogdányi önkéntes tűzoltók parancsnoka. A Társadalmi munkáért jel­vénnyel és oklevéllel tüntet­ték ki Stefanovics Jánost, a KIOSZ elnökét, László József - nét, a Szolgáltató Szövetkezet párttitkárát, Homolya Sándor­nál, a szentendrei Ipari Szö­vetkezet párttitkárát, a Szak­munkásképző Intézet KISZ-bi- zottságát, a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola műszaki tan­székét, Molnár Lajost, a Víz­gazdálkodási Intézet számítás, technikai irodájának csoport- vezetőjét, Horváth Sándort, az Erdészeti Gépgyártó Vállalat szállításvezetőjét, a BKV KISZ-bizottságát, Papp Mik- lósnét, a Vujicsies Tihamér zeneiskola tanárát, Vető Lász­ló tanácstagot. Közműalagút a gyógyvíznek Borsodi építők készítik ezt a több kilométer hosszú közmű- alagutat Visegrádról Dömösre. Később ebbe fektetik ezt a ve­zetéket, amelyik a lepencei fürdő gyógyvizét szállítja a kör­nyék üdülőibe, a szanatóriumba. gott nyolc fiatal pár, és az alapozástól a falazásig, az ácsolástól a szerelésig min­dent közösen csináltak. Senki sem tudta közben, hogy a sa­ját családi házát építi-szépí- ti-e, vagy a szomszédét, mert ez csak a végén dőlt el, még­pedig sorsolással. A belső munkálatokat: a festést, a mázolást, a csem- pézést, a tapétázást azután mindenki egyéni ízlése sze­rint, a saját portáján műveli. Rövidesen be is költözhetnek ezekbe a nagyon szép, kétszin­tes, 108 négyzetméter alapte­rületű családi házakba. A jól bevált módszert má­sok is átveszik. Idén tavasszal újabb nyolc ifjú pár kezdett közös erővel építkezni, és ez még mindig csak a kezdet. A szerződés értelmében ugyanis 64 házhelyet biztosít a terme­lőszövetkezet a falunak, tehát lehet élni a lehetőséggel. A jó példát bizonyára más településeken is érdemes kö­vetni. Véd a rozsdától mmtm ft* A kecskeméti festékgyárral kooperálva a dunabogdányi Úttörő Termelőszövetkezetben készülnek — elsősorban hajó­lemezekhez — a rozsdától védő különleges festékek. A festékes- kannákat ugyancsak itt gyárt­ják. A holnap kereskedői Mindig telt ház van a szent­endrei üzletekben, hiszen a helybelieken kívül a kirándu­lók és az üdülők is sokat vá­sárolnak. Egyre sürgetőbb igény a jelenleginél több, jól képzett eladó munkába állí­tása. A tervdk között szerepel a városi kereskedelmi szak­munkásképzés megszervezése, de addig is átmeneti megol­dást kellett találni. A váci tan­intézet biztosít egy osztályt a városi-járási tanulók számára. A diákok gyakorlati képzése Szentendrén lesz, a NYÉK- vállalat Kossuth utcai oktató- kabinetjében. Kamatos kamattal térül meg Kevesebb a beteg, csökkent a táppénzes napok szá­ma — olvasom egy beszámolóban, amely a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyáráról készült. Az örvendetes változást természetesen nem a véletlen hoz­ta. Míg 1980-ban 8829 napot töltöttek dolgozóik betegállo­mányban, 1981-ben 7227-et, tavaly pedig már csak 5766- ot. Mi történt azóta? Évekkel ezelőtt érzékszervileg is észlel­hető volt a por a levegőben, ezt a jól működő elszívó be­rendezésekkel megszüntették. Egy 1979-ben lefolytatott üze­mi vizsgálatnál megállapítot­ták, hogy a zajszint eléri a 80 decibelt. Az öntőprések földbe süllyesztésével a zaj­ártalmat is sikerült jelentősen csökkenteni. Minden bizonnyal sokat számít az is, hogy múlt év novemberétől főfoglalkozású szakorvost szerződtettek több más üzemmel közösen. Ha­sonlóképpen szervezték meg a fogászatot. Mindez persze sok pénzbe kerül, mint ahogy más szo­ciális juttatásokra is jelentős összegeket fordít a gyár. Matematikai kifejezéssel él­ve, ezek az összegek kamatos kamattal megtérülnek azáltal, hogy az emberek hosszú ideig megőrzik munkaképességü­ket. b A tárgyalóteremből! Eladta a lopott gitárt Ebben a kis történetben, melynek főszereplője egy érté­kes barokk gitár, vajmi kevés szerepet játszott a zene szép­sége, szeretete. A döntő motí­vum az volt, hogy valaki köny- nyen akart pénzhez jutni, és ez a vágy legyőzte benne a tisztességet Sok fiatal verődött össze áp­rilis 15-én az izbégi sörözőben, ahol video-discó volt. Betért egy fiú is, nemrég vásárolt ti­zenegyezer forintos barokk gi­tárjával. Az értékes hangszert más. személyes holmijával együtt lerakta egy ablakmé­lyedésben. Z. R. egy alkalmi társasággal ugyancsak ott szó­rakozott és amikor a tulajdo­nos kiment a mellékhelyiség­be, ellopta a gitárt, majd gyor­san távozott. A kárvallott fiatalember két hét múlva Budapesten, a Ta­nács körúti hangszerbizomá­nyi üzletben ismerte fel tulaj­donát. Szólt az üzlet vezetőjé­nek, aki feljegyezte a szüksé­ges adatokat, majd rövidesen táviratban értesítette, hogy előkerült a tettes, tegyen elle­ne feljelentést. Kövessük most Z. R. útját. Először hazavitte, elrejtette zsákmányát, de két nap múlva elővette a gitárt és betért ve­le a Bükkös vendéglőbe. Pen­getni kezdte, de könnyű volt észrevenni, hogy nem ért hoz­zá. R. G., aki a feleségével va­csorázott a vendéglőben, fel­figyelt arra, hogy hozzá nem értő kezekben van az értékes hangszer, és megkérdezte a fiatalembert, eladja-e neki: Rövidesen megkötötték az üz­letet, mégpedig úgy, hogy adás-vételi szerződésben rög­zítették az eladó és vásárié nevét. A lopott gitár mindösz- sze ezer forintért cserélt gaz­dát. Ám úgy látszik, hogy R G.-t sem a zene szeretete in­dította a vásárra, hanem a könnyű haszon lehetősége. Né­hány nap múlva ugyanis be­vitte eladni a gitárt a' bizo­mányiba, ahol, mint már szé volt róla, a tulajdonosa felis­merte. A történethez az is hozzá­tartozik, hogy Z. R. lakatos szakmunkás, aki munkahelyén tisztes keresettel rendelkezett, és nem volt szüksége arra, hogy ily módon próbálja gya- raoítani jövedelmét. Első al­kalommal került összeütközés­be a törvénnyel. Z. R.-t bíró­sági tárgyalás mellőzésével 4900 forint pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet nem jogerős. Az oldalt írta: Gál Judit Fotó: Erdős! Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom