Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Rozmaring Termelőszö­vetkezet ifjúkommunistái a gazdaság által Solymáron vá­sárolt telken kezdtek kis la­kótelepük kialakításához. Je­lenleg az előkészítésnél tarta­nak. Mivel ez az első ilyen ak­ciójuk, mint Bállá László, a KISZ-bizottság titkára el­mondta, az engedélyezés és a tervezés során számos bukta­tóval találták magukat szem­be. Az akadályok azonban hamar elhárultak, s ebben nem kis része volt a tsz-nek, amely nemcsak kedvezménye­sen bocsátotta a területet az építők rendelkezésére, hanem a házilagos kivitelezéshez szükséges gépek nagy részét is kölcsön adja. A huszonöt lakásra csak­nem negyvenen jelentkeztek, közülük a gazdasági és a moz­galmi tevékenység alapján vá­lasztották ki azokat, akik 100 ezer forintos kezdő tőkével indulva néhány hónap múlva átvehetik a három és fél szo­KfSZ-kezdeményezések építésre Oksó lakás fiataloknak f Manapság nem könnyű azok helyzete, akik új otthon ^ megteremtésén törik a fejüket. Az igénylések benyújtá- ^ sa után általában két-három esztendőt kell várni a ki- utalásra, s a lakások ára sokszor meghaladja a fiatalok ^ és családjuk anyagi lehetőségét. Ezért a megye több te- ^ lepülésén kezdeményezett a helyi KISZ-szervezet ifjú- í sági építési akciókat, amelyeknek számos előnye van. f Ezek közül a legfontosabb, hogy a munkák jórészét a <! leendő tulajdonosok maguk végezhetik, s ezzel nem kis á összegeket takaríthatnak meg. MEGFORDUL K icsinyke vagyona van a lelkes emberek e maroknyi csoportjá­nak itt, a diósdi lakótele­pen, ám azt tartják, sok mindenhez nem vagyon — tárgyi feltétel — kellene el­sősorban, hanem szemlélet. A lelkesek csoportja, hiva­talos nevén Diósdi Lakóte­lepi Sportegyesület, a va­gyon pedig két teniszpálya, melyet nem csak építeni kellett, hanem gondozni, karbantartani is szükséges, s a bökkenő nem ez, ha­nem némelyek gondolko­dásmódja. Például a papáé, aki elparancsolta innét két csemetéjét, sokak füle hal­latára közölve, ilyen hülye ugrabugrálásra nincs szük­ség ... Kivételnek számító szülő? Sajnos, nem. Az általános iskolák tömegsportóráit vezető pedagógusok jellem­ző tapasztalatai közé tarto­zik a gyerekeknek a távol- maradásra adott magyará­zata, nagyon szeretném, de anyukám — apukám — nem engedi... Főként a . leányok esetében gyakori ez az érv, azt is hozzátold- , va, hogy anyuka — apuka — szerint egy leánynak egészségtelen az ilyesmi... A fiatal szervezetnek ter­mészetes igénye a mozgás, a játék, a test edzése, amint e fizikai igényhez társul a szellemi is, a vetélkedés, a versengés a többiekkel valamiben, a siker óhajtá­sa, a győzelem ízének meg­ismerése, még ha ez a győ­zelem nem több, mint az osztályban a százméteres futásban elsőnek lenni. Az óvás, a lebeszélés persze nem valami nehéz, főként akkor nem, amikor a szülő azt kérdi a gyerektől, mi értelme annak a futkáro- zásnak...?! Tényleg, mi értelme? Hiszen nincs díj, nem fizetnek érte, még csak egy jobb jegy sem jár érte történelemből vagy föld­rajzból ... Ezen a mi értel­me alapon történő firtatás­nak jelentős a szerepe ab­ban, hogy a gyermekek gondolkodásmódjában sok minden megfordul, a visz- szája lesz a valóságnak, az értékek sorrendje átalakul, s az addig kedvtelésből fut- kározó nyolc-tíz esztendős fiúcskák — mint megtör­tént — azt kérdik a tehet­ségkutatásra megjelent egyesületi edzőtől, mit kap­nak azért, ha belépnek az atlétikai szakosztályba...? I Meghökkentő vagy sem, tény: a megye legnagvobb, a Diósdot is magában fogla­ló budai járásában mindösz-' sze két atlétikai szakosztály tevékenykedik, az igazolt versenyzők száma pedig harminckettő. Ez a sportág V egyike azon keveseknek, amelyekhez minimális tár­gyi felszerelés is elég, a gyermeknek trikó, nadrág, cipő kell és több nem, ám mégis a szülők első kérdé­se az, milyen felszerelést ad az egyesület a gyermeknek, mert ők ilyesmire nem köl­tenek ... Ilyesmire nem, miközben a srác karján kvarcóra büszkélkedik, a tizenegy éves csitrilány ir­hakucsmájának ‘ árából négy garnitúra tornadressz­re is futotta volna. Bizo­nyára az olvasó már rálelt a konkrét mondanivaló mö­götti búvópatakra, arra, hogy itt nem a testnevelés, testedzés apró gondjairól szólunk, haneon egy olyan, sajnálatosan általános szemlélet- és gondolkodás- mód meglétéről, amely a testedzésben i s jelen van, pusztít, mert felfogást torzít, hamis értékeket te­remt, jellemet taszít fura fejlődési irányokba. A moz­gást, a játékos testedzést a szakemberek leteszik rá a nagyesküt — már szin­te lehetetlen megkedveltet- ni a gyermekkel az általá­nos iskolában, ha otthon folytonosan mást látott, ta­pasztalt, ha az óvodában tanultakat reprodukálva azt hallja a fiúcska vagy a kis­leány, hogy ne ugrálj, ma­radj már veszteg, elfene- kellek, elég legyen már a szaladgálásból... Csoda-e, ha már az óvodás korúak egyre több időt — felméré­sek szerint jelenleg napi két, két és fél órát — töl­tenek a tv-készülék előtt, s a tízesztendős fiataloknál ez már napi öt-hat órára növekszik?- Q engeteg. dolognak If nincs „értelme” az ■* életben, mert hiszen mi az értelme egy tárlat meglátogatásának, egy mú­zeumi kiállítás megtekinté­sének, de akár egy könyv elolvasásának is? Érdekes, de nem véletlen módon azok a szülők az értelem ilyesfajta számonkérői, akik maguk — amint ezt a pe­dagógusok családlátogatásai sejtetik — vagy kizárólag pénzkereső foglalatosságra szűkítik le a szabad időt, vagy ami még rosszabb, órákig unatkoznak, gyakori látogatói a kocsmának, aki­ket — amint sokuk közli is a pedagógussal — idegesít a gyerek. A járás általános iskoláiban a most befejező­dött tanévben több mint 13 ezer gyermek tanult. Vala­mivel több, mint e létszám fele jelent meg a tömeg- sportórakon. A lányoknak a fele sem. Már készül, so­rakozik az utánpótlás a jö­vő SZTK-szakrendeléseire? Mészáros Ottó r Ufavntás — rekordokba! bás lakásokat, amelyeknek teljes költsége — a garázzsal és a tetőtér beépítésével együtt —, nem éri el a 600 ezer forintot. A megyében a legnagyobb kezdeményezések közé tarto­zik a Pestvidéki Gépgyár fia­taljainak akciója, amely 1973- ban indult. Mint Ladányi Sándortól, a KISZ-bizottság titkárától megtudtuk, eddig száz új otthonba költözhettek be a vállalat és az ifjúsági szervezet által kijelölt lakók. Néhány hét múlva újabb 44 lakást adnak át, s megkezdik további 32 kivitelezését, ame­lyet jövő szeptemberre fejez­nek be. A gépgyár által Szi- getszentmiklóson vásárolt te­rületen 1986-ra fejeződik be véglegesen az akció, addigra 164 otthont emelnek csel>- szlovák házgyári panelekből. Am a fiatalok nemcsak így juthatnak lakáshoz: a Pest­vidéki Gépgyár évente több tanácsi lakás bérlőkijelölési jogát vásárolja meg. Kedvezmény az is, hogy nem kell készpénzben befizet­ni a „beugró” teljes összegéi, a százezer forintot, hanem annak csaknem felét munká­jukkal megválthatják. F. Z. Négy sávon, biztonságosabban KGST Alovfúniufttipar A KGST-országokban állít­ják elő a világ alumíniumter­melésének egyötödét. A tagor­szágok között szoros együtt­működés alakult ki a bányá­szat, a timföldgyártás, a ko­hászat és a feldolgozás terü­letén, A Szovjetunió és Magyar- ország közötti egyezmény ér­telmében idén 330 ezer tonna magyar timföldet dolgoznak fel szovjet kohókban. Ezért 164 ezer tonna alumí­niumot kapunk vissza továb­bi feldolgozásra. Hasonló gyártásszakosítási egyezményeket kötöttünk az NDK, Csehszlovákia üzemei­vel is. A szakemberek szerint az alumínium jelentősége to­vább nő a következő eszten­dőkben. Az alumínium csőve­zetékek költsége például csak fele az acélnak, az alumínium felhasználásával jelentősen csökkenthető a szállítóeszkö­zök súlya. Tegnap megindult a forgalom a Szentendrét Budapesttel összekötő 4 sávos autóúton. Rekordidő alatt, hat hónap­pal az első kapavágás után, tegnap szerény ünnepség után átadták a forgalomnak á Bu­dapestet a Dunakanyar jobb partjával összekötő 11-es út kis híján öt kilométer hosz- szú, négysávosra szélesített új szakaszát. Az útavatón ott volt Cservenka Ferencné,. az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt, bizottség első titkára, dr. Mon­dok Pál, a Pest megyei Ta­nács elnöke, Szentendre vá­ros és a járás vezetői, vala­mint a kivitelezésben résztve­vő vállalatok képviselői. Dr. Barát Endre, a szentendrei városi-járási pártbizottság el­ső titkárának megnyitója után Szántó Péter, a Pest megyei Közúti Igazgatóság ve­zetője mondta el, miért is volt szükség ennek a valóban korszerű útszakasznak a gyors megépítésére. Mindenekelőtt azért, mert ezen az úton hét­köznapokon 12—15 ezer, egy- egy szombat-vasárnap 20 ezer jármű haladt át. De a két sáv nem győzte a forgalmat, s ezért különösen vasárnap Az építők bemutatták a megye vezetőinek a legkorszerűbb forgalmi el­veknek megfelelő luppaszigeti csomópontot. Képünkön balról jobbra: dr. Barát Endre, dr. Mondók Pál, Oroszlán László, a budapesti Köz­úti Igazgatóság főmérnöke, Cservenka Ferencné, He~yi Kálmán és Bá­lint Árpád, a Betonútépítő Vállalat főmérnöke, Crdősi Agnes felvételei délutánonként bedugult a pá­lya. Mint ismeretes, Budapes­ten már 4, illetve 6 pálya, Szentendrén ugyancsak négy­sávos út szolgálta a forgal­mat, sőt Szentendrétől Viseg­Tsz-beru házások féléves mérlege A gazdaságok jövője a tét Bár tavaly is jelentős beru­házások valósultak meg Pest megye mezőgazdasági üzemei­ben, így egyebek között a her­nádi Március 15. Tsz baromfi- tenyésztési-hizlalási vertiku­ma, a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet mirelit­üzemének első üteme, a gaz­daságok kevesebbet költöttek fejlesztésre a tervezettnél. A Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Pest megyei Területi Szövetségének felmérése sze­rint 1981-ben 242 millió forint volt a „lemaradás”. A befek­tetések iránti érdeklődést csökkentette a kamatlábak nagymértékű, kétszeres emel­kedése, és az a körülmény, hogy 1983-tól a gépbeszerzé­sek állami támogatása is meg­szűnt. A pénzforrásokként a különböző építkezéseknél ezért a saját erő és a hitel szere­peltek. Az igénybe vett ex­portárualapot növelő hitelek összege két év alatt a felére csökkent, amit részben a tőkés piacokról származó gépek vá­sárlása körüli bizonytalanság idézett elő. Az üzemek az elmúlt félév során igyekeztek olyan beru­házásokba fogni, amelyekre ál­lami támogatást is kaptak. A kocséri í döfi Tsz-ben ezzel a megoldással épül egy 484 fé­rőhelyes szarvasmarhatartó­telep, a csepeli Duna Tsz-ben borjúnevelő, ültetnek 10 hek­táron almát az Örkényi Béke Tsz-ben. Hét termelőszövetke­zet, összesen 26 ezer 500 tonna gabona befogadására alkalmas tározó kialakítását határozta el. A közös gazdaságok beru­házási forrásaik kiegészítésére 58 millió forintot kaptak a megyei Kölcsönös Támogatási Alapból. A gabonaprogram kereté­ben az idén 7 szövetkezet pá­lyázta még a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett hite­leket. A kölcsönök feltételei várhatóan a Világbank kon­dícióihoz hasonlók lesznek. A legfrissebb adatok szerint Pest megye tsz-ei áz első fél­évben 889 millió forint értékű beruházást valósítottak meg. egy százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt esztendő ugyanezen időszakában. Jelen­tősen csökkent viszont az ex­portárualapot növelő fejlesz­tések összege. Ez mutatja hogy a hitelforma továbbfej­lesztése egyre inkább sürgető­vé válik. Az sem kétséges, a gazdasá­goknak be kell rendezkedniük arra, hogy a nehezebb körül­mények tartósak maradnak. Ezért saját stratégia kidolgo­zására is szükségük van. > Vagyis arra, hogy a nagyüze­mek a korábbinál nagyobb gondot fordítsanak vagyonuk állagának megóvására, gépek, berendezések karbantartására, a felszabaduló épületek jobb kihasználására. A mostaninál alaposabban kell előkészíteni a beruházásokat, ügyelve a jö­vedelmezőség és a megtérülés pontosabb kidolgozására. Köz­ponti intézkedéseket igényel viszont a gépeket, valamint a szarvasmarha-ágazatot érintő beruházások feltételeinek ja­vítása. Csak így érhető el, hogy a bővített újratermelés növekedési üteme ns csökken­jen, hogy a szövetkezetek jö­vőbeni termelésük alapját megvessék. A tavaly megkezdett és az idén is folytatódó: legn agyobb nénzösszeget felemésztő vál­lalkozás az albertirsai Micsu­rin Tsz nevéhez fűződik. A 7500 ' tonnás mirelitüzemnek 36 hónap alatt kell elkészül­nie, a határidő betartása ugyancsak nagy erőpróba elé állítja a kivitelezőket. V. B. rádra a Pilisen keresztül ve­zető és a régi Duna-parti út is segítette a nagy idegén- forgalmát. Kár lett volna ép­pen ezt a több mint négy és fél kilométeres szakaszt , fog­híjasán hagyni. Hegyi Kálmán, a Közleke­dési Minisztérium főosztály- vezetője adta át az utat . a forgalomnak, dicsérve a ki­vitelezésben részt vevő válla­latokat: az Űt-Vasút Tervező, a Betonútépítő, a Dunamenti Regionális Vízmű, a Pest me­gyei Villanyszerelő Vállalato­kat, a Pilisi Állami Parker­dő Gazdaság dolgozóit, az öt­letes építészeti megoldásokat, s a jó minőségű, határidőre elkészült munkát. Az új négysávos, minden igényt kielégítő út, körülbelül 90 millió forintba került, ké­nyelmes, biztonságos utazást tesz lehetővé a fővárostól a Dunakanyarba. A Pest me­gyei Közúti Igazgatóság szak­emberei szerint — különösen a kezdeti időben — mégis nagy figyelmet kíván a vezetőktói, hiszen például a luppaszigeti csomópont új rendezési elvek szerint épült, s ehhez hozzá kell szoknia a hazai gépko­csivezetőknek. Cs. A. ■ KöTeletb Losonczl Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Gregorio C. Alvarez köz- társasági elnököt, az Uruguayi Keleti Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. XXVII. ÉVFOLYAM, 200. SZÄM Ár«; I, 10 forint 1983. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK Mcs: 2. oldal: Török kísérlet 3. oldal Helytállás többféle szerepkörben Az utazóközönség érdekében 4. oldal Kép­szabályos vonásokkal Heti filmjegyzet 7 oldal' Foci helyett röplabda Műsorán is remél Tv-lottó tárgynyereménylista 1 oldalt Hét hektár házépítésre Javul az áramellátás Tragédia a síneken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom