Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

Üllői lokálpatrióták Milyen ívű lesi a fejlődés? Nemrégiben az üllői műve­lődési házban a honismereti kör tagjainak gyűjtéséből egy kiállítást rendeztek. Fehér Lászlóval, az üllői általános iskola igazgatóhelyettesével, a honismereti kör vezetőjével beszélgetünk, sok érdekes dolgot hallhattam. Sok értékes anyag gyűlt össze, de Fehér László még nem elégedett. — Igen, így igaz. Ilyenkor szokták ugyanis azt monda­ni, hogy a 24. órában va­gyunk, így késlekednünk már egy percet sem szabad. Az idős emberek elhalálozásával sajnos lassan eltűnnek a régi értékes gondolatok, eszközök és iratok is. Sok örökös első dolga — tisztelet a kivételnek —, hogy mindent eléget —, pedig mi, hogy örülnénk a régmúlt idők dokumentumainak —, főleg ha az Üllővel kapcso­latos. — mondja és egy több kilós dossziét vesz elő. — Van itt például egy 1881- es honvéd végelbocsátó, amin Horváth István, magyar királyi honvéd és zászlós do­bost 12 év, 3 hónap és 28 nap után elbocsátották, „miután törvényszabta kötelezettségé­nek és ö császári és apostoli­királyi fölségének eleget tett”. Egy 1889-es birtoklap, amin a monori Királyi Járásbíró­ság pecsétje és Bíró Ferencz teíekkönyvvezető aláírása lát­ható. A következő érdekesség egy hirdetmény, ami azt közli, hogy 1890. 03. 03-án Ül­lőn országos vásár lesz. Na­gyon érdekes az 1887-es jegy­zőkönyv is, mely arról szól, „hogy a népművelés nemes és magasztos czéljának elő­mozdításának érdekéért kérik az üllői nemes elöljáróságot, engedje átt a római katolikus iskolaszéknek a templom melletti teret. Indoklás: a re­formátusok a templomuk mel­letti teret már használatba is vették. Mindkét felekezet óhaja az, hogy a kérdéses he­lyek iskolai hasznaiéira áten- gedtetnének.” Láthattam 1881-es valódi viaszpecsétes leltárpapírt, Gregus Gáspár bíró aláírásá­val, 1883-as Haszonbéri Szer­ződést, 1893-as Becs bizonyít­ványt, 1884-es Közgyűlési be­számolót, 1889-ben írt kérel­met az árvaszékhez, 1888-as számadási papírt,, egy cso­portos fényképet az üllői sportegylet tagjairól. Érdeke­sek az újabb dokumentumok is, — Üllő község költségve­tése 1943-ból, Birtoklevél 1945-ből, egy levelezőlap 1948-ból, amely „hazatérő ha­difoglyok részére” készüit, különlegességnek számít az 1948-as meghívó is, amely a szociáldemokrata párt gyűlé­sére invitált. Az üllői Dal-Sport és Ön­képzőkör sikeres előadásairól már sokat hallottam —, ré­gen rendszeresen szórakoztat­ták a falu nfepét. Fehér Lász­ló jóvoltából az ő színielő­adásukkal egybekötött tánces­tély meghívóját kézbe vehet- tem 1 „A zenét a Texas jazz­együttes” szolgáltatta —, 4 fo­rintért reggelig, jegyelővétel: Papp Illésnél volt. A meghí­vó az 1948-as karácsony mindkét napjára szólt... A következő meghívó még nem sárgult el —, csak 1974- ből való —, ekkor ünnepelte ugyanis az önkéntes tűzoltó egyesület fennállásának 50. évfordulóját —, erre az ün­nepi közgyűlésre szólt a meg­hívó. A felsorolást természetesen még órákig folytathatnám, de ez lehetetlen. Fehér László egy újabb dossziét vett elő, címe: 30 év képekben. Az igazgatóhelyettes ugyanis társaival, a felszabadulásunk­tól indulva, elkészítette Üllő történetét, képekkel doku­mentálva a fejlődést és a vál­tozásokat. Később előkerült egy cikkgyűjtemény is, ami az 1974-es év Üllővel kapcso­latos minden cikkét tartal­mazza. Majd előkerült egy újabb dosszié, amely Üllő 1978-as évének minden neve­zetes eseményét tartalmazza, íme a 78-as krónikából né­hány adat: 1978. I. 1.: a dóra-majori telep Középmagyarországi Mesterséges Termékenyítő Főállomás lett, önálló jogkör­rel és költségvetéssel, így megváltoztak gazdasági fel­adatai, és 12,5 millió forint építési, majd 3,3 millió gépi beruházást kellett beindítani. 1978. januárjától összevon­va működik a vecsési Feri- hegy Tsz és az üllői Űj Ta­vasz Tsz', cél: a gazdaságo­sabb termelés perspektívájá­nak emelése. A krónika be­számol a nagyközségi tanács munkájának eredményességé­ről, amiért Erdei Gábor el­nök a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Megtudhatjuk, hogy Üllőn 1978. a közművelődés éve volt! Óvoda, iskola, könyvtár és köíiyvesház épült —, de a legmagasabb kiadás az isko­• f 4 Összeforrott közösségben Csaknem hat éve annak, hogy Sülysápon megalakult a helyi nyugdíjasok klubja. Az összeforrott közösség munká­ja azóta is egyenletesen fej­lődik. Egyre többet hallatnak magukról, munkájukat a nagyközségi közös tanács el­ismeri, segíti terveik megva­lósítását. Sós Mihály, a klub elnöke elmondta, hogy változatos programokkal igyekeznek ki­elégíteni az idősebb nemze­dék kulturális igényeit. Éves program szerint dolgoznak, vállalásaiknak pedig igye­keznek eleget tenni. A műve­lődési ház nyugdíjasklubja­ként működnek, itt tartják meg összejöveteleiket, ren­dezvényeiket. Az ízlésüknek megfelelően berendezett he­lyiség méltó környezetet biz­tosit számukra. A több ezer forintba került társasjátékok a legkedvesebb időtöltésük közé tartozik. A múlt évben a művelődési ház' támogatá­sával még televíziót is vásá­roltak. Összejöveteleiken rendszeresen emlékeznek meg az időközben elhunyt tagjaik­ról. Tartottak nőnapot, tovább folytatták országjáró kőrútju­kat. Buszkirándulást'szervez­tek Szilvásváradra, Egerbe, ahol megnézték a Szépasz- szony-völgyet, más alkalom­mal Szeged nevezetességeivel ismerkedtek meg. Balatoni hajókirándulásukra is szíve­sen emlékeznek vissza. A leg­emlékezetesebb útjuk talán a romániai volt, ahol május­ban 3 napot töltöttek el. A Szovjetunióban ugyancsak 3 napot töltöttek el, több, mint 40 fő részvételével. Kulturális programjaik ke­retén belül a megtartott bá­tyusból jó időtöltésnek bizo­nyult. Gyömrőre, a szociális otthonba is ellátogattak, ahol színes műsorral szórakoztat­ták az otthon lakóit. A szó­rakozás mellett ott találhatók valamennyi közösség érdeké­ben tett társadalma munkát végző megmozduláson a nagyközségben. ök végzik rendszeresen a művelődési ház környékének takarítását, dolgoztak a GAMESZ helyi­ségének kialakításán is. Men- dén ott voltak a május 1-i ünnepségen, ahol a többi üzemmel együtt felvonultak. A legutóbbi pécsi kirándu­lásuk is jól sikerült. Augusz­tusban Csehszlovákiába sze­retnének eljutni. Tapasztalatcserés összejöve­telt is tartottak az ecseri nyugdíjasokkal. Ezt követően Ecseren találkoztak, ahol a helyi szervek támogatásával, mintegy 60 fő részvételével megalakították az ecseri nyugdíjasok klubját. A társadalmi vezetőség va­lamennyi tagja aktívan vesz részt a közösségi programok megszervezésében és lebonyo­lításában — mondta Sós Mi­hály. Külön elismerést érde­mel Babarczai János munká­ja, aki a község sápi részén fejt ki komoly szervező mun­kát a tagok körében. Jelszavuk: „Eletet az évek­nek", aminek tartalma meg­határozza munkájukat. F. Gy. la járulékos épületeinek be­ruházása volt. Bővült az öre­gek napközi otthona, az óvo­dai és tanulószobai férőhe­lyek száma. Rendszeres és rendkívüli segélyre, szociális étkeztetésre és a házi szociá­lis díjak céljaira 316 ezer fo­rintot költöttek. Dokumentál­ták azt is, hogy a HNF nagy­községi bizottsága táviratban tiltakozott az USA távolkele­ti politikája ellen! Üllő 1978-ban a „Tiszta vi­rágos községért" mozgalom­ban az első helyet szerezte meg. Sokat olvashattam a Monor-vidéki ÁFÉSZ mun­kájáról is, akik 1975 óta 11 községben működnek, és kö­rülbelül 70 ezer ember ellá­tásáról gondoskodnak. Fehér László magáról a te­lepülésről is készített kis ta­nulmányt, ezért a munkájáért a megyei krónikaíró verse­nyen a 2. díjat nyerte el 1979-ben! Be kell vallanom közel tiz éve ismerem Üllőt. Legalább­is azt hittem. Most jöttem rá ugyanis, hogy szinte semmit nem tudtam róla! A kiállí­tást látva, majd a több kiló- nyi anyagot átolvasva úgy ér­zem gazdagabb lettem. Vala­hogy közelebb került hozzám úgy a falu, mint az itt élő emberek gondja-baja és örö­me ... Sőt, kíváncsivá tett, hogy vajon milyen ívelésű lesz az elkövetkezendő idők fejlődése? Üiiil Karácsony előtt szeretnénk még egy kiállítást, ahol régi munkaeszközökkel, bútorok­kal és pénzekkel igyekez­nénk teljesebbé tenni a ké­pet, hogy jobban kidombo­rodjanak az 1800-as évek jel­legzetességei. Ezeket egyelőre csak kölcsönkérjük. Monostori Kriszta ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 3., SZERDA állsfegéssségiiijy, élelmiszer-higiénia A megelőzésen van a hangsúly A pilisi nagyközségi közös tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén a közös köz­ség állategészségügyi helyze­téről hallgatott meg beszá­molót dr. Varga Dénes, kör­zeti állatorvos előterjesztésé­ben. Kevés a táp A fertőző állatbetegségek megelőzése, felszámolása, a károk csökkentése valamennyi állatfajnál megfelelően alakult az elmúlt két esztendőben. Szerencsére járványmentes volt ez az időszak, nagvobb károkat a fertőző megbetege­dések nem okoztak. A veszett­ség elleni eboltás rendben lezajlott, általában tíz száza­lékkal több ebet oltottak be. A tartás-takarmányozás higiéniai hiányosságaiból ere­dő károk csökkentése jelen­tett szakmai vonatkozásban is problémát. Főleg a sertés és baromfitartásban okozott gon­dokat a felhasznált takar­ni 1 lesének min-'séti.e ^70. vényes volt a tápok válasz­téka a kereskedelemben. Eb­ből eredően a takarmány toxi­Már a tanévre készülnek t - wl . #V 'ff A Könyvkötő Ipari Szövetkezet monori részlegében ezekben a napokban is különböző iskolai szereket készítenek a PIERT megrendelésére. Képünkön Kajli Sándorné a rajztáblatartókat számolja és rendezi. Hancsovszki János felvétele kózis okozta megbetegedés kellemetlenül hatott az állat­tartó kedvre. Nemcsak el­hullottak állatok, hanem sok megbetegedett. örvendetes, hogy egyre töb­ben foglalkoznak baromfitar­tással, a két községben tíz kistermelő évente félmillió broiler baromfit nevel, s ad át a feldolgozó üzemeknek. Még ennél is többet tudtak volna leadni, ha a szállítók betart­ják a határidőt, s nem késnek a baromfiak átvételével. A sertésállomány is emel­kedett. Ma már érvényesül az az elv, hosy a kistermelő an­nak adja le a sertést, aki töb­bet fizet érte. Pilisről és Nyáregyházáról évente 5—6 ezer darab hízott sertés kerül értékesítésre. Ebben nincs benne a háztájiban levágott sertések darabszáma. intenzív tenyésztés A helyi Aranykalász Tsz integráció útján foglalkozik az értékesítéssel, körülbelül háromezer sertés az ő közvetí­tésük útján kerül a feldolgo­zókhoz. Megszüntették a szarvasmarha tenyésztését és a háztájikba helyezték ki a termelő egyedeket. A kiesések minimálisak, több a tehén a háztáji gazdaságokban. Az állami dotáció is serkentette a tartási kedvet. Szabad idejükben szívesen foglalkoznak a pilisiek és nyáregyháziak a nyúltartás- sal. A felvásárló szervek kü­lönböző árat fizetnek a nyúl kilogrammjáért. A termelőszövetkezet az intenzív juhtenyésztésre tért át, modern juhászati telepet alakítottak ki Pótharaszton. Az állomány betelepítése fo- Ivamatosan történik. A háztá­jiban tartott juhok száma minimális. Továbbra is gondot jelent az állati eredetű élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának állategész­ségügyi ellenőrzése. A Monor- vidéki ÁFÉSZ által üzemelte­tett pilisi vágóhely felújítása folyamatban van, bővítéséről viszont szó sincs egyelőre. ­Lejárt szavatosság A kereskedelemben még most is sokszor árusítanak le­járt szavatosságú élelmiszer- ipari termékeket. A boltok raktárai zsúfoltak, a hűtőka­pacitás is elmarad a kívánal­maktól. Rendezni kellene a vásártér ügvét Pilisen, mivel nagyon hiányos annak felszere'ése G. J. Vecsésen Traktoros­képzés A mezőgazdaságban is egyre nagyobb feladat a dolgozók szakmai képzettségének javí­tása. Különös gondot fordítanak erre a vecsési Ferihegy Tsz- ben, ahol jelenleg is tart a traktorveztői tanfolyam hu­szonhárom hallgatóval. Ügy tervezik, hogy a tanfo­lyam szeptemberben zárul, s akkor tesznek vizsgát a részt­vevők. Szabadságok idején Kipihenni a fáradalmakat Jegyzet Eleven torlasz... Jó ideje építési terület J a gyömröi postahiva­tal közvetlen környéke. A Táncsics Mihály és a Cso­konai utca kereszteződésé­ben javában ásták a kiska- tonák, lapátolták a földet agy fixplatós teherautóra, amely másfél sávot fog­lalt el. De másképp nem állhat, mert nincs hely, s a kábelárok nyomvonalához is valamelyest igazodni kell, hogy a lapátolóknak ne kelljen túl messzire dobni a földet. Az út másik oldalán, ahol , egyébként szintén földhányások szűkítik le a gyalogos és gépjárműves közlekedést, elhagyott, mo­torkerékpár árválkodott. Jött a menetrend szerinti Volán-busz. Természetes, hogy nem fér el. Dudált a sofőr, kereste a motor gaz­dáját. Nagy sokára meg is érkezett egy ötvenes évei­ben járó férfi. Leállt mo­torja mellé, értetlenkedve, s nagy zavarban mutoga­tott vissza a buszvezetőnek Ügy csinált, mintha nem értené, mit akar a busz. Üjabb dudaszó, a vezető kihajolt .az ablakon, s kér­te amazt, hogy szívesked­jék elmenni az útból. Is­mételten zavart szabadko- zás, majd amikor már nyílt a busz ajtaja, hogy a sofőr kiszálljon elmagyarázni a helyzetet az értetlenkedő okvetetlenkedőnek. az nagy kényelmesen fölkapaszko­dott járgányára, s onnan magyarázott tovább. A busz lassan megindult előre, végre emberünk észbe ka­pott, s a motorkerékpár nyergében ülve, szép las­sacskán hátrább lökdöste magát lábaival, l^éhány járókelő is „be- 1 ’ lobbant”, elparancsol­ták onnan. Az öreg hát­rált valamelyest, éppen csak elfért az autóbusz, s egy másik buckánál letá­masztotta motorját. Hogy jön-e majd még egy, még nagyobb jármű, az édeske­veset érdekelte őt. Hiába, ilyen melegben nemcsak a benzingőz, a konyak is megárt. Attól leszünk moz­gékonyak, akár a csiga ... A. L. A. Rekkenő hőség van, a hő­mérő higanyszála vészesen kö­zelít a negyvenes felé. Embe­rek — dolgozó nők és férfiak várják mindenütt azt a sokat ígérő néhány napot, hogy vég­re együtt lehessenek családjuk­kal, feledve erre a kis időre a szürke hétköznapok, a munka­helyek problémáit. Hogy miképpen képzelik ezt a kis szabadságot — vagy ho­gyan töltötték? — erről valla­nak a következő sorokban. Nagy lmréné, a monori te­lefonközpont kezelője mond­ja: Mi az idén Tíszakécskére megyünk a családdal. Egy kol­léganőmnek van ott nyaralója, és már nem először látogatjuk meg őket. Megszerettük ezt az aranyos, csendes kis fürdőhe­lyet — habár már nem is olyan csendes, mint volt régebben. Az egész napos bezártság, megerőltető szellemi munka után bizony nagvon jól fog es­ni ez a kis felüdülés. • • Debreczeni János lakatos, a pilisi Aranykalász Mgtsz mo- nori-erdei üzemrészlegében. — Mi legutoljára is Hajdú­szoboszlón voltunk, az idén is oda szeretnénk visszamenni, de talán majd csak ősszel. Je­lenleg ugyanis állattartással foglalkozunk, ez — no meg a ház körüli építkezési teendők, barkácsolás, segítés a barátok­nak. ismerősöknek — leköti minden időnket. Augusztus a nagy bevásárlások időszaka lesz, hiszen mindkét lányom iskolában kezd: a kisebbik most megy az. általános első osztályába, a nagyobbik meg már az egészségügyi szakkö­zépiskolába. így* mi a felesé­gemmel. majd bizonyára csak szeptemberben tudunk elsza­badulni, hogy kipihenjük az év és a nyár fáradalmait. • • • Jagyugya Jánosné, a pilisi 803. számú élelmiszerbolt ve­zetőhelyettese meséli: — Számunkra eredménye­sebb volt a tavalyi nyár. mint az idei, ugyanis sikerült egy­ben kivenni a szabadságom, és a családdal 3 hetet töltöt­tünk Nyugat-Németországban, rokonoknál. Az idén természe­tesen ők látogattak el hozzánk, és a szabadságom egy része alatt őket kalauzoltuk. Szent- mártonkátán épül egy kis hét­végi házunk — a hátralévő idő alatt majd azt szeretnénk be­fejezni — meg persze ott az a kellemes kis strand —. ott is eltölteni egy pár napot. N. M. kendén Gépkocsivezetői tanfolyam Szeptemberben személygép kocsi-vezetői tanfolyamot in dítan.ak a mendei Petőfi Sán dór Művelődési Házban. Je lentkezni lehet Mosonyi Fe rencné előadónál a községi ta nácsházán. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap \ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom