Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-20 / 197. szám

IMf srrirerrre •>« btampiít 5 művelődési házát. De vajon, mi kel] ahhoz, hogy a fentebb említett összefogáson, szövet­ségen túl eskora faba vág* hássák fejszém Kel? A régi jól bevált recept: a sztrvezés, először, másodszor, s harmad­szor. És hogy ez a nagyköz­ségben jól meghonosodott, an­nak példáját többször adtak. Az őrségben lévő ispánkai út­törőtáboruk —, ahol egy tur­nusban száz gyereket helyez­hetnek el — szintén társadal­mi összefogás eredménye. Lehet, hogy túlzásként hat, ám mégis kikívánkozik belő­jem: magavaí ragadó az. ha egy település felett úgy mú­lik az idő, hogy szinte min­den pillanatban történik, vala­mi. Hogy mi? Nem is olyan reg az úgynevezett lábasházak aljában a gyerekekkel együtt csak a szél hancúrozott. Ma pedig? Beépültek, beépülnek a lábasházak aljai. Hiszen min­den talpalatnyi helyet hasz­nosítanak, szolgálva ezzel is á jobb ellátást, s nem utolsósor­ban takarékoskodva a költsé­gekkel Szakorvosi rendelőt, zöldségkereskedést, kávézót alakítottak ki, de a barkács- bolt, a cukrászda körvonalai is látszanak már. Ma még terv — de holnap valóság —, hogy a posta is ilyen helyen nyit fiókot. S ha minden jól megy — ahogy a végrehajtó bizott­ság titkára mondja —, fod­rász-kozmetikai szalon, háztar­tási cikkek, üvegáruk boltja is a lábasházak aljában talál ott­hont. A lakótelepi pavilonsor egészen a Szabadság útig — a főutcáig —, újabb hat egység­gel bűvül. Hiba lenne azonban, ha a fejlesztések, a tervek sorá­ból csak azokat ragadnánk kí, amelyek a lakótelepet hiva­tottak szolgálni. Hiszen a hu­szonegyezer lakos kisebb há­nyada él Budaörs új részén! Mert a régi, s az új rész csakis együtt jelenti, jelent­heti, képviseli, képviselheti ezt a városiasodó települést. El­választhatatlanok egymástól — összetartoznak. Vezetékes vizet kap majd az úgynevezett MÁVAG-telep is — nőmén est omen, mondta a latin, te­hát a névben az előjel: a MÁVAG parcellázott ezen a területen valamikor —, a ki­adott 19 magánkereskedői, s 46 kisipari engedély jó része is a régebbi, alacsonyabb be- építettségű — családias, ker­tes — városrész ellátását ja­vította már idén is. S az újabb tizenhat tantermes is­kola a szeptemberi első be- csengetéskor kisdiákokat fo­gad. a Szabadság úton pedig év végére kész a 860 négyzet- méter alapterületű ABC-áru- ház. .\\\\\\\\\\\\W\\\\VN Nem készítettem leltárt — bár érdemes lett volna —, de tény, hogy a vezetékes vízhá­lózat kiépítésére a VI. és VII. ötéves tervben Budaörsön mintegy 75 millió forintot fordítanak. Persze szakaszok­ra bontva. Az utak építésére, a felszíni vizek elvezetésére is — mint a hadviseléshez —, három dolog kellene: pénz, pénz és pénz. Jut rá, ha ta­lán nem is mindig abban a mértékben, ahogy a helybe­liek vagy az odaköltözők sze­retnék. — Az agglomerációs övezet a főváros közelsége, az ingá­zás velejárójaként —, ahogy dr. Ugróczky Mária mondja —, fővárosi igényeket ébreszt a lakosságban. S amit kap, az nem a pesti színvonal! Ko­rántsem elítélendő. Ahhoz iegyven munkahely © SliasSIg történik valami Ai új és a régi település \ összeforrt © A fejlődést serkentő igények m Kern sajátjuk a befeléfordtsEús Budaörsről a Móricz Zsigmond körtérig a piros jel­*ésü *C E-s busszal mindössze tizenhárom perc az út. Eszpresszjárat. A BKV\kék járműve falja a kilométe­reket. Számomra mindössze a percek jelzik a távolsá­got Pest megye nagyközsége és a főváros között. A ma­gas házak, a zöldterületek, az ABC-k, a divatbutikok, a lángossütők a buszmegállókban, a boltok tőszomszéd­ságában portékájukat kínáló őstermelők Budaörs össz­képéhez éppúgy hozzátartoznak, mint Budapestéhez. Budaörs korántsem sorolható a fiatal nagyközségek közé. Az Esztergomi Levéltár adatai szerint három év múlva lesz — 1986-ban — 750 éves. A főutca patinás épületei még csak nem is műemlék jellegűek, noha a XVIII. szá­zadban kerültek tető alá. Ha nem is műemlékek, de hagyatékai az egykori Budaörs építészetének. Múlt és jelen. Régi épüle­tek, kertes családi otthonok, szomszédságukban sáv- és tíz­emeletes lakóházak. ' Megfér­nek egymással. Ahogy a ben­nük lakók, hiszen egyként budaörsinek vallják magu&al. Féltékenyen védik, óvják a táj sajátos arculatát, jellegét, természeti értékeit. Az építé­szetben a kétarcúság kimutat­ható — ám a fejlődést, a te­lepülés lüktető életét, a lakos­ság számának állandó gyara­podását nehéz nyomon követ­ni. Azt a fejlődést, melynek fordulópontjaként az ötve-1 nes évek végét, a hatvanas 1 elejét jelölik meg a települési! vezetői. De az egy évtizeddel ezelőtti Budaörsöt sem lehet összehasonlítani a maival. A lakások számához igazodó szolgáltatás, kereskedelmi há­lózat. bővülő egészségügyi el­látás mérföldes léptekkel ha­ladt előre. Akkor is igaz ez, ha az infrastruktúrához tar­tozó vízvezeték kiépítése, a csatornázás befejezése ma is az elvégzendő feladatok kö­zött szerepel. S jut még eb­ből a VII. ötéves terv idejé­re is. V>1\\\\\\\\\\\\\\N\\\W Utasokkal tömött kék buszok róják az utat reggeltől estig Budaörs és a Móricz Zsig- montí körtér között. Viszik- hozzák a munkábamenőkst, az innen hazaindulókat. A nagy­községből a fővárasba — a Várépítő gyerekek a budaörsi la­kótelep 10 emeletes épületének lá­bainál. fővárosból a nagyközségbe. Vállalatok — csak, hogy né­hányat említsünk: az Ipari Szerelvény és Gépgyár, a Mezőgéptröszt. Mezépszer, PVCSV, MÉM Repülőgépes Szolgálat. Texelektró, Sasad Tsz — raktárváros — negy­ven kisebb, nagyobb gazdál­kodó egység — található a nagyközség közigazgatási te­rületén. Munkát kínálnak, ad­nak a helybelieknek, a fővá­rosból kijáróknak. A felmé­rések szerint — mint Horvátit István, a nagyközségi pártbi­zottság politikai munkatársa említette — tízezernél töbo munkahelyet tartanak számon Budaörsön. Naponta ötezren kapaszkodnak fel a buszokra, hogy munkahelyükre eljus­sanak. A lélekszám növekedésében a betelepülők — a környező községekből, vagy a főváros­ból Budaörsre költözők —, ra­gaszkodnak régi munkahe­lyükhöz. S ugyanakkor a te­lepülés vonzza munkalehető­ségeivel a környező községek­ben élőket. Talán nemcsak a kétarcúság, hanem- az a ket­tősség is jellemzi ma már Bu­daörsöt: agglomerációs övezet­ben fekszik, a főváros vonzása éppúgy hat rá, mint saját vonzereje a környező telepü­lésekre, községekre. A füstölgő gyárkémények nem jellemzik ezt a nagyon is városiasnak tűnő telepü­lést. Ám az ipar, a vállalatok, a gazdasági társulások — elég a BOSCOP-ra, a Buda- fruetra, a Taurinára utal­ni —, a termelőszövetkezet jelenléte meghatározó. Se­gítségük, hozzájárulásuk —, ha társadalmi munkában, vagy a szakipari tevékenységekben követhető is nyomon — döntő! Hogyan is fogalmazott« nagy­községi tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, dr. Ug- róczky Mária? / Szerződünk, szövetkezünk szinte mindig valamire az érintett vállalatokkal. Egyi­künknek sem könnyű, ám a cél közös: Budaörs gyarapí­tása. S ebben a szövetségbe szinte noszogatás, erőltetés nélkül lép be mindenki. Ré­szesévé válva a sohasem egy­szerű, s nem is mindig hét­köznapi feladatok megoldásá­nak valóraváltásának. S pél­daként elég, ha a községi mű­velődési ház felújítására uta­lok. Fogas kérdés, s mily költsé­ges egy meglévő művelődési ház felújítása. „Ha rövid a kardod toldd meg egy lépés­sel” mondást szerencsésen al­kalmazták a budaörsiek. Igaz, a pénztárca mélyén hiába ke­resnének, erre a célra már nem találnak pénzt. Éppen ezért társadalmi összefogással — a vállalatok segítségével — ölt új ruhát a régi művelődési ház, amely 14,5 millió forntba kerül. Ez a városiasodé tele­pülés már régen kinőtte régi k\\\\\\\v W\\\\\V.\S3 Mit csinál az ember Buda­örsön, ha szórakozni támad kedve? Igazán szép, reprezen­tatív, kulturált éttermük nincs — bár a jövő tervei közül ez sem maradt ki. A mozi? Mél­tatlan ehhez a településhez. A színházterem? Volt már elő­adás a tanácsházán, csak hát kevesen férnek be a nagyte­rembe. Az új sportcsarnok nagy hiányt pótol. A kék bu­szok, a piros jelzésű 40 E-sek gyorsan berepítik az embert a fővárosba, ezért sokan SZÓ- Kék busz szállítja az utasokat a fővárosból a városiasodó Budaörsié. Impozáns látványt nyújt a Mezőgéptröszt irodaháza. Barcza Zsolt felvételei azonban, hogy közelítsünk az igényekhez, türelem — az itt lakóktól, akárcsak a vállala­toktól segítség kell. Szolálta­tásban, kereskedelmi ellátás­ban egyarán-. Az óvodával nincs gondunk, minden jogos igényt kielégítettünk. Ám a bölcsődében kevés, nagyon ke­vés a hely. Dehát minden egyszerre nem megy Az igé­nyek mindig a lehetőségek előtt járnak. De közben észre kell venni, mekkorát emelke­dett Budaörs a fejlődés létrá­jáéi. Ám az egészséges türel­metlenség az a fajta hajtóerő, mely nélkülözhetetlen. hétköz­napjainkban kivált, ha segítő- készséggel párosul. A magánerős építkezésre is lehetőség nyílik Budaöisön. Az Aradi és az Őszibarack utca környékén, s az úgyneve­zett foghíiaknál. A tanácsnál előrelátóak: csak ha az / út, a vízvezeték, a villanyháló­zat — egyszóval a közműve­sítés adott —, akkor parcel­láznak. Nem kínálva egyik kezükkel a lehetőséget, míg a másikkal később önmaguknak okoznak keserves gondokat. A település holnapja sein ad találgatásra ókot. Hiszen a vízellátást hivatott szolgálni' az úrhegyi két víztározó me­dence elkészülte a VII. ötéves tervben. A kisebb utcák veze­tékét ezt követően köthetik rá a hálózatra. Társadalmi mun­kában készül a tanulmány- terve a település gázhálózatá­nak. Kiindulási alapjául szol­gálva a későbbi gáztársuiások életrehívásának. A főutcán pe­dig nyolc közlekedési lámpa­hely kialakítására is sor ke­rül. Szükség is van erre. hi­szen a budaörsi főutca, ha a szükség úgy hozza magával, át­menetileg az autópálya teher­mentesítésére is hivatott. Bár a gyalogos és járműforgalom ma is egy sor nagyközségével össze sem hasonlíthatóan nagy. lövőre új arcút rakozni is Budapestre járnak. Ám mint minden új lakóte­lep, a budaörsi is sajátos éle­tet él. Az alagsorokban Klub­szobákat alakítottak ki, gye­rekek, felnőttek jönnek össze, éppúgy, mint a családi házak kertjeiben. Egy-egy ünnepen hangulatos majálist, juniálist rendeznek. Nem sajátjuk a be- feléfordulás —, pedig sokan jellemezték így szociológiai felmérésekben a lakótelepe­ken élőket. Ácsorgók az ABC előtt, ke­rülgetem, kerülgetnek engem is a gyerekkocsit toló kem- pmgnadrágos kismamák. Az előbb még zuhogott az augusz­tusi zápor, a lakótelep bezár­kózott erre a fél órára. Most mindenfelől sétáló párok, csa­ládok tűnnek fel. A literes sö­rösüvegek összekoccannak a bevásárlószatyrokban, s az ismerősök összeverődnek egy kis tereferére. Közelebb húzó­dom egy hattagú társasághoz. „Régen jártunk nálatok, mi van veletek, mi újság?" A parkosítás óta nem találkoz­tunk. Hallom a kérdést, majd a választ: „Felugorhatnátok hozzánk, de előbb visszame­gyek a boltba, mert két, lite­res sör hatunknak kevés” A végállomáson, a Lévai mutatja utcában a buszra várakozók közé sorakozom. Kevés volt ez az egy nap arra, hogy kivül-beliil isme­retséget kössek Budaörssel. Még akkor is, ha gyakori ven- dégtiérit megfordulok errefelé. Ezernyi benyomás, tény, adat, melyből csak az maradt, a marad meg: városiasodé tele­püléseink közül talán a leg­szebb Budaörs. Adottságai s aa itt lakók szorgalma, akarat­ereje megfogja az embert Dombra kapaszkodó házai -—. az új épitési terület, a Nádas­dűlő, mert az északnyugati rész beépítése befejeződött — újabb családoknak ad majd otthont. S magánerőből is sokasodnak házai. Egy év múlva már megint másik ar­cát mutatja a nagyközség. Az autóbusz falja azt a né­hány kilométert, amely elvá­lasztja a fővárostól. S közben arra gondolok, mégsem igaz az, hogy a lakótelepen élője befeléfordulnak, csak magúik­kal foglalkoznak. Ez adja a választ is arra. hogyan olvad egységbe a régi falu az új te­leppel, amely ha jogszabály szerint még nem is, de vad­jában kinövi nagyközségi rangját. Varga Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom