Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-20 / 197. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 197. SZÄM Ara: 1,80 forint 1983. AUGUSZTUS 20., SZOMBAT MAJD A KÖTELESSÉG ASZTALÁNÁL E lőadóművészek, Szónokok, ünnepségen szavaló fiatalok ajkáról, újra meg újra szárnyra kelnék a halhatatlan verssorok: Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet, / Ha majd a jognak asztalánál 7 Mind egyaránt foglal helyet, / Ha majd a szellem napvilága / Ragyog ' he minden ház ablakán: f Akkor mondhatjuk: hogy megálljunk, / Mert itt van már a Kánaán! Messze vagyunk attól, hogy megálljunk. Messze a, bőség kosarától, a jognak körülült asztalától, a minden ház ablakán ragyogó’napvilágtól. Messze, még, de közel a teendők kosarához. a kötelesség asztalához: a szellem fölragyogtatásához. Történelmünk nem nélkülözi a sorsfordító pillanatokat, az új irány lehetőségét fölkínáló csomópontokat: bizonyosak vagyunk benne, a nyolcvanas évek első fele is majdan ezek közé kerül. Amikor utódaink majd visszanéznek. Amikor mérlegre teszik, mit cselekedtünk, mit mulasztottunk az új kérdéseket nekünk szögező, új válaszsokat követelő történelmi pillanatban. Fájdalmasan igaz: ezernyi küszködésünk, sokéves fáradozásunk, verítékes igyekezetünk majdan pillánattá lesz, cseppé a történelem hömpölygő folyamában, ám hogy milyen pillanattá, milyen cseppé. arról él nem háríthatjuk a ránk osztott döntnöki szerepet. Történelmi felelősség? Minden nemzedéknek megvolt ez a felelőssége, ám mértéke, súlya különbözött és különbözni fog, osztások és többszöröződések különleges műveletei szakaszolják a fejlődést, meg nem engedhetővé téve a kor és kor közé *; helyezett egyenlőségjelet. Közvetlen, tegnapunkat is másként látjuk — máj okosságunk Segítségével—. mint láttuk akkor, benne élve, mennyire más a látás, a. megítélés és meg- ítéltetés a távolabbi tegnapokról.... 1 Ma roppant egyszerű fölfedezni, akkor — történelmi sorsfordulók lehetőségénél — mit nem vettek ősire, mit szalasztottak el, mit nem kamatoztattak őseink, elődeink, de vigyázzunk, rólunk ugyanígy kiállítják majd az utódok a bizonyítványtI Űk már — szemben velünk — nem mentségeket, magyarázatokat vesznék sorra, nem arra kíváncsiak, mit miért nem tettünk, tehettünk meg, hanem konok következtetéssel csakis arról csinálhatnak számadást, mi maradt reájuk szellemi, anyagi javak tárházában az előző kincstárnokoktól. Mi lennénk azok a kincstárnokok ma. Kincstárnokok? No hiszen, milyen akikor az a kincstár? Gondok hínárja rajtunk, nehéz teendők terhe rogyasztja vállunkat, gyorsan pergő változások teszik szinte kiszámíthatatlanná a holnapot, s akkor, így, kincstárról szólni? Veszedelmes arány- és iránytévesztés lenne szorongató feladataink, nehéz gondjaink okán csekélynek vélni azt, amit megteremtettünk, Yni most formálódik a kezünk alatt; Napok dia ’ rendszeres híradás lapunk hasábjain: föl- av'atták, átadták... Erre az esztendőre száz- negyvenkilenc tanterem tető alá hozását tervezték a tanácsok a megyében; többségük a tanév kezdetére szolgálatba áll. A célcsoportos lakásépítéshez 244 millió forint idén a fedezet, Pilisvörösváron, Tápiószentmártonban kész a községi vízmű..., Ráckevén, Monoton új ABC-áruházba mehetnek a vásárlók... Holott tudjuk: nehéz a helyzet. Tudjuk: a népgazdaság egyensúlyi helyzete megköveteli a szigorú takarékosságot Mintha nem eléggé tudnánk, értenénk ezt A máig szinte semmi sem történt, holnap- tól majd minden megtörténik, fura végletessége egyike azoknak a történelmi hagyományoknak. amelyekkel nem akarunk szakítani; , a hurrá és a jajszó ezért olyan gyakori váltakozó érettségi és éretlenségi tablóinkon. E végletesség ismétlődése, már-már évszázadokon áthúzódó iellemzővé válása lényeges hatással van rá. hogy nehezen, késve ismerjük fel cselekvési lehetőségeinket, tereinket, hogy túlzott optimizmussal, hol túlzott pesszimizmussal ítélkezünk képességeinkről, adottságainkról. helyünkről népek, nemzetek között. E végletes gondolkodás erősen közrejátszik benne, hogy tétován, következetlenül csereberélve a sorrendet, leülünk és felállunk jogok. kötelességek asztalánál, külön-külön aktusokká téve e mozgást, nem észlelve, azonos tnozgássorozat elemeiről van sző. Költői szavakkal történelmi programot fogalmazott meg Petőfi Sándor, amikor a XIX. század költői ötödik szakaszában leírta, Ha majd a bőség kosarából... A ha, a majd ma eem hiányzik terveink, elképzelt cselekedeteik indokolásából, ám nem lelhető meg mindig és pontosan ezen indokolásokban a tervek végrehajtóinak. a cselekvésre kértek, kötelezettek köre. s mert a holnapért mindenki felelős, véliük. a tervekért, tettekért is általában mindenki az. Ez nem igaz. Meghatározott tervekért, meghatározott tettekért felelhet csak egy-egy közösség, azaz kollektív — társadalmi — a döntés, de csoportokra tagolt a végrehajtás! Ha majd a jognak asztalánál..,, írta a költő, meri piaroknyi jogélvező és jogból kire-: kesztett, nemze.tnyi tömeg viszonya állt előtte történelmi valóságként, fölisrnertetve a merre,, miért, a hogyan, tovább programját. Aligha tiszteletlenség, ha most, a mostani történelmi helyzetben — az alapvetően más társadalmi felállás tudatában— úgy fogalmazunk: ha majd a kötelesség asztalánál is mind egyaránt foglal helyet, akkor, de csakis akkor megállhatnánk, mert ugyan az sem teremtene Kánaánt, ám létrehozna, olyan helyzetet, amelyben jog és, kötelesség nem két asztal, hanem egyazon asztal két oldala lenne; a tu- , dat mainál sokkal magasabb foka szükségei tetik ehhez. Elsősorban nem tárgyi, anyag! javaink világa szűkös, szegényes, hanem önismeretünk önértékelésünk, tudatunk világa szűkebb, egysíkúbb a kelleténél, ezért könnyű a sze- , reptévesztés, ezért gyakori az indokolatlan csere jog, illetve kötelesség asztalánál. Egyik nél sem lehetnek többen, mint a másiknál Nem lehetnek, mert az társadalmi Igazságtalanságok, meg nem indokolható különbségek tartós forrásává válna, olyan értékvesztésekhez vezetne, amelyek idegenek a szocialista társadalom szövetétől, azaz megtörésük a bajok, betegségek szűnni nem akaró folyamát indítaná él. .IVem az egyenlőség elvont eszméje mondatja ki tehát újra meg újra a verdiktet, a kötelesség asztalánál is mindenkinek ott a helye, hanem a nagyon is gyakorlatias társadalmi %önérdek. az egészséges szellemi anyagi fejlődés védelme a kimondatója ennek. Egészséges szellemi fejlődés, a megyében húsz év alatt a két és félszeresre nőtt a népességen belül a középiskolát végzettek, majdnem két és félszeresére a felsőfokú tanintézetben diplomát szerzettek aránya Egészséges anyagi fejlődés: a legutóbbi tíz évben egyetlen esztendőben sem épült a megyében kevesebb hatezer lakásnál, ugyanez idő alatt az óvodai helyek száma megkétszereződött. Találomra választottak, de nem véletlenek a példák: bár hóimét máshonnan ezekkel teljesen megegye- zőek lennének említhetők. A megteremtett megőrzése ezért jnem kerülhet hátrább, mint a megteremtendők; a van és a lesz viszonya különleges, egyik a másik nélkül szinte elveszti helyét a haladás koordinátáiban, azaz aki a mára nem ügyel, a holnapját teszi koe- kára. A Magyar Tudós Társaság rendes tagja, i szövetkezeti gondolat első hazai apostola, Ba- lásházy János írta le 1829-ben Tanátsolatok című munkájában a mindennel megelégedet teknek és a semmivel meg nem elégedőknek egyaránt címezve mondandóját, ami szerint: „Én azonban nem tartom abban a' szabadságot, hogy az ember a’ maga hibáját jónak tartsa, ez a’ hibában való megrögzést mozdítaná elő, nem a’ szabad emberhez, nem á szabadságban gyarapodó Nemzethez illő felvilágosodást. Én a’ szabadsággal sokkal megég gyeztetőbbnek gondolom a’ hiba elesmé réséti mint az ellenkezőt. Ha hibáinkat fel nem feszegetjük, okait ’s eredeteket nem vizsgáljuk, okos vigyázókká nem leszünk soha, a’ magunk vigyázatlanságából eredeti veszteségeink szaporodni fognák.’’ A lkotmányunk ünnepén, alaptörvényünk köszöntésének napján mondhatjuk-e, a több. mint száztöven esztendeje papírra került szavak már csupán történelmi emlékek, s nem hordozói ma is aktuális intelmeknek? Éppen a jeles napjaink adta alkalmak kínálják fel a vissza- és az előretekintés kötelezettségét, lehetőségét, módját annak, hogy összevessük a elértet és a elérhetőt, a teljesítettet és az adósságban maradottat. Sok mindent teljesítettünk. elértünk, sok minden veszett, mj elérhető lett volna, sok, ami adósságban maradt. Mégis, friss példák sorláznak elénk — így a mezőgazdaságot sújtó aszály — a kritikus helyzet miként Ugrasztja talpra a közösségeket, mi módon csihol ki szellemi, fizikai többleteket. a:az hogyan ülteti az érintetteket a kötelesség asztalához, hogy később a jog asztalánál se maradjon üres a tányérjuk. A kritikus helyzetek mozgósító erejét tisztelni kell. egv az egyben nem kívánhatni, hogy mindenkor és mindenben érvényesüljön. ám könnyelnfidség lenne lemondani a tapasztalatról. Arról, hogy az érdekfelismerés mechanizmusa javítható, erősíthető, fokozatosan társadalmi méretűre tágítható, az állampolgárok valamennyi csoportjával megismertethető, elfogadtatható. Az érdekfelisme. rés fókuszában a szellemiekben, anyagiakban folyamatosan gyarapodó szocialista Magyar- ország áll. Amiért — kétséges lehet-e? — érdemes leülni a kötelesség asztalához. Fest megye mu a Garancsi-tóné! találkozik Az alkotmány, a kenyér ünnepén Alkotmányunk ünnepének tiszteletére pénteken délután az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren — katonai tiszteletadással — felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Ugyancsak tegnap délután hasonló külsőségek közepette vonták fel a Gellérthegyen a Felszabadulási emlékműnél a magyar nemzeti lobogót, és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Pénteken hazánk minden táján folytatódtak az augusztus 2fsát köszöntő ünnepségek. Ezek sorából kiemelkedett a tatai, ahol Marjai József, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnökhe- Z lyeítese és a szekszárdi, amelyen Kornidesz Mihály, az MSZMP 7 KB tagja, a Magyar Televízió elnöke mondott beszédet. 8 Pest megyében is folytatódott az alkotmánynapi ünnepségso- v rozat: öt városban, valamint a gödöllői és ceglédi járásban em- Z lékeztek meg az alkotmány születésének 34. évfordulójáról, Ist- 8 váu királyról, az államalapítóról, s a mezőgazdasági dolgozók ő az új búzából sült kenyérrel köszöntötték az ipari munkásság Y képviselőit. á Ahogyan az már hagyomány ilyenkor: új létesítmények soí rát avatták. 8 Pest megye városai és községei Is gyarapodtak. Oktatás! és d kulturális intézményeket, tornatermeket adtak át Abonyban, Er- £ dőkertesen, Ikladon, Solymáron, Szadán, Szentendrén és Szl- 6 getszentmiklóson. Cegléden pedig sportcsarnokot vehettek bir- ?. tokba a város és a járás lakói. Nagygyűlések, avatások Ax alkotmány napját köszöntő nagygyűlést és kenyérszegő ünnepséget tartottak: pénteken Tatán, a szabadtéri színpadon. A több ezer résztvevő között a tataiakon kívül ott voltak a környező falvak, ipari települések képviselői, nagyüzemek — a tatabányai szénbányák, az almásfüzitői timföldgyár, a bábolnai és a kömyei mezőgazdasági kombinát — dolgozód is. A nagygyűlésen Komárom megye párt- és állami vezetőinek társaságában jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a ■megye országgyűlési képviselője. A Himnusz elhangzása után Kroszner László, a Hazafias Népfront Komárom megyei bizottságának elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Ezt követően Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet Szoboravatással egybekötött nagygyűlésen emlékeztek meg az alkotmány ünnepéről pénteken Szekszárdon. A város közepén magasodó Bartina-hegyen megtartott nagygyűlésen Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Televízió elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a hegy tetején helyezték el Kiss István Kossuth- díjas szobrászművész krómacélból készített húsz méter magas plasztikáját, amelyet Szekszárd jelképei, hatalmas szőlőfürtök és búzakalászok díszítenek. A nagyszabású kompozíciót, amelynek betontalpazata kilátóul szolgál, a város lakossága nevében Kovács János tanácselnök vette át. A szoboravatást követően az ünnepi nagygyűlés résztvevői előtt népi táncosok léptek fej, majd „hegyibált’' rendeztek. Emlékezetes esemény kapcsolódott a város és a járás közösen megtartott alkotmánynapi ünnepéhez Cegléden. A nagygyűlés színhelye az új tornacsarnok volt, amelyet ez alkalommal adtak át rendeltetésének. A zsúfolásig minőségi sport mellett ezrek rendszeres testgyakorlásit teszi lehetővé a ceglédi sportcsarnok. megtelt lelátón mintegy ezer ember foglalt helyet. A Himnusz elhangzása után Berla Ferenc, az MSZMP városi bizottságának titkára mondott bevezetőt, köszöntve az elnökségben helyet foglaló Buda István államtitkárt, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökét, Kárpáti Ferenc altábornagyot, a honvédelmi miniszter helyettesét, a 7. számú országgyűlési választókerület képviselőjét, ár. Arató Andrást, az MSZMP Pest megyed Bizottságának titkárát, ár. Nagy Sándornál, a Pest megyei Tanács elnök- helyettesét, Szemők Bélát, a Vasutas Szakszervezet központi vezetőségének titkárát, a járás és a város politikai, tömegszervezeti és gazdasági vezetőit. Buda István államtitkár szólt az egybegyűltekhez, alkotmányunk jelentőségét méltatva, majd beszélt átformálódó életvitelünkről, mely mindinkább megköveteli az egészséges életmódot. A rendszeres testedzés iránt rohamosan megnőtt az igény, s Cegléd azok közé a települések közé tartozik, ahol most sikerült megteremteni ehhez a feltételeket Olyan sportlétesítménnyel gyarapodott a város, amely az iskolai testnevelést, a tömeg- és versenysportot egyaránt szolgálja, s rangos mérkőzések színhelye lesz. A közművelődési és a politikai rendezvények céljainak is megfelel a tágas építmény. A beruházási költségek felét — 35 millió forintot — a Művelődési Minisztérium, az OTSH, a vasutas-szakszervezet, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium és a Pest megyei Tanács állta. Számottevő volt az üzemek, szövetkezetek pénzfelajánlása és a dolgozók társadalmi munkája is. Gondos kivitelezőnek bizonyult a Duna—Tisza-közi Állami Építőipari Vállalat. Kovács Károly, a városi tanács elnöke, vette át az új létesítményt, köszönetét mondva mindazoknak, akik hozzájárultak létrehozásához. Az ünnepség keretében Sáfrány József, a ceglédi Kossuth Tsz elnöke nyújtotta át az új búzából sütött kenyeret Dörner Henriknek, a DUTÉP vezérigazgatójának. Ezután kiváló és érdemes társadalmi munkásokat, valamint az építők közül kiváló dolgozókat tüntettek ki. A programban a százesztendős ceglédi sportmozgalom múltját felidéző történeti kiállítást nyitott meg Bakonyi Károly, a Magyar Sporttörténeti Múzeum igazgatója, s látványos, a sportolók tömegét mozgósító bemutató tette emlékezetessé az eseményt. (Folytatás a 3. oldalon) ÉLJEN AUGUSZTUS 20!
