Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-19 / 196. szám

I / / a PEST MEGYEI HÍRtjU» GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖWKlflDflSA 1983. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK X. ÉVFOLYAM, 19Ö. SZÁ3Í\ _-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Gal gcpsfti Összefogás Kézi szerszám, fűszertartó Völgyben van, így hát már a távoli dombtetőről jól lát­szik a galgamácsai Galga- parti Összefogás Tsz vácegre- si tanyájának épületegyüttese. Kitűnik, hogy csak az ebédlő es a vele egy fedél alatt levő, több szociális helyiség a vi­szonylag új, hiszen alig két éve építették. A tanyán, ahogy ők nevezik, ipari részlegek vannak: forgácsoló-, orsózó-, asztalosműhely. Legelőbb Koncz Lajos, a forgácsoló üzemvezetője fo­gad bennünket. — Mit gyártanak most? — Évek óta egyik legjobb partnerünk a Kéziszerszám­gyár omega gyáregysége, amelynek havonta általában tizenöt-húsz ezer keresztkul­csot készítünk, amely első­sorban a gépkocsik kerékcsa­varjainak meghúzására szol­gál — mondja az üzemvezető. — A munkadarabot kovácsol- tan kapjuk, itt esztergáljuk, oldalazzuk, sarkítjuk, és kö­szörüljük le azokat. Látom, csodálkozik a darabszámon. Valóban idehaza nincs szük­ség ilyen sok keresztkulcsra, ezért úgy tudom, hogy kilenc­venöt százaléka exportra megy a Ferunion Műszaki Külkereskedelmi, illetve a Szerszám- és Kisgépértékesítő Vállalatokon keresztül. Július óta egy újabb ter­mékük is van. Ezután havonta csaknem nyolcezer gyertya­kulcsot és pipás kerékkulcsot is készítenek a Kéziszerszám- gyárnak, amely a Zasztava- programban dolgozva a nép­szerű kis kocsik tartozékaként adott szerszámkészleteket ugyancsak exportra viszi. Remek dolog, hogy a gyer­tyakulcsukhoz szükséges, kí­vül hengeres, belül hatszögle­tű csöveket a Csepeli Csőgyár új termékeként kavják, dicsé­rik minőségét. Különlegesen nagy kulcsok kellenek a na­gyobb tehergépkocsikhoz, pél­dául a ZIL és Csepel típu­sók', o . Majd ezeket is Váceg- resen készítik. — Legföljebb az nem jó, s e^yre feszítőbb gondunk, hogy nyolc éve nem változott a bérmunka ára — mondja még Koncz Lajos. — Pedig köz­ben emelkedtek az energia­árak, a munkabérek és más kiadások. Előre látható, hogy ha nem kapunk többet a munkákért, akkor hiánycikk lesz abból, amit sokáig ered­ményesen, az ipari üzemek megelégedésére is termeltünk. — Egyelőre még talán meg­éri. Az első félévben három­Szabó Lászlóné az orsózóban a nagy teljesítményű gépsoron fonalat dubliroz, vagyis több szálat vet egybe. Hancsovszki Janos felvételei Tervszerű kömyezettódeleiii A Pest megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat a települések hosszú távú fejlesztési prog­ramjavaslatában nagy súlyt fektetett a környezetvédelem­re. A falvak túlnyomó többsé­gében az idevágó korlátozá­sok, javaslatok a termelőszö­vetkezetek állattenyésztésével és melléküzemági tevékenysé­gével függenek össze. Kartal és Verseg határán két gazdaság osztozik a Pető­fi Termelőszövetkezet és a Gödöllői Tangazdaság kartali kerülete. Mindkettőben elsőd­leges a szántóföldi növény termesztése, valamint az ál­lattenyésztés; a gyep- és az erdőgazdálkodás kisebb jelen­tőségű. A tangazdaság kerüle­ti központi majorja a község fő útvonaláról nyílik, lakóhá­zak közé ékelődve, illetve azok közelében terül el. Itt szarvasmarhákat is tartanak, szakosított állattartó telep azonban nem alakítható ki, mivel az előírt védőtávolsá­got nem lehet tartani. Magát a majort természetesen lehet bővíteni a külterület felé, mint ahogyan tették azt leg­utóbb a hatalmas méretű szá­rítóüzem építésekor. A kerület kiskartali telepén hagyományos állattenyész­téssel, baromfitartással fog­lalkoztak, de ezt felszámolták. Itt jelenleg dámvadtenyésztés folyik, kellő rekonstrukcióval adott a lehetőség szakosított állattartó telep kifejlesztésé­re. V A népművelők napján Kitüntetések, elismerések Ezekben a napokban kö­szön tjük népművelőinket. Amint lapunk 1. oldalán hírül adjuk, tegnap Vá­cott rendezték a népmű­velők napjának megyei ün­nepségét, s ebből az alkalom­ból városunkból és járásunk­ból is többen vehettek át el­ismerést, illetve kitüntetést. A Szocialista Kultúráért ki­tüntetést kapta Máté Istvánná, a bagi Dózsa György Művelő­dési Központ és a túrái Gal- gavidéke Áfész Muharay Ele­mér népi együttesének tagja; Barna Jánosné, a galgahévizi községi tanács elnöke; Tóth Dezső nyugdíjas; a szadai Szé­kely Bertalan-emlékek kutató­ja; Fér esik Mihály; a bagi mű­Verseny a javítónál Autósoknak zsibvásár Az alkotmánynapi ünnep­ségsorozat eseményeiből az autó-motor sport is kiveszi részét, sőt lehet, hogy látvá­nyosság tekintetében egyik főszereplő lesz. A Gödöllői Autójavító Kisvállalat, a Magyar Autóklub gödöllői szervezete és a gödöllői autós-motoros iskola augusz­tus 20-án, 11 órától másod­szor rendezi meg zártpályás amatőr autós ügyességi ver­senyét az autójavítóban. A fő program keretében öt ka­tegóriában rendeznek ügyessé­gi versenyt, amelyre minden gépjárművezetői engedél­lyel rendelkező autótulajdo­nos nevezhet. A versenykiírást a helyszí­nen vehetik át az érdeklő­dők. A gépek átvétele 8 órá­tól történik folyamatosan. A nevezési díj 50 forint. A ver­senyezni szándékozók előze­tesen írásban is jelentkezhet­nek az autójavító kisvállalat címén. Az amatőr verseny abszolút győztese Gödöllő város fődíját és a vállalat tíz­ezer forintos szolgáltatási utalványát nyeri el. Díjat ajánlott fel a helyezetteknek az autóklub, az autós-moto­ros iskola, valamint a város több vállalata és intézménye. A verseny szüneteiben iga­zi látványosságban lesz része nézőknek. A rendezők ígé­rete szerint Formula—Easter gépkocsik, rallye I—II. gépko­csik üldöző' körversenyére, rádió távirányítású autók bemutatására is sor kerül. Az igazi érdekesség az, hogy a Ilim higyta el az éneket Máté Istvánná tegnap, a Vá­cott rendezett ünnepségen vet­te át a Szocialista Kultúráért kitüntetést. — Azt kérdezi, mit dolgoz­tam életemben? Hát, ami jött. A szegénynek az ínség rendel munkát. Mentem egyelni, ka­pálni. Még nem múltam tizen­három éves, már jártam a géphez. Pelyvát hordani, ka­parni. Félrészes voltam. Mi­kor tizennégy éves lettem, már markot szedtem. Nagybá­tyám kaszált, én meg ölel­gettem a kévét, akár a szom­szédlegény a szeretőjét. Azt mondja Pali bátyám. — Hohó, nem úgy kell azt! így vigyed, így''kell! Mondtam, közben hullottak a könnyem, én nem tudom ezt így csinálni. De bi­zony, mire learattunk, már tudtam. A szükség jó mester. Meséli születnek Máté Istvánná Kovács Ilo­na, aki 1904-ben született, mo­solyogva meséli mindezt, mintha nem is lett volna az az élet olyan nehéz és kegyet­len, nyomorúságos és nincste­len. Évtizedeket dolgozott az erdészetben, ahol csemetéket gondozott. — jó volt odahajolni az arany fenyők fölé — emlék­szik vissza. — Jó volt meg­pihenni az árnyat adó fák tövében, és arra gondolni, hogy eljön a tél, amikor a hó ellepi az erdőt, megfehérít mindent, és a szegénység be­szorul a házakba, ahol estéről estére új mesék születnek a tűzhely sárgás fénnyel lobogó lángjánál, s amikor szűnik a beszélőkedv, vidám nóták hangzanak a mestergerendák alatt. Igaz, a tűzhöz fa kellett, és mi legtöbbször csak galv- lyat kaptunk. Dolgoztam a vasútnál is. Fűnyeső voltam a gyarmati vonalon. — Hogy mennyit kellett itt is dolgozni, azt ki _ nem lehet beszélni. Egyszer kapálni küldtek. Aztán ide menj, oda menj. Futkároztunk, mint ci­gányban a fájdalom. Hogy mit élt át a szegény asszony, azt efmondani nem lehet. Aztán Boda Könczöl János­nak lettem a mezőgazdasági munkása, majd a rákoscsa­bai termelőszövetkezet kerté­szete következett. Lélegzetvételnyi csend lesz. Máté Istvánná összekulcsolja a tenyerét, most is fiatalosan csillogó fekete szemében fel­villan valami játékos derű. — Sose szabad azon kese­regni — mondja —. hogy mennyi gond, baj volt az em­ber életében. A jónak, a szépnek, a boldog óráknak kell örülni, azokra kell emlé­kezni. Mert olyan a fiatal, akár a csikó. Hiába törik a testét, hiába raknak rá há­mot, azért büszkén húzza a teherrel megrakott szekeret. Mert a mi sok gondunkat, nyomorúságunkat is megszé­pítette a fiatalságunk. Megszépített fiatalság — Tizennyolc évesen, 1922- ben mentem feleségül Máté István kovácshoz. Építettünk házat, lett gyerekünk. Akkor kellett törleszteni a kölcsönt, fizetni a kamatokat. Alig-alig tudtunk élni, annyi törleszte- nivaló volt, már majd’ meg­zavarodtam ősszel meg ta­vasszal. — Amikor egy kicsit köny- nyebb lett volna, az uramat behívták katonának. Kapasz­kodtunk mi mindenbe, hogy talpon maradjunk. Dolgoztunk látástól vakulásig, de hát ab­ban az időben sokat zengett, csattogott, villámlott körülöt­tünk az élet. Mára nagy lett a javulás. Dolog van napjaink­ban is, de ez még csak meg sem közelíti a régit. Sokkal könnyebben élek. — Ezek a fiatalok nem is tud­ják értékelni, mert rossz nem volt nekik sose, pedig boldog csak az lehet, aki bánatos is volt már. Csak annyit mon­dok, minden jó, ha a vége jó. Örülök, hogy megértem öreg­ségemre, hogy minden így jó­ra fordult. Máté Istvánná fényképeket mutat. Népszínművet játszot­tak valamikor a harmincas években Bagón, s ő abban is szerepelt. — Jó hangom volt! És Máténénak a jó hangja megmaradt. Ma is énekel, táncol a bagi Dózsa György Művelődési Központ és a túrái Galgavidéke Áfész Muharay Elemér népi együttesében. (ászdag élet, vidámság — Muharay Elemérrel 1952- ben találkoztam. Meghallgatta a nótáimat. Biztatott, soha ne hagyja el ajkamat az ének. Szót fogadtam neki, azóta is énekelek. Meghallgatja egyik szép dalomat? Sok nótáját meghallgattam Máté Istvánnénak, sokszor tapsoltam ma is friss táncá­nak, sokszor gratuláltam sike­reihez, sokszor köszöntem so­kat mondó beszélgetéseit. Mert gazdag élete, szorgalma, vidámsága, ma is sokat vál­laló akarása nemzedékek szá­mára volt és lehet a jövőben is példa. Fercsik Mihály vendégek igényeinek kielégí­téséért az idén első ízben tar­tanak a rendezők autós zsi- bit, amelyre eladóként és ve­vőként is mindenkit szeretet­tel várunk. Nem jelent ez egyebet, mint hogy a zsibvá­sáron bárki, bármilyen típu­sú gépjárműalkatrészt, fő­darabot, motorváltót vagy például műszaki könyvet, to­vábbá autó- és motormodellt árusíthat. E megmozdulásra a használt és az új autóal­katrészek kereskedőit is vár­ja a rendezőség. velődési központ művészeti előadója, lapunk külső munka­társa; Ferenczi Anna, a gödöl­lői állami körzeti zeneiskola tanára; Gloser Péterné, a Ju­hász Gyula járási-városi Könyvtár munkatársa. Miniszteri dicséretben része­sült: Kiss Judit, a péceli mű­velődési ház igazgatója; Danku István, az Erkel Ferenc iskola tanára; Baranyai Gizella, a gödöllői kisegítő iskola tanára; Cselényi László, a Damjanich János Általános Iskola tanára. Kiváló munkáért kitüntetést: Barna András, a gödöllői hely- történeti gyűjtemény munka­társa. Elmarod az előadás A gödöllői művelődési köz­pontban arról tájékoztattak, hogy elmarad a tatabányai Orpheusz Színház Lamberthier úr című bűnügyi játék augusz­tus 21-én, 20.30 órára meghir­detett előadása. A jegyeket a váltás helyén visszaveszik. Mozi Pénteken, szombaton és va­sárnap: Gyanútlan gyakornok. Szí­nes, , szinkronizált francia filmvígjáték, 4, 6 és 8 órakor. Hétfőn: Seriff az égből. Színes, olasz kalandfilm, 4, 6 és 8 órakor. A nap programja Augusztus 19-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Takács Erzsébet SZOT-dí- jas szobrászművész kiállítása, 10—18 óráig. Fábián Annamária: Tanulr mányok Ádámról és Éváról című aktfotó-kiállítás, meg- kínthető 16—19 óráig. Napközis tábornak film­vetítés, 14 órakor. Termékbemutató megnyi­tója 18 órakor. A kiállítást megnyitja Beke András, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának alosztályvezetője. Közreműködik Maczkó Mária — ének,' 18 órakor, utána vá­sár. Szada, általános iskola: Alkotmánynapi ünnepség és az általános iskola új épület- szárnyának átadása, 19 óra­kor. Iklad, falumúzeum: Járási alkotmánynapi ün­nepség és az új falumúzeum ünnepélyes átadása, 15 óra­kor. Erdőkertes, tanácsház tér: Alkotmánynapi megemlé­kezés és Blaskó János szob­rászművész Család című szobrának avatása, 17 órakor. Augusztus 20-án: Gödöllő, művelődési köz­pont: Alkotmánynapi progra­mok: A Szabadság téri sporttele­pen kispályás labdarúgó Al­kotmány Kupa döntő mérkő­zés, 8,30 órakor. Városi ünnepség 10 órakor. Ünnepi beszédet mond: Kö­teles Imréné, a Háziipari Szö­vetkezet elnöke. Kiváló és érdemes társadalmi munkás kitüntetések átadása. Alkot­mány Kupa díjkiosztás. Az új búzából készült kenyér át­adása. Ünnepi műsor. Amatőr-színészképző Stú­dió próbája, 9—22 óráig. Autós ügyességi verseny az Autójavító Kisvállalat telepén. Fábián Annamária Tanul­mányok Ádámról és Éváról című aktfotó-kiállítása, meg­tekinthető 16—19 óráig, a művelődési házban. Kerepestarcsa, általános is­kola, napközi otthon: Kertbarát Kör terménybe­mutatója, 10 órakor. Augusztus 21-én: Gödöllő, művelődési köz­pont: pró­cap­Amatőr-színészképzó bája, 9—19 óráig. Stúdiómozi: Sörgyári ricció, 18 órakor. Nagytarcsa, falumúzeum: Kapicz Margit festőművész kiállításának megnyitója. A kiállítást megnyitja: Losonci Miklós művészettörténész, 16 órakor. Augusztus 22-én: Gödöllő, művelődési köz­pont: Nyári napközis foglalkozás Blaha fürdőn, 10 órakor. Lakótelepi program a Ma­gyar—Szovjet Barátság lakó­telepen, 1.7 órakor. Ebzúrlat A városi tanács értesíti a lakosságot, hogy Gödöllőn, a Lázár Vilmos utcában egy rókát találtak, amelyről az Országos Állategészségügyi Intézet megállapította, hogy veszett volt. Emiatt a város területén 90 napos ebzárlatot léptettek érvénybe. Ezúton hívják fel a lakosság figyel­mét arra, hogy a városban minden kutyát és macskát el­zárva, illetve a kutyát meg­kötve kell tartani. Utcára ku­tyát csak szájkosárral ellátva, pórázon vezetve szabad kivin­ni. A város területéről kutyát csak állatorvosi engedéllyel szabad elszállítani. A szabadon kóborló kutyát és macskát a gyepmester szi­gorúan köteles befogni és ki­irtani. A tanács arra is fel­hívja a lakosság figyelmét, hogy aki elhullott vadat ta­lál, ne nyúljon hozzá, hanem azonnal jelentse be az állat­orvosnak, vagy a tanács il­letékes szakigazgatási szervé­nek. Kérik arra is a lakossá­got, hogy a gyermekek figyel­mét külön is hívják fel a ve­szélyre, hogy ők se nyúljanak a kóbor kutyákhoz, s ne is "tessék azokat! Döntő mérkőzés Az Alkotmány Kupa kispá­lyás labdarúgótorna döntőjét, a Szabadság téri sporttelepen, augusztus 20-án 8.30 órától a Ganz SzB és a HTÜ csapata játssza. ISSN 6133—1957 (Gödöllői Hírlap) millió forint volt a teljesíté­sünk, ez az éves árbevételi terv hatvanhét százaléka. Te­hát nem állunk rosszul, mun­kánk az volt elég. A termelőszövetkezet gal­gamácsai ’központjában Gal- bos Gábor ipari főágazatveze- tővel találkoztunk. Tőle leg­előbb azt kérdeztem, mivel készülnek a gödöllői művelő­dési központban tartott ter­mékbemutatóra? — Fűszertártókat, gumi láb­törlőket, a vegyszeres ballo­nok műanyagból font kosa­rait, díszműárukat, ruhakellé­keket, a nyomdaüzem önta­padó címkéit, levélpapírfaj­tákat, a flakonüzem termé­keit mutatják be. —1 Hogyan sikerült a fő­ágazat első hat hónapja? — A terven felül teljesí­tettünk, 103 millió árbevéte­lünk tízmillió forinttal halad­ta meg a papírra vetettet. De azt is elmondhatom, hogy a szövetkezet egésze is túl­szárnyalta a tervezettet. Örö­münkre, az állattenyésztés bevétele is jobb. A ráfordí­tások mindössze kétszázezer forinttal magasabbak, az ár­bevétel pedig 2,5 millióval több. Több az értékesített tej is. F. I. Berczeli Józsefné a forgá­csolóüzemben naponta ezer­ötszáz keresztkulcsot oldalaz le.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom