Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-19 / 196. szám

1983. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK ’xMitim 3 Gyarapodó falvaink, városaink (Folytatás az 1. oldalról.) sátortetős négyzetalapú ház állva maradt. Megfiatalították. Egy évig tartott a munka a falakon kívül és 'belül. Tegnap délután ünnep színhelye volt, felavatták a tömegszervezetek házát. A már városnagyságú és fej­lettségű település valamennyi politikai és társadalmi szerve­zete otthont kapott benne: a pártalapszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szak­maközi bizottság és a Vörös- kereszt. Az épületet felújító helyi költségvetési üzem ve­zetője adta át a létesítményt Nagy Józsefnénak, a nagyköz­ségi pártbizottság titkárának. Avatóbeszédet mondott Török I Attila, a ráckevei járási párt- bizottság osztályvezetője. Fel- j idézte a közelmúlt évek és az idei esztendő alatt elért gya­rapodást, példának említette a száz gyerek befogadására al­kalmas óvodát, az új tanterme­ket és a napközi otthon bőví­tését, valamint az ugyancsak alkotmányünnepre elkészülő képzőművészeti alkotóházat. Ezeknek az eredményeknek egyaránt fontos forrása volt a tanácsi költségvetés és a nagy­község lakóinak társadalmi munkája, A tegnap délután átadott tö­megszervezeti ház átépítési és felújítási költsége megközelí­tette volna a félmillió forin­tot, ha a helyi üzemek, intéz­mények és tömegszervezetek nem érezték volna igazán ma­gukénak. Önkéntes felajánlá­saik és kétkezi munkájuk két­százezer forinttal csökkentette a kiadásokat. Egymilliós társadalmi munka Tegnap délután 4 órakor Érden, a Béke téri lakótele­pen átadták a 60 személyes bölcsődét és a 100 személyes óvodát. Az ünnepségen részt vett dr. Nagy Sándorné, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese, Antal Imre, a ME­ZŐGÉP érdi gyárának igaz­gatója, a 19. számú ország- gyűlési választókerület képvi­selője, ott voltak a város párt-, állami és tömegszerve­zeti vezetői. ’ií : —■ ! % » Az érdi új óvoda-bölcsőde összesen 160 apróságnak lesz második ott­hona, s így sok család gondján enyhítenek. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött, majd a 2. számú óvoda apróságai adtak mű­sort. Dr. Nagy Sándorné ava­tóbeszédében elmondta, hogy az alkotmány születése óta el­telt majd három és fél évtized, s ez nemcsak a nagy nemzet­közi kérdések megoldását tet­te lehetővé, hanem szűkebb pátriánkban is előbbre lép­tünk. Eddig kényszerűségből csak a sokgyermekes és az egye­dülálló szülők gyermekeit vet­ték fel bölcsődébe; az elmúlt Véget ért a verőcemarosi találkozó évben is 231 indokolt óvodai felvételi kérelmet kellett hely hiányában elutasítani. . Érd fejlődése az elmúlt években különösen felgyorsult, részint az összefogásnak köszönhe­tően, mely ez esetben is egy­millió forintos társadalmi munkában összegződött. Tudósítottak: Kriszt György, Tamasi Tamás, Vicsoíka Mi­hály. A fotókat készítették: Erdő- si Agnes, Hancsovszki János, Veress Jenő. Felülmúlta a várakozást A tegnap esti záróünnepség­gel befejeződött az egyetemis­ták és főiskolások 8. országos turisztikai találkozója. A ve­rőcemarosi Express ifjúsági tá­borban Halasi Márton, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak első titkára a házigazdák nevében méltán állapította meg, hogy az ifjúsági sereg­szemle az előzetes várakozá­sokat is felülmúlta. A talál­kozók történetében egyedülál­lóan magas részvételi arány — csaknem 1800-an érkeztek — azt bizonyítja, hogy egyre na­gyobb az igény ezekre az ösz- szejövetelekre. Azon túl, hogy lehetőséget kínálnak a test­mozgásra, az erőfelmérésre, jó alkalmat nyújtanak arra is, hogy az országban területileg szerteszórt egyetemek, főisko­A tiszSavatás előtt Főpróba Szentendrén A HELYSZÍN: Szentendre, a Kossuth Lajos Katonai Főis­kola udvara, tegnap reggel nyolc óra harminc perckor. A Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének zeneka­ra pattogó indulót játszva vo­nul a gyakorlótérre. Utánuk sorban, egymás után érkez­nek a Kossuth Lajos Katonai, a Zalka Máté Katonai Mű­szaki és a Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskola hall­gatói, nyomukban a Karikás Frigyes Katonai Kollégium végzősei haladnak. Oszlopok­ban sorakoznak fél a dísztri­bün előtt, s a fúvósok induló­jára addig tart a helybenjá- rás, amíg az utolsó ember is igazodik. Parancsszavak hal látszanak. Eddig minden úgy megy, ahogy augusztus 20-án a Kos­suth téren az állami zászló előtt mennie kell, hiszen ez a tisztavatás és fogadalomté­tel főpróbája. Kazal Barna vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka most Korbely János alezredesnek tesz jelentést ahogyan azt két nao múlva a honvédelmi miniszternek teszi. Felcsendül a Himnusz, majd felolvassák a miniszteri na­rancsot. A laikus szem hibát­lannak találja a külsőségeket. Nem így a tribünön álló. s az avatásért felelős tisztek. A hallgatók első sora előtt ha­ladva igazítanak egyet-egyet a feszas vigyázzban álló je­löltek arany övén, sapkáján, elrendezik a csapatzászló re- dőit. A Szózat hangjai alatt Lo­boda Ferenc főhadnagyielölt mondja társai előtt az eskü szövegét, majd átadja a hon­védelmi minisztert helyettesí­tő parancsnoknak a tiszttársai által aláírt fogadalom szöve­gét. AZ IDEI tisztavatáson lesz egy leendő tiszt, aki nem a hallgatók között vesz részt az ünnepségen. Dohos László főhadnagyjelölt vörös diplo­mával végezte el a Szovjet­unióban a Csajkovszkij Ze­neművészeti Akadémiát, s Auth Henrik karnagy helyett ő vezényli a zenekart. M. K. Dohos Lász’.ó — bár tisztjeit — nem társai között fog állni a Kos­suth téren, hanem a zenekar élén. Iák hallgatói megismerkedje­nek egymással, beszélgessenek, kicseréljék a véleményüket. No és a találkozó kikapcso­lódásnak, szórakozásnak sem utolsó, hiszen rengeteg érde­kes program várta a résztve­vőket. Ezekben egyébként az utolsó napon sem volt hiány. Egyebek között bemutatkozott a gödöllői Boleró színjátszó­csoport, a Ki mit tud? győz­teseivel ismerkedhettek a fia­talok és beszélgethettek Ne- meskürty Istvánnal, valamint a Magyarország című hetilap szerkesztőségének munkatár­saival. A búcsúeste bálján az Old Boys együttes muzsikált — nevével ellentétben — fia­talos lendülettel. Verőcemaroson kicsit fárad­tan, de jó hangulatban bon­tottak sátrat az EFOTT részt­vevői és jövőre Pest megye után Borsodban, Miskolcta­polcán várják őket. ásíáSy — tanulságokkal Magad uram..., de segítség Is vau Idegesebb napsk, g’/ors intézkedések ^ Ezerkilencszázöívenegy­^ ben Tápiógyörgycn súlyos « aszály pusztított. A búza ki ^ sem kalászolt, vagy ahogy ^ errefelé mondják, „sásban” maradt. Az akkori Szövcl- ^ kezet huszonöt tagja közül jí csak tizenkettőt talált a kö- í zösben az ősz. Az aszály «most is pusztított; másként ? más következményekkel. A szárazság a termelés maga- sabb, biztosabb fokán érte J; a gazdálkodókat a megye ^déli vidékén. Riportunk e í; táj három termelőszövctke- ^ zeíérőí, a csemői November ^ 7-e. a tápiógyörgyei 7/ólű- ^ mező és az abonyi József ^ Attila gondjairól, a csslck- ^ vés lehetőségeiről ps konk- ^rét módozatairól szól. Cssraő: Mérlegen a takarmány Elsőként a csemői szövetke­zetben érdeklődtünk egy olyan gazdaságban, amelyet az illetékes minisztérium is a „tartósan kedvezőtlen adottsá­gú” nagyüzemek közé sorol. A tsz nagyon leegyszerűsítve, s csupán talajait tekintve, szinte homoksivatag. — Hogyan alakultak a nö­vénytermesztés hozamai? — tudakoltuk Fölföldi Sándor­tól, a November 7-e Tsz elnö­kétől. — A termésátlagok ugyan a tervezettnél alacsonyabbak, de például a gabonafélékből el­érik, illetve meghaladják a tavalyi összmennyiséget. En­nek ellenére az ágazatot 9,5 millió forint kár érte, s ez a szám akkor válik beszédeseb­bé, ha tudjuk, idei nyereség- tervünk kereken 15 millió fo­rint. — Képesilc-e ellátni a közös gazdaság, illetve a kisterme­lők. a háztáji gazdaságok ál­latállományát a rendelkezésre álló takarmánnyal? — A napokban készítettük el a takarmánymérleget, ami­ből kiderült, e feladatot csak részben vagyunk képesek megoldani. Mivel a tavasszal telepített 210 hektárnyi lucer­na teljesen kisült és a silóku­korica sem alkalmas szilázs- készítésre, jelentős szálas- és tömegtakarmányhiánnyal szá­molunk. Ennek ellensúlyozá­sára ugyan a búza- és árpa­szalmát bebáláztuk, s a szol­noki cukorgyártól is rendel­tünk 250 vagon répaszeletet. Mindez azonban aligha lesz elegendő a szükségletek kielé­gítésére. Különösen a háztáji­ban hizlalt 6000 sertés abrak­kal való ellátása lesz nehéz: mivel kukoricát nem termesz­tünk, az eleságet csak köz­ponti készletekből, a tsz köz­vetítésével szerezhetik be az érintettek. Az elmondottakból kiderül, a csemői November 7-e Tsz adottságainak megfelelő mér­tékben igyekszik gondoskodni a gazdálkodás folyamatosságá­ról, s arról, hogy sem a közös gazdaságban, sem pedig a kis­termelői szférában ne csök­kenjék az állatállomány. Nem mindegy azonban, milyen pénzügyi kilátásokkal, s a jö­vőt is figyelembe vevő közgaz­dasági feltételekkel. — A November 7. Tsz 455 millió forintos termelési érté­kének immár több mint hat­van százaléka az alapon kívüli tevékenységből származik. Egy új gazdasági társaságot hoz­tunk létre a ráckevei Arany­kalász Tsz-szel, s idén — ter­ven felül — ez is hoz nyeresé­get. Tápiégyörgya: Súlyos veszteségük A csemői November 7-e Tsz fiatal, megújult szakgárdája a legnehezebb időszakban kény­szerült bizonyítani. Ha szán­dékuk csak részben valósult meg mostanáig, abban elsősor­ban az időjárás a ludas. De mi a helyzet, milyen a hangu­lat a tápiógyörgyei Zöldmező Tsz-ben, amelyet az eddigi jelzések alapján a legnagyobb veszteség érte Pest megyében? Mészáros Béla elnöké a szó: — Mivel gazdálkodásunkat a növénytermesztés eredmé­nyei befolyásolják alapvetően, aligha lehetett okunk optimiz­musra. A tervezett idei nyere­ség 11 millió forint volt, az ágazat kiesése viszont a becs­lések szerint meghaladja a 34 millió forintot. Jellemző pél­dául, hogy kukoricából 53 má­zsa hektáronkénti hozamot reméltünk, s augusztus végén ez a szám 21,9 mázsára csök­kent. Ez is akként, hogy az átlagokat az eredeti 640 hek­tár helyett már 420 hektárra vetítettük, tehát 120 hektár tengeri tönkrement. — És az ipari tevékenység? — A tápiógyörgyei tsz bér- színvonala a megyei átlagnál jóval alacsonyabb. Ez az egyik oka annak, hogy kiegészítő te­vékenységünket csak kis mér­tékben tudjuk fejleszteni. — A termelőszövetkezet sa­ját állatállományán kívül nagyszámú, a háztájiban ne­velődő jószág számára is meg­termelte eddig az abraktakar­mányt. Hogyan birkózik meg most a problémákkal? — Az új termésig legalább 3 ezer 600 tonna abrakra van szükség a térségben, de hiány­zik 50 vagonnyi szálastakar­mány is. S bár kevesebb lu­cernát törtünk fel, mint erede­tileg akartunk, a hiányokat saját erőből képtelenek le­szünk pótolni. Ha csak meglevő adottsága­inkat, pénzügyi forrásainkat tekintjük, elkerülhetetlen a gazdálkodás veszteségessége. Utunk harmadik állomásán. Pásztor Pállal, az abonyi Jó­zsef Attila Tsz elnökével be­szélgettünk. Mondandóját a kérdések elhagyásával, rövi­dítve és tanulságképpen közöl­jük. Ahony: Mozgósítják tartalékaikét — A kár 14 millió forint, a tervezett 33 millió forinlos nyereségünk mostanra 16,5 millióra apadt. Visszaesés? Meglehet. Mi másképpen lát­juk. Legfeljebb az ország leg­jobb 12 tsz-e helyett, csupán a 400 között leszünk. Nyere­ségrátánk így is magasabb az országos átlagnál. Távlati ter­veinkről sem mondunk le, s ennek érdekében, ha kell moz­gósítjuk a gazdaság öt év alatt képzett biztonsági alapjait:-10 millió forintot. Még bízunk ab­ban is, hogy a másodvetések egy közepes eső után kikelnek, s mentünk mindent, ami ment­hető. Az utolsó hektár kuko­ricaszárat is betakarítjuk. Ha másként nem, energiaforrás­ként használjuk fel. A legfon­tosabb dolgok egyike most az, hogy mindenki megértse, ez­úttal valóban minden erőfeszí­tésre szükség van, dolgozzon bár valaki az állattenyésztés­ben vagy az iparban. Fel kell készülnünk arra, hogy a ta­karmányok gyengébb minősé­gét karbamiddal vagy más adalékokkal javítsuk. S persze sok egyéb következtetés levo­nására is rákényszerülünk. Ki­derült, hogv az efféle szélsősé­ges esztendőben a fajtakérdés meghatározó lehet, hogy a szerves trágyázás igenis része a modern gazdálkodásnak és a kémiai szerek túlzott haszná­lata is gyengíti a növények szárazságtűrő képességét. Tény, hogy nálunk a vezetők körében nagyobb feszültség uralkodik, mint csendesebb években. Szókimondóbbá let­tünk, s ez nem feltétlenül baj. Egy bizonyos, nagy hiba lenne mindent az aszályra fogni. Legalábbis az abonyi József Attila Tsz-ben ennél előbbre akarunk jutni. 2 Három gazdaság tapasz- ? talajairól szereztünk benyo- % másokat, három különböző £ feltételek között működő ^ nagyüzemről. Balgaság len- jí ne tehát elvárni az egyfor- ‘ ma reagálást tö'ük. A*ni viszont a szóban forgó ter­melőszövetkezetek gyakor­latából általános következ­tetésként mégis levonható, az az, hwry ott van a gyor­sabb előrehaladásnak tá- gabb kamria, ahol nemcsak a panaszokat sorn’Sák, '"a azokon mielőbb változtat-i is akarnak, s képesek! Valkó Béla Jelentős társaddal! munkával Megűjhodva várják a csengetési Túl vagyunk már augusztus közepén, időszerű tehát a kér­dés, a megye oktatási intéz­ményei hogyan készültek fel a tanévkezdésre. A vakáció alatt remélhetőleg nemcsak a tanulók pihenték ki az elmúlt tanév fáradalmait, hanem az iskolák, óvodák is msgújhod- va várják az első tanítási na­pot. A járási hivatalok ille­tékesei segítségével erről ké­szítettünk körképet. Kisebb beruházások A nyári nagytakarításokat, a karbantartási munkálatokat mindenütt időre elvégezték. A budai járás két új isko­lával büszkélkedhet. üröm­ben augusztus huszonhatodi­kén adják át az új, tizennyolc tantermes épületet. Budaör­sön pedig a 2. számú iskola tagiskolája készül el a követ­kező hetekben. Solymáron je­lentős társadalmi munkával új tantermet hoztak létre. A dabasi járásban Gyálon és Gyónón is építkeznek, ám ezek az iskolák szeptember te még nem lesznek kulcsrakész állapotban. Négy tanteremmel bővült a tatárszentgyörgyi is­kola, Újhartyánban pedig egyszerű átrendezés eredmé­nyeként nyertek egy újabb osztálytermet. Inárcs község­ben az óvoda ezentúl egy cso­porttal többet tud fogadni. A gödöllői járásban augusz­tus 29-én adják át a dányi is­kola új épületét, lkladon első teljes tanévét kezdi meg a té­len elkészült új iskola, amely­ben most a tornaterem épí­tésén munkálkodnak. Szilasli- geten nagy szükség volt már egy úi tanteremre, enélkül bi­zony gondot okozott volna az elsősök elhelyezése. Elkészült az osztály, egyetlen kisdiák sem kényszerű! utazgatásra. A nagykátai járásban na­gyobb beruházás nem történt: a tatarozásokat, renoválásokat elvégezték. Két csoportnyi óvodai bővítést terveztek, am ez még elhúzódik. Éldntalegítő konyha Nagykőrösön a szokásos nyári felújításokon kívül a tavaly átadott tizenhat tan­termes iskola garanciális ja­vításait fejezték be. Bővítés, építés nem történt, de nincs is égető szükség rá, mert a körösiek azzal dicsekedhet­nek, hogy váltakozó műszak náluk alig akad, és az óvo­dákban sem utasítanak visz- sza egyetlen jelentkezőt sem. A monori járásban az úri általános iskolában került sor jelentősebb felújítási munká­latokra, úi tető és új padozat várja a diákokat, óvodai he­lyekben nincs hiány, miután Úriban és Csévharaszton 25— 25 jelentkezővel többet vehet­nek fel ezután. A ráckevei járásban új, nyolctantermes iskolát vehet­nek birtokukba a halásztelki gyerekek. Szigetcsépen négy új tanterem áll .a tanulók rendelkezésére, Szigethalmon a tanárokra is gondoltak: oe- dagógusszállót avatnak a na­pokban. Százhalombattán különösebb újdonság nincs, két iskolájuk és két óvodájuk frissen rend­behozva várja a gyerekeket. Említést érdemel viszont, hogy a 2. számú általános iskola nyolc tanulócsoportot a műve­lődési házba helyezett át. A szentendrei járásban hat új napközis csoportot tudnak ki­alakítani. A váci járásban, Püspök- hatvanban szintén új napkö­zis csoportokat indítanak oc. Ehhez járul hozzá egy étel­melegítő konyha felépítése is. Foton a 3. számú általános iskola új szárnya épül ugyan, de aligha készül el szeptem­ber elsejére. Üj óvodai helye­ket nem létesítettek — az igé­nyeket így is ki tudják elégí­teni —, de a javítási. Korsze­rűsítési munkákat itt is el­végezték. ' S. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom