Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-18 / 195. szám
GOgOLLjO1 x^HXHun h PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK A nyári vásár alatt Ürítik és feltöltik az üzletet A gyermekholmik is házzá jak kerültek Ruhák, cipők, méteráruk. Vevőre várnak, s vártak az elmúlt Papokban, Közös jellemzőjük, hogy szinte kivétel nélkül nyári cuccok. Megy a nyár, így aztán nekik is menniük kell, no, éppen az, hogy- nem veszendőbe, hanem oda, ahol még hasznát vehetik: olcsóbban, a vásárlókhoz. Vagyis, tart a nyári vásár. Gödöllő egyik nagy ruhaházában, a Pest megyei Ruházati bolt Kiskereskedelmi Vállalat Szabadság téri üzletében is. ahol az üzletvezetőt, Mezei Gézánét, a méterárupult mögött találom. Egy idősebb hölgyet szolgál ki viszonylag fiatalos öltözékhez való kelmével. Kora nyár volt — Mennyi kell ebből egy ruhához? — kérdi a magát név szerint fel fedni nem kívánó asszony. — Nagyon szép anyag, hogyhogy maguknál ez is olcsóbb? — Nézze — mondja Mezei- né —, mi ezt találtuk jónak leárazni, illetve kedvezményesen eladni. Van bizonyos szabadságunk, lehetőségünk rá. így aztán a mi egyik kérdésünket is töltették és megválaszolták ebben a boltban, ahol nem kevés terméket adtak olcsóbban. — Ezúttal nem is olyan sok ruhát vontunk be a nyári vásár cikkei közé — ellenkezik egy kissé Mezei Gézáné. — Hozzávetőleg négyszázezer forintot képviselnek ezek, azért nem többet, mert hiszen kora nyár volt az idén, s a megrendelt ruhák, cipők nagy része már' eddig vevőre talált. — Mi maradt mégis mostanra, hiszen a nyár még tart. — Női hálóing bőven van, a szezonnak megfelelő méteráru ugyan gyorsan fogy, de például lábbelikből is akad olyan, amely érdeklődésre tarthat számot. Fogyóban van viszont a női fürdőruha. — Mi bosszantja mostanában a kereskedőt? — Hát például az, hogy nem érkeztek még meg a Hódmezővásárhelyi Kötöttáru- gyár termékei, amelyeket a Hódiköt egy bemutatóján lehetett megrendelni. Ennek idestova két hónapja, az áru pedig sehol. Mintegy három- százezer forint értékű ruhaneműt rendeltem meg személyesen, de nem küldték. Ha ezt tudom, akkor a nagykereskedelmi vállalatoktól mar régen Néhány napig még lehet válogatni ebben az üzletben is a nyári vásár kedvezményes áruiból Hancsovszki János felvétele beszreztem volna, s akkor ma nincs gond. Növekedett a forgalom Két évvel ezelőtt nagy öröm érte ennek a boltnak a személyzetét. Pontosabban azét a boltét, amely a város egy régi épületében kapott évekig, 'évtizedekig szűk helyet. Itt, atz Állami Biztosító szomszédságában azonban ők is tágas üzlethelyiséghez, a réginél sokkal nagyobb raktárhoz jutottak. Munkájukon meg is látszik mindez. Feszített terveiket évről évre teljesítik, noha van amikor létszámgonddal küzdenek, például a gyesen lévők miatt, máskor a jobb keresti lehetőség csábít el valakit máshová. Igaz. erre csak régebben volt példa. Másképpen is gyarapodott a bolt, nemcsak forgalmát illetően. — Júniustól megkaptuk a Szabadság téri gyermekruházati bolt feladatit is — mondja Mezei Gézáné. — A városi tanács melletti kis bolt ugyancsak vállalatunkhoz tartozott, árukészlete mintegy félmillió forint volt, havonta valamivel több mint kétszázezer forintot forgalmazott csupán. Ezentúl tehát mi árusítjuk a gyermek- és a bébiruhákat. Sajnos. most éppen ebben is van egy kis bosszúságunk nekünk is. az, hogy nem kapható pelenka. — Hallottunk arról, hogy az év második felétől újfajta érdekeltségi rendszert vezettek be az üzlet dolgozói körében. — Valóban. Vállalatunk érÁz összeköttetés ifjú mesterei Dányi és péceli amatőrök Szovjet, japán és amerikai kapcsolat dl, váci és gödöllői egységeiben valósul meg .ez a nyereségérdekeltségi rendszer. Egyelőre nincs vele nagy tapasztalatunk, eddig legföljebb azt észleltük, hogy több az adminisztrációs munkánk vele, de bizakodunk benne, hogy megéri ez a kis plusz elfoglaltság. Felkészülés őszre, télre — A nyári vásár hamarosan véget ér. Fölkészültek-e már a következő hetekre, hónapokra, hiszen a mostani raktál- ürítésnek egyik célja, hogy átadják a helyet az őszi, téli holmiknak. — Már megrendeltük a téli kötöttárukat, ezek folyamatosan érkeznek. Ugyancsak itt van már a gyermek-, a férfi- és a női kesztyűk egy része, amelyet a többi között a Pécsi Kesztyűgyárból kapunk. Csupán az utóbbi termékekből mintegy háromszáz- ezer forint értékű árut várunk. Szintén megkaptuk már az iskolakezdet előtt a tornacipők egy jelentős részét. F. I. Nyugdíjasán szőlőt nevel Ha fenyveseit hó takarja — Már egy éve tanultam az asztalosmesterséget, amikot azt tanácsolta apámnak Tárnái (Tiel) Guszti bácsi kerületvezető erdész, hogy adjanak oda engem erdésznek. Alapos érvet hozott fel, amit apám el is fogadott. Szabad levegőn leszel, amely igen egészséges, nem kell utaznod, azután kapsz egy kis tüzelőt is, na meg földet, ahol megterem a szükséges krumpli, kukorica, és zöldségféle. Apáméknak sem, kellett több, nem volt szükség a sok biztatásra, csakhamar szerződést bontottak az asztalossal és engem az erdészethez szegőd- tettek — emlékezik vissza negyvennégy év távlatából Pozsár Lajos kerületvezető erdész. Megváltoztatott tájkép — Azóta járom az erdőt, sok az olyan benne, amit magam telepítettem, vagy az én irányításom alatt ültettek. No de amíg eljutottam odáig, hogy szakmai irányító lehessek, igen sokat kellett tanulnom. Az erdőgazdálkodás terv- szerűsége sokat kíván a szak- irányítótól. Telepítés, növény- ápolás, vágás és sok egyéb munka adódik a rengetegben. Én magam jóval több, mint kétszáz hektár erdő telepítését végeztem. A szadai, az aesai Fekete-pusztai tölgyesek, akácosok, fenyvesek és nyárfások nagy részének munkálatait is végeztem. Egyik alkalommal kollégámnak, Szekeres Péternek mondtam: nézzük csak meg, mit telepítettem, hogyan néz ki az erdőm. Jártuk az erdőt, amely errefelé megváltoztatta a táj képét. Büszkén lépdeltem az erdei úton és beszéltem neki is mindarról, ami értelmet adott és ad ma is munkámnak. Örbottyánban immár húsz éve erdészkedem, a bottyáni erdő és a többiek, mint például az őrszentmik- lósi, a váckisújfalui, a galga- mácsai, a domonyi, a vácegre- ,si és az i erdőkertesi — nem összefüggő, ezért van, hogy mire a négyszázhatvan hektáros területet megkerülöm, legalább húsz kilométert gyaloglók. A szétszórtság csalóka képet ad az erdő nagyságáról. De hogy így van, azért L nagyon szeretem. Ünnepen is szolgálatban — Számomra az erdő nia még mindent jelent, nem sajnálom érte a fáradságot, nem szoktam magára hagyni, azt, amely védelmet kíván. Hétvégeken, ünnep- és vasárnapokon is kimegyek a kerületbe. Ilyenkor is látom, hogy sajnos, elszaporodnak a károkozók. Úgy tapasztalom, nemcsak lopják az erdőt, hanem sokan szemétlerakóhelyül is használják. Elszomorító képet nyújt az erdei utak mellett leszórt kisebb-nagyobb hulladék (műanyag, konzervdoboz), vagy éppen a nagyobb halmokat képező építési törmelék. Az erdő egész éven át szépségeket nyújt, s néha úgy gondolom, hogy ezt igazán csak a magányosan járó ember tudja élvezni. Az erdő csendje, az itt-ott megjelenő riadt vad baráttá válik. Az erdész ismeri a vadak útját, szaporodási helyüket, a szárnyasok fészkeit. Az erdészről válóban azt tartják, hogy magányosnak tűnik, pedig legtöbbjük aií- tív társadalmi életet él. Pozsár Lajos, a felszabadulás után kapcsolódott a politikai munkába, hosszú időn át volt a gazdaság pártszervezetének titkára, és más funkciókat is betöltött. Elkötelezettségét édesapjától örökölhette, aki már 1919-ben bizonyította bal- oldaliságát, s emiatt aztán elég sok kellemetlensége volt. A csend megmarad Pozsár Lajos, a kerületveze- tő erdész nyugdíjba készül. Ügy fest a dolog, hogy mire az első hó fenyveseit takarja, már nem mint gazda, hanem, mint ismerős megy ki az erdőbe. így hát természetesen megkérdeztem tőle, elköszö- néskor, mivel tölti idejét nyugdíjasán. — Szőlőt nevelek majd, úgy érzem, nem lesz rossz mesterség az sem, elegem van a sok kilométeres sétából, a csend pedig a szőlőbe is elkísér. írta és fényképézte: Csiba József Piaci körkép Ki a drága, ki ad olcsón E sorok íróját számtalanszor illetik szemrehányó megjegyzésekkel a kiskereskedők, hogy drágább árukról tudósít. azok az olvasók pedig, akik bizonyára kevesebbet járnak piacra, szinte hitetlen- kedve olvassák a híradást. Pedig a krónikás saját szemével győződik meg minden alkalommal az árakról, és az igaz, hogy a kiskereskedők általában olcsóbban árusítanak, mint az őstermelők, de mi általában az összképről, tudósítunk. Hogy kinek is van iga-, za, nézzük az e heti árakat! Egy kilogramm fejteni való babot 32—35 forintért mérnek. A juliskabab kilója 24 és 36 forint között változik, a vajbab 32—40 forint a piacon. Egy kiló karfiolért 40 forintot kérnek el! Változó a paprika ára és minősége: a lecsónak való 8—12, a tölteni való paprikát 18—20 forintért adják, míg a másodosztályú 15—16 forint kilónként. Az almapaprika 20 forintos áron vár vevőre. A paradicsomot 6—8 forintért merik. 28—30 forint egy kiló kelkáposzta, 10 forint a fejes káposzta, 14—18 forint a vörös káposzta. A fokhagyma kilója 68—70 forint. 14 forint a vöröshagyma. Tíz forintot kérnek egy csomag Egyensúlyteremtés A nehézkedés legyőzése Tizenkét dányi rádióamatőr diák tíz napot töltött Siófokon, a Balaton fővárosában Üjfalu- si János tanár vezetésével. — Mi volt a kitelepülés célja? — kérdeztük Üjfalusi Jánost, a rádióállomás vezetőjét. — Minél több nagy távolságú összeköttetés létesítése. Vállalkozásunk sikerrel járt. Több mint négyszáz kapcsolatot létesítettünk a világ rádióamatőreivel. Több amerikai, szovjet, távol-keleti, japán rádióssal sikerül beszélgetnünk hosszabb-rövidebb ideig. — A2 úttörőknek nyilván nemcsak a rádiózás jelentett örömet! — A gyerekek a rádiózás mellett úszásoktatásban is részt vettek. Sok vidám játék és szórakozás tette színesebbé a tó partján töltött napokat. Velünk együtt táboroznak a péceli felnőtt rádióamatőrök is. — Milyen körülmények között laktak? — Sátrakban táboroztunk. Két-, három- és nyolcszemélyes sátrat vittünk magunkkal. A vihar egyszer tréfált meg bennünket. Sátrainkat majdnem elmosta a hirtelen jött zápor. — Hogyan értékeli a siófoki napokat? — Az augusztus elején tartott túránk sikeres volt. Bízom abban, hogy az itt szerzett tapasztalatokat ifjú amatőre- ink hasznosítani fogják az elkövetkezendő időszakban. A VÁROSSZÉLI háznak nincsen kerítése. Négy kreol bőrű, csillagszemű gyerek az udvaron, meg a Lada. A ház, mint a világ: megkopott, de az egyik fala frissen vakolt. Nyitott porta. Lehet, hogy mindenhol ilyenek a szélső házak? Ez konkrét ház; Dózsa György út 106., a településjei- ző tábla szomszédságában. — Apu! Apu, keresnek — süvöltik a srácok. — Csonka József? — Az ... hát menjünk beljebb. Típusbútor, friss illat. A falon festmények: Hieronymus Bosch fantasztikus álomvilágát idézik. Amatőr munka valamennyi, de eredetiek. Tulajdonosuk élete harmincegy néhány éve alatt tízezer forintot költött képekre. Egy mindnél többet ért: a hatósági bizonyítvány. — Ne tagadja, láttam, meglepődött — szemével villant az asszonynak, az meg kimegy. — En nem szégyellem, hogy cigány vagyok, inkább büszkén mondom: nekem sikerült bepótolnom a magammal hozott hátrányt. Püspökhatvanban nőttem fel, onnan jártam Pestre, a József Attila Gépipari Technikumba, érettségi után orvosszakértői bizottság a KPM-el közösen egy budapesti AFIT vállalatnak és négy kisiparosnak adott hatósági bizonyítványt a rokkantak által használt kocsik, járművek átalakítására, szerelésére. Közülük az egyik Csonka József, Gödöllőn. VISSZALÉPEK köszönni a családnak. Még egyszer végignézem a Bosch-ihletésű képeket, közben fiatal vendéglátóm arról beszélt, hogy nem csupán keresetkiegészítésnek érezte, amikor Batha Imre iparművésznek dolgozott. Segítés közben megtanulta értékelni, érteni és szeretni a művészeti alkotásokat. Miközben az országút felé ballagunk Csonka József csöndesen be szél, mintha csők önmagához volna mondandója: — Nohát... maszek let. tem ... csak rokkantkocsik szerelésével foglalkozom ... nem is tudom miért? Mert kevesen csinálják, pedig na gyón fontos — megfogja a karomat. — Jönnek hozzám Budapesttől Miskolcig mindenhonnan. Ne értsen félre, nem panaszkodom, mert cigány vagyok, de van aki nem meri nálam hagyni a kocsiját. De miért?! VISSZANÉZEK: a fekete, csillogó szemű nebulók az úi széléig kísértek minket tisztes távolból. Ott megálltak ... Kriszt György vegyes zöldségért, ugyanennyi a burgonya ára is. Egy kiló görögdinnye 7, a sárgadinnye 16 forint. Kilóra mérik már a karalábét is, tíz forintért. A spénót kilója 25, a patisszoné 10 forint. A salátának való uborkát 8—10, a kovászolni valót 14—15 forintért kínálják a csemegeuborka kilója 16—18 forintba kerül. Egy cső főzni való kukorica 2,50—3 forint, 8—10 forint a főzőtök kilója. A fejtett bab litere 40—45 forint. Megjelent a paradii- csompaprika is, egy kilót 30 forintért adnak. A tormát darabonként 2—4 forint között kínálják. Gyümölcsökből most bőséges a kínálat. A vörös szilva 8—16, a ringló 16—20 forintba kerül kilónként. A citromkörte 5—10 forint, s ami a legváltozatosabb áron kapható, az az őszibarack, mert 10 forinttól 24 forintig adják kilóját. A szőlő 22—26 forintba kerül. A nyári jonatán alma kilója 18—20 forint. M. M. ÜGYELET Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestar- csán, Mogyoródon, Nagytar- csán, Pécelen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen augusztus 20-án, szombaton 8 órától augusztus 22-én, hétfőn 8 óráig: dr. Rédling Tibor, Kerepestarcsa, Váci Mihály u. 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyör- kön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Váckisújfalun, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon augusztus 20-án, szombaton 8 órától augusztus 22-én, hétfőn 8 óráig: dr, Márton János, Galgam&csa, tsz-tanya. Az ügyeleti napokon végzendő exportszállításoknál dr. Rédling Tibor állatorvos vehető igénybe. H nap programja Gödöllő, művelődési központ: Fábián Annamária Tanulmányok Ádámról és Éváról című aktfotó-kiállftás. megtekinthető 16—19 óráig. Mozi Gyanútlan gyakornok. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték, 4, 6 és 8 órakor. ISSN «33—1Í57 (Gödöllői Hlrlíp) megszereztem a felsőfokú munkvédelmi végzettséget. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál területi főgépész lettem. Igaz, segítettek, de én meg is tudtam kapaszkodni a lehetőségekbe. A gyerekeimnek már könnyebb lesz. Látja, megvettem ezt a házat százezerért, felét az OTP kölcsönözte, majd túl leszek azon is. Bejön az asszony, tálcán hozza a kávét és két pohárban bort. Ö meg leül az ajtó mellé a sámlira, a gyerekek köré állnak és figyelik a vendéget. Csonka József kérdések nélkül, folyamatosan beszél, hogy meg kellett küszködnie ezzel- azzal, aztán legyint: — ön is csodálkozott — mondja és mint maga teremtette világról úgy beszél a műhelyéről. Ezt meg kell nézni. A műhely tágasabb, mint a szoba, ahol ültünk. Fúró- és hegesztőgép, akkumulátortöltő, köszörű, műszerek és seregnyi gépalkatrész. Házigazdám láthatóan jól érzi magát birodalmában, de minden mozdulata és szava önigazolás, magyarázkodás. Pedig ez a műhely a munkahelye, a kenyérkereseti forrása. Az országos rehabilitációs
