Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

1983. AUGUSZTUS 2., KEDD 3 KGST Zo’dséggép* kooperódó Nagy utat járt be a specia­lizáló, a kooperáció útján a HÖDGÉP, amíg eljutott addig, hogy a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország nagy­üzemi zöldségtermesztésének fontos bázisává fejlődött. Az előző eredményekre támasz­kodva, napjainkban bontako­zik ki a vállalat és a szovjet mezőgépgyártás közötti ko­operáció, amelynek eredménye­ként ellátják majd a KGST- tagországokat a zöldborsó, a hagyma, a paradicsom, az uborka és az étkezési papri­ka nagyüzemi termesztésének és betakarításának legfonto­sabb gépeivel, gépsoraival. A sokféle mezőgazdasági eszközt gyártó vállalatot elő­ször a mezőgazdasági anyag- mozgatás gépesítésére specia­lizálták. Ü£íh könnyű mesterség Szövetkezeti eszpermifisták látogatása Rendezvények színes forgataga Közel negyven embert foglalkoztat a tatárszentgyörgyi noppo- lőüzem. Az újpesti Gyapjúszövőből ideszálliiott félkész termé­keket filccel színezik, kihúzzák a beszövéseket, majd vissza­küldik a gyárnak. Az aprólékos, bizony szemet is fárasztó munka nem könnyű mesterség, nagy figyelmet, összpontosítást követel a noppoló asszonyoktól Erdősi Agnes felvétele Korlátozás az ellátás érdekében Ellenőrzés az üdülőterületen Néhány évvel ezelőtt még a vízpazarlás klasszikus jelképe volt a csap alatt órákon keresztül hűtött gö­rögdinnye. Ma már az ilyesmi nagyon ritka, azért is, mert olyan méretűek a hűtőszekrények, hogy akár há­rom dinnye elfér bennük egymás mellett. A természetes ivóvízszükségletet is állandóan folyó, így hűtött vízzel elégítették ki. S sok más, hasonló, aprónak tűnő, de állandó pazarlás nehezítette a vízellátást. Minderre ma már nincs szükség, a nyári vízfogyasztás mégis sokszo­rosa a korábbinak, különösen az üdülőövezetekben, ahol gomba módra szaporodnak a víkendházak. A lakók locsolják a pázsitot, mossák az autót és közben óriási víztömeg elfolyik. A tárolók és a szolgál­tató berendezések nincsenek felkészülve ilyen óriási megterhelésre, s így áll elő az a helyzet, hogy városré­szek, községek vagy üdülőtelepek maradnak hosszabb- rövidebb időre ivóvíz nélkül. ' * Éjszakai locsolás A megye érintett területein vízkorlátozást rendeltek el. Szentendrén július 23-án lé­pett életbe, a Város egész terü­letére kiterjedő szabályozás, mely szerint reggel 6 órától este 22 óráig tilos a locsolás és a gépkocsimosás. Aki ezt megszegi, szabálysértést követ ei, és 3 ezer forintig terjedő pénzbüntetést fizet. — Hogyan tudatták az em­berekkel a korlátozást? — kér­deztem Szabó Leventénét, a városi tanács műszaki osztály­vezető-helyettes főmérnökét. — Hangosbemondóval fel­szerelt gépkocsi járta a vá­rost, többször kihirdettük a közleményt. A nyári csúcsfor­galomban, hétvégeken, 40—50 ezer ember ellátásáról kell gondoskodni, ami a 18 ezei 500-as lakónépességhez viszo­nyítva óriási növekedés. Az életbelépett elsőfokú korláto­zás a háztartásokat nem érinti és reméljük, hogy a második fokozat bevezetésére nem is lesz szükség. —- Hogyan fogadták a kihir­detést? — Nem örömmel, mint az várható is volt, de fegyelme­zetten. Néhányan érdeklődtek, hogy nem lehetne-e 20 órától már engedélyezni a locsolást, de erre nincs mód. Az esti fő­zés, mosogatás, fürdés miatt ugyanis a háztartások ekkor terhelik leginkább a hálóza­tot. Elkísértem Hörömpőné Ko- ráth Juditot, a városi tanács műszaki osztályának közmű­ügyintézőjét, aki az üdülőte­rületre, a Petyina városrész­be indult ellenőrizni. Végigmentünk a Felszabadu­lás lakótelep mellett, melynek déli oldalán több virágkerté­szet terül el. Ügy tűnt, hogy a rózsákat nem viselte meg a száraz idő, szép és friss volt valamennyi. — A kertészek a legnagyobb vízfogyasztók közé tartoznak, de betartják a szabályokat — mondta Hörömpőné. — Itt la­kom a telepen, és sokszor lá­tom, amint késő este, éjjel dolgoznak. Végighaladunk a Barackos úton, ahol a víkendházak kö­rül jól ápolt gyepszőnyegek, szép virágok vannak. A kert­jében pihenő Izsák Ernőnével elegyedtünk szóba, aki bosz- szúsan mutatta a házától mintegy 20—25 méterre húzó­dó vízgyűjtőt: — Tavaly még innen lehe­tett locsolni, de most teljesen kiszáradt, és az emberek ki­nevezték szemétgyűjtőnek. Távolabbról jönnek gépkocsi­val, éjjél hátalmás puffaná­sokra ébredünk, ahogy legurít­ják a kimustrált szekrényt, a frizsidert, egyebet. Ez a mi legnagyobb bajunk, nem a lo­csolás. Egyébként a szomszé­doktól hallottunk a korlátozás­ról, mi itt sem voltunk, amikor kihirdették. Néhány napja fi­gyelmeztették a szomszédot, amikor öntözött, hogy ez leg­közelebb 3 ezer forintba ke­rülhet. Annyit már nem ér az a kis sóska meg hagyma, amit ültettem. Vízgyűjtőből A Barackos út felső végén nagyon szép ápolt kert kapuján kopogtattunk. A gondosan ösz- szetekert öntözőcső száraz volt. — Mikor szokta locsolni a pázsitot? — kérdeztem Biel- csik Györgyöt, a házigazdát. — Abbahagytam, legfeljebb kiszárad az egész. Nem locso­lok, mert megtiltották — hangzott a bosszús válasz. — Este 10-től reggel hatig nem tilos — helyesbítette Hö­römpőné Koráth Judit. — No. akkor jobb a helyzet — hangzott most már barátsá­gosabban. — Mi nem hallot­tuk a kihirdetést, mert akkor nem voltunk itt, és úgy tud­tuk, hogy teljes a tilalom. A tengelytörően göröngyös úton már csak gyalogosan ajánlatos felkapaszkodni. A Petyina utca végén áll Vér­tes László víkendtanyája. A kertben két hatéves forma kis­lány játszott, a háztulajdonos barátságosan meghívott, néz­zünk körül a portájukon. — Kérem, mi berendezked­tünk arra is, hogy tartaléko­lunk magunknak vizet, ha kell. Két kisgyerek vendéges- kedikjpost is nálunk, nem ma­radhatunk ellátatlanul. Távo­labbról bajosan tudnánk vizet hozni, olyan rossz az út, de talán ez a korlátozás segít rajtunk, Rendszeresebbé tenni — Tizennyolc településnek szolgáltatunk ivóvizet — mondta Csentös László, a Du- namenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat igaz­gatója. — A szokásos napi víztermelésünk 20—24 ezer köbméter, csúcsidőszakban el­éri a 42 ezer köbmétert, de ez sem elegendő. — A termelést nem tudják tovább növelni? — Ennek műszaki akadályai vannak. Régebben épült, kis átmérőjű vezetékek és vi­szonylag kicsi tározók össze­kapcsolásából készült a vízmű, a kapacitást tovább nem le­het növelni. Megtesszük, amit lehet, karbantartjuk a beren­dezést. Műszaki hiba miatt le­állásra nem került sor. — A korlátozás hatása már érezhető? — Igen, mert enélkül na­gyobb lenne a vízhiányos te­rület. .Szentendrén javult a helyzet, jelenleg Solymáron, Pilisvörösvárott és Pilisszent- ivánon vannak a legsúlyosabb gondjaink. Tanácstagok, tár­sadalmi aktívák bevonásával fokozni kellene és rendszere­sebbé tenni minden érintett területen az ellenőrzést, hogy ebben a rendkívül száraz, hosszan tartó kánikulában is zökkenőmentes legyen az ellá­tás. Gál Judit — Nemcsak létszámban, de a szervezettségben, a fogadta­tás közvetlenségében és szép­ségében is minden eddiginél impozánsabb a Magyarorszá­gon megrendezett eszperantó világkongresszus — mondotta az elmúlt hét végén több ta­pasztalt, világlátott eszperan- tista, Petar Todorov, az Egyetemes Eszperantó Szövet­ség egyik, bolgár nemzeti­ségű vezetője örömmel járta be fővárosunk legforgalma­sabb pontjait, ahol kétnyelvű táblák, magyar és eszperantó zászlók üdvözlik a találkozó résztvevőit. A szombat esti, nemzetközi ismerkedési est után. vasár­nap délelőtt hivatalosan is kez­detét vette a kongresszusi nagyüzem: a különböző isme­retterjesztő vetélkedők mellett tanácskoztak a művészek, a filológusok egyesületei. A rö­vid kis megbeszéléseket színes szórakoztató programok kö­vették a Városligetben, ahová az eszperantisták azéyt men­tek el, hogy közvetlenül is bemutatkozhassanak a fővá­ros lakosságának, meggyőz­hessék az érdeklődőket a nyelv gyakorlati alkalmazha­tóságáról. Rendkívül sokan érdeklőd­tek a ligeti fórum, iránt, kér­dések özöne záporozott a szín­pad felé, ahonnan — tolmács segítségével — a mozgalom vezetői válaszoltak. Hogyan tanulnak meg egy közismerten európai eredetű nyelvet a kí­naiak, japánok? — s a legille­tékesebb, az Ázsiából érkezett kínai küldött mondta' el, hogy számukra szinte kizárólag a nemzetközi nyelv segíthet a kapcsolatok kiszélesítésében, hazájuk megismertetésében, hiszen minden más nemzeti nyelv bonyolult. Hőlégballon, kirakodóvásár — s egy újabb színpad, meg­lepetésekkel. Előbb magyar népzenei együttesek, táncosok szórakoztatták a távolról érke­zett vendégeket és a Városli­get törzsvendégeit, majd a szó nélkül is sokatmondó Kar­sai pantomimegyüttes játszot­ta el véleményét a világról. Kiváló előadásukat vastaps­sal jutalmazta a közönség, aminthogy kijárt az elismerés a jereváni eszperantó klub kó­rusának is, hiszen ők az esz- perantista művek után ugyan­csak ezen a nyelven, de — ma­gyar népdalokat, feldolgozá­sokat szólaltattak meg. Hétfőn a legtöbbeket vonzó program a mozgalom ifjúsági szervezetének bemutatkozása volt. A Budapest Sportcsar­nokban töbh^ezer fiatal gyűlt össze, s hallgatta meg többek között Szabó Imrét, az ifjúsá­gi rendezvények legfőbb fele­lősét. Szabó Imre egyébként a Magyar Eszperantó Szövetség vezetőségének is tagja, buda­kalászi illetőségű lévén, la­punk számára is érdekes sze­mélyiség. A debreceni ifjúsá­gi világkongresszus remekül sikerült lebonyolítása után minden erővel azon van, hogy a budapesti találkozón is jól érezzék . magukat kortársai, sőt a napokban már előkészí­tik a jövő évi Kanadában ren­dezendő vancouveri kong­resszust. Ugyancsak tegnap volt évi rendes kongresszusa az eszpe- rantista vasutasoknak, termé­szetbarátoknak. rádióamatő­röknek, gyógyszerészeknek, katolikusoknak, postásoknak, vegetarionáusoknak, fotőama tő­röknek és a 00-játék híveinek. A művészetek kedvelői pedig színházi előadásokat láthattak a Pataky téri művelődési ház­ban, s nemzetközi kórusver­senyt a Soortcsarnokban. Ma, kedd délután a szövetkezeti eszperantisták megyénkbe látogatnak, a Sasad Tsz. a túrái áfész, a budaörsi Tex- elektro. a Bentavölgye Tsz munkájával ismerkednek meg. Újabb agrokémiai telepek Korábban a mezőgazdaság­ban használt vegyszereknek nemegyszer az ötödé is tönk­rement azért, mert hiányoztak a tárolók. A veszteségek csök­kentésére országszerte hozzá­láttak az agrokémiai telepek hálózatának kiépítéséhez. A MÉM összesítése szerint eddig 30 létesítmény készült el; a korszerű tárolókban gépesítet­ték az anyagmozgatást, és gondoskodtak a vegyi anyagok helyes kezeléséről. A kedvező tapasztalatok alapján 12 he­lyen építenek újabb telepeket. ezek egy része még az idén elkészül. A telepeket a legtöbb eset­ben a környező gazdaságok és a forgalmazó vállalatok ősz- szefogásával hozták létre. A beruházási költség ugyanis elég magas, esetenként eléri a 60—80 millió forintot, s ez egy-egy üzem anyagi erejét meghaladná, A tárolókhoz vasúti Vágány, illetve közúti hálózat vezet, és így az anya­gok beszállítása és szétosztása nem okoz gondot. A legújabb adatok szerint a mezőgazda­ság területének már csaknem 30 százaléka tartozik valame­lyik agrokémiai társuláshoz, a létesítmények befogadóképes­sége azonban egyelőre még szűkös, és közvetlenül a terü­let 10 százalékát tudják ellát­ni. A további készletet a me­gyei Agroker-telepekről, illet­ve a műtrágyagyárakból fu­varozzák a gazdaságokba az agrokémiai központok közve­títésével. A központok ráfizetéssel mű­ködnének, ha csak a műtrágya készletezésével foglalkoznának. Ezért a jövedelmezőséget szolgáltatásokkal javítják; szállításra és rakodásra vál­lalkoznak, megrendelésre el­végzik a vegyszeres kezelése­ket, szaktanácsot adnak. Több helyen egyéb feladato­kat is ellátnak, például olajat tárolnak vagy betont állítanak elő. Az újabb gyakorlat sze­rint a telepek beruházási programját több szakaszban valósítják meg, így már az első egy-két évben hasznosít­hatják az épületeket és első­ként beszerzett gépeket. Ké­sőbb — az anyagi lehetőségek ismeretében — újabb helyi fejlesztéseket végeznek, kiegé­szítve a !étesítménytn például szolgáltatórészleggel és a kor­szerű laboratóriummal. Mentsünk-e déüitúkot? Lovasok, pásztorok, turisták — Talán, ha újítani tudná­nak, nagyobb haszonra tehet­nének s^zrt? — Ehhez tőkére lenne szük­ség; újabb összegek befekte­tésére, aminek ez idő tájt ugyancsr.; híjával vagyunk. — Szóval ráfizetnek? — Ezt nem állítottam. Egyébként is megpróbálunk mindent. Az idén bővült a program az ifjúsági lovasver­sennyel, a kettes fogatok el­lenőrző mérkőzésével. Több mint száz népművész hozta el portékáját ide a puszta kel­lős közepére. De gondoskod­tunk a gyermekekről is. Ki­lenc féle körhinta forgatta a kicsiket s a nagvobbacskákat... Volt vattacukor, léggömb, pó- niló, céllövölde... Segítséggel, közérdekből — S lesz-e jövőre újra kiskunsági' lovasnapok? — Mostanáig az idegenfor­galmi cégek monopolhelyzet­ben voltak, a rendezvényből szinte semmiféle kockázatot nem vállaltak, ugyanakkor ki­zárták azt. hogy a külföldiek turizmusát szervező vállala- t.hkal való közvetlen kapcso­latot teremtsünk. Mind. nkén-'en rugalmasabb és nagyobb kockázatot vállaló idegenforgalmi közvetítésre lenne szükség. Ez gazdasági kénvszer. de egyben társadal­mi igény is. A sok ezer em­ber számára maradandó él­ményt nvúitó kiskunsági pász­tor-, és lovasnapnknak át kell vészelniük a mostani nehe­zebb gazdasági időszakot. ~tr Hiteles források szerint Annipusztán létezik még dé­libáb. Kár lenne elűzni a pász­torok. s a szilaj lovasok szép hagyományaival együtt. De újítani frissíteni kellene. Valkó Béla földi turizmusnak és persze általa a népgazdaságnak? — Innen került ki az első magyar fogathajtó világbaj­nok, lovainkat szívesen vásá­rolják meg a nemzetközi pia­cokon; félvér lóállományunk kitűnő genetikai tulajdonsá­gait számon tartják a szak­emberek. Ami bevételeinket ' illeti, a lovasnapok pénzfor­galmán kívül, tisztes, össze­get tesz ki évközi, turizmus­ból befolyó jövedelmünk is. Egy esztendő alatt legalább 10 ezren látogatnak el hoz­zánk, veszik igénybe szolgál­tatásainkat. — És a kiadások? Mennyit költenek fejlesztésre? — Az elmúlt időszakban 5—800 ezer forintot adtunk ki étkezőhelyek kialakítására, utak építésére, vízre, villany­ra. Igaz, ehhez jelentős álla­mi támogatást is kaptunk. Sa­ját erőforrásainkból és köz­pénzekből. 14 millió forintból restauráltuk a Héjas-kastélyt, s tízmillióból hoztuk tető alá a legnagyobb hazai fedett lovardát. Pénzszűke és vattacukor — Megéri-e a Kiskunsági Állami Gazdaság számára év­ről évre felújítani a hagyo­mányt: megrendezni a pásztor- és lovasnapokat? — Nézze, egv mezőgazdasá­gi üzem számára a legfonto­sabb a termelés, á nyereséges gazdálkodás. Sajnos, a sokak által kedvelt rendezvény — különösen az utóbbi években —, mind kevésbé rentábilis számunkra. A Duna vízszintje felett néhány méterrel, tökéletes síkságon gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem 16. alka­lommal — július 29—31. között rendezték meg a kiskun­sági pásztor- és lovasnapokat. A környezetvédők féltik ilyenkor a növény- és állatvilágot: a sziki rózsát, a gu­lipánokat és a gyalogcincéreket. A Kiskunsági Állami Gazdaság vezetői megtanul­ták óvni a nemzeti park területére benyúló jó darab földjüket. Őket most mégsem a túzokfélék, a m;_yá- zsit sorsa aggasztja. Inkább a lovasnapok jövője, an­nak egyre növekvő költségei. S bár tavaly ne^yvenez- ren látogattak a pusztai bemutatóra, sokan kételked­nek a július végi rendezvénysorozat további sikerében. A rosszmájúak mondják, az elmúlt esztendő egyetlen kuriózuma a mindent elmosó vihar volt. A lovasnapok s a Kiskunsági Állami Gazdaság turisztikai helyzetképét próbáltuk megrajzolni az el­múlt napokban Halász Dezsővel, a gazdaság műszaki igazgatóhelyettesével, a lovasnapok szervezőjével foly­tatott beszélgetésünk során. ■— még az 1914 előtti idő­szakra tehető. Ügyes üzletem­berek fantáziát láttak a spon­tán kezdeményezést-a. A pásztorcsaládok, csikósok fel­találta vigalom turisztikai programmá vált és ezelőtt 16 évvel kapta meg a kiskunsági pásztor- és Uvasnapok elne­vezést. — Tulajdonképpen ki a gazdája a monstre műsornak? — Elsősorban — az „..yagi kockázatot illetően kizárólag — a gazdaság. Együttműködé­si szerződést kötöttünk a Bu­dapesti Honvéd Sportegyesü­let lov ^szakosztályával. Ök hívják meg a külföldi ver­senyzőket, nevezik be lovasai­kat. Természetesen a bevétel­ből is részesülnek. A Duna- tours (Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatal) főként a reklámmal foglalkozik. — Mit ad Apaj a magyar lovassportnak, a kül- és bel­Világbajnokot adtak — Mikor és hogyan kez­dődött? — erre voltunk min­denekelőtt kíváncsiak, amikor a pusziai-show felelősét kér­d.ztük. — Kezdjük talán a vidék történetével. A Kiskunsági Ál­1- _.,i G azdaság határa a fel- szabadulás előtt bárók — egy- ideig h~cegi dinasztia tulaj­dona is — birtoka. A fordu­lat éve után 14 ezer hektáron szerveződött meg itt juhtörzs- tenyésztő nagyüzemként az ál­lami gazdaság. A n=—’ iterje- désű feuZum lóállományát a második világháború szinte teljesen elnusztítóttá, a hat­vanas évek elejére azonban már hatszáz lő szolgál a te­nyésztés alapanyágaul. A lov—sbemu tatók, a 'oász- torélet szokásainak megjele­nítése — leány- és subalopás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom