Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-17 / 194. szám

Hcpraforgó-kísérletek Megye? hibrid A napraforgó-vetésterület hozzávetőleg nyolcvan száza­lékán hibrideket termeszte­nek; ezekkel váltották lel a kisebb hozamú, alacsonyabb olajtartalmú korábbi fajtákat. Hosszú éveken át a külföldi hibridek voltak az egyedural­kodók, a hazai nemesítés ezen a területen keveset hallatott magáról. Újabban azonban a napraforgó-nemesítésben is megtörtént az áttörés: egy­szerre két új hibridet vehettek termesztésbe a gazdaságok. A Takarmánytermesztési Kutató Intézet iregszemcsei szakemberei állították elő az IBH 166-ot, kereken tízéves munkával. Az ellenőrző vizs­gálatok szerint olajtermelése meghaladja a kísérleti kont- rollnövényekét, s előnye az is, hogy kelése és kezdeti fejlődé­se gyors, egyenletes. A másik hibridet, a Napszi­rom GK-t, a Gabonatermesz­tési Kutató Intézet szeged-kis- zombori nemesítői jelentették be. Munkájukat 1968-ban kezdték. Tenyészideje 120— 122 nap, ezzel a középérésű csoport legkorábban betaka­rítható hibridjének számít. A közismerten nagy olajtartal­mú külföldi hibridekkel szin­tén felveszi a versenyt, s így az ipar is szívesen fogadja majd. Termesztési tulajdonsá­gai szintén kedvezőek. A világ sok országába ex­portálja termékeit a Látszeré- szeti Eszközök Gyára. A buda­keszi telepen a szemüvegke­retek készülnek, férfi és női változatokból egyaránt nagy a választék. Képünkön: az utol­só művelet, a szárak csavaros rögzítése. Veress Jenő felvétele Tál sok az eihnlmmdás Termelés és tárolás egyensúlya A bőség zavara sem kedvező. Kellemesebb állapot ff ugyan a hiánynál, de a nehezen eladható készletek tá- ff rolása is csak a gondokat szaporítja. Az elmúlt esztendő- ^ ben jónéhány mezőgazdasági nagyüzem küszködött a bő- ff ség zavarával. Több alma, szőlő termett, mint amennyit ff tárolni tudtak a gazdaságok. Megteltek a szükségtárolók, ff amelyekben csak a minőség romlásával lehetett tartani ff az árut. Tavaly az átlagosnál nagyobb termés miatt nem ff lehetett kellően elhelyezni a mezőgazdasági terményeket, ff de a tárolóterek befogadóképessége más esztendőkben is ff szűkös. A mezőgazdasági termelés gyorsabban növeke- / deít, mint a tárolók kapacitása. Jól tükrözi ezt a helyzetet a gabonatermelés. Kenyerünk alapanyagából, a búzából 0,9 tonna termett hekáronként a második világháború befeje­ződésekor. 1959-ben, a szövet­kezeti mezőgazdaság kitelje­sedésekor már 1,7 tonna, ta­valy pedig 4,4 tonna. Mérték­tartó számítások szerint is évente. 15 millió tonna gabo­natermésre (kukoricával együtt) lehet számítani a kö­vetkező években. Magtár kölcsönből Persze ezt nem kell egyszer­re tárolni, hiszen a búza ara­tásától a kukorica betakarítá­sáig megcsappan a készlet, de így is egy időben kell elhelyez­ni 11 millió tonna gabonát. S ennél nagyobb tárolótérre van szükség, hiszen a magtárak nem tölthetők csordultig. A Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium számításai szerint legalább 12 millió ton­na terményt befogadó magtár­ra lenne szükség, a tárolóka­pacitás viszont, alig haladja meg a 10 millió tonnát. Így másfél-kétmillió tonna gabo­nának nincs jelenleg helye. A tárolótér bővítése elen­gedhetetlenül fontos feladata volt a mezőgazdaságnak. A minisztérium pályázatot hir­detett a tárolók építésére, s ehhez 30 százalékos támoga­tást is adott a gazdaságoknak. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, különféle társulá­sok jelentkeztek a pályázatra, s az idei esztendő végéig mint­egy 260 ezer tonna tárolótér elkészül a mezőgazdasági üze­mekben. A gabonaipar is meg­kezdte az építkezést. 105 ezer tonnával bővíti magtárkapaci­tását. Az idei építkezések már va­lamelyest enyhítik a raktáro­zási gondokat, ám a végső megoldástól még messze van­nak a gazdaságok. Közelebb juthatnak majd hozzá, hiszen magyar szakemberek a közel­múltban írtak alá kölcsönmeg- állapodást a világbank képvi- viselőivel, s a hitelből támo­gatják az intenzív gabonater­melési programot, melynek része a tárolóterek építése is. Egy-két éven belül mintegy 800 ezer tonna gabonát befo­gadó magtár épülhet még. így megközelíthetnénk a kí­vánatos egységet, ám a jelen­legi tárolók egy része is csak ideiglenesen épült, állaguk megromlott, pótlásukról ha­marosan gondoskodni kell. Bor sziikséghslyen Hasonló bajokról panasz­kodnak a szőlőtermelők és a borászok is. Elavultak a fel­dolgozó- és tárolóberendezé­sek, hiányoznak a bor stabili­tását megőrző hőkezelő tech­nológiák. A bővítéshez hiány­zik a hazai ipari háttér, s a szükségei eszközök egy része a szocialista országokból sem szerezhető be. Az ágazatnak az egyik leg­nagyobb gondja mégis a kész­letekkel való gazdálkodás. A bortermelés nagyságrendjéből szakmailag következne, hogy 2.4 millió hektoliter legyen az óborkészlet. Több esztendő át­lagában viszont csak 1,6 millió hektolitert tartalékoltak az üzemek szeptember végén. A készletgazdálkodáshoz ugyanis pénz kell. s ha nincs elegendő saját -erő, hitellel lehet fedez­ni a különbséget, aminek ma­gasak a kamatai. Kedvező vál­tozás, hogy a boripari válla­latok a hitel kamatait tarta­lékalapjukból fedezhetik, vagy költségeik terhére számolhat­ják eL Az intézkedés valamelyest mérsékelte a készletgazdálko­dás ellentmondásait, bár vég­legesen nem szüntette meg. A tárolótér is hiányzik az éssze­rű készletekhez. Az országban 7.5 millió hektoliter bort lehet tárolni, s ez 2,5 millió hektoli­terrel kevesebb a szükséges­nél. Nagyobb terméskor — mint például, a tavalyi — szükségtárolókba kerül a bor, amivel aztán nem a vendége­ket kínálják a gazdaságokban. Gyorsítani kellene a tárolók építését, de a feldolgozás ala­csony jövedelmezősége miatt erre nem képesek saját ere­jükből az üzemek. A beruhá­zások ugyanis drágák, s a költségeket tovább növelte a két év óta fizetendő építési adó és a vele járó beruházási illeték. Az idén szükség len­ne 300—500 ezer hektoliter ol­csón és gyorsan felépíthető tá­rolótér létesítésére. Ehhez ösz­A kora reggeli órákban is verőfényes a napsütés, a budai hegyekből árad a még tiszta levegő. A Nagykörút lármájá­hoz szokott fülnek megdöb­bentő csend. A madárcsicser­gést és a békés nyugalmat is álig-alig töri meg a zaj, ami a kórház előtt folyó munkák velejárója a fővárosban, a Tárogató úton. Mitagadás, nem a legjobb körülmények között folyik itt a gyógyító munka. Amíg dr. Várkonyi András főorvos második eme- léti Szobájába igyekszem, akad látnivaló épp elég, ami meg­erősíti, alaposan megöregedett az épület: átázott fal, lelógó villanyvezeték. Az előbbi tör­ténetéhez hozzátartozik, hogy néhányszor megpróbálták a ja­vítását, áim a víz által rajzolt térkép nagyságának növekedé­se jelzi, nem sok eredménnyel. Az ideálisnak nem nevezhető körülmények között is jelentős gyógyító tevékenységet folytat­nak azonban, abban a sajátos helyzetben, amit az anyainté- zéttől, a Semmelweis Kórház­tól való távolság jelent szá­mukra. Távolságok — A hármas és a négyes belgyógyászati, valamint a pulmonológiai osztály kapott helyet itt, a Tárogató úton. A diagnosztikai egységek közül klinikai laboratórium és egy röntgenrészleg, valamint há­rom megyei szintű szakrende­lés is itt található. így az, üzemegészségügyi, a kardioló­giai és az ultrahangos vizsgá­latok szakrendelése. S ugyan­csak itt működik az üzem- egészségügyi központ, amely­nek révén az alapellátásban már meglevő jogokat biztosít­hatnak az üzemorvosoknak, kórházi hátteret adhatnak nagy fontosságú munkájukhoz — sorolja dr. Várkonyi And­rás főorvos. A városszéli kórház, Érd, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút és Százhalombatta betegeit fo­gadja. — A kórház legnagyobb gondja, régi épületről lévén szó; a helyhiány. Meglehető­sen mostoha körülmények kö­zött működik a kardiológiai és az ultrahang-szakrendelés — magyarázza a főorvos. — A megoldást is megtaláltuk azon­ban, és a mintegy 120—130 négyzetméteres kis előadóter­münk feláldozásával — ide költözik a kardiológia, ennek helyére az ultrahangos vizsgá­ló — végre megfelelő elhelye­zést kap mindkét nagyon fon­tos szakrendelés. Ami viszont nagyon hiányzik, az a röntgen •bővítése. A gép is elavult, még képerősítője sincs, pedig ilyen már a legtöbb jól felszerelt szakorvosi rendelőben akad. Újdonságok is Azért újdonságokról is esik szó a Tárogató úton. Ez pedig n^m más, mint a kardiológiai őrző kialakítása. A hat-nyolc ágyas részlegben már a belső munkálatok vannak csak hát­ra: a műszerek felszerelése, a központi oxigénelszívó kialakí­tása. A tervek szerint a rész­leg már az év végén bekap­csolódhat a gyógyító munkába. — Ehhez természetesen meg­felelően képzett nővérekre is szükség van. Már most meg­kezdtük oktatásukat — első­sorban az itt dolgozók átképzé­sével, de újakat is szívesen lá­tunk — mondja dr. Várkonyi András. — Szerencsére az utóbbi években nőtt az egész­ségügy presztízse a pályavá­lasztók körében. Igaz, feszített a munkatempó, időnként elfá­radnak a nővérek, de tisztessé­ges keresettel igyekszünk ide­kötni őket. S hosszan beszél a főorvos arról a kiegyensúlyozott, sok­tönzést, lendületet adhat az építési adó és a beruházási il­leték eltörlése, amit a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezett. Megoldás: önszabályozás Almából is több termett, mint amennyit értékesíteni, feldolgozni és tárolni tud az ország. Az elmúlt két évben minden korábbit meghaladó merfnyiségű almát szüreteltek, a termés elérte az 1,2 millió tonnát. A hűtött tárolók teljes kihasználásával sem lehet ilyen nagy mennyiséget elhe­lyezni, ezért csak az értékesí­tés bővítésére, vagy a minő­ség megóvását szolgáló átme­neti tárolók létesítésére gon­dolhatnak az üzemek. E két lehetőségből is inkább az utóbbi marad, hiszen a nyuga­ti piacokon az értékesítés a mindenkori termés függvénye, a szocialista országok — a Szovjetunió kivételével — pe­dig az önellátásra törekednek. A gazdaságoknak nincs ele­gendő pénzük még az átmene­ti tárolók építésére sem, ezért a termelés önszabályozása — visszafogása — lehet eredmé­nyes. Erre ösztönöz a közgaz­dasági szabályozás is, hiszen már tavaly felére csökkent az almatelepítés támogatása. Az állam támogatja viszont a tá­rolók építését, a gazdaságok felhasználhatják erre tartalék­alapjukat a beruházási költség 30 százalékáig. Farkas József Utaznak a panelek Ebben az évben háromezerkilencszáz lakáshoz szükséges elem készült a Dunakeszi Házgyárban. Az itt előáilitott darabokat a kispesti, az újpesti, valamint a helyi lakótelep építkezéseinél használják fel. Hancsovszkl János (elvétel* munkával, így 1984. március 31-én elkezdődhet a gazdasá­gos és jelentős importot pótló termelés. Az új üzemben évente egy­millió tonna fűtőolajból állí­tanak elő benzint. 9 Hátizsákos fiatalok lepték el tegnap délelőtt a verőcemaros! f. Express ifjúsági tábort. Az ország minden részéből csaknem í kétezren érkeztek az egyetemisták és a főiskolások 8. országos ff turisztikai találkozójára. Az EFOTT-nak első ízben ad otthont A Pest megye. Már kora reggel nagy volt a nyüzsgés a faházak, a tábor­helyek környékén. A gyakor­lott túrázók percek alatt bon­tották ki és verték fel a szí­nes sátrakat. Bár a találkozó hivatalos megnyitására este fél nyolcig kellett várni — Szandtner Iván, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket — a program már kora délután elkezdődött. Ipar- és népmű­vészek kínálták portékáikat, vendégeket fogadott a hang­lemezcentrum is. A nagyszín­padon táncházi bemutatót tar­tott a Jánosi és a Summás együttes, a klubteremben meg­nyílt a fiatal szentendrei kép­zőművészek tárlata, valamint éves együttműködésről, amely a térség nagyüzemeihez, így a DKV-hoz, a DHV-hoz fűzi őket. Nemcsak az üzemegész­ségügyben találják meg a kö­zös hangot, hanem támogatják a kórházat a drága műszerek beszerzésében, s tényleges munkájukkal is segítik a jobb feltételek megteremtését. A már említett kisterem átalakí­tását is az egyik üzem kollek­tívája vállalta. A Tárogató úti kórház jövő­jének emlegetésekor mindig elhangzik a varázsszó: re­konstrukció. — Az első emelet felújítása megtörtént, véleményem sze­rint ezt már felesleges lenne bolygatni. Van azonban még javítani való enélkül is elég. Kicsi a kazánház, a diagnosz­tika bővítéséhez is nagyobb hely kellene, a nővérszállás is gyarapodhatna, az ágyak szá­mának növeléséről már nem is szólva — sorolja a főorvos. A tervidőszak végére A megyei elképzelések sze­rint még az ötéves terv végé­re elkészülne a rekontsrukció és a tervezett új pavilon terve, a tényleges megvalósítás pedig a VII. ötéves tervidőszakra maradna. Hiszen nem kis munkáról, nem kevés forintról van szó... Gáspár Mária a Dunakanyar fotóklub kiállí­tása, majd film- és diavetítés következett Pest megyéről. Az iménti felsorolásból is kiderül, hogy a házigazdák olyan programot igyekeztek összeállítani, amely a találko­zó röpke négy napja alatt is sok ismeretet nyújt a vendég­látó megye életéről. Bár a ver­senyek — például a labda­sportokból, kötélhúzásból és légpuskalövészetből — még nem kezdődtek el, a pályákon máris telt ház volt. Amolyan bemelegítő, formába hozó test­mozgás jegyében telt el a dél­után, hiszen mindenki a nagy erőpróbákra készült: a ma reg­geli tájékozódási futásra és az éjszakai túrára. A műsorkínálatra igazán nem lehet panasz, hiszen már az első este is számtalan prog­ram közül válogathattak a fia­talok. A rock and roll kávé­házban a Ki mit tud-ban fel­tűnt Smog együttes tartott koncertet, utána Arató-discó mozgatta meg az utazástól és táborveréstől elfáradt izmokat, míg a találkozó hivatalos nyi­tókoncertjét az egyenesen a pilisborosjenői Fenevad feszti­válról érkezett East együttes adta. Ezzel párhuzamosan zaj­lott a videó-vetélkedő. Az in- tellektuálisabb szórakozás hí­vei pedig a hetvenes évek nyugati egyetemi mozgalmai­ról szóló Eper és vér című fil­met tekinthették meg. A vetí­tés után az ismert filmkriti­kus, Réz András értő közre­működésével beszélgettek a látottakról. A mai nap is hasonlóan gaz­dag programmal kecsegteti az összesereglett fiatalokat. Ebből is kiemelkedik a Pest megyé­ben élő, alkotó írókkal, Cseres Tiborral, Karinthy Ferenccel, Szeberényi Lehellel és Vészi Endrével való találkozás, az EFOTT-humorfesztivál Boncz Géza, Lehr Ferenc, Maksa Zoltán és Nagy Bandó András közreműködésével. És még két kuriózum, nevezetesen: a ma­gyar asztalitenisz sport nagy trükkösének, Faházi Jánosnak bemutató mérkőzése és sakk- nagymesterünknek, Portisch Lajosnak szimultánja. ' Jóllehet, az egyetemisták és főiskolások turisztikai talál­kozójának első napja után még korai volna jóslásokba bocsát­kozni, annyi már most-js bizo­nyos, hogy ha marad az eddi­gi jó hangulat, akkor nem lesz különösebb gond. Bár a nehe­ze csak ezután következik... Kövess László Az első ügyességi próba, a sátorverés kezdődik Erdőst Agnes felvétel* Ifjúsági találkozó Vcräseniaroson Ssfn@s kavalkád a sátorvárosban Márciusban már dolgoznak Lerövidült a határidő A Dunai Kőolajipari Válla­lat szerződést kötött az új ka­talitikus krakküzem építésé­ben részt vevő tervező és építő vállalatokkal a beruházás gyorsítására. A megállapodás szerint o tervezettnél 3 hónap­pal hamarabb lesznek kész a Szépen, de szűkén Kardiológiai őrző készül

Next

/
Oldalképek
Tartalom