Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-03 / 182. szám
6 OP 1983. AUGUSZTUS 3.. SZFRDA Jogi tanácsok Más a végrendelet és más az öröklési szerződés Az elidegenítési és terhelési tilalmai haladéktalanul be kell jelenteni • Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halála esetére nem rendelkezhet. Olvasónk arról panaszkodik, hogy nagybátyjával öröklési szerződést kötött, amely szerint, annak halála után az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra majd bejegyezheti tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba. Olvasónk azonban elmulasztotta bejegyeztetni javára a telekkönyvbe az elidegenítési és terhelési tilalmat. A nagybácsi halála után pedig kiderült, hogy az idős ember eladta az öröklési szerződéssel lekötött ingatlant. Másik olvasónknak hasonló a problémája, azzal a különbséggel, hogy az örökhagyó annak ellenére, hogy öröklési szerződéssel vagyonának egy részét lekötötte, végrendeletében egy másik személyt nevezett meg örökösként. Mindkét olvasónk azt kérdezi, megtehette-e ezt az örökhagyó? Azt is kérdezik, van-e különbség az öröklési szerződés és a végrendelet között? Látszólag olvasóink két kérdést tettek fel. A kérdés feltevése egyszerűnek látszik, két igennel is meg lehetne válaszolni. Még pedig úgy, hogy a végrendelet és az öröklési szerződés között, igen, van különbség. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlant az örökhagyó életében akkor adhatja el, ha az jóhiszemű harmadik személy ellenórték fejében szerzi meg. A szerző fél jóhiszemű. ha az ingatlan-nyilvántartásban az elidegenítési és terhelési tilalmat nem jegyezték be. Ezt olvasónknak kellett volna kérni, és erre vonatkozóan az öröklési szerződésben is ki kellett volna térniük. Kétségtelen azonban, hogy az az alapvető rendelkezés: az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Ezért kell bejegyezni az elidegenítési tilalihat a telekkönyvbe, mert a telekkönyv — ma már ingatlan-nyilvántartásnak nevezik — olyan közhitelű bejegyzést tartalmazó okirat, amelyben jelen esetben a szerző fél is joggal megbízhatott, mert hiszen elidegenítési tilalmat a telekkönyvben nem talált bejegyzésre, ennélfogva jóhiszemű szerző félnek tekinthető. \ , Az öröklési szerződés a végrendelettől abban különbözik, hogy amíg ez utóbbi az örökhagyó egyoldalú nyilatkozata, egyoldalú jogügylet, addig az öröklési szerződés az örökhagyó és az örökös egybehangzó akaratnyilvánításából álló szerződés, tehát kétoldalú jogügylet. További különbség, hogy míg a végrendeleti juttatás — a meghagyás teljesítéséhez kötött részesítéstől eltekintve — nincs ellenszolgáltatáshoz kötve, addig az öröklési szerződésben az örökhagyó a másik felet tartás vaav életjáradék fejében teszi örökösévé. S még egy különbség, hogy a végrendelet bármikor visz- szavonható, az öröklési szerződésben az eltartót örökösévé tevő rendelkezését azonban az örökhagyó egyoldalúan rendszerint nem vonhatja vissza. • Mikor van helye ági öröklésnek, és melyek azok az esetek, amelyekre az ági öröklés szabályai nem terjednek ki? Vitathatatlanul ági vagyont képezett olvasónknak az az ingatlana, amelyet az egész ségügyi szervek kisajátítottak, és az ingatlanért a forgalmi értéknek megfelelően kártalanították a tulajdonosokat. Olvasónk, aki akkor már házas volt, a kártalanítási osz- szegen házingatlant vásárolt, amelybe férjével együtt beköltözött. Olvasónk nem akár végrendeletet készíteni, úgy érzi, ez nem jó hatással lehne reá, viszont azt sem szeretné, hogy a több mint 10 éve vele együttélő házastársa csupán haszon- élvezetet örököljön, az ingatlan tulajdonjogát pedig testvéréi. Olvasónknak nem kell nyugtalankodnia. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg. de az ági vagyontárgy értékén vásárolt ingatlanra sem. Olvasónknak — mint frja — nincs leszármazója, az első házasságából sem. Ha leszármazó nincs és olvasónk később sem fog már harmadik személyre esetleg végrendelkezni, akkor a házastársa örököl. Ha mégis végrendelkezne, akkor pedig kötelesrész illetné meg a házastársat, amely a törvényes örökrész fele, egész ház esetében tehát ez utóbbinak örököse lenne férje, a másik részre pedig özvegui jogon holtig tartó haszonélvezet illetné meg. Hitelfeltételek tatarozásra, korszerűsítésre Nemcsak új lakás építéséhez Az Országos Takarék- pénztár széles körű felvilágosító munkájának eredményeként az építkezni kívánók többsége jól tájékozott arról, milyen feltételekkel, milyen kölcsönöket vehet igénybe új lakás létesítéséhez. Viszonylag kevesen tudják azonban — s ebből sok félreértés adódik —, melyek azok a lehetőségek, amikor lakásépítésen kívül is igényelhető építési hitel. Az új lakásépítésen kívül az OTP kölcsönnel támogathatja a lakóházak, lakások felújítását, tatarozását, műszaki megosztását, kisebb lakások összevonását, lakásokhoz toldalék építését. Ugyancsak építési hitel nyújtható korábban nem lakás célját szolgáló helyiségek lakhatóvá tételére, lakóépületek korszerűsítésére és közművesítésére, utólagos hő- szigetelésre, meghatározott fűtési módokra való átállásra, valamint a földgázenergia hasznosításával összefüggő közművesítésre. Mindezekre az OTP a tulajdonosoknak, illetve bérlőknek a költségek 70 százalékáig 3 százalékos kamat mellett, 15 éves lejáratra ad kölcsönt. A hitel nem lehet több 100 ezer forintnál, s az építkezésnél a saját tőkének a költségek legalább 30 százalékát kell fedeznie. A kedvezményes kölcsönön felül — ha az építtető jövedelmi viszonyai és az építési költség indokolja — bankkölcsön is felvehető, ennek évi kamata azonban 8 százalék, s visszafizetési ideje legfeljebb 10 év. Külön szabályok vannak arra, ha a már meglevő hosszú lejáratú kölcsön mellett kívánnak ugyanarra az ingatlanra igénybe venni felújítási, vagy egyéb hitelt. Ilyen esetekben az első kölcsönből visszatör- lesztett összeget adja az OTP kedvezményes kamat mellett, s äz efeletti részt — az építési költség 70 százalékáig — bankkölcsönben. Előfordul, hogy a felsorolt munkálatok közül a lakások bérlői, vagy tulajdonosai többet végeztetnek el egyszerre. Ha például egy lakásban, épületben a felújítással egy időben végeznek utólagos hőszigetelést, vagy energiatakarékossági szempontból elfogadható fűtéskorszerűsítést, a kedvezményes kölcsön összegének felső határa 150 ezer forint lehet, az építési költség 70 százalékán belül. Arra vonatkozóan, hogy mi fogadható el megfelelő utólagos hőszigetelésnek, az Építésügyi Tájékoztatási Központ által kiadott műszaki ágazati irányelv tartalmaz különböző műszaki megoldásokat. Az energiatakarékos fűtési módokról az Ipari Minisztérium múlt évben megielent közleménye ad eligazítást, s ez főként az olaj és a koksz gázzal, valamint szénnel való helyettesítését ielöli meg. Szövetkezeti, vagy hatlakásosnál nagyobb társasházban levő lakások felújításához az OTP csak akkor ad kölcsönt, íTí/nap »endeleteibol A Nehézipari Műszaki Egyetemen állam- és jogtudományi kar létesítéséről rendelkezett a Minisztertanács az 1028/1983. MTH. számú határozatában (Magyar Közlöny 31. sz.) A magánkereskedők áralkalmazásának egyes kérdéseiről a Kereskedelmi Értesítő 18. számában jelent meg állás- foglalás. A tanuló ifjúság szorgalmi időben történő nevelési célú foglalkoztatásáról 9/1983. MM. szám alatt rendelet jelent meg. Az érdeklődők az említett jogszabályt a Művelődési Közlöny július 27-i számában is olvashatják. A gazdálkodó szervezetek újítási és találmányi munkájának továbbfejlesztéséről 7001/1983. (Sz. K. 6.) OTH— SZOT szám alatt együttes irányelv jelent meg a Művelődési Közlöny előbb említett 14. számában. ha a szövetkezet, illetve a társasház közössége felújítási alapot képzett. Ha e kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a közös tulajdonban levő épületrészek és az épületben levő lakások felújításához az OTP csak 6 százalékos kamatozású hitelt ad. Tanulmányi szerződés A vállalatot is kötelezi Az egyik vidéki nagyvállalat esti egyetemre járó joghallgató tisztviselőjével tanulmányi szerződést kötött Ebben a munkaidő-kedvezmény tartamára átlagkeresetét biztosította, a beiratkozási, valamint a. tandíj fizetését vállalta. Arra. is kőtélfez'ie magát ha a fiatalember tanulmányait befejezi, diplomájának megfelelő munkakörben foglalkoztatja. A tisztviselő viszont kötelezte magát, hogy az egyetem elvégzése után két évig a munkaviszonyát nem szünteti meg, A joghallgató megszerezte diplomáját, s bár fizetését kétszáz forinttal emelték, változatlanul korábbi munkakörében kellett dolgozni«. Ezt sérelmesnek találta, felmondott és más vállalatnál, mint jogi előadó helyezkedett el. Volt munkaadója viszont a tanulmányi támogatás összegének visszafizetésére köte lezte. A határozat alóli mentesítésért a fiatalember a múnkaügyi döntőbizottsághoz, majd a munkaügyi bírósághoz fordult, de mindkét helyen elutasították. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely nemcsak a munkaügyi bíróság ítéletét, hanem a vállalatnak a visszafizetésre történő felszólítását is hatálytalanította. A döntés indokolása rámutat árra, hogy a tisztviselő azért mondott fél. mért nem képzettségének megfelelő beosztásban foglalkoztatták. A Munka Törvénykönyve ugyanis előírja: a munkáltatónak a tanulmányi szerződésben vállalnia kel, hogy dolgozóját a megszerzett képzettsége szerinti munkakörbe helyezi. A magasabb képesítést nyertek csak abban az esetben értékesíthetik a tanulmányaikkal szerzett szakmai felkészültségüket, ha erre fiiódot nyújtó munkakörben dolgoznák. Az a beosztás azonban, amelyben a tisztviselőt foglalkoztatták, semmiképpen sem adott lehetőséget. Ahiiák ellenére, hogy a vállalat igazgatója ennek a munkakörnek a betöltésére lehetőleg felső fokú végzettséget írt elő. ez nem jelenti azt, hogy a munkakör a fiatalember végzettségének megfelelő volt. A tisztviselő tehát nem. széote meg a tanulmányi szerződésben foglaltakat, ezért a neki folyósított összeget sem visszafizetnie. kell Tragédia az iskolában Ki felel a balesetért? Az egyik nagyközség I. számú általános iskolájának első osztályos tanulói, a tanító felügyelete alatt, az Iskola étkezdéjébe mentek. Három gyereknek nem jutott hely az asztalnál, s bál meghagyták nekik, hogy maradjanak a teremben,; kimentek a* épület elé. Szemközt van a II. számú általános Iskola Udvara, ahol a nevelő felügyelete alatt kisdiákok sorakoztak. Közülük az egyik első osztályos kivált a csoportból, és köveket dobált az utcára. Egy kődarab eltalálta a három várakozó gyermek egyikének bal szemét, és olyan súlyosan sértette meg, hogy azt el kellett távolítani. Ennek következtében a gyerek munkaképessége véglegesen harminc százalékkal csökkent. A tragikus sorsú kisfiú szülei útján, a községi tanács, valamint a szerencsétlenséget ofcczó gyerek anyja ellen háromszázezer forint nem vagyoni kár megfizetéséért pert indított. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei t bíróság a keresetet elutasította. Ezt azzal indokolták, hogy sem a felügyeletet ellátó iskola, sem a szülök részéről nem történt olyan mulasztás ami kertén tő felelősségüket megállapítaná. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. A döntést hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. — Akinek belátási képessége hiányzik, vagy fogyatékos, az nem vonható felelősségre. Helyette gondozója felel, kivéve ha bizonyítja, hogy ennek ellátásában az elvárható módon járt el — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A balesetkor a szerencsétlenül járt kisfiú felügyeletét az L sz., a kövekkel dobálozóét a II. sz. iskola látta el. Ebből következik, hogy a kárigénnyel velük szemben lehet fellépni, de csak akkor, ha jogképes jogi személyek, vagyis a községi tanács vb önálló gazdálkodási jogkörrel rúházta fel őket. Igenlő esetben csak ők, amennyiben azonban ilyen felhatalmazást nem kaptak, akkor a községi tanács perelhető. — A baleset az iskolában történt, amikor a napközi ott' honos gyerekek ebédeltek, vagyis felügyeletüket az iskola látta el. Tehát a felelősség alól az iskoláknak kell kimenteniük magukat és bizonyítani, hogy nem terheli őket mulasztás — hangzik tovább a végzés. Figyelembe kell venni azonban, hogy az általános iskolai rendtartás értelmében napközi otthonos csoportokban legalább húsz, de legfeljebb negyven gyermek lehet. Az I. sz. iskolában azonban negyvenöt tanuló felügyeletét bízták egy nevelőre. Ezért meg kell állapítani, miért nem tették eleget a rendtartásban foglaltaknak, és az ebédeltetés miként történt. Azt is vizsgálni kell, hogy a baleset idején a II. sz. iskola udvarán hány gyei mek tartózkodott és hány nevelő vigyázott rájuk. Az is kola ugyanis akkor is megszegi kötelességét, ha a felügyelet érdekében megfelelő siá mű nevelőről nem gondoskodik. Vizek partján ~- HORGÁSZBOTTAL A türelem halat terem Furcsa látvány: mintha nem is a horgászszezon derekán tartanánk. Egyik-másik vizünk partja olyan üres, csendes napközben, hogy vélhetnénk, minden környékbeli halvadász sutba vágta a felszerelését. Hallani is itt- ott a bosszúsan pakolóktól a fogadkozást: „ide sém jövök egyhamar, nincs ebben a vízben hal, ezért fizessek?” Hát bizony egy-egy túra alkalmával mi is több lapos szákot láttunk, mint ragyogó arcú horgászt. Csak a gyerekek meg a koros higgadt nyugdíjasok ültek kitartóan a botjaik mellett, vagy a ringó csónakban. És a fiatalos szenvedély meg a rutinos ravaszság általában meg is hozta a maga gyümölcsét... Nem szabad tehát feladni. Aki pedig arra számít, hogy a halak is az ő egy-két hétnyi, szabadságára várnak tömeges öngyilkossággal, jobb, ha a piacon kezdi a horgásznapot. Szárazság Kohiólyabbra fordítva a szót: bizonyos, hogy a hosz- szú hetek, hónapok óta tartó szárazság legalább annyira megviseli kisebb horgászvizeinket, mint a mezőgazdaságban az egyes növényi kultúrákat. Ahol nincs biztosítva a természetes vízcserélődés, ott bizony a helyi vezetőknek nagyon ügyelniük kell a legkisebb változásra is. Sok Olyan kis tavunk van — Nagykőrösön, Gyomron, Cegléden és másutt —, ahol bizonyos szinten túl csak mesterségesen tartható fenn az egészséges biológiai egyensúly, Erre sokféle — igaz, nem Olcsó — megoldás kínálkozik, a lényeg a gyorsaság, a tervszerűség. Sok száz horgásztársunk szórakozásáról, pihenéséről s — végsősoron — pénzéről van szó. Tóvédők Nagykőrösön, az öt éve alakult Kinizsi Horgászégyesület házatáján is elterjedt a hír, hogy a nagy aszály miatt kiapad a tó. Szerencsére — tudósítónk tapasztalata szerint — ez az állítás túlzottnak bizonyult, de a helyzet mégis aggasztó. * A tó egyik végén már olyan alacsony a víz, hogy az csak pocsolyának nevezhető, s beljebb, a fenéken ts vastagon terjeng az iszap. Két ifihorgász — Szentpéteri György és Simon György — elmondta, hogy tapasztaltak már hal- pusztulást iS. Több amur tetemét halászták ki csónakkal. Az egyesület vezetősége azonban igyekszik minden lehetségest megtenni a tó védelméért, megmentéséért. A viz frissítése érdekében a parton kutakat fúrnak, s azokból pótolják a hiányt. Egy szélmotoros kút már működik, a másodiktól lerakták a tóba vezető csöveket, s készül a harmadik kút is. Remélhetőleg az őszi telepítés idejére már teljesen megújul, regenerálódik a tó vize. Tanya épül A Monor és Vidéke HE tagjainak — bár gazdag zsákmánnyal ők sem dicsekedhet- , nek mostanában — Szerencsé-^ re nincsenek a nagykőrösie-' kéhez hasonló gondjaik. Vizüket, a Gombai-tavat, patak táplálja, s több forrás található a mederben, illetve a félig elkészült ivadéknevelőben is. A közelmúltban kezdték el egy horgásztanya helyének előkészítését, és a hírek szerint új helyre költözik az egyesületi iroda is. fíémi aggodalomra az ad okot az egyesület tagjainak körében, hogy a Tápió—Hajta Vízgazdálkodási Társulat a közeljövőben megkezdi a völgyzáró gáton levő zsilip javítását, s nem tudni, menynyi vizet kell emiatt leengedni a tóból. Verseny volt A nagy meleg, a gyenge fogási eredmények ellenére az egyesületek többségében nem szünetelnek a közös programok. A hét végén például a V ámosmikola és Környéke Sporthorgász Egyesület rendezett halfogó versenyt a fürdőnél felnőtt és ifjúsági tagjai részére. Az eredményekről lapzártáig nem kaptunk hírt. Gerjétől a Tiszáig „A vizek világával kapcsolatos első kép: négyéves voltam, és szülőfalumban, Irsán nagyapával a folyóig sétáltunk. A folyó csak nekem volt folyó, a felnőtteknek a falu melletti réten kanyargó, Gerje nevű patak, 30—40 centiméternyi mélységű tiszta vízzel. Két partja nefelejcserdő. Megálltunk az Öreghídon. Észrevettem a felszín alatt úszkáló halacskákat. A csukát csak akkor, amikor közéjük vágott és kishallal a szájában leparkolt egy faág árnyékában.” Az idézett sorok egy Pest megyei születésű szerző, Zabos Géza könyvéből valók. A ceglédi érettségi után ő ugyan messzire került, de máig megőrizte az első képek emlékét, a gerjei rostás halászatok élményét. A Tisza mellett él, s könyvének nem véletlenül ez a címe: Horgászoknak a Tiszáról. Alig több, mint kétszáz oldalon persze nem lehet mindent leírni, olyan hatalmas s halban még annyira gazdag horgászvízről sem, mint a szőke folyó, de a szerző stílusa, egyénisége feledteti, hogy írott szöveget olvasunk. Mintha egy rutinos tiszai horgász széles ladikjában csorognánk lefelé, s csöndesen peregne a szó... Zabos Géza könyvének ott a helye minden sporttársunk könyvespolcán. Furucz Zoltán Vereszki János A Ráckevei-Duna-ágon érdemes próbálkozni. A két koros sporttárs zsákmánya két süllő Erdőst Agnes felvétele
