Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 1D2. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 14.. VASÁRNAP Kerekeken guruló szolgáltatás Ki Pécsre indul, ki Ankarába Igyák utat ad, a másik autóbuszt Több Lendület kellene Kevés üstön párolnak pálinkát Szekrényen át léptek a zugfőzdébe jí 'Nyugdíjasék a város közepén laknak. Udvarukon £ áll két eperfa, a flaszter szorító ölelésében. Ügy döntött £ % családi tanács, hogy az idén fölszedik a termést, s $ lesz belőle pálinka. Már a múlté a sok hajnali hajlado f zás, ám az eredmény még mindig távoli ígéretnek tűnik. ^ mert nem tudják, hol és mikor lényegül át büdös cefréből í illatozó itallá, nemes nedűvé a bomlásnak indult eper. Nyitva az autóbusz sofőr­fülkéjének az ajtaja, kiszűrő­dik a zene, a rádió korán reg­gel ébredőket köszöntő műso­ra. „Már a kis hajó befűtve, útrakészen, két karom kitár­va ...” — Papa, az én útlevelem is nálad van? Papa, mit gon­dolsz, Isztambulban is meleg van? Egyenesen tartsd a tás­kát, mert rosszul zár a ter­mosz, kilötyög a kávé pedig még el sem indultunk... Kétféle módon Ha nem is a kis hajó, de a busz valóban „befűtve, útra­készen”. Év eleje óta, fejből nem tudni, hányadik Volán- tourist-busz lehet, amely országokoh át viszi a hazai turistákat, köztük a ceglédi utasokat. A Volántourist nak tulajdonképpen kétféle utaztató szolgáltatása van,' egyik a saját szervezésben in­dított buszokkal, a másik pe­dig a más, hazai utazási irodák­nak igény szerint rendelkezés­re bocsátott buszokkal. A Vo­lán 20. Vállalat ceglédi üzemigazgatóságán működő utazási iroda főként ilyen szolgáltató feladatot lát el, segítve a közeli IBUSZ, Cooptourjst és Ifjúsági Ex­press utazási irodákat. A ceglédi iroda vezetőjével. Har- tyányi Máriával a főszezon vége felé az eddigi tapaszta­latokról beszélgetünk. A kis iroda a Szabadság téri buszvégállomáson, a forgalmi iroda közvetlen társaként ta­lálható. Az íróasztalon meg­annyi hivatalos papír, naptár, feljegyzés, a falon hatalmas színes poszter: idilli táj. fod­rozódó tengerrel, örökzöldek­kel. fövenyes parttal. Mint az irodavezető említet­te, kicsit féltek ettől az évtől. A tavalyi nem volt könnyű, ez sem ígérkezett egyszerűbbnek, mégis az igény, mire'bekö­szöntött a főszezon, megdup­lázódott. A féléves „ceruzás” eredmény szerint a szabad­áras járatfajták (ezeknél ked­vezményt lehet admii, ha az üzletpolitika úgy kívánja) fél millió forintos hasznot hoztak. 7.2 millió forintot forgalma­zott fél év alatt az iroda. Lagziba, kölcsön Sok belföldi járatuk volt, általában két-három napos utakat bonyolítottak le, kirán­dulóhelyekre, az ország szebb­nél szebb vidékeire. Kedvelt a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei út, a Tokajt, Sárospatakot, Aggteleket, Miskolctapolcát érintő, szeretik a sopronit, a pécsit. Egyik évben ez, a má­sikban az a felkapottabb. Van­nak törzsutasaik, amolyon or­szágkörbejáró csoport: mennek mindenhová, amerre csak visz a busz. Üzemek, vállalatok, is­kolák kérnek túrabuszokat, nagy örömükre szolgál, ami­kor megtudják, hogy több na­pos útnál a szállásra, főétke­zésre semmi gond, az iroda azt is intézi. S ha már a belföldi járatok­ról szólunk, említsük meg azt is, hogy különbusz címen nem egyszer kértek már buszt üze­mi kirándulásra, sőt, esküvőre. Munkásjáratként szerződéses buszaik hozzák-viszik gyüle­kezőhelytől munkahelyig egy- egy vállalat embereit. A külföldi utakhoz a kör­nyező utazási irodákkal fel­vették a kapcsolatot, a szerve­zett utakhoz ők adnak autó­buszt. Az idén a szolnoki uta­zási irodák kértek már elég sok külföldi úthoz autóbuszt és hozzá gépkocsivezetőt. Va­lutakitermelő szolgáltatás ez a volánosoknak is megéri. Öt Ikarus busz jár rendszeresen külföldre, hét olyan gépkocsi­vezetőjük van, akik Európára szóló szolgálati útlevéllel ren­delkeznek, gyakran hetekig távol, mint például a török— görög utat járók. Társaik ren­delés szerint a szomszédos or­szágokba viszik az utazócso­portokat. Júliusig a bel- és külföldi járatokból összesen 500 indult, ötszázszor negy­venöt utassal A buszvezetők külföldön a számítás szerint 370 napot töltenek. A turista­buszok júliusban úgy 40 ezer kilométert gurultak. , Sokoldalú emberek Említették az irodán, milyen jól képzett, fegyelmezett em­berek kerülhetnek csak a Vo- lántiDurist-járatokra. Érte­ni kell a vezetés mellett a szereléshez épp úgy, mint az emberekkel való bánásmód­hoz. Megesik, hogy a tapasztalt sofőr a csoportot kísérő ide­genvezetőnek szinte jobb keze, kiváltképp a külföldi utak al­kalmával.- Június 27-én nyitott, au­gusztus 26-án zárja kapuját a ceglédi általános iskolások Budai úti napközis tábora. A táboréletről ezen a nyáron több jó hír érkezett, mint az előző esztendőkben. Vidámak, választékosak voltak a napi programok, több ízben volt alkalmuk országjáró autóbu­szos kirándulást tenni, egy- egy üzem, gyár, termelőszö­vetkezet jóvoltából, mivel kap­tak kölcsön autóbuszt. A gye­rekeket nap mint nap autó­busz szállítja a Budai útra. Egy gyülekezőhelyet a város- központban a Puskin utcai napközinél, egyet a Várkonyi iskolánál jelöltek ki. Jó szol­gálatot teljesít könvvkölcsön- zésével kint a ceglédi gyer­mekkönyvtár, felkészülve a rossz időre, teremjátékokhoz, kellemes időtöltéshez sok esz­közt, társasjátékot vitt ki a Mészáros Lőrinc iskola napkö­Az év folyamán a cég terü­letén — belföldön — menet­rendváltozás volt. Az így fel­szabadult buszokat az iroda segítségével a különjáratoknál is felhasználják. E. K. Parkolói lopás A rendőrség annak a sze­mélynek a jelentkezését vár­ja, akinek augusztus 1-én 20 óra körül Cegléden a Mária ütca és a Vécsei utca keresz­teződésében lévő gépkocsipar­kolóban nyitva hagyott Wartburg típusú személygép­kocsijából ismeretlen tettes eltulajdonította fekete színű autóstáskáját, melyben 12 da­rab augusztus hónapra szóló havi lottószelvény és haszná­lati tárgyak voltak. A ceglédi városi-járási rendőrkapitányság bűnügyi osztályán vagy a 10—066-os telefon 67-es mellékén lehet jelentkezni. zije. A napi étkezésről, ízletes főtt ételekről táborozásig a Várkonyi iskola napközis konyhája gondoskodik. öl: azuitán szinte abba se hagy­ják, mert augusztus 29-én kezdődik az új tanév. Tűzvédelmi kiállítás A járási-városi tűzoltó pa­rancsnokság és a városi ta­nács közös rendezésében augusztus 15-én, hétfőn dél­előtt tíz órakor tűzvédelmi ki­állítás nyílik a városháza aulájában. Megnyitó beszédet mond dr. Szüdi János, a váro­si tanács tűzvédelmi bizottsá­gának elnöke. A kiállítás augusztus 19-ig tekinthető meg. A szeszfőzdék száma alig töredéke az egykorinak, mert ahogy a helybeliek tudják, va­laha csupán Ugyerban volt vagy négy, most meg a város­nak és környékének be kell érnie hárommal. Ezek közül csupán egy, Lenin Tsz-é in­dult meg most a hét derekán, a Magyar—Szovjetén olyan felirat tájékoztat, amely felér a halálos ítélettel. (Mintha nem fűződne a szövetkezetnek érdeke a fenntartásához.) A Kossuth Tsz-ét most támaszt­ják fel. A katlanokat már megsározták, körültapasztot­ták, a külső meszelésnél tarta­nak, s hamarosan alágyújta­nak az üstöknek. Az eperrel kezdik Nyugdíj asékat a két hekr tónyi cefrével Ugyerból elta­nácsolták, mondván a Kossuth üstje kisebb, menjenek oda, vagy keressenek eprészö tár­sat, akivel közösen kifőzetnek négy-öt hektót, bár az effaj­ta közösködéstől mindenki hú­zódozik, mert ki tudja, milyen a másik matériája (általában az a rosszabb), kár volna resz­kírozni a drága italt. Kása Károly, a Lenin Tsz főzdéjének szeszmestere indu­lásra kész, a pénzügyőrök ólomplombákat helyeznek a berendezés megfelelő pontjai­ra, mintegy áldásukat adva a sikeres induláshoz. A főnök eperrel kezd. Várják is már a gazdák. Utána jön a sárgaba­rack, majd következnek a ve­gyes pálinkák. Attól nem kell félnie, hogy munka nélkül ma­rad. Váltótársával éjjel-nappal szíthatják a tüzet, csak győz­zék a rengeteg cefrét kifőzni. A városbelieken kívül még Nagykőrösről, meg Abonyból, Törteiről, Ceglédbercelről és Csemőből is jönnek. Eddig ötven előjegyzés sorakozik az irkájában, s vajon hány hor­dó, meg kád van, amit még csak ezután szednek majd te­le, hogy előbb darazsak, ké­sőbb meg muslincák járjanak szédült táncot körülötte. Az előző szezonban nyolc és fél hónap alatt 28—30 ezer li­ter pálinka csepergett az üs­tökből, nem csekély bevétel­hez juttatva az államot. a szeszfőzdét működtető szövet­kezetét, továbbá az ezzel baj­lódó termelőket. Mégis úgy tűnik, mintha a termelőszövetkezeteket az anyagi haszon reménye nem sarkallná következetesebb ha- szonelvűségre. Inkább csak kiveszik a pénzt, de felújítás­ra már sajnálják, holott a sa­ját nyereségük nőne. ha kor­szerűsítenének. Az igény pe­dig megvan, tanú rá több ezer kiskertes, akinél pocsékba megy a termés egy része, csu­pán azért, mert restelli a her­cehurcát, a hosszú sorbanál- lást, inkább veszni hagyja a többletet, a hullott, eladhatat­lan portékát Tiltott gyümölcs Megint mások azt mondják: túljárnak az állam eszén, ki­főzik maguk a készletet. Ke­véssé zavarja őket. hogy tilos útra tévedtek. Vannak, akik szinte iparszerűleg űzik a szeszcsinálást, s a tiltott gyü­mölcsből — amelynek egyéb­ként csupán víz, cukor, meg élesztő az összetétele — busás jövedelemre tesznek ^ szert. Mindez azt bizonyítja, hogy a legális főzdék számát kellene szaporítani, mert ezt kívánja a népgazdaság érdeke is. — Mi erről a hatósáa véle­ménye? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Józsa Sándor főhadnagyot, a ceglédi vám- és pénzügyőri szakasz parancsnokát. — A Kossuth és a Magyar Szovjet Barátság tsz főzdéje elavult, a mai igényeket nem tudja kielégíteni, pedig érde­mes volna költeni rájuk, mert a jelenlegi állapot nem ke­csegtető. Miután ásatag szer­kezetek, gyakran elromlanák, olyankor hetekre leáll a főzés. A gazdák joggal elégedetlen­kednek, mert a hosszabb ideig álló cefréből rosszabb minősé­gű és kevesebb párlatot nyer­nek. így könnyen meginog a bizalom, az pedig fontos. — Erre a mesterségre ma­gánszemélyek vagy társulások vállalkozhatnak-e? — A törvény lehetővé teszi számukra is pálinkafőző léte­sítését, azzal a kikötéssel, hogy öt hektolitert meghaladó űr­tartalmú üstöt nem használ­hatnak. Van egy most szerve­ződő társaság. Molnár János elnökkel az élen. ök Lendület Szeszfőzdéi Gazdasági Mun­kaközösség címen kérték be­jegyeztetésüket, s a ceglédi Réti dűlőben nyitják meg üze­müket. Csemőben is alakul egy-két fiatalember összefogá­sával. Aki ilyesmire akarja adni a fejét, a pénzügyőri sza­kasznál bővebb felvilágosítást kaphat. Jó lenne, ha többen választanák ezt a megélhetési forrást, a verseny egészséges szellemet teremtene, s a gaz­A nyelv világa című tv- műsor legutóbbi adásában in­terjút láthattak a nézők dr. Költői Adómmal, a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szak­közén iskola tanárával, dr. Ve­res Pál orvossal és ceglédi kö­zépiskolás diákokkal. A be­szélgetést az tette időszerűvé, hogy nemrég felhívást tett közzé a rádió Magyarán szólva rovatában és a Magyar Ifjú­ságban dr. Költői Ádám Al­kossunk szerelmi szótárt! címmeL Ennek a vállalkozásnak az a célja, hogy a köznyelvet megszabadítsa a trágár és dur­Mint ismeretes, a Ceglédi KÖZGÉP férfi tekézői a bajno­ki cím elnyerésével feljutottak az NB /-be. Itt már alapfel­tétel a négyes automata pálya megléte. Ehhez a ceglédieknek a hármas és négyes pályát még automatizálniuk kell. Amennyiben a szállítás az ígért határidőig megtörténik, úgy az új berendezést szep­tember 10-én vehetik birto­kukba a játékosok. Ebben az esetben első hazai NB l-es mérkőzését a többszö­rös magyar bajnok FTC-vei vívja a KÖZGÉP. Amennyiben dák látnák a hasznát. Keve­sebb rajtakapott zugfőző mondhatná: „Szemlész úr, kénytelenek voltunk magunk főzni, mert vittük volna, de nem volt hová .. Szemlészek szerencséje — Az Önök szakasza Ceglé­den és a járáson kívül Nagy­kőrös, a nagykátai és a mo- nori járás területét is ellenőr­zi. Mi a tapasztalatuk a zug- főzdékről? — A hetvenes évek második felében — hathatós ellenőrzé­seink nyomán — csökkent a számuk. Azt pontosan tudjuk, hogy az 54 helységben 28 nyilvántartott szeszfőzde és palackozó működik, de a ki- sebb-nagyobb „háztáji” üstö­ket semmiféle statisztika sem jegyzi. Pedig az emberek tud­hatnák, hogy kapzsiságukért nagy árat fizethetnek, hiszen az így főzött szesz az egészség­re még ártalmasabb, ráadásul a higiéniai előírásokat sem tartják be. s aki rajtaveszt, az még büntetést is kap. — Ellenőrzéseik során mi­lyen tapasztalatokat szereztek? — Kimeríthetetlen az embe­ri csalafintaság. Volt. ahol a folyosó végét szekrény zárta le. Benne voltak az avas, mo- lyos malaclopók. A pénzügyőr megbökte a szekrény hátulját, mire az kinyílt, s csodák cso­dájára mögötte működött a nagyüzem, egyszerre két üst alatt lobogott a tűz .., Máshol az oldalkamrában a padlót kell felnyitni, s alatta van va­lami verem. Rendszerint asz­tallal, más módon titkolják a lejáratot. — Ezek a klasszikus példák. Van-e új a nap alatt? — Mostanában magányosan álló, elhagyott tanyákat bérel­nek a zugfőzdések, amerre a madár sem jár. (Az egyik a lakásától 36 kilométerre húzó­dott el. mégis lebukott.) Ezek szombat-vasárnap szorgoskod­nak, a bűnjeleket — amennyi­re tudják , — eltüntetik. Egy­szerre annyit főznek, ameny- nyit a következő héten értéke­síteni tudnak. A szakasz székházának rak­tárában vagy fél tucat elkob­zott berendezés. Egyik-másik ipari remek, a többi egyszerű vashordóból barkácsolt. Eze­ket a bíróság jogerős ítéletho­zatala után megsemmisítik. Bár a pénzügyőrökre sok más fontos feladat súlya nehezedik, azért a tilosban járóknak van okuk az aggodalomra, amikor „zöld fény” éppen rájuk vető­dik, Tamasi Tamás va kifejezésektől, Illetve az orvosi műszavakat a társal­gási nyelv keretében magdiol értetődő természetesséacel használható szavakkal vált sa fel. Beszédünk így egyszerre válna szalonképessé és köz-' érthetővé. A műsorban meg­szólaló szakemberek és diá­kok példákkal bizonyították, hogy nem mondvacsinált, ha­nem valós problémáról van szó, amelyet érdemes végig­gondolni és kinek-kinek ötle­tekkel színesíteni. A levélírók egész sora fejti ki véleményét e témakörben, s már eddig s számos épkézláb javaslat hangzott el. valamilyen ok miatt néhány napot késik a gép beszerelése, úgy felcserélik ennek az össze­csapásnak a pályaválasztói jogát, melyhez a Ferencváros előzetesen hozzájárult. Az automatika beszerelésé­hez szükséges egyéb munká­kat már csaknem teljes egé­szében elvégezték. így ez nem lehet akadálya a határidő be­tartásának. U. L, ISSN 0133—*500- (Ceglédi HÍM; Ezt hordják valahol Európában Kockás szövetből varrnak szoknyákat a Hcinze cég részére a PEVDI Kossuth Ferenc utcai részlegében Cegléden. Az ott készült csinos ruhadarabokat ősszel már nyugat-európai or­szágok lányai, asszonyai fogják viselni, Apáti-Tóth Sándor felvétele Kellemessn telt az idő Táborzárásra készülődnek Kényes kifejezések Szótárt szerkeszthetünk Pályaépítő tekézők Várják már az automatát

Next

/
Oldalképek
Tartalom