Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

1983. AUGUSZTUS 14.. VASÄRNAP Tökölön Boldogító igen Befér a násznép Tököl már évekkel ezelőtt kinőtte a tanács épületében le­vő házasságkötő termet. Hiába a szép berendezés, a bensősé­ges hangulatú műsor, ha a te- ' rembe a násznép fele sem fér be. Hamarosan lehetőség nyílik azonban a helyiség megna- gyobbítására Űj épületbe köl­tözik ugyanis a nagyközségi tanács költségvetési üzeme. Az irodaház már áll a tanács ud­varán, a munka jó ütemben halad, s jövőre beköltözhetnek az épületbe a költségvetési üzem dolgozói. A munkások akkor átvonul­nak majd az elhagyott irodák­ba, hogy egybenyissák a szom­szédos házasságkötő teremmel és technikai helyiséget alakít­sanak ki az anyakönyvvezető számára. Ma még a helyhiány miatt ugyanis ő kezeli a mag­nót is. Az űj teremben bizonyára az eddiginél is többen mondják majd ki ünnepélyesebb körül­mények között a boldogító igent. Tovább gyarapodik Budakeszi Hozzájárulnak anyagiakkal Az anyagi lehetőségek to­vábbra sem kényeztetik el a kis községeket, a fejlesztések, beruházások tervezésénél ugyancsak sok fejtörésre van szükség, hogy az igényeket rangsorolják, a lehetőségekhez igazítsák. Más a helyzet, ha a község lakossága tevékeny részt vállal a községfejleszté­si feladatok megvalósításából ha nemcsak társadalmi mun­kával, hanem anyagiakkal is hozzájárul a település gyara­podásához. Oly módon, miként Buda­keszin is. A fővárossal csak­nem összenőtt településen az idén a legnagyobb feladatot a közműhálózat javítása jelen­tette. A gázvezeték szépen körbefonta a legnagyobb olaj­felhasználó közintézményeket. A bölcsőde, az orvosi rendelő és a II. számú óvoda ezentúl gázfűtéssel biztosítja majd a meleget. Befejeződött a gázbekötés az iskolában is, hétfőn lesz az üzembe helyezés, ezt köve­tően a napközi és a konyha fűtését is ezzel a korszerű energiával oldják meg. Fontos feladat volt az iskola meleg vízzel való ellátása, közegész­ségügyi szempontból egysze­rűen tarthatatlan volt a ko­rábbi állapot. A lakosság önkéntes fel­ajánlása révén a Kossuth La jós utcában a csatornázást is elvégezhették. Most tartanak a munkák, az időjárástól füg­gően a jövő hét végére várha­tóan elkészülnek — a gerinc­vezetékre rákötik a háztartá­sokat. Ugyancsak tervezik Gyöngyvirág utca csatornázá­sát is. A kiviteli terv már kész. A lakossági befizetések tői függően októberben talán már meg is kezdődhet a mun ka. Több utcában — a tanács­tagok felvetése és szervező munkája nyomán — lesz majd gázbekötés. Az itt élők vállalták az anyagi terheket, megéri nekik, hogy kényel­mesebb körülmények között juthassanak fűtési energiához, ami ráadásul olcsóbb is. A József Attila, a Nagy Sándor, a Rákóczi és a Szél utcában most szervezik a tanácstagok a bekötést; általános a taoasz- talat. hogy kevesen mondanak nemet, a többség aláírja a be­kötésről szóló papírt. üzemegészségügy az B$G-hen Már csak a laboratórium hiányzik Ha megkapnák a jogot az időszakos vizsgálatokra Lelkiekkel is Nemrégiben egy felmérés arra keresett választ, milyen Pest megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben az egész­ségügyi ellátás színvonala. Anélkül, hogy túlságosan le­egyszerűsítenénk a kérdésre adandó választ, megállapít­hatjuk, hogy meglehetősen sok ellentmondással kell megbirkózniok az ügy érdekében tenni akaróknak. A megye egyik legnagyobb üzemében, az Ipari Szerelvény és Gépgyárban kerestünk gyakorlati tapasztalatokat, vé­leményeket arra vonatkozóan, mi változott, s mi változ­hatna házuk táján az üzemegészségügyben. ként 20 ezer forinttal segíti a műszerezettség javítását, s le­hetőségük van évenként egy- egy nagyobb beruházásra is. — Nem panaszkodhatunk — mondja Puskás Imréné —, a gyártól és a pilisvörösvári rendelőtől nagyon sok támo­gatást kapunk. Ránk bízzák azt is, hogy a rendelkezésünk­re állp összegeket mire fordít­juk, milyen új műszerekkel szereljük fel a rendelőket. Ezért mondhatjuk azt, hogy jobb körülmények között dol­gozhatunk, mint egy átlagos orvosi rendelőben. Két főállású orvos, s két mellékfoglalkozású nyugdíjas szakorvos, valamint három műszakban öt nővér látja el az ISG-ben az üzemegészség­ügyi teendőket. A nővérek a vállalat alkalmazottai, így ar­ra is lehetőség van, hogy mun­kájuktól függően prémiumot, jutalmat kapjanak. — A munkafegyelem viszont nagyobb, mint egy SZTK-ren- delőben. Innen nem lehet csak úgy kisétálni, maszek ügyeket intézni. Kevesen vagyunk ah­hoz, hogy borúra-derűre he- lyettesítgessük egymást, de ah­hoz éppen elegen, hogy a mun­ka rendben menjen. Az utób­bi időben egyébként is meg­pezsdült itt az élet, sok az új­donság a rendelőkben. A kora délelőtti órában üres a belgyógyászati rendelő, a fo­lyosón csend honol. Csak a fogorvosi kezelőből szűrődik ki némi zaj, jelezevén, a fájós fogakra hamarosan gyógyírt kap a beteg. Az üzemorvos, dr. Lányi Alfréd épp szabadságon van, de távollétében Puskás Imréné üzemegészségügyi csoportveze­tő is pontos képet ad a ren­delők munkájáról, s beszámol gondjaikról is. — Ha jó emlékszem, a gyár megalakulása óta létezik itt üzemorvosi szolgálat, termé­szetesen az utóbbi években óriásit léptünk előre. Az álta­lános belgyógyászati rende­lésen kívül fogászat, bőrgyó­gyászat, nőgyógyászat várja a betegeket. Ez utóbbiak heten­ként egyszer négy órában dol­goznak, egyébként pedig reg­gel 8 és délután 3 között egész nap felkereshetik az orvost, a nővéreket a dolgozók. S teszik is, naponta átlag 40—50 ember fordul meg ná­luk. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ISG-sek a leg­különfélébb lelki problé­máikkal is az üzemorvos­hoz mennek. Mivel itt jól- képzett szakorvosok látják el a teendőket, az utóbbi időben nem akadt olyan eset, amihez mentőt kellett volna hívni; ki­sebb fogászati műtéteket, se­bészeti beavatkozásokat is helyben végeznek el. Hagyohb a fegyelem A bizalom, amellyel az üzemorvosok tevékenységét a gyárban fogadják nagyban kö­szönhető a szakmai felkészült­ségnek, s annak, hogy egy ki­sebb SZTK-rendelőnek is dí­szére válna az a műszerezett­ség. amellyel az ISG-ben ren­delkeznek. EKG, fogászati röntgen, elektromos mikrosz­kóp, a zajártalom vizsgálatá­hoz szükséges audiométer. hogy csak a legfontosabbakat Említsük. A gyár negyedéven­elkövetkezendő években sze­retnénk sort keríteni. így na­gyon nagy segítség lenne egy laboratórium. Az időszakos egészségügyi vizsgálatokat itt helyben, rövidebb idő alatt in­tézhetnénk, s ugyancsak a dol­gozók érdekeit szolgálná, ha megkapnánk a táppénzre vé­teli jogot is. Igaz, az amúgy sem kevés papírmunkánk ez­zel tovább növekedne, de a dolgozóknak kevesebb meg­próbáltatást, sorbanállást je­lentene egy-egy betegség, s a táppénzes napokat valóban a gyógyulással tölthetnék el — beszélt a tervekről Puskás Imréné. A fogorvosi rendelőbe idő­közben újabb páciens érkezett Dr. Nagy Katalin miközben alaposan megvizsgálja a segít­ségre szoruló fogakat, határo­zottan kijelenti: — Lehet, hogy sokak szemében nincs nagy be­csülete az üzemorvosi tevé­kenységnek, mégis, itt komoly gyógyító munkára, nagy gya­korlat megszerzésére van le­hetőségünk. Arról nem is szól­va, hogy az átlagosnál sokkal jobb feltételek mellett tesszük a dolgunkat. Gáspár Mária Nyár a tanyákon Sokan fantáziát látnak benne Változások Az utóbbi években nem pusztán a természettel való közvetlen érintkezés, a csend, a nyugalom vonzza az embereket a tanyákra. Sokan anyagi okok miatt hagyják el a mozgalmasabb városokat, nagyobb falva­kat, s cserélik fel ottani mindennapjaikat a tanyaiakkal A váltás azonban a legtöbbször nem jelenti azt, hogy a község, a város adta jobb életkörülmények is teljesen háttérbe szorulnának. Mégis; mi ad akkora vonzerőt az egyszerűbb s egyben nehezebb életformának, hogy a ta­nyaépületek sorra megújulnak, s lakóik száma sem csökken? körülvevő tanyavilág. A há­zak laza egymásutánisága, a néhány száz méteres bekötő utak, az akácok között meg­búvó épületek romantikája s a csend uralja a vidéket. Ta­lálomra indulunk el az egyik épület felé. A földút végén, a kapu mögött láncra kötött ku­tyák csaholnak. A kerítésen túl betonkeverő gép árválko­dik egy félig kész épület szomszédságában. A tulajdo­nos azonban nem jelentkezik. Egy másik helyen, Pintér Ti­bor tanyáján több szerencsé­vel járunk. A hattagú család éppen a paprika- és a paradicsomföK dön szorgoskodik. Az idősebb Pintér házaspár — túl a nyolcvanon — a tanyaudva­ron tesz-vesz, figyeli a fiata­lok serénykedését. — Mi már nem lakunk Itt, két évvel ezelőtt beköltöztünk a faluba. A fiamék meg ott építkeztek — mutatja a néni. — De nyaranta itt vagyunk, mivel dolog bőven akad. A fiatalabb Pintér Tibor feleségével együtt a váci Er­dei Termék Vállalat bedolgo­zója. — A szabad időnk legna­gyobb részét a tanyán tölt­jük. Hetente kétszer — kocsi­val — piacra viszem az árut. De azt le is kell szedni, locsolni, kapálni, gondozni kell a pa­lántákat. Sok a tennivaló haj­naltól késő estig. Éjszakán­ként ugyanis hazamegyünk, nem alszunk idekint. — Megéri? A férfi a vállát vonogatja, majd rövid tűnődés után így szól: — Ha nem érné meg, bizto­csak nem csinálnánk... Budapesttől alig negyven kilométerre fekszik Bugyi község, amelynek környékén — helyi adatok szerint — ki- lehcszáz ember él a külterü­leten. S ami meglepő, nem pusztán idős, sorsukkal már megbékélt emberek lakják a tanyai házakat, hanem szinte valamennyi korosztály megta­lálható itt. Tóris Sándor tanácselnök szavai szerint a régi tulajdo­nosok zöme zöldségtermesztés­sel foglalkozik, s csak kevesen részesítik előnyben az állat­tartást. — Néhány éve még rend­szeres volt, hogy a környező tanyákról sokan a fővárosi piacokra hordták a friss zöld­séget, gyümölcsöt. A piacozók száma azóta a mi környékün­kön csökkent — mondja az elnök. — Azok, akik nem hagytak fel ezzel, ma már nem lovas kocsival, hanem személyautóval, esetleg kis te­herautóval fuvaroznak. Persze a tanyavilág változá­sai nemcsak ezen mérhetőek. Juhászföld és Ürbőpuszta körzetében megszűnőben van­nak a tanyák, míg a Budapest felé eső Alsó- és Felsőványa nevet viselő -területen ennek pontosan az ellenkezője — fejlődés — tapasztalható. — Az ok abban keresendő, hogy a megszűnőben levő körzetekben nincs villany, s hiányzik a buszközlekedés is — folytatja Tóris Sándor. — Igaz, a tanyák zömmel az út mentén helyezkednek el, té­len mégis nagy gondokat okoz a gyerekeknek az iskolába já­rás. A külterületről jelenleg száztíz tanuló jár be a községi iskolába. Ennek a létszámnak persze csak töredékét adja az a terület, ahol nincsen busz­járat, s hiányzik az elektro­mos energia is a házakból. Villany nélkül Reggeltől estig A nyár széppé varázsolja ezt a tájat. Az ötös fő közleke­dési út mentén, szinte másik falut alkot a Bugyi # községet Gyógyszerek helyben Például az, hogy novem­berben dr. Lányi Alfréd sze­mélyében új orvos került az üzemegészségügy élére vagy az, hogy létrehozták a gyárban a gyógyszertárat. Ahol csak­nem háromszáz féle gyógy­szerhez juthatnak hozzá a be­tegek, s nemcsak a gyárban felirt recepteket válthatják be, hanem a lakóhelyükön kapott vényeket is. És van még más újdonság is. Puskás Imrénét, aki fogorvosi szakasszisztens, nemrég nevezték ki üzem­egészségügyi csoportvezetőnek. Annak jeleként, hogy a szer­vezettségnek, a tervszerű mun­kának különös jelentőséget tu­lajdonítanak. Hiszen ily mó­don a nővérek dolgát is job­ban szervezhetik. — Van még egy-két dédel­getett tervünk, amelyekre az Arcok, sorsok B agóért eladták a nagy gonddal épített családi házat, de hát a pénz nem számít, tízezret is elkártyáz egy duhaj este, éjjel, ha úri kedve tartja. Könnyen szerzett pénz? Nem is lehet mondani, megdolgozik érte. A falu­ban szinte szétszedik, jó munkás hírében áll, ügyes, íz­lése is van, nyugodtan rábízhatják, hogyan rakjon min­tás csempét sima mellé. Jó burkoló. De elvégez min­dent, ami egy építkezésen adódik; legyen az kőműves­vagy szerelőmunka, neki egyremegy. Ajnározza a munkahelye is, annyit fusizik — akár munkaidőben is —, amennyit csak tud. Néhányszor már ott akarta hagyni a céget, de mégsem rossz dolog vállalati dolgo­zónak lenni. Hőböröghet, szidhatja a művezetőt, a fő­nököket orrvérzésig, elvégzi nekik is svarcban, ami kell, és nem jár rosszul. Egyik fél sem. A fia kollégista, egyszer egy héten jön haza, majd az apja szakmáját tanulja ki. Kézügyessége jó, tanulni nem akaródzik, éppen csak annyi, hogy egyik osztály­ból a másikba bukdácsoljon. Az asszony sokat beteges­kedik, „gyomoridege” is Van, fiatal nő létére alig van foga, de már megjárta Ausztriát, a másik évben Olasz­országot IBUSZ-szal, csak* nem jó a kedélye. De hát iszik a férje, szoknya után koslat, kártyázik, elkujtorog. Cso­dás háziasszony; kamrája nyaranta megtelik befőttel, lekvárral, savanyúsággal, disznót hizlal, baromfit nevel, konyha- és virágoskertben palántáz, gazol, locsol, amit kell. A házért nemcsak készpénzt kaptak, egy rozzant Zsi­gulit is, az asszony vezeti, mert jogosítványt szerzett. Eladták bagóért a házat, mert válni akarnak. Az egyre több kereset, amiből italra, szerencsejátékokra is bőven telik, nem képes összetartani házasságuk roskadozó, omló-bomló eresztékeit; nagy nekikeseredések, fogad­kozások, újra- s újrakezdések csak mérföldkövek azon az úton, amelynek vége homályba, ködbe fúl, jót egyi­kük számára sem ígér. Herman Éva A szomszédos tanyán idős asszony .fogad. A fiatalok a termelőszövetkezetben dolgoz­nak, így napjai magányosan telnek. Pamuk Istvánná el­múlt hetvennyolc ' éves, de életkorára pusztán hajlott de­reka utal. — Több mint negyven éve élek itt — kezdi a beszélge­tést. — Nekem már jobb len­ne a faluban, de nincs arra pénzünk, hogy odaköltözzünk. Hiányzik a villany, ami meg­könnyítené az életet. Hiányoz­nak a szomszédok is, akikkel néha el lehet egy kicsit be­szélgetni. Nem mondom, jó meg szép is ez a hely, de annyi lenne a tennivaló, ami­re nekem már nem futja az erőmből. A fiataloknak meg nincsen annyi idejük, hogy törődjenek a kerttel és a gyü­mölcsössel. A néni még panaszkodna, szavai hosszúra nyúlnak, amint a múlt megkopott ké­pei között időz. A férjét em­líti, aki tíz évvel ezelőtt halt meg, s azt, hogy ekkor még virágzó volt ez az alig több, mint egyholdnyi terület. A gyerekek azonban már más­ként, nem a hagyományos mód szerint alakítják a életü­ket. S az elköltözés igénye, ami itt panaszra ad okot, az Bugyi község másik végén, a felső­ványai tanyasorban más meg­világításba kerül. A volt Molnár-tanyát alig egy évvel ezelőtt egy budapesti család vásárolta meg. Prémes állato­kat tenyésztenek. A tizennyolc éves Németh József autószerelői szakmáját adta fel ezért a munkáért. Most rókák, nyestek és neme­sített görények között telnek a napjai. Átalakulóban — Tulajdonképpen az én öt­letem volt, hogy vegyünk egy tanyát. A szüleim belementek, segítenek a munkában. — Megéri? — Biztosan. Egyelőre nehéz lenne erre választ adni, mivel nemrég vágtunk bele, s eddig inkább költeni kellett az álla­tokra. De bízunk abban, hogy a befektetés megtérül. A villannyal ellátott tanya- épülethez nagy kert is tarto­zik, ahol megterem a zöldség, s nincsen hiány gyümölcsfák­ban sem. Az udvaron szár­nyasok futkároznak, az ólban sertések. — Sokat kellett dolgozni, amíg ennyi mindent előte­remtettünk — magyarázza. — Azt hiszem, vállalkozókedv, lelkesedés nélkül nem megy az ilyesmi. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem hiá­nyoznak a villamosok és a nagyvárosi zaj, de az a nyu­galom, ami itt van, megfizet­hetetlen. A tanyák tehát átalakuló­ban vannak. Vajon a tanyai életmód is? Ügy tűnik, abban már kevesebb a változás. Hi­szen a hajnaltól késő estig dolgozók pihenni, s nem könyv, színház, mozi után vágyakoznak. Van, akit a na­gyobb jövedelem reménye hajt, van, akit pusztán a csend és nyugalom vonz ide. Tóris SándorHanácselnök sze­rint az utóbbi időben egyre több külterületi épületet újí­tanak fel, tesznek komforto­sabbá, kényelmesebbé tulaj­donosaik. Az eladás ritka do­log, az elmúlt két évben mindössze két tanya cserélt gazdát. Inkább az a jellem­ző, hogy a faluba beköltözés után is megtartják tanyáikat az emberek, s legtöbben csak nyáron tartózkodnak odakint. A gazdálkodásnak és a jö­vedelemszerzésnek ez is egy lehetséges formája. Csitári János Huszonhatból választhat Az érdi Bentavölgye Tsz húsüzemében évente 30 ezer sertést dolgoznak fel. A korszerű gépsorokon huszonhatféle ízletes húskészítményt állítanak elő, amely javítja a környék telepü­léseinek ellátását húsból, olcsó felvágottakból. Erdösi Agnes felvétel«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom