Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

jegyzet Víz, levegő Kopogjuk le a fán. A víz­zel mostanában nincsenek gondjaink azon kívül, hogy a klórtartalma miatt időn­ként tejnek is nézhetnénk. No, de ennél több panaszra soha ne legyen okupk. Épp oly nélkülözhetetlen felté­tele ez életünknek, mint például a levegő, melyről itt Vácott megint csak mondhatunk egyet, s mást. Leginkább a DCM kémé­nyeit szokás emlegetni, me­lyek porfelhői elszínezik az ég kékjét, finom réteggel terítik be gyümölcsösein­ket. Igaz, az évek múlásá­val vékonyodott valamit a porfelhő, a lerakódást mé rő műszerek a megengedett határértéket mutatják. Ám az egészségügyi szakembe reknek ehhez is van hozzá­tenni valójuk. A Pest me­gyei Közúti Építő Vállalat balassagyarmati útelága zásnál port okádó kémé­nyét nem jegyzik a hivata­los fórumok, csak mi csé­peltük már el a témát, a körülötte urálkodó állapo­tokat feltárva. Ámde mi­nek? Ezek a kérdések a külön­böző fórumokon épp oly visszatérő témák, mint a minden nap szükséges táp­lálékunkról, a kenyérről ké­szült kötetnyi jelentések, megalkotott határozatok. Magyarázat bőven születik arról, hogy miért keletien, sületlen, > fekete a váci ke­nyér. Annak főként a leg­gyakrabban keresett fajtá­ja. Merthogy állítólag nyolc fajta készül, s kapható a boltokban. — Lehet — je­gyezte meg a minap valaki, de biztosan felváltva, hol az egyik, hol a másik faj­ta, mert egyszerre még so­hasem láttunk ekkora vá­lasztékot. , A magyarázatot ' ugyan nem lehet megenni, s akad­nak makacs fogyasztók, akik még azt sem átallják kimondani: — egye meg aki magyarázza. Mert bár igaz, volt idő a mi törté­nelmünkben, amikor még az ennél rosszabb minősé­gűt is rneqettük volna, ha,. lett volna, de ez még nem ok a jó nyersanyag elpa- zarlására. Különösen akkor, ha tudjuk: Dunakeszin, Karcagon, Sárváron vagy Székesfehérváron még min­dig tudnak kenyeret sütni. Sőt, egyre többször ízlel­hetünk más településeken finom, fehér bélés cipót is. Technikai problémák, szakmunkás- és egyáltalán munkáshiány, szállítási gondok, az utánpótlás meg­oldatlansága, a fogyasztói igények kiszámíthatatlan­sága. Általában ezek a jel­zett gondok a gyártok és kereskedők részéről, s ezek­re valóban figyelni kell. Mondják, hogy a pékek messzi falvakból érkeznek a hajnali vonatokkal, s szó- váteszik, hogy a kapott bé­rért nem nagyon éri meg. FA is csábítja némelyüket a szomszéd megye vállalata, amelyik autóbuszokat küld értük a faluba. Kérdezem én. Vácról miért nem küldenek autó­buszt? Vagy: ha már any- nvira fontot — és tényleg az — ember a pékmester, miért ne segíthetné a sütő­ipari vállalat a letelepedé­sét annak, aki messziről jár be? Lehet, hogy a kérdqs lai­kus. Elvégre nem szakem­ber teszi fel, hanem a fo­gyasztó. Az viszont már érthetetlen, hogy a város vezető testületéinek egy- egy közbelépése után rövid ideig látványosan javul a helyzet, de aztán ismét min­den marad a régiben. Mondják, hogy a kemen­cék szájánál szép kenyerek bukkannak elő. Utánanéz­tem, s tudom, hogy így van. De hát akkor mi történik velük útközben? Megdöbbentő adat. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban évente 1 millió forint értékű kenyér marad eladatlan, azaz álla­ti fogyasztás céljára értéke­sítik. Ám még ez sem indo­kolja. hogy a szombati váci kenyeret hétfő este kínál­ják a vevőnek. Létünk és közérzetünk e harmadik feltétele most beszédtéma a családi asztatok körül. Kovács T. István' Még tart a dinnyeszezon Nagy a forgalom a standoknál Iványi Károly felvétele A piactér egyik dinnyeáru­sának billegő mérlege előtt hosszú sor áll. Középkorú fér­fira kerül a sor. — Egy ötkilósat kérek. Vá­laszthatok én? — Tessék ... A vásárló már a zöld diny- nyéket forgatja, kopogtatja. Egy nagyobbat kivételes mű­gonddal vizsgálgat. — Ha a vevő választ, nem lékelem meg. — így az eladó. A vásárló elámul. — Akkor ön sohase tudja meg, hogy jól választottam-e. Az árus mosolyog a frap­páns megjegyzésen. Mérlegre teszi a dinnyét. — öt és fél kiló. Meglékel­jem? — Köszönöm, nem. — Nincs is rá szükség, mert jól választott. — Igazán? Pedig nem is ér­tek hozzá. (Surányi) Tanévkezdés előtt Tájékozódás a könyvesboltban — Tizennyolc éve először zártuk veszteségesen az első félévet — mondja Szőke Pál- né, a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat váci könyves­boltjának vezetője. — A terve­zett 3 millió hatszázezer fo­rinttól százhatvanezerrel ma­radt el az első hathavi forgal­munk. Különösen kevés a vá­sárló a nyári hónapokban. Nem különty az érdeklődés a hanglemezek iránt sem. Augusztusban legkereset­tebbek a tankönyvek. Ugyan a diákok még hetekben szá­molgatják a vakációt az új tanévig, de a tankönyvekből már június végén megérke­zett az első szállítmány a vál­lalat tankönyvrészlegétől. Közel 1,4 millió forint érté­kű tankönyveket juttatnak el a tanév elején a Szabadság té­ri bolt eladói a városi tanin­tézetekbe. — Eddig mennyi érkezett meg a megrendelt könyvek­ből? — összesen 1 millió tizen­egyezer forint értékű árut kaptunk. Mint minden évben, az idén is az általános és kö­zépiskolák könyveit értékesít­jük. — Az eddigi tapasztalatok szerint az idén is lesz tan­könyvhiány? — Ezzel kapcsolatban még nem kaptunk értesítést, de véleményem szerint most is lesznek olyan könyvek, me­lyeket a tanévkezdés után kapunk meg. Azt azonban csak az utolsó napokban tud­juk megmondani, hogy mi­ből. Ebben az évben is a Lőwy Sándor Gépipari Szakközép- iskola tornaterme szolgál rak­tárként. Közvetlenül ide ér­keznek a testes könyvcsoma­gok, ahol a bolt eladói osz­tályozzák, csoportosítják a könyveket, hogy ez2el is meg­könnyítsék a terjesztők mun­káját. — Kik segítenek majd az értékesítésben? A terjesztő hálózatunk pedagógusokból áll, akiket még a nyári szünet kezdése előtt értesítettünk a könyvek átvételének időpontjáról. A csomagokat természetesen emiatt ne kelljen a szabadsá­got megszakítaniuk. A köny­veket a bolt kocsija szállít­ja ká az iskolákba. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Aszály uíónl kénio * Hiányoztak a csöndes, langy esők Tapasztalatok a iifrzsöay túloldalán Megyénként a kalászosok terméskiesése miatt az eLmúlt héten ugyan az aszály sújtotta körzetek közé sorolta a me­gyei operatív, bizottság, de a járások közül a váci a legked­vezőbb helyzetben , van e te­kintetben. A körzeten belül is főképp az észak—északnyugati, hegyvidéki dombos területe­ken nem okozott szerencsénk­re akkora terméskárokat a szárazabb időjárás, hogy aggo­dalomra lenne okunk. Búzarekord Bernecén Sőt, a több mint 3300 hek­táron gazdálkodó és 160 mil­liós idei árbevételre számító bernecebaráti Börzsöny Mgtsz- ben az utóbbi évek rekord bú­zatermését takarították be a magtárakba. — A tavalyi aszály rosszabb volt számunkra — mondja a termelőszövetkezet elnöke, Ur­ban Vilmos. — Tulajdonképp a terület sajátosságai miatt mi nem is aszályról beszélünk, csak kevesebb csapadékról. Míg a múlt évben volt olyan időszak, hogy egyáltalán nem esett a vegetációs időszakban, addig az idén júniusban 3—8 milliméteres „frissítő” esőt kaptunk. Többek között ennek is köszönhető, hogy a terve­zett körül alakulnak eredmé­nyeink. Azért egy 30—40 milli­méteres csöndes eső most na­gyon jólesne a földeknek. — Milyenek a hozamok? — Veszteségeinket a jobb búzaterméssel tudjuk kiegyen­líteni. Viszont a mustár miatt fáj a szívünk: a tervezett 36 vagonnyi mennyiség helyett csak 30 vagonra valót arat­tunk. Ugyanakkor jó a termés málnából: 30 vagon helyett 34 vagon került feldolgozásra, ér­tékesítésre. A tervezett 200 tonna helyett 230 tonnát tud­tak hűtőházban lefagyasztani. Vitázó utasok Várakozás közben — Tömegszeren­csétlenség van a Március 15. téren — riasztott meg az első gondolat, ami­kor megláttam a hatalmas, mozgó tömeget. Rohan­tam oda, de csak a Földváry téri au­tóbuszjáratot vár­ták. A helyszín hasonló volt egy balesethez, annyi­an voltak es min­denki mást mon­dott. A Földváry téri lakótelep pia­cáról vitáztak. Hol lesz, mikor lesz, nmiért nincs már? Itt bárki, minden fáradság nélkül felmérheti a köz­véleményt. Ami­kor ..beáll a busz”, már gyorsírással sem tudnánk je­gyezni a vélemé­nyeket : — Mi kell eh­hez? Két vasláb, meg egy deszka. Ha nincs a város­nak, én szívesen kisegítem. Terület van. — Tessék bel­jebb menni — mondja az autó­busz vezetője —. más is fel szeretne szállni. — Hová? / — kiáltott vissza va­laki a kocsi hátul­jából. — Már ki­nyomtuk a busz hátsó oldalát. A pótkeréken hár­man is ülnek. A tömegben ilyen hangok hal­latszottak : — Felállna ked­vesem a libám nyakáról? — Hagyja, van a folt ellen nagy­szerű receptem. — Bocsánat höl­gyem. — Nem tesz semmit, csak a gö­rögdinnyém volt. Lent a mélyben egy kisfiú a szét­guruló krumpiit szedte össze a nád­iéról piros szatyor­ba. Felkiáltott: — EtégJLesz már, mama? — Hagyd fiam, legfeljebb csak le­ves lesz. Borízű hang: — Mondom, hogy az újság ír­ta. Nem az Erdős Bernét utcában, hanem a fűtőmű­nél lesz a piac. — Az nem jó — felelt rá valaki —, mert nincs benne a vérkeringésben. Amott meg áll már az ABC, a pavilonsor, meg nem kell közmű- vesíteni sem. Leszálltam, néz­tem a távolodó autóbusz után és egy másik történet jutott az eszembe: Az egyik vasúti megállóhelyre már évtizedek óta . fe­dett váróterem építését kérték az utasok, de hol pénz nem volt. hol épí­tőipari kapacitás Egyszer ama igaz­gatósági férfiú akitől függött a váróterem építése ellenőrző körútját ezen a megállóhe­lyen fejezte be. Állt a sínek mel­lett, várta a vona­tot. közben szeme- regni. majd zuhog­ni kezdett az eső. Az emberünk bő­rig ázott. Egy héten belül építeni kezdték a fedett várótermet Mészáros Gyula Jól jön majd az ebből szárma­zó nyereség a szövetkezetnek, annak köszönhetően, hogy a világpiaci árral ellentétben a hazai felvásárlási árak reális­nak mondhatók. Piros ribizké- ből. Bernecén is kevesebb termett az idén. Gondja a szövetkezetnek, hogy a beruházási stop miatt egyelőre nincs lehetőségük bő­víteni 70 vagon kapacitásra a hűtőbázisukat. Több millió fo­rintba kerültek ennek a ter­vei, amelyek az íróasztal fiók­jába süllyesztve várnak jobb napokra. így nehezebb kom­penzálniuk az ipari háttérellá­tási árak növekedését is és érthető, hogy ez a mai viszo­nyok közepette nem túlságosan ösztönöz újabb vásárlásokra. És megjött „Jónás" — A térség szeszélyes mikro- klimatikus viszonyaira jellem­ző, hogy a Berneeebarátitól nem messze eső Peröcsényben júniusban csak kétszer esett egy kis csapadék, amely leg­feljebb a gyümölcsösök fejlő­déséhez járult hozzá, de a ga­bonának semmit nem hasznait. Ottjártunkkor a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet fő­könyvelőjét, Kolozsi Bélánét nagy munka közepette talál­juk. A vezetőség távollétében legszívesebben a nevét sem árulná el, nemhogy beavas­son még gondjaikba. — Jelenleg a készletfölmé­rés folyik, még én sem tudom pontosan, miből tudok válogat­ni, amivel kiegyensúlyozhat­nánk az aszály okozta károkat Másról nem nyilatkozom. Ily módon a szövetkezet fia­tal pártiátkárától tudjuk meg, hogy a tervezettnél kevesebb gabonát takarítottak be hek­táronként. Nagy gondjuk még, hogy kiszáradt a tsz 300 hek­táros legelője, s elvitte a szá­razság a lucernát és a siló- kukoricát. Öntözésre nincs le­hetőségük, legfeljebb az Ipoly menti gyümölcsösöket. A csapadékeloszlás Perő- csényben is jobb volt mint ta­valy. Ez is közrejátszhatott ab­ban, hogy 2,5 százalékkal több gabonát arattak az idén, és a bogyósgyümölcsösök tervezett árbevételét három és fél mil­lió forinttal haladták meg. Málnából 4,3 tonna helyett 6,1, piros ribiszkéből 6,5 helyett 9,1 tonna, fekete ribiszkéből 1,5 tonna helyett 2,4 tonna lett a termésük. Idén a perőcsényiek már gé­pi betakarítással szedték a bo- gyósgyümölcsöt. Új szerzemé­nyük, a finn gyártmányú Jo­nas szedőgép, amit Jónásnak magyarítottak a helyiek. Nem kevesebb, mint 250 ember munkáját helyettesíti, s 'min­den szempontból elégedettek vele a szakemberek. Silózással pótolnak A letkési Ipolyvölgye Ter­melőszövetkezetnél a járási át­lagot alulmúló, de saját tava­lyi eredményeiknél sokkal ked­vezőbben zárták az idei ara­tást. Légrádi János elnök fog­lalja össze a legfrissebb adato­kat: — Nálunk nagyon jól végző­dött az aratás. A körülmények­hez képest szerencsés helyzet­ben voltunk. Május végén esett egy kis eső, júniusban pedig 20 milliméternyi csapa­dékot kaptunk. A kalászosok­nál 15 százalék volt a vesz­teségünk. Gyümölcsből vi­szont sajnos 30 százalékkal kevesebb az idei termés. Az aszály a kukoricának sem tett jót. de a letkési silókuko­ricaföld nagy része az Ipoly mentén terül el. Azért az utób­bi napok esőzése is jól jött földnek’ és a kukoricának. Szluka Márton Érmek és plasztikák Kiállítás Szobán Augusztus 19-én 14.30 óra­kor a szobi Börzsöny Múzeum­ban dr. Hann Ferenc művé­szettörténész nyitja meg két szobrász közös kiállítását. A Szentendrén élő és dolgo­zó Csikszentmihályi Róbertnek eddig több mint harminc egyé­ni kiállítása volt. Számos köz­téren felállított szobra van, s nagyon sok érmet készített ál­lami megbízásra. 1974-ben Munkácsy-díjat, az idén Érde­mes Művész kitüntetést ka­pott. A szobi Szabó Imre pálya­kezdése nem előzmények nél­küli. Igazán tavaly ősszel hív­ta fel magára a figyelmet a Szentendrei Képtárban meg­rendezett Pest megyei Tárla­ton. A fiatal szobrász a ma­gyar éremművészet legfokoza­tosabban fejlődő vonulatát vállalta fel munkásságával. A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg. Közös érdek, hasznos cél Szövetkezet a községéit A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek ma már több­nyire a községek meghatározó bázisai. Részt vállalnak a köz ségek lakóhelyi kulturális, fej­lesztési gondjainak a megöl dásából. Teszik ezt önzetlenül társadalmi munkával, anyag támogatással, tervezéssel vágj mindhárommal együtt. A váci járásban sem akad olyan -község, ahol a helyi kö zös gazdaság valamivel ne se gítené a település arculatának formálását. Kemencén és társközségé ben, Bernecebaráti ban az utóbbi években nem volt olyan községfejlesztési cél, melj megvalósításához a helyi Bőr zsöny Termelőszövetkezet ne járult volna hozzá. Az együtt gondolkodást könnyíti az is hogy a tanácstagok többségi- szövetkezeti tag. A tanácsülé­seken és a közgyűléseken egy­aránt szót emelhetnek a köz­ségi feladatok érdekében. Az utóbbi évek megvalósult beruházásainak legtöbbje tsz- segítséggel jött létre. Az isko­la központi fűtéséhez például a termelőszövetkezet adta az anyagot. A sífelvonó építése­kor az_ anyagi támogatáson túl, ielentős társadalmi munkát is végeztek a szövetkezet szocia­lista brigádjai. A korábbi évekhez hasonló­in az idén is százharmincezer forint támogatást ad a tsz az óvodának, az úttörőcsapatnak, a művelődési háznak, az ön­kéntes tűzoltóknak és a sport­körnek összesen. S. 3. ISSN 0133- 278» {Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom