Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-13 / 191. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA xxvii. Évfolyam, m. szám _________________ 1983. augusztus 13., szombat Há zban híifázik a gyiinriflcs Üdítők, minden mennyiségijeit ár Újabb baleset figyelmeztet Cegléden a Kossuth Ferenc utca—Széchenyi út, valamint a Rákóczi út—Széchenyi út kereszteződésében mindennaposak a balesetek. Csupán a szerencsén múlt, hogy eddig nem követelt emberéletet a figyelmetlenség. Az elsőbbségadás kötelező táblák kinn vannak, de ez még — úgy látszik — nem elegendő, figyelembe is kell venni az új forgalmi rendet. Apáti-Tóth Sándor felvétel« „Én vsltcm Zsebíbabo” énekel a színpadon Az elmúlt évihez hasonló termékeket állítanak elő az altiertirsai Micsurin Termelőszövetkezet egyik melléküzemágában, a konzervüzemben. Ez a gyümölcs konzervipari feldolgozását jelenti, gyümölcsvelőnek, gyümölcslének, mustsűrítménynek. — Az idei szárazság menynyiben befolyásolta munkájukat? — kérdeztük az élelmi- szeripari főágazatvezetőtől. Kovács Mihálytól. — A rendkívüli melegben kelendőbb az üdítő ital, ez még erőteljesebb munkára sarkallt minket. Málnából, szamócából kevesebb termett, így nem is tudtuk a tervezett mennyiséget feldolgozni, mintegy nyolcvan tonna lé került a palackokba. Meggyből bőségesen volt, a belőle készített terméket szörp vagy likőr alapanyagaként értékesítjük. Velő és sűrítmény — Kajszi- és őszibarackból készítjük a magjától és héjától külön választott gyümölcshúst, a „gyümölcsvelőt”. Az exporthoz és belföldi vállalásaink maradéktalan végrehajtásához termelésünket a tavalyihoz képest közel huszonöt százalékkal növelni kell. Az őszibarackból — a meggyhez hasonlóan — jó a termés, úgy néz ki, teljesíteni tudjuk tervünket. — Ezt milyen gyümölcsök követik még? — Sűrítménynek, iflyolceger torma ipari alma feldolgozását augusztusban kezdjük el. Az eddigi felmérések szerint ehhez a nyersanyag — országos viszonylatban — korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll majd. Szőlőből ugyancsak nagy termés várható, melyből saját vermutüzemünknek édesítőanyagot, valamint mustsű- ritményt gyártunk. A borpiaífjabb fordulókat játszottak le a város kispályás labdarúgóbajnokságban. Most már csak a hajrá van hátra, melyben közel egyforma eséllyel két csapat küzd az első helyért. Már eddig is több izgalmas és színvonalas összecsapást hozott az í. oszályú bajnokság. Csúcspontja az ezután sorra kerülő rangadó lesz, melyen az Öregfiúk és a MÁV Villamos- vonalfelügyelet lép pályára. Az öregfiúk esélyesebbnek tűnnek, tartják veretlenségüket. Jó védekezésüket dicséri, hogy csupán öt gólt kaptak Gól nélküli döntetlenre játszottak a harmadik helyezett Derby ellen, ugyanakkor a MÁV-osok váratlan vereséget szenvedtek a .középmezőnyben álló Viktóriától. Ez a két pont minden bizonnyal nagyon fog hiányozni nekik a végelszámolásnál. Eredmények: MÁV Villamos vonalfelügyelet— MEZŐGÉP 2-1, VIKUV—MEZŐGÉP 9-1, Élelmiszer KISKER—ME» i ZÖGÉP 3-0 KIOSZ—MEZŐGÉP 5-0 MEZŐGÉP—PENO- MAH 2-0. KÖZGÉP—Lenin Tsz 3-0 Élelmiszer KISKER— Lenin Tsz 8-1. Viktória— MÁV Vili. 3-1. MÁV Vili.— Élelmiszer KISKER 4-4. MÁV Vili—PENOMAH 8-1. VIKUV —KÖZGÉP 3-1 KIOSZ—' KÖZGÉP 2-1. KÖZGÉP—PENOMAH 3-0. öregfiúk—VIKUV 2-0 öréafiúk—Derby 0-0 Öregfiúk—KIOSZ 2-1 Derby— VIKUV .8-0. Élelmiszer KISKER—Viktória 3-1 Viktória—Derby 3-0 KIOSZ— Viktória 8-2 Élelmiszer KIS KÉR—PENOMAH 5-3. Derbv —KIOSZ 2-1. Derby—KIOSZ 2-1 Derby—ÉVIG 2-2, KIOSZ —ÉVIG 4-0. con kialakult értékesítési nehézségek miatt ma még nem tudjuk, ml lesz az igény. Mindenesetre felkészültünk a munkára. Korszerűsítés — Hogyan? — Elsősorban azzal, hogy korszerűsítettük gépparkunkat, néhány kulcsfontosságú eszközünket felújítottuk. Ezenkívül sor került az épület rekonstrukciójára, a csarnok csempézésére, külső vakolásra, a közlekedőutakon aszfaltozásra. A külső és belső felújításra, valamint a gépekre 1883-ban négymillió forintot biztosított termelőszövetkezetünk. — Folyamatos az üzem alap anyag-ellátása? — A közel hatvan dolgozónknak — akik a gyümölcs- éréstől karácsonyig három, egyébként két műszakban dolgoznak — mindig ván: mit csinálniuk. A felhasznált alapanyag több mint fele termelő- szövetkezetünk saját termése. A többit a dánszentmiklósi gyümölcstermesztési rendszer gazdaságaitól, valamint a Ceglédi TSZKER-től vásároljuk. A szállítás folyamatosan, rendben történik, a gépek, csomagolóeszközök, segédanyagok rendelkezésre állnak. Némi fennakadást okozott a cií- romsav időleges hiánya, melyet szörpök és üdítők ízesítőanyagaként használunk. De találtunk. megoldást. Kölcsön kértünk áttol, akinek volt. Egy hét után helyreállt a rend, a központi elosztás megszüntette az akadozó ellátást A nullafokos hűtőházunkbfm négyezer tonna gyümölcsöt tudunk tárolni a feldolgozásig, így a termék sem mennyiségi, sem minőségi károsodást nem szenved. A bajnokság allása: 1. öregfiúk . 8 7 1 — 28- 5 15 2. MÁV Vili. V. 9 7 1 1 28-16 15 3. Derby 10 6 2 2 43-15 14 4. Élei. KISKER 9 6 1 2 41-24 13 5. KIOSZ 10 6 — 4 37-24 12 6. Viktoria 10 5 1 4 34-19 11 7. KÖZGÉP 9 5—4 19-18 10 8. VIKUV . 8 4 1 3 25-21 9 9 ÉVIG 8 116 18-33 3 J0. MEZŐGÉP 9 1 — 8 8-54 2 11. Lenin Tsz 6 6 5-34 0 12. PENOMAH 8------------8 10-43 0 Er edmények a H. osztályban: A Sütőipar nagy lépést tett a végső győzelem felé, ami egyben az 1. osztályba való feljutást jelentené. Legyőzték az addig még veretlen Ceg- lédtej csapatát, s sikerrel túl vannak a hamadik helyezett ÁFÉSZ elleni mérkőzésen is. ÁFOR—Építőipari Váll. 3-0, Kossuth Tsz—ÁFOR 6-1, MÁV Vontatás—Kórház 1-1, Cegléd- tej—MÁV Vont. 3-1. Honvéd- Kórház 4-2. Ceglédbercel, Öregfiúk—Honvéd 4-2, Honvéd—Hordógyár 3-0, Honvéd— Fortuna 6-1, Kórház—Volán l/II. 3-2, Kórház—Ceglédbercel öregfiúk 1-1. Ceglédtej— Kórház 5-0, Kórház—Kossuth Tsz 1-0, Építőipari Váll.—Volán 1/11 3-1, Ceglédtej—Építőipari Váll. 3-0. Építőipari Váll. —Hordógyár 2-0, Fortuna— ÉDÍtőipari Váll. 1-0. Volán l/II — ÁFÉSZ 0-0. Volán 20— Volán 1/11. 4-1, Ceglédbercel öregfiúk—Honvéd Polka 4-3, Ceglédtej—Téglagyár 9-1, Sütőipar—Ceglédtej 2-1, Kossuth Tsz—Téglagyár 2-2, Kossuth Tsz—Fortuna 3-0, Kossuth Tsz—ÁFÉSZ 1-1. Téglagyár— ÁFÉSZ 1-1, Sütőipar—Honvéd Polka 5-1, Honvéd Polka— Fortuna 2-0, ÁFÉSZ—Volán 20 4-1. Az élmezőny állása: I. Sü'őipari Váll. 9 8 — 1 32-21 16 3 Ceglédtej 9 7 1 1 34- 9 15 3. Áfész 10 5 3 2 24-13 13 elhelyezni a piacon? Hová és merre szállítanak? — Általában nehezedett az értékesítés. Egyre nagyobb a határidő betartásának jelentősége. aki kicsúszik az időből, az előbb-utóbb „elveszik”. A biztonság érdekében a rostos gyümölcsitalokat — azt is, amit eddig félkész áruként adtunk el — teljesen „kiszereljük”. így könnyebb vevőt találni rá. Nehezebb eladni — Exportjuk van-e? — Külföldre közel húszmillió forint értékű termék kerül. A szállítás szeptembertől kezdődik, az előzetes információ alapján ennek nincs hátráltató körülménye. A külföldi bonyolítást a HUNGAROFRUCT végzi, velük keretszerződésünk van. Ezért azt nem tudjuk még, hogy pontosan mely országokba szállítunk, hová jutnak el 1983-ban is a dánszentmiklósi gyümölcssűrítmények. Mivel külföldre most már több kereskedő vállalat ajánl színvonalas portékákat, a kapcsolatot, a partnereink számát mindenképpen bővíteni szeretnénk. Ungureán László A mi kis Városunkat igaz, egy idő óta az országos főútvonal elkerüli, csak tisztes távolban, mellette iramlik a messzeségbe, azért az áutazók, hazaiak és külföldiek, hivatalból ide tartók nem kerülik el, hanem jönnek, bepillantanak életünkbe, mindennapjainkba. Megkérdezik, hogy s mint vagyunk, s ha régen már jártak erre, akkor összehasonlítják az akkori emlékeket a most látható tényekkel. Érdekli legtöbbjüket, amit Cegléd most nyújthat nekik. A várossal barátkozók, szemlélődök elidőznek a főtéren, megcsodálják a felújított ódon épületeket, megszemlélik szobrainkat, ellátogatnak a múzeumba, Kossuth-relikviákat és történeti emlékeket nézegetnek. Keresnek, vásárolnak képes levelezőlapot, küldik világgá ceglédi üdvözletüket. A hazaiaknak köny- nyű, otthonosan mozognak. A külfödieket, ha pénzváltóhely, szállás, idegen- forgalmi hivatal, étterem, cukrászda, posta felől érdeklődnek, még el lehet igazítani. Egy • kis ‘ gond csak akkor van, ha valamit részletesebben szeretnének megtudni a városról, melynek utcáit tereit róják, melynek boltjaira, kirakataira rácsodálkoznak, autóparkolójában vagy a főtér fáinak árnyán a pádon elidőznek. Érdeklődtek többen is melegen: itt valahol, a városközpontban nincsen olyan magnetofo- nos automata, melynek gyomrában, ha egy pénzérmét bedobnak, folyamatosan, több nyelven bemutatja a település érdekességét, történetét, múltját, jelenét? A múzeumban, az idegenforgalmi hivatalban, esetleg a „városházán” sem találhatnának ilyen eligazító magnetofont kazettával? Kisváros nyár- idő — szó ami szó. ilyenkor alkalmi idegenvezetőt, tolmácsot, fordítót, aki rá is érne kis időre a várost Táncol, Lassan széthull, szirmaira bomlik a nyár. Sok ismerős, barát hazatért az elszármazottak közül, engedve a szülői ház, a rokoni kötelék hívó szavának. Közöttük volt Grúz Anikó is, a Miskolci Nemzeti Színház művésze. Teljes száz- riegyvenöt centis mivoltában csokoládé színűre bámulva, üdén, jókedvűen toppant be. bemutatni, nem lehet csak úgy leakasztani a ’szögről, ha többen volnának is. P edig a külhoniakat sok sok minden érdekli. Még azt is megkérdezik, hogy idegennyelv-oktatás van-e a városunkban? Vannak-e nyelvkurzusok, jó nyelvtanárok? Mi mást, mint igent lehet erre mondani, okkal büszkén. Ilyenkor a kérdezőik helyeslőén bólogatnak és kicsit értetlenül néznek. Ha ebben a városban jó orosz, német, angol, francia és esetleg más nyelv szakos tanárok élnek, ősztől nyárelőig tanítanak, tanfolyamokat vezetnek kezdőknek és haladóknak a művelődési központban, akkor miért ne lehetne megbízni őket hogy Ceglédről egyet s mást, ami az ide érkező külföldit érdekelheti, magnetofonszalagra, kazettára mondjanak? A kazettát meg lehetne hallgatni például idegen- forgalmi hivatalban, szálloda portáján, pénzváltóhelyen, múzeumban, esetleg még étteremben, cukrászdában is, ahová általában a külföldiek is betérnek. Mennyivel igazabb képük alakulnak ki rólunk, életünkről, városunkról. A városi tanács korszerű apparátusa egy idő óta a hivatali munkák jelentős részét gépesítette. A gépesítés egyik eszköze az osztályokon épp a magnetofon, a magnókazetták tucatja. Segít lebonyolítani az aktamunkát, az ügyfélforgalmat. Hát az idegenforgalmi információban a magnetofon és a kazetta nem segíthetne? Az ilyesmi a város dolga volna! A minap, Ceglédet ismertetni magam is felcsaptam botcsinálta idegenvezetőnek, menteni a menthetőt. Tudományos kutatókat, koreai botanikusokat hozott erre az útjuk átutazóban, a Magyur Tudományos Akadémia tá- piószelex agrobotanikai intézetéből jövet. Felkészülésre morzsányi idő mas az alkalom szülte a beszélgetést. Bizonyítani — Pergessük vissza az éveket! — Tízéves pályafutás áll mögöttem. Azt megelőzően a ceglédi gimnázium diákja voltam, s abban, hogy művészradt, ők pedig fél óra alatt szerettek volna Cegléddel megismerkedni. „A talaj az der Grund vagy der Erboden, a jövedelmező, az rentabel, a ruhaipar, gépipar... a termelőszövetkezet die Productions- genossenschaft (csak ki tudjam mondani egy szuszra), csonthéjas gyümöcs az das Steinobstfruct — tolmács nincsen, csak három mosolyogós arc, három kérdő mandulaszempár. S közben kiderül, szívesebben gyakorolják az angol szót... A Kossuth Múzeumba betérve kis csoportunkra felfigyelt az intézmény egyik munkatársa. Mint később kiderült, csak volt munkatársa, mivel épp a napokban kapta meg az értesítést, hogy felvették egyetemre, angol nyelv szakra. Mily szerencse, hogy ő. Kovács Sándor ott volt a közelben, s vállalkozott angol nyelvű hangos múzeumi kalauznak. Jól sikerült, mintha .mindig ez lett volna a dolga. Kossuth Lajos herbáriumának darabjára, megtudván, kik a vendégek, külön felhívta a botanikusok figyelmét. K erestünk volna sebtiben néhány ceglédi képes levelezőlapot, hogy emlékül elvihessék. Nem akadt sem földön, sem égen. sem a bolti polcon a dobozban. Kivitték százával az építőtáborosoknak, és utánpótlást a bolt eleddig hiába kunyerált. Jegyzeteimet lapozva, idegenvezetést. nyelveket emlegetve, napjaink egy adomája jut eszemoe. Utasszámlálás van az egyik főútvonalunkon, a számlálók húzogatják füzetükbe a strigulákat. Lassít megáll mellettük egy külföldi autó, vezetőie valamit kérdez, mondanivalóját elis- métli vagy három nyelven, de hát a forgalomszámlálók csak magyarul tudnak, így legyint és megy tovább. Te haver, mondja az egyik számláló a másiknak, jó lenne megtanulni valamilyen idegen nyelvet. Ez az autós is hány nyelven beszélt. Társa megvonta a vállát: beszélt, beszélt! Mire ment vele?! E. K. pályát választottam, nagy szerepe volt tanárnőmnek. Mészáros Ágnesnek, aki tanítványaiban plántálta az irodalom, a színház, a játék szeretetét. — Hogyan vonná meg egy évtized mérlegét? — Autodidaktaként lettem színész, s ez azt jelentette, hogy szüntelenül tanulnom kellett, tökéletesíteni készségemet, kibontakoztatni tehetségemet. Állandóan bizonyítani rátermettségemet, minden szerepben. Először a Déryné Színházzal jártam az országot, naponta más-más települései) tartva előadást. Azután a Népszínház társulatában folytattam pályámat. Az állandó próbák, rendszeres előadások mellett fontosnak tartottam, hogy valamiféle „civil” képesítést is szerezzek, így végeztem el a tanítóképző főiskolát. Pedagógus-oklevelem mellett másféle becses okmánynak is birtokába jutottam: megkaptam a táncdalénekesi működési engedélyt. Hálás szerepek — Beszéljen a miskolci évadokról! — Három éve, 1980 augusztusában szegődtem el az Avas lábánál fekvő nagyvárosba. Eddig őt szerepem volt, nem túl nagy, de hálás mindegyik; lehetővé tette számomra a méltó bemutatkozást. Egy Bul- gakov-darabban énekes, táncos feladatot kaptam. A Villon és a többiek című magyar musicalban is osztottak rám szerepet. Milne Micimackójában én voltam a Zsebíbaba. A gyerekek körében nagy népszerűségre tettem szert. Amikor előadás után arra került a sor, hogy lerajzolták a legkedvesebb figurát, a legtöbben engem választottak. A Peer Gyntben a fiú alakját fOTmáltam és még sok mást, hatszor öltöztem át és sminkeltem nagy sietve. majd’ másfél órát töltve a színpadon. A Mandragora zárta az idei évadot, amelyet még megtoldottunk a nyaranként szokásos Muzsikáló színház előadásaival. Felhőtlen vakáció — Hogyan telik a nyár? — Kedvemre úsztam, nap- fürdőztem a Miskolc közelében lévő Máli-tónál, aztán egy időre áttettem a székhelyemet Nagymarosra, ahol a Duna kimeredő zátonyai kínáltak zavartalan strandolást. — Milyen programot tartogat még ez a hónap? — Mire ezek a sorok megjelennek, én már Helsinki fele járok, s jövök is vissza egykettőre, mert kezdődik az űi évad. Kíváncsian várom, milyen szereppel fogadnak. Tamasi Tamás MSN 01»—2500 (Ceglédi Hírlap) — Könnyű a terméküket Gólkülönbséggel az élen Jegyzet Vendégek *
