Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

GBBR-műszerek Jt PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 10., SZERDA Egykori teeiinoiógia Kenyér, vakarcs, langes Az elmúlt napokban olvas­tam a hírt, hogy az aszódi ma­lom már több mint két hete, új búzából őrli a lisztet. A ma­lom, illetve a kenyérgyár mel­letti kenyérbolt kedves eladó­ja is újságolta a minap: ezt a kerek cipót már új lisztből sütötték a pékek. Otthon a fiamat és barátait kínáltam a még meleg kenyérrel, s ők szeltek is hatalmas karéj okát. Zsír is akadt a spájzban, a zöldpaprika meg a paradicsom sem számít már primőrnek, így azok kínálása sem jelent gondot. Körülülik a gyerekek az asztalt, s jóízű falatozásu­kat látva megkérdezem. — Tudjátok-e hogyan készül a kenyér? — A kenyérgyárban sütik — mondják, s megtold­ják: lisztből készül. A liszt pedig búzából. Vizet is tesz­nek hozzá. hogy a piszkafa érintésére szikrát hányt. Apám szegte — Mindig szombaton sütöt­tem — magyarázza anyám —, mert azt tartották a faluban, hogy a rendes asszony hét vé­gén süt, hét elején mos. Va­sárnap friss kenyeret szeret­tem tenni az ünnepi asztalra és bizony a következő szomba­tig azt ettük. Nem szaladtunk minden reggel a boltba, meg hiába is szaladtunk volna, ott nem árultak kenyeret. Persze, kiszáradtak azok a kenyerek is, de megtartották tegnapelőt­ti meg azelőtti zamatukat. — Emlékszem, a kenyeret mindig apám szegte meg. úgy, hogy az aljára keresztet raj­zolt — fűzöm hozzá. Igen, látom magam a meg­idézett gyerekkorban, amint hatalmas kerek lángossal bak­tatok a libák mögött, ostor­ral kezemben, tejfölös száj­jal, de még a bal kezem is tejfölös volt, s úgy éreztem a fölkapaszkodó fokhagymaszag- tól, mintha a bajuszom is ki­serkent volna. Tejfölös szájjal Fiam és vendégei nem ér­tik, miért hallgattam el, az­tán egyikük megtöri a csen­det: A kenyérsütés technoló­giáját ismertette a nagymama. Anyám értetlenül áll az ide­gen kifejezés hallatán, mert hiszen nem csinált mást, mint elmondta a régi falusi kenyér sütésének évszázados módját. Fercsik Mihály Kemény dagasztás Körülbelül ennyi, amit tud­nak a kenyérsütésről. Mesélni kezdek a gyerekkori emlékről. — A sütést megelőző nap estéjén anyám a kamrából annyi lisztet hozott be, ahány kenyeret akart sütni. Átszi­tálta, a nyárfából készített teknőbe öntötte. Ezután kerí­tett sort a kovászolásra. — Hogyan kovászoltak? — kérdezi a fiam, de erre én nem, csak a nagymama tudja a választ: — A . jó gazdasszonynak mindig volt kovásza. A leg­egyszerűbb volt a sütésnél a kovászból annyit félre tenni, amennyi a következő sütéshez elegendőnek mutatkozott. Az előkészületek során a liszt egy kisebb részét leválasztottuk, ehhez kevertük a kovászt. Le­takartuk és érleltük. Mikor megkelt. a többi lisztet a hoz­zá szükséges sóval, vízzel ösz- szegyúrtuk és az egészet kelni hggytuk. A bolti élesztő — mert én már használtam — a kovászmaggal együtt biztosí­totta a kenyér tökéletes kelé­sét. Bő kínálat a húsboltban Nemrégiben nyílt meg Vaükón a régi üzlettel szemben az új húsbolt, amelynek eladói hétfő kivételével délelőtt és délután is a vásárlók rendelkezésére állnak. A húsárukon, különféle hús- készítményeken kívül fűszereket és pékárut is lehet kapni. Az új üzlet nagy forgalmat bonyolít le. Képünkön: az új > üzlet látható. Gyorsjűvílás Diagnosztikai gépkocsi Egyre sokoldalúbb segítsé­get nyújt partnereinek a Gö­döllői Búza-Borsó Termelési Rendszer, amely a Gödöllői Tangazdaság gesztorságában működik. A taggazdaságokban fellelhető valamennyi fonto­sabb traktor, kombájn és ma­gajáró gép műszerés hibafel­mérésére alkalmas diagnoszti­kai gépkocsit állítottak üzem­be, amelynek műszereivel mo­torvizsgálatot, a gépek elekt­romos hibáinak kiszűrését is el tudják végezni. Van mű­szerük ezen felül a hidrauli­kák állapotának ellenőrzésére, vagy például az adagolóbe­rendezések hibáinak megálla­pítására is. Soigcmócsoi felkészülés A váci járást II. osztályban szerepel az ősztől a Galgamá- csai összefogás Tsz SE lab­darúgócsapata. A nyári fel­készülést edzőmérkőzésekkel teszik élvezetesebbé s alapo­sabbá a szakosztály vezetői, akik megállapodtak, hogy oda-vissza alapon megmérkőz­nek a Püspökszilágyi KSK csapatával. Ezúttal már a visszavágóra került sor: a mácsiadak szoros küzdelem­ben végül 3-2-re győztek: Negyela L., Koza L., és Trajcsik J. góljaival. Egyúttal bebizonyosodott, hogy ebben az osztályban jobban megta­lálhatja magát a Galgamácsa. A felkészülés következő állo­másaként Csővárra utaznak majd, hogy megmérkőzzenek az ottani csapattal. ★ Lejátszották Galgamácsán a körzeti nyári Galga Kupa kis­pályás labdarúgótorna dön­tőinek és helyosztóinak első fordulóját. Az első helyért: Aszódi Honvéd—Ikladi KSK öregfiúk 1-2. A harrpadik he­lyért: Domonyi KSK I.—Do- monyí öregfiúk II. 2-3. Az ötö­dik helyért: Galgagyörki KSK —AFI Aszód 8-2. Vasárnap ICsrnkodóYásár Augusztus 14-én, vasárnap országos sertés- és kirakodó- vásárt tartanak Gödöllőn. Egyetemes népművészet Magyar táncok külhoni őrzői — Innen már én is emlék­szem — folytathatom a ke­nyérsütés eseményeinek el­mondását. ahogyan gyerekként láttam. — A konyhában elhe­lyezett teknőben megkelt a tészta. Anyám letapsolta a ke­zéről a lisztet, s a lehulló liszt­tel meghintette a tésztát, jobb alsó karjával letörölte a hom­lokán gyöngyként csillogó ve- rejtékcsöppeket. Dagasztott keményen. Ez volt a paraszt­asszonyok mindig' kemény munkájának legnehezebbje amit az is súlyosbított, hogy rendszerint éjszaka végezték, mert a kovász éjfélre kelt meg. Anyám, aki napokig képes hallgatni, most mintha meg- fiatalodha. úgy mondja. — A jó dagasztásnak meg­volt a módja. Négy ujjúnkat belenyomtuk a tésztába, majd összeszorítottuk, és az ökölbe szorított kezünk fejét előrelök­tük. Addig tartott ez a mun­ka. amíg lyukak nem kelet­keztek a tésztában, s könnyen el nem vált a teknő oldalától. Ekkor ismét levakartuk, s hagytuk hogy most már az egész tészta együtt keljen meg. — Azokat a régi kenyereket az asszonyok verejtéke is só- sította, azért voltak szentek és eldobhatatlanok — vetem köz­be, majd folytatom. — Követ­kezett a megkelt tészta sza- kajtúsc, majd vászonnal bé­lelt fűzfa szakajtóba egyenget­te anyám a kenyerek alakját hogy aztán abból keljenek, pú- posodjanak, s ha áttüzesedik a kemence ganéjjal kevert sár- tapasztása, becsoszogjanak a sütőlapáton a hőségbe. Erre akkor került sor, ha a kemen­ce alja annyira átmelegedett, A gödöllői Petőfi művelődé­si központban szombaton dél­után rendezett gálaműsorral zárult a külföldön működő magyar néptánccsoport-veze­tők, szólisták és együttesek tanfolyama, amelyet a Ma­gyarok Világszövetsége ren­dezett. Kilenc országból A most befejeződött kurzu­son ötödik alkalommal talál­koztak az Ausztriából, Auszt­ráliából, Hollandiából, Svéd­országból, az NSZK-ból, Fran­ciaországból, Svájcból, Kana­dából, Angliából érkezett cso­portok és szólisták. A tízna­pos együttlétnek az Agrártu­dományi Egyetem adott he­lyet, ahol lehetőség volt tán­cos-foglalkozásokra, szakmai és néprajzi előadások meg­hallgatására, éppen úgy. mint a pihenésre, az étkezésre. a szabad idő hasznos eltöltésére. Hogy milyen lelkiismerete­sen, nagy becsvággyal és a néptáncot szerető akarással készülődtek az együttesek, azt a szombaton rendezett két be­mutatón majdnem ezer em­ber látta. Sok országos jellegű, mér­tékű rendezvény házigazdája volt már a gödöllői művelődé­si központ, ám ez a gálamű­sor minden eddigitől külön­bözött. Szokatlan volt a par­kolóban található külföldi rendszámú autók nagy száma, szokatlan a különböző nyelven szólók bábeli hangzavara, s amivel eddig nem találkoz­tunk, ezek az angolul, fran­ciául, németül vagy más nyel­ven szóló fiatalok valameny- nyien hazánk egy-egy tájegy­ségének népviseletét öltötték magukra, és viselték olyan természetességgel, mintha mindig ebben járnának, s nem kizárólagosan szereplés­re készült kosztümük lenne csupán. Egészen apró — négy-hat éves — lányok és fiúk ugyan­úgy voltak a táncosok között, mint középkorú nők és fér­fiak, de abban valamennyien egyek voltak: szeretik, műve­lik, őrzik a magyar néptánc hagyományait. Nyíltszívű taps Vásárhelyi László, néptánc­mozgalmunk egyik legfőbb értője vezette a műsort, és az ő közlései alapján ismertük meg a messzi országokból ér­kezetteket. Megtudtuk, hogy legtöbb együttes alig tíz éve szerveződött, de a bécsi tánco­sok csoportja már harminc­éves. A húsz-harminc főt szám­láló táncosközösségek tag­jainak csak a töredéke be­szél magyarul, nem egy cso­portban a magyarul beszélők vannak kisebbségben. Érthető ez, hiszen a legtöbb táncosnak a dédszülei, vagy éppen az ükszülei éltek az óhazában. De a fiatalok a számukra is­meretlen nyelven is tudtak énekelni a szerelemről, a boldogságról. A csoportok leánytagjainak hagyományőrző palóc-kariká- zójának dalain csak nagyon figyelve fedezhettük fel az idegen ízt. — Szépen úszik a vadkacsa a vízen..., mintha valamelyik Galga menti cso­port énekelte volna. Nem volt hát véletlen a fel-felcsattanó nyítszíni taps. Szólt ez a pro­dukciónak és szólt annak a munkának, lelkesedésnek, amely a bemutatót megelőzte. Mert nincsenek könnyű helyzetben a külföldön mű­ködő magyar amatőr néptánc­együttesek. Saját maguk gon­doskodnak a fenntartásukról, saját maguk teremtik meg fellépéseik lehetőségét. Az utóbbi időben óhazai instruk­torok segítik a munkájukat Húsra rverbunk Gyors egymásutánban pe­regtek a számok, s a látvány nyújtotta élmény ismét arról győzött meg. hogy a pódiu­mon való táncolásnak csak akkor van értelme, ha az mulatság is, művészet is. Nem­csak a táncosoknak, hanem a nézőknek is. Ezek a külföld­ről érkezett néptánccsoportok Még itt a finom görögdinnye Még tart a dinnycszezon, kedvenc nyári gyümölcsünket árul­ják mindenütt, ahol csak lehet, piacon, zöldség- és gyümölcs- üzletekben, a boltok előtt, az utcasarkokon, az országutak men­tén az alkalmi sátrakban. De a helybeli termelők otthon, a ház udvarában is közszemlére teszik a hatalmas és érett görög­dinnyéket, hátha vevőre találnak, hiszen a mí vidékünkön nem sokan foglalkoznak a termesztésével. Képünkön Gergely Ist­vánná házának udvarán készült: a családja által termelt diny- nyét kínálja. Hancsovszki János felvételei Piaci körkép Rapszodikus kínálat Drága a kel és a bab Rapszodikus volt a nyár, így alakulnak a piaci árak is. Meglepő fordulatok tanúi ler hetnek a vásárlók a város, s a.megye, piacain is. Az elmúlt heti bőséges kínálat után most: szegényes felhozatal, felsró­folt árak. Nézzük részleteseb­ben. Egy kilogramm másodosztá­lyú burgonya 10—14 forint. Hosszú emlékezet óta nem volt a kelkáposzta kilója 30— 36 forint. Tíz-tizenhat forint a fejes káposzta, 16—18 forint a vörös káposzta kilója. A kar­fiol kilóját 30—32 forintért adják. Kilóra adják a cse- resznyepaprÍLkát is, de füzér­egy-egy táncban, vagy egy- egy tánc részletében már ezt is elérték. A néző velük élt, idegeiben együtt táncolt és örült a vidám táncosokkal. Különösen meleg és ugyan­akkor reprezentatív táncnak lehettünk tanúi, amikor az együttesek és szólisták a 75 éves néprajztudóst, a fiagy táncost. Molnár Istvánt kö­szöntötték és bemutathatták koreográfiáját, az igen hatá­sos huszárverbunkot. A mű­velődési központ hatalmas színpadán alig fértek a tán­cosok, de ebben a férfivirtust kívánó. látványos kompozí­cióban nem dőlt ki egyetlen táncos sem fáradtan, pedig talán még lábujjaik és az ujjperceik is táncoltak. Úttörőmunka Érthető volt a közönség ér­deklődése, amiben felfedezhe- tően jelen volt az a vonzódás, amely korunkban a népművé­szet iránt megnyilvánul. És ez nem csak azzal magyaráz­ható. hogy a népművészet szép, egyszerűségében, köz­vetlenségében és erejében modern, hogy hangsúlyozot­tan nemzeti, de még inkább magyarázható azzal, hogy egyetemesen emberi. Szenvedély és szeretet, egészséges nemzeti tudat apáik és anyáik múltja, a távolba veszett parasztporták nyomorban született tündér­meséinek világa adott erőt a csoportok szervezéséhez és működtetéséhez. Úttörő, hasz­nos munka volt, igaz ügyben fáradoznak végzői és segítői. Fercsik Mihály I ben is kapható a csípős ínyencség, 16—24 forintért. Lassan lejáró zöldbabból sze- .gepyes a kínálat; 18—24 fo­rintba kérül égy kiló. A paprika is sokkal gyen­gébb, mint az elmúlt éveké: 28—30 forintért kínálják a tölteni valót, 16—18 forint a másodosztályú, 14—12 forint a lecsónak való. A fejteni yaló bab kilója még és talán végig a csillagászati összegeket veri: 32—36 forint. Néhány őstermelőnél láttunk sóskát 20, spenótot 23 forintos áron. A szárazság miatt kevés az uborka is. Egy kiló salátá­nak való 10—14, a kovászolni valót 16—18 forintért mérték, csemegeuborkát nem is lát­tunk. Egy csomó vegyes zöld­ség 7—8, a fokhagyma darabja 3— 4—5 forint, 14—18 forint a vöröshagyma kilója. Bőséges a gyümölcsválaszték, egységesek az árak. 16 forint egy kiló sárgadinnye, 7 forint a görög. Az őszibarackot 14— 28 között vásárolhatjuk. Elég­séges a szilva is, a vörös szilva kilója 14 forint, a ringlót 18— 24 forintért mérik. Egy cső főzni való kukorica 1—4 forint. A tojás 1,80—2,40. Dália, szegfű, rózsa a virág- piac kínálata; vegyes minő­ségben, váltakozó árakon. Egy csokor nyári szegfű 10 forint, 4— 5 forint egy szál dália, 4— 5 forint a rózsák illatos szálja. _________ M. M. LA TI fobmony Az általa nevelt laborató­riumi állatoknak a takarmá­nyát is előállítja — általában keveréktakarmány formájá­ban — a LATI /Közös Vállalat. Takarmányüzemében hat hó­nap alatt több mint 2 ezer 315 tonna tápot készítettek, ennek több mint kilencven százalé­kát értékesítették. A fennma­radó mennyiséget a növen­dékállatokkal etették fel. SMim Szuperzsaru. Színes, szinkro­nizált olasz filmvígjáték, 4, 6 és 8 órakor. ISSN CT33—1Í57 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom