Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

ki eszperantó kongresszus folytatta munkáját A megértés és a megismerés nyelve Vasárnap délelőtt a Buda­pest Sportcsarnokban az esz­perantó himnusz hangjaival megkezdődött a 68. eszperantó világkongresszus. A nagysza­bású találkozót Grégoire Maertens, az Eszperantó Vi­lágszövetség elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a 70 országból összegyűlt mintegy ötezer eszperantistát, valamint a kongresszus elnökségében he­lyet foglaló vendégeket, köz­tük Gáspár Sándort, az Elnö­ki Tanács helyettes elnökét, a rendezvény fővédnökét és Sarlós Istvánt, a Miniszterta­nács elnökhelyettesét, a véd­nöki testület elnökét. Kedves jelenet következett ezután: az egyhetes tanácskozással egy időben zajló nemzetközi esz- perantista gyermekkongresz- fizus résztvevői és magyar út­törők köszöntötték a küldöt­teket. Ezután Gáspár Sándor a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a magyar dol­gozók és az eszperantisták vi­lágtalálkozójának otthont nyújtó főváros lakosságának nevében köszöntötte a 68. eszperantó világkongresszus valamennyi résztvevőjét, majd arról szólt: nem tudni, hogy Bábel legendájának van-e történeti alapja, de az A kongresszus megnyitó ülése tény, hogy az emberiség egész történelme során nyelvi meg­osztottságban élt. E helyzet megváltoztatásának szándéka vezette azokat, akik csaknem száz esztendeje lerakták egy közös nyelv, az eszperantó alapjait. Az eszperantóét, amely a kölcsönös megisme­rés és megértés nyelve, s elősegítheti, hogy a világon létrejött valamennyi szellemi ős kulturális érték az egész emberiség közkincsévé váljék. Ezért — folytatta — az eszpe­FOLTOK rantisták mozgalmát az utób­bi évtizedek egyik legtisztább, legnemesebb mozgalmának tekinthetjük. A továbbiakban arról be­szélt: minden embert-az lel­kesít, ha látja munkája ered­ményét. Ezen a kongresszuson az eszperantisták jelentős si­kerekről, valóban jó eredmé­nyekről adhatnak számot, s ez méltán töltheti el őket büszkeséggel. Gáspár Sándor befejezésül alkotó, eredményes munkát kívánt a kongresszusnak. A vendéglátó magyar esz- penantisták nevében Barátit Endre, a Magyar Eszperantó Szövetség főtitkára köszöntöt­te a mozgalomnak a világ minden tájáról összeséreglett tagjait. Elmondotta: népünk joggal érezheti megtisztelő­nek, hogy a világszövetség Budapestet választotta a kong­resszus színhelyéül. Ez a ma­gyar eszperantó mozgalom el­ismerése, de ezen túl megbe­csülése hazánk nyitott, a bé­kés egymás mellett élés je­gyében párbeszédre, kölcsö­nösen hasznos kapcsolatokra törekvő politikájának is. Ezt követően Grégoire Maertens ismertette számos nemzetközi szervezet üdvözle­tét, amelyekben eredményes munkát kívánnak a kongresz- szusnaik. A tanácskozás fő témájá­nak bevezető előadását Richard E. Butler, a Nemzetközi Táv­közlési Unió (ITU) főtitkára, a hírközlési világév főkoordi­nátora, a kongresszus díszven­dége tartotta A .drközlési vi­lágév és a kommunikáció címmel. Délután ünnepségen emlé­keztek az Eszperantó Világszö­vetség 75 évvel ezelőtti meg­alakulására. Grégoire Maer­tens áttekintette az egyre erő­södő mozgalom eddigi törté­netét, s előadásában nagy te­ret szentelt a világ eszperan- tistái előtt álló? feladatoknak. Ezt követően a különböző országok eszperantó mozgal­mának vezetői köszöntötték a kongresszust. (A kongresz- szus további eseményeiről a 3. oldalon számolunk be.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Ára: I, 1(1 forint 1983. AUGUSZTUS 2., KEDD Mesterséges esőztefés Heiteren • Hét wé|éii sem álltak a gépek Rövid ideig tartó lehűlés után ismét kánikula van. Saj­nos a növények az elmúlt két napban sem kaptak számotte­vő csapadékot, az aszály to­vábbra is veszélyezteti a ter­mést. A nagy meleg, a rendkívüli hőség ellenére vasárnap is dolgoztak, a megye gazdasá­gaiban. Á Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaságban a szal­ma betakarításával, a tarló­hántással és a műtrágyázással voltak elfoglalva a növény- termesztők. Az értékes mel­lékterméknek eddig 60 száza­lékát, a talajmunkáknak és a mesterséges tápanyagok ki­juttatásának felével készültek el. A gazdaságban egyébként az összes műtrágyát folyékony állapotban használják . fel, amely így hatékonyabb és ol­csóbb a hagyományos mód­szernél. A kapott tájékoztatás szerint vasárnap 12 MTZ gyűjtötte a szalmát, illetve Rekordok nyara, rekordok hava, rekordok hétvégéje. A meteorológusok szerint évtize­dek óta nem volt ilyen forró a nyár, pusztító a kánikula. De minden rosszban lehet valami jó. Kellemesen langyos a Duna, a máskor jéghideg vizű strandok most éppen csak hűsítenek. Csoda-e ha az afrikai hőmérséklet a hét végére tízezreket csalt a Dunakanyarba. Mindenütt telt ház volt, a kempingekben és a fogadókban, ezrek sátoroz­nak a Szentendrei-szigeten is. Mint arról a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat főtechnoló­gusa Szíjjártó Tibor tájékoz­tatott, a hét végén óriási for­galom volt a strandokon, va­sárnap például majd 15 ezer ember váltott ■ jegyet. A vál­lalat központjában és üzem- főmérnökségein minden mű­szaki dolgozott szombaton és vasárnap, csak így tudták na­gyobb fennakadás nélkül biz­tosítani a vízellátást. Tavaly 94 ezer köbméter volt az egy napra eső leg­nagyobb termelés, most na­pok óta 104-105 ezer köbméter az átlag, de a hét végén már 110 ezernél is több folyt el a csapokon. Alacsony a Duna, ami nem kedvez ugyan a Vízművek­nek, örömére szolgál azonban a fürdőzőknek. Nagymaros és Verőcemaros között három kilométer hosszú homokzáto­nyon találtak szombaton és vasárnap ezrek felüdülést, s nemcsak a homok minősége, hanem a víz hőmérséklete miatt is a Balatonon vagy a tengerparton érezhették ma­gukat. Gondot legfeljebb az okozhatott, hogy 6ehol nincs a közelben egészséges ivóvíz, mosdó, öltöző, s a kellemes partról kilométereket kell gyalogolni egy szendvicsért, üdítőért, sörért. Igaz a hét végén nyitva tartó üzletek, bü­fék ellátása megfelelő, mégis elgondolkodtató, hogy a mobil, teherautóval vontatható büfé­kocsik miért nem járják ilyenkor a partokat, miért tá­boroznak például a váci ben­zinkút és az autóbusz-pálya­udvar mellett, ahol pár lépés­re amúgy is ételhez, italhoz jutni. Ezen a hétvégén csúcsfor­galomban bizonyíthatta kiváló képességeit a Duna új ön­járó kompja az Árpád. Bár a nagy forgalom ezt a monstru­mot' is pótjáratokra kénysze- rítette, azonban nem kellett az autósoknak várakozni. Kevesebben indultak a for­róságban a Börzsönybe és a Pilisbe, félig üres kocsikon teljesítettek szolgálatot a ve­rőcemarosi úttörővasutasok. A Duna mindkét partján a kora esti órákban szakadatlan volt az autófolyam, a Volán 20-as Vállalat csak pótjáratok be­állításával volt képes vissza­szállítani a fővárosba a für- dőzők ezreit. Cs. A. SKöTélTt Kábelezik a berendezést A TERTA bugyi üzemegységében átviteltech­nikai rendszerek, egységek készülnek. Ké­pünkön egy úgynevezett SLK-keret kábele­zését készíti elő Tóth Jánosné. Veress Jenő felvétele Robert Beaujon, Svájc bu­dapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott a nagy- követségen. A fogadáson részt ■vett Hetényi István pénzügy­miniszter, Nagy János külügy- minisztériumi államtitkár, Ónozó György közlekedési mi­niszterhelyettes, valamint a politikai, a társadalmi, a gaz­dasági és a kulturális élet több más képviselője. F ölösleges lenne szépí­teni a dolgot, mert bi­zony gyakran kény­szeríti ránk az élet a pél­dabeszéd szabójának foltos gúnyáját. A haladást jelző, igazoló lépések ugyanis egyszerre elégítenek ki igé­nyeket és teremtenek úja­kat, nehezen formálódik ki a lépések összhangja, azaz, a képes beszédnél marad­va, sűrűn a szép öltözéken folt is található. Folt; mel­lemnek szögezik a kérdést, miért, hogy a lapunkban is sokszor szereplő falujukról meg nem írtuk még vélet­lenül sem, nincs vezetékes vize?! A falu — hivatalos rangja szerint nagyközség — Dunavarsány, a kérde- : zők ottani őslakosok, a kö­zös gazdaságáról nemcsak határokén belül, hanem azon túl is jól ismert és el­ismert település valóbán stabil szereplője lapunk kü­lönböző anyagainak. Létezik akkor egy másik : falu? E másik faluban sok minden olyasmi nincsen, ! amit indokolna — jogossá ! tenni — a termelésben el- ä ért színvonal, mert hiszen a termelés kultúrája és a lakókörnyezet kultúrája folytonos köLcsönhatásban áll, egyik a másiktól tartó­san el nem maradhat, vagy ha igen, akkor annak kö­vetkezményei messzire gyűrűző hatásokat kelte­nek. A kérdezők állította , kutyaszorító azért szűk végképp, mert hiszen be­láthatjuk, fura fintora a sorsnak, hogy a munkahe­lyén rendkívül szigorú hi­giénés követelményeknek eleget tévő állatgondozó odahaza nélkülözi a köz­üzemek egyikének szolgál­tatását, a vizet... Tény, hogy a ráckevei já­rásban a nagyközségek kö­zül . egyedül Dunavarsány az, ahol nincsen közüzemi vízvezeték, ám — a másik oldalra nézve — az is tény, hogy valamennyi települést figyelembe véve, a lakások­nak csupán és szűkösen a harminc százalékában él­hetnek e kényelmi lehető­séggel. mint hallani, talán a szigetcsépiek összeverbu­válják a társulatot, s akkor ott nekiláthatnak az építés­nek ... Lassú lépések ezek, főként akkor, ha tudjuk, a járás lakossága, dolgozzon akár ipari, akár mezőgaz­dasági üzemben, folyama­tosan fejlődő technikai, technológiai színvonalnak kell, hogy tpegfeleljen. Persze, a varsányi házak serege azért nincs híján a .víznek, házi rendszerben jut az el a fürdőszobába éppúgy, mint télen a ka­zánon át a fűtőtestekbe. amit az is igazol, hogy az újonnan tető alá került ott­honok mindegyikében meg­oldott a vízvezeték kiépí­tése. Szép ruha, csúf folttal? Hajiunk arra, másként kellene általában ítélkez­nünk, szépről és csúfról, s különösen másként akkor, ha olyan területet nézünk, mint a településfejlesztés, mert az sokszoros összefüg­gésekkel átszőtt terep, ahol bonyolult kölcsönhatások érvényesülnek, ahol a töké­letes harmónia elérhetet­len, legjobb esetben is csu­pán a tervezőaszralon letör zik. És a folt a szép ruhán? Tegyünk úgy, mintha elfe­ledkeznénk róla? Bevett szokásaink káromlásaként hat talán, de megkockáz­tatjuk: legtöbbször túlzot­tan szépnek látjuk, láttat­juk a ruhát, azaz a haladás elemeit, s nem fedjük fel a bennük levő feszültségeket, ellentmondásokat. Van egy eszményi helyzet gondolat- világunkban, s ehhez, nem pedig a reális; lehetőségek­hez hasonlítunk, mérünk. Ebben az eszményi helyzet­ben minden rendben van. A valóságban éppen ezért úgy tűnik, semmi sincsen rendben. Az egészből kina­gyított haladás — például a termelési kultúra gyors fejlődése akár a varsányi közös gazdaságban, akár bármelyik más településen — elhomályosítja, hogy ab­ban a haladásban is sok az ellentmondás, a belső fe­szültség, s még inkább hát­térben hagyja a haladás által kevésbé érintett terü­leteket, mint objektív okok miatt átmenetileg elmara­dottakat, hanem azt a kép­zetet kelti, mintha az el­maradás valamilyen mu­lasztás, tehetetlenkedés, nem akarás következménye lenne. T ele van foltokkal a ru­hánk! Elsősorban azért, mert ez a ruha — legyen a képletes kifeje­zés akár település, akár termelőhely jelölője — nem méretes szabóságban ké­szült és készül, hanem egy olyan különleges nagy­üzemben, ahol folyamato­san egyeztetni kell a kö­zös és az egyéni jellemző­ket, ahol inkább a ruhák átszabása dominál, mint­sem a teljesen új öltözé­kek előállítása. Biztos, hogy az átszabások is lehetnek a jelenleginél gyorsabbak, tetszetősebbek, de ne sza­vakkal csináljunk az átsza­bott öltönyből addig soha nem látott szépségű öltözé­keket...! A foltot akkor kell restelleni, ha másnak, esetleg dísznek akar látsza­ni, akarják láttatni. Mészáros Ottó A szarvasmarha- és Juhállomány téli takarmányához a réti széna Is jelentős mértékben hozzájárul a szentmártonkátai Kossuth Tsz-ben. Képünkön: a megrakott leiszedő- és szállítókocsival a táplószecsói állattartó telepre indul Varga Antal traktoros Trencsényi Zoltán felvétele Tízezrek a vízpartokon Mindenütt zsúfolt ház volt vontatta bálázógépeket, a műtrágyaszórásban pedig két Rába—Steiger és négy MTZ erőgép vett részt. Szalma­feleslegüket ez idáig nem tud­ták értékesíteni. A Monori Állami Gazda­ság szép búzatermés-ered­ményekkel zárta az idei esz­tendőt: több mint 1400 hek­tárról takarítottak be búzát, a hozamok meghaladták az 5,2 tonnás hektáronkénti át­lagot. Mint Komondy Zoltán agronómus elmondta, már levágták az 500 hektárnyi mustárt is, és a hét végén a szalmát bálázták gépeik, s megkezdték a műtrágyázást is. A monoriak 172 hektár ku­koricát ültettek másodvetés­ként, a napokban pedig hozzá­láttak a silókukorica betakarí­tásához. Az állami gazdaság összes területéből mindössze 137 hektárt rendeztek be mes­terséges esőztptésre, és a jú­liusban kiöntözött 91 ezer 'köbméter vízből lényegében csak legelőjük és az új te­lepítésű lucerna kapott. A Pest—Nógrád—Komárom megyei Agroker Vállalat ille­tékeseitől kapott ' információ szerint, a 30 százalékos ár­engedménnyel meghirdetett öntözőberendezések iránt egyelőre nincs érdeklődés, nagyüzem náluk vevőként nem jelentkezett. V. B„

Next

/
Oldalképek
Tartalom