Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI B IZOTTSAGA ES A MEG VEI TANÁCS LÁPJA ' XXVII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM Ar«: 1,111 Forint 1983. JÜLIUS 26., KEDD Hajós hagyományokhoz híven pezsgőspalack pukkant Gyors, üzembiztos az Árpád iúiávaf felt a raktárak gyomra Megviselte a határt az aszály Zsámbék SUGÁR T ermészetesen nem a reklám kért helyet itt az első oldalon, azaz nem arról van szó, hogy csak egy ugrás a címmel egyezően elnevezett keres­kedelmi központ, sőt, ép­pen a fordítottja a téma, az a sugár, amely nem egy ugrás. Ez a sugár mégis emberek tíz- és százezreit befolyásolja, alkotóeleme mindennapjaiknak, mert ezek a sugarak a munka­helyre, majd onnan vissza a lakóhelyre vezetnek. E sugár olykor nem több nyolc kilométernél, máskor viszont száz .... Igen, sőt ennél több is, mert például ez ikladi Ipari Műszergyár- nak van olyan dolgozója, aki százötven kilométerről jár be. azaz naponta há­romszázat tesz meg...! Meghökkentő tények, adatok húzódnak meg gyakran a hétköznapi is­meretek mögött, mert hi­szen hétköznapi ismeret, hogy az Ipari Műszergyár : foglalkoztatottjainak döntő része ingázó, akiket vagy a munkahely szállíttat be és haza saját járatain, vagy maguk buszoznak, vona­toznak. A több mint ezer­nyolcszáz bejáró egyszeri utazási távolsága öt és százötven kilométer között változik, ennek megfele­lően az így eltöltött idő húsz perc és három óra. 1 Még ez sem igazán elgon­dolkodtató. mert meglehe­tősen általános, ám ott már megáll egy pillanatra az ember a bólogatásban, ahol az magasodik eléje tény­ként: a gyár dolgozói ösz- szesen ötven ritelepülésről verbuválódnak, azaz a gyár kisugárzása félszáz közsé­get,, várost ér el. Valami módon tehát fél száz helyen van jelen, az üzem mint munkaadó, akarva, akarat­lanul befolyásolva a foglal­koztatást. annak szerkeze­tét az adott településen, azaz családok százai, ezrei igazodnak —, hol tudato­san, hol ráhagyatkozva a megszokásra, a szomszéd, az ismerős kínálta lehető­ségre —, a gyár kibocsá­totta sugárhoz. Örömmel, beletörődve, értetlenkedve7, Nyilván is-is, ki így, ki ■úgy. bár a közlekedés le­kötötte idő, a viteldíiak emelkedése meglehetősen gyakran jelenik meg ok­ként a gyárat otthagyok magyarázataiban. Ha egyetlen gyárnak ilyen erőteljes a sugara, milyen lehel egy városé? Magunk nem vállalkozha­tunk ilyen elemzésre, ezért a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet 1982 vé­gén befejezett vizsgálódé-; sábó! emeliiik ki Vác vá­rosát mint példát. A kuta­tók megállapítása . szerint itt ugyanis tizenkilenc te­lepülésnek van ún. homo­gén kapcsolata a várossal, azaz a szakmai megjelölés szerint itt kisebb település­együttes alakult ki. Szinte reménytelen fel­adatnak látszik az egy-egy munkahely, az egy-egy te­lepülésegyüttes, elsőként pedig az agglomeráció kel­tette, kibocsátotta és befo­gadta sugarak vonalainak fölrajzolása, mert kusza, követhetetlen, egymást metsző egyenesek sűrű há­lózata ez, ám ami nekünk, laikusoknak megoldhatat­lan, az a tervezésben érin­tetteknek mellőzhetetlen kötelem. A , tervezésben érintettek sokan vannak, az első sorban azonban a ta­nácsok ds ott állnak, a ta­nácsokban pedig mi, laiku­sok foglalunk helyet, vá­lasztóink bizalmából. Arról döntenénk tehát, amihez nem értünk? A kérdés szándékosan ilyen kihe­gyezetten fogalmazott, ugyanis gyakran elhangzik a vélekedés, a vád, a ta­nácstagok nem szakembe­rek. Való igaz, nem min­denben szakemberek, ám minden szakterületről lel­hető a testületekben kép­viselő, amint az is igaz: a tanács nem szakmai rész­kérdésekről határoz, hanem összefüggésekről, irányok­ról, azaz sugarak hatásá­ról. erejük erősítéséről vagy gyengítéséről, s mi­nél önállóbban van erre módja, minél inkább maga rendelkezik ténylegesen az ehhez szükséges anyagiak felett, annál inkább kive­hető lesz a sugarak illesz­kedése a társadalmi érde­keltséghez, a célszerűség­hez. az ésszerűséghez. S okféle szál köti össze a gazdálkodás, a nép- képviseleti rendszer és az államigazgatás fej­lesztését. korszerűsítését, ám veszedelmes dolog len­ne úgy vélekedni, : hogy ezek a szálak — ezek a su­garak —. minden esetben párhuzamosak, összefonód­nak, mert bizony gyakran inkább összegubancolód­nak, keresztezik más szá­lak sokaságát, sőt, el-elsza- kadnak. A korszerűsítés szükségességének hangsú­lyozása némelykor kizáró­lagossá válik, feledtetve, elfödve a korszerűsítés ne­hézségeit. objektív akadá­lyait, a szubjektív akadá­lyokról már említést is alie téve, A sokféle sugár- hatás égy része Ugyanis előre fel nem mérhető, a tervezéskor nem kalkulál­ható, tehát hiba lenne úgy vélekedni, egy ugrás. s máris ott vagyunk, ahol lenni szeretnénk. Mészáros Ottó Egy hónapja kezdődött s máris érdeklődőkre talált a zsámbéki szombatok kulturá­lis kínálata. A romtemplom előtt hétről hétre százak gyűlnek össze, hogy hangver­senyt hallgassanak, színházat lássanak. * 1 * 1 Bár a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben már két héttel ez­előtt befejezték • munkájukat a kombájnosok, a hét. végén is akadt tennivaló a földeken. A növénytermesztésben dol­gozók bálázták és hordták a szalmát, s nem pihentek az öntözőmunkások sem. A kö­zös gazdaságban mintegy 100 —120 hektár paprikát, illetve káposztát locsolnak, és 450 hektárnyi legelő kap mester­séges esőt. Mint dr. Tisza András el­nökhelyettes elmondta, vasár­nap estig több mint 800 hek­tárról gyűjtötték össze az ér­tékes mellékterméket, és kö­rülbelül ekkora területet munkáltak el tárcsákkal. Szé­pen fejlődik a kalászosokat, illetve az új burgonyát, köve­tő másodvetésük, "a száznapos szuperkorai kukorica. Más a helyzet a szémesterménynek vetett tengerivel. A szövetke­zet legnagyobb értéket képvi­selő kapásnövénye már eddig is megsínylette az aszályt — legalább öt-hat mázsa a hek­táronkénti hozamkiesés — de egy kiadós eső még időben jönne. A tsz-ben tegnap a már említett munkákon kívül megkezdték a másodvetésű kukoricák gépi kapálását és a kalászosok tarlójára a szer­ves trágya szórását. Kilenc erőgép dolgozott szombat, vasárnap a ceglédi Lenin Tsz-ben: öt traktor bá­lázott, kettő-kettő pedig a ta- lajmunkában vett részt. A nagyüzemben a tarlóhántás­nak eddig 85 százalékát vé­gezték el, s hozzáfogtak a ve­tőszántáshoz is. Józsa István elnöktől megtudtuk, a Rába- Steiger traktorok a szárazság ellenére elfogadható minőségű talajt készítettek elő?. az őszi! vetések .alá. A Lenin Tsz a megye más- gazdaságaihoz- ha­sonlóan ezekben a napokban méri fel a növénytermesztést ért károk nagyságát, az árbe­vételi kiesések pótlásának le­hetőségét. Most már szinte biztos, hogy teljesíti felvásárlási ter­vét a Budapesti és Pest me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat. A hétfő reggel , kapott tájékoztatás szerint az idén 220 ezer ton­na búzát vesznek meg a gaz­daságoktól. A termény jelen­tékeny részét a termelőüze­mekben tárolják, amelyek ed-, dig 47 ezer tonna gabonát halmoztak fel a helyi'raktá­rakban. Sajnqs nem sikerült annyi minőségi búzát átven­niük, amennyit szerettek vol­na. Mostanáig mindössze há­rom közös gazdaság, a buda­örsi Sasadj a vecsési Ferihegy és a bugyi Tessedik tsz bú­zájának egy részét vásárolták meg magasabb áron. ,Ez, ter­mészetesen nem i jelenti azt, hogy a liszt minősége gyen­gébb lenne,.mint ' tavaly. A szóban forgó minőségi ke­nyérgabonát ugyanis a tész­taipar használja fél. ... V. B. Balról jobbra: Vágvölgyl József, Doszpöd Béla, a megyei tanács építési osztályának vezetője, Cservenka Ferencné, Urbán Lajos, Valkai György, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője, Krima János, a váci járási pártbizottság első titkára és Lakatos Barnabás. (Trencsényi Zoltán felvétele) A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat már hu­szonöt éve a Szob—Dunaújvá­ros közötti 217 kilométeres szakaszon az úgynevezett hídpótló tevékenységre — a két part közötti forgalom le­bonyolítására — hivatott a Dunán. Ma már évente 3,6 millió utast, 320 ezer sze­mélygépkocsit, 95 ezer teher­gépjárművet, s több mint egymillió tonna súlyú árut szállítanak. Á vállalat hu­szonhárom révállomása kö­zül a télen-nyáron üzemelő vácinak a súlya a legnagyobb. Ezt húzza alá az a tény is, hogy részaránya a vállalati szállítási teljesítményeken be­lül eléri a 45 százalékot. Indokolt tehát, nogy a hu­szonhárom révállomás közül éppen Vác kapta meg a vál­lalat új, motoros úszóegysé­gét, az Árpádot. Ä 150 ton­nás, motoros folyami kompot a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységében építették — saját tervezésben, fél év alatt, harminckétmillió' forintért. Az úszóegység ün-' nepélyes avatására tegnap délelőtt került sor a váci révállomáson. Az eseményen részt vett Cservenka Ferenc­né, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Pest me­gyei pártbizottság első titká­ra, Vrbán Lajos, a Közleke­dési Minisztérium államtitká­ra, Vágvölgyi József, a Pest megyei Tanács általános el­nökhelyettese, Vác város és a váci járás párt- és állami veze­tői, valamint a vállalat dol­gozói. A vendégeket Lakatos Barnabás igazgató köszöntöt­te, majd ismertette a vállalat eddigi tevékenységét, további feladataikat. Mielőtt felso­rolta áz új úszóegység adatait, köszönetét mondott a Közle­kedési Minisztérium és Pest megye vezetőinek azért a se­gítségért, melyet az új moto­ros beszerzéséhez, üzembe ál­lításához nyújtottak. A motoros nemcsak kül­alakjában impozáns, méretei, műszaki tulajdonságai is ma­radéktalanul alkalmassá te­szik a két part közötti híd- pótlásra: 615 négyzetméteres rakfelületén 45 gépjármű fér el, s a 150 tonnás hordképes- sége azt jelenti, hogy rendsze­res forgalom esetén 15 ezer tonna súly átszállítását teszi lehetővé naponta. Az Árpád négy darab 110 kilo wattos motorja nemcsak a gyorsasá­got jelenti, hanem az üzem- biztonságot is. Rövidesen Sperry típusú radart is besze­relnek, s ez azért érdemel kü­lön is említést, mert ennek birtokában éjszaka vagy köd­ben is biztonsággal közleked­het az Árpád. A vállalat kollektívájának nevében kérte fel Cservenka Ferencnét Lakatos Barnabás arra, hogy a hajós hagyomá­nyokhoz híven a pezsgősüveg eltűrésével avassa fel a hajót, A pezsgőspalack pukkanása után a vendégek közelebbről ismerkedtek meg a folyami komp tulajdonságaival. V.E. 3. oldal: Mégis, kié a parti sétány? 4. oldal: Érdemes a folytatásra 7. oldal: Tornaterem porfelhőben Miért nem a legjobbak? 8. oldal: A segédmotoros tragédiája ’.ombat, vasárnap is dolgoztak a talajművelő gépek az érdi Benta- Slgye Tsz-ben. Az 500 hektárnyi tarlónak eddig több mint a felét, 320 :ktárnyi területet tárcsáztak meg. Képünkön: munkában a Kába Steiger és a nehéztárcsa .... Hancsovszki János felvétele Nem szűnik a szárazság A nagyüzemi öntözés segít Már az elmúlt héten meg kellett kezdeni a szárazság miatt kisült növények kény­szer-betakarítását, amelyet a takarmányozási célokra való felhasználás követ. Hétfőn újabb üzemekben indították el — ismét idő előtt — a be­takarító gépeket, látva, hogy a növények a továbbiakban már nem bírják a forróságot. A kialakult helyzetről Dunay Sándor, az agrometeorológiai szolgálat vezetője az MTI munkatársának elmondetta: — A hazai éghajlati viszo­nyok között nem ritka a hu­zamosabb ideig tartó száraz időszak, a mostanihoz hasonló j aszály azonban viszonylag ke­vésszer fordul elő. 1976-ban volt utoljára ilyen időjáráSv. amit a mezőgazdasági üzemek akkor is alaposan megérez-. tek. A mérések szerint a ta­laj felső félméteres rétegé­ben mindössze 20—30 százalé­kos a vízkészlet. A jelenlegi helyzetben — az országosnak tekinthető aszály idején — a növények­nek mindössze arra futja ere­jükből, hogy , fenntartsák a minimális anyagcserét. Nehe­zíti a helyzetet, hogy a me­teorológiai előrejelzések a következő napokra sem ígérik az aszály megszűnését; így a mostani helyzetben egyedül csakis az öntözés segíthet. 180-200 munkahelyen a villanyszerelők Előtérben a felújítás A Pest megyei Villanysze­relő Vállalat árbevételének mintegy harmada az építési­szerelési munkákból adódik. Évente 180—200 munkahelyen dolgoznak. Ez az ágazat a legkevésbé érezte meg a ne­hezebb gazdasági helyzetet. Amíg ipari termelésre keve­sebb megrendelést kaptak, addig az építésszerelésnek csak az összetétele, szerkeze­te változott meg. Míg korábban gyakoriak voltak a 10—15 millió forint értékű szerelési, hálózatbőví­tési munkák, addig idén a rekonstrukció, a felújítás ke­rült előtérbe. Ezek általában 2—3 millió forintos megren­ELET Szalah Khalaf (Abu Ijad)­nak, a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet nemzetközi kap­csolatokért felelős helyettes vezetőjének, az El Fatah KB tagjának' vezetésevei palesztin küldöttség tartózkodott. ha­zánkban. Szalah Khaiaf talál­kozott Övári Miklóssal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjává!, a Központi Bi­zottság titkárával, továbbá megbeszéléseket folytatott Horn Gyulával, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjé­vel. -Nagy János külüstyminisz- tériumi államtitkárral. Kama­ra János belügyminisztériumi államtitkárral és Garai Róbert . külügyminiszter-helyettessel. A palesztin küldöttség elutazót* hazánkból. 1 delést jelentenek, viszonylag rövidebb, másfél-két kilomé­teres szakaszokon. Természe­tesen ez nagyban nehezíti a szervező, előkészítő munkát is. A megyében nagyon sok helyen korszerűtlen, elavult az elektromos hálózat, ezek felújítására bőven érkezik megrendelés. Szinte folyama­tosan adnak feladatot az ál­landóan bővülő lakótelepek is, sőt már ezeknél az épü­leteknél is időszerűvé válhat a rekonstrukció. Dolgoznak például Szigetszentmiklóson, ahol 4.5 millió forint érték­ben a régebbi épületek teljes elektromos hálózatát újítják föl. Dunaharasztiban és Tak­sonyban is a hálózat és köz- világítás rekonstrukciója a pillanatnyi feladat. Szentendrén hárommillió forint értékben légvezetéke­ket cserélnek, de ez a válla­lat építi a városba vezető új út közvilágítását is. Itt vá­ratlan tennivaló is akadt. Ä '’snmópontok építése miatt több vezetéket át kellett he­lyezni, mégpedig sürgősen és soron kívül, hogy az útépítők zavartalanul, terv szerint doh gozhassanak tovább M. N. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom