Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-30 / 179. szám

Toldisok kerékpáron Túrázók a Közép-Dunántúlon I jé közösség Összetartó erejét érezzék A toldis diákok tizennégy napos kerékpáros országjáró túrán vettek részt. A túra ve­zetőjével, Mecsker Józseffel, a Toldi iskola műszaki oktatójá­val, a volt XV/C. osztályfönö­kével beszélgettünk. — Mi adta az ötletet e tú­rához? Nehéz erre válaszolni Volt ebben nosztalgia, gyerekko­romban mindennapos ügy volt átkariikázmii Kecskemétre, apám is körüljárta az orszá­got. Mai tanítványaim ebben nem részesültek, A másik, az ezt megelőző, két éve tartott hasonló kerékpározásunk ked­vező tapasztalata, a gyerekek kérése, csináljuk még egyszer. Akkor, két éve, Pécs, Har­kány, Mohács. Abaliget volt az úticél, ez egy ötszáznegy­ven kilométeres túra volt. — S minek lehet ezt a ke­rekezést nevezni? Sporttelje­sítménynek, netán országjá­rásnak? — Tisztán egyiknek sem. A lényeg az, hogy jól éreztük magunkat, és úgy érzem, sike­rült megvalósítani alig titkolt vágyam is. úgy hagyták itt a gyerekek a Toldit, Kőröst, hogy még utoljára érezték a jó közösség összetartó erejét. Így nem széledtek szanaszét az érettségi után. Hete! boglya — Hogyan készült a csapat a túrára? — Többféleképpen. így el­sőnek is alapvető a kerékpá­rok kérdése. A Toldi 28-as, sima női szabványgépeivel mentünk, ezeket a kezdés előtt délutánonként az iskolában, meg nálam szétszedtük, zsirba raktuk, a fékeket beállítottuk, a világítást ellenőriztük. A konzervgyári KISZ-hizottság húsz egyforma sárga pólót adott fehér napkalapokkal az útra, segítségükkel kedvezmé­nyes árú konzerveket is kap­tunk. Az útvonal összeállítása is fontos, már nem kötődünk annyira a kempingekhez, mint két éve. Rájöttünk, más szál­láslehetőségek is léteznek, pél­dául egy szénaboglya. A Du­nántúl középső részének látni­valói elég úticélt adhatnak. — A legbeszédesebb és meggyőzőbb, ha ismertetjük a mininaplót, ebben a napi tel­jesítmény, az aznapi különle­gességgel szerepel. Filmezték a főztjüket Július 2. Az indulás napja. Előtte az udvaron sátrakban aludtunk. Üticél Szalkszent- márton, Csides Irénék kertje. Itt bográcsban készült birka- pörkölttel vártak. 79,7 km, sok szembeszéllel. Július 3., vasárnap. Komppal Dunaúj­városba, majd Perkátára. Az út a térképen szerepel, egye­bütt nem. Aztán Agárd, a Velencei-tó mellett sok bicik­lis turista. (Másutt nem talál­koztunk velük.) 47,8 km. Jú­lius 4. Fürdés, majd irány Mo­ha. Frissen kaszált szénán, a Gaja patak csobogása mellett aludtunk. Olyan gyors, hogy másnap elvitte a fürdőru­hát ... 24,7 km. Július 5.: Szapárnál ribiszkét szedni állítottak volna meg bennünket. Sok emelkedő, a cél Zirc. 53,7 km. Szálláshely Kardosréten, egy régi kastély Kutakból pótolják Fogytán a halastó vize Ősszel tovább gyarapítják az állományt A Kinizsi Horgász Egyesü­let 1978-ban alakult. Szegedi János elnök és Pallai József titkár vezetésével, a Nagyerdő melletti tőzeges gödrök he­lyén, pompás halastavat léte­sítettek, amelybe nemes hala­kat telepítettek. A tagok szá­ma közel négyszázra növeke­dett. A telepen barátságos kis horgászházak épültek. Egyre több lett a tóban a hal, s egy­re többen jártak oda horgász­ni, a felnőttek és az ifjúságiak valamint a gyermekhorgászok, akiket az igazolvány kiadása előtt Pallai József levizsgázta­tott az alapismeretekből. A komoly esőket adó múlt év, már egész jó horgászév volt. Az idei esztendő is jól indult, de a tavasszal elkezdő­dött a szárazság, amely egyre súlyosabb helyzetbe hozta a horgásztavat. Ksvés az oxigén gászással próbálkoztak. Laci elmondotta, h'ogy ő már ház­táji szőlejükben karaszolgat, és édesapjának segített a per­metezésben is. Van jövője A Kinizsi Horgász Egyesü­let. vezetősége minden lehe­tőt megtesz a nagy szárazság miatt pusztuló tő megmenté­sére. A tó vizének frissítésére kutakat fúratnak, amelyekből talajvizet vezetnek a tóba. Egy szélmotoros kút már táp­lálja a tavat, a második mo­toros kútnak a tóba vezető csöveit most rakják, és a har­madik kút is készül. Az őszön a halállományt is igyekeznek szaporítani. így szándékoznak megmenteni a horgásztó jövőjét, hegy az elkövetkező években eleget tudjon tenni a tagok kívánalmainak. Kopa László parkjában. Másnap ugyanitt gyalogtúra a Cuha patak völ­gyében a cseszneki várhoz (tatarozták) 13,5 km — gya­log. Július 7. Irány Bakonybél. Végre lejt az út. Csodálatos a Gemence völgye. Este Ba- konypölöskén a falu KISZ-tit- kára a futballpályán engedé­lyezi szállásunkat. 66,1 km. Július 8. Csatarendekén ug­rik a számláló: túl a 300 ki­lométeren. Gyenesdiáson ma­szek kempingben. 73 km. több mint tízszázalékos lejtőn. Másnap, Keszthely, Festetics- kastély. Hollandok filmezték, hogy készítjük a bográcsban a marhapörköltet. 6 km. Tizedi­kén egész nap strandolás, este hajóval Balatongyörökre, visz- sza vonattal. Július 11. Megkerültük a Balatont. Az aszfalt olvadt, szinte beleragadt a gumi. 96 km, de még a vacsoráért el keli menni, lu piusz 4, meg­van a 100. Július 12. Füraes gyógyfürdőben, délután Dal- mand. Egy munkásszállás parkjában van szállásunk, reggel teával ébresztenek. Mindenben segítenek, még a ménest is megnézhetjük. 28 km. Július 13. A legnehezebb nap. Hét kilométert felfelé toljuk a biciklit, már lassan hazafelé. Fadd-Domboriban kemping, 75 km. Egyetlen defekt Július 14. Fajsznál már Bács-Kiskunban vagyunk, át­kelve a Dunán. A Petőfi Népe fotósa lencsevégre kapja csa­patunkat. Viharos erejű szem­beszél Kalocsáig. Kemping Soltvadkerten. Örült drága, még a biciklikre is 30—30 fo­rintot kértek. Meleg Víz, mo­sógép nincs... 60 km. Egyet­len defektünk erre a napra esett. Július 15. Irány Nagykő­rös. Teljesítmény 65 km, este fél hétre érkeztünk. Mecsker József tanár felesé­gével és két gyerekével teker­te le az utat. Herta lánya ma­ga 102 km-t tett meg, de két év ■ alatt-• 1.200 • kilometer; tud­hat maga mögött Bakos Erzsé­bet, Csjjles Irén, Németh Klá­ra, Kocsor Julianna, Sótányi Ágnfs, Tarcsi Zoltán, Kovács Zsolt, Tóth Zoltán, Széli László, Kovács Zoltán és Far­kas László ezt a túrát tette meg, 692 km-t. A Kovács há­zaspár, tanár kollégák, kocsi­val kísérték a csoportot B. O. BB MOZIHÉ Régi nyár. Színes magyar operettfilm. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Mese Szaltán cárról. Színes, szinkronizált szovjet mese­film, fél 4-kor. Bűnös életem. Színes, szink­ronizált lengyel film, fél 6-kor és fél 8-kor. Sebesült kisfecskénk A napokban olyan hírt kap­tam, hogy a nagy szárazság kiapasztja a horgásztavat. Er­re kimentem a helyszínre. A jó szurdoki földeken, minden­felé halódó kukoricatáblákkal találkoztam, melyek közül so­kon már az eső sem segítene. Csak itt-ott bizonykodnak a körösi élniakarásról az öntö­zött uborkaföldek és a kony­hakerti terményekkel beülte­tett öntözött zöldséges kertek. Kinn a tónál túlzottnak bi­zonyult a kapott hír. De bi­zony a tó egyik végén a nagy szárazságtól annyira leapadt a víz, hogy csak pocsolya van Másutt 20—30 centi a vízma­gasság, s beljebb a tó fene­kén vastagon terjeng az iszap. Most a nagy dologidőben nemigen járnak a tagok hor­gászni. különben hal is kevés akad horogra. Leginkább fia­talok mennek ki a tóra, hogy a környék természeti szépsé­gében gyönyörködjenek. Töb­bekkel elbeszélgettem, köztük Szentpéteri György és Simon György ipariskolai tanulókkal akik közül az első géplakatos a másik a hentes szakmát ta­nulja. ők gyakran kijárnak Elmondották, hogy a sekély vízben, oxigénhiány miatt, fő leg az amúrok pusztultak, me lyek hulláit csónakon halász­ták ki. A gyermekhorgászok között ott volt Sz. Tóth László és testvére Gábor. 7—8 éves gyerekek, akik szintén a hor­E lsőként a mama vette ész­re, a kamrába indulva. Rácsodálkozott a harmattól csatakos fűben nyugvó kékes­fekete csomóra, kis híja volt, hogy rá nem lépett. Aztán Pajtás, a papa játszótárs ku­tyája szaladt oda, orrával megbökdöste a mama lábaszá­rát, közben fel-felnézett, li­hegve: új lakója van az ud­varnak. Erre lehajolt a mama, és ek­kor jött rá, hogy ami a lába előtt fekszik, az egy kis fecs­ke. Méghozzá sebesült fecske. Kis begyén, hasán vérnyomok látszottak, elcsúfítva a fehér tollakat. A macska bántotta-e. vagy Pajtás játszott-e vele. nem lehetett tudni, de már alig lélegzett szegény pára. jó­formán csak lassú pislogása árulta el. hogy él. A mamára nem lehet mon­dani, hogy nem szereti az ál­latokat. de talán azt sem. hogy odáig van értük. Ad a kutyá­nak, szólongatja a macskákat de bizalmaskodásukat, ked­veskedő dörgölődzésüket már nem állhatja. Most azonnal megmozdult." az motoszkált a fejében jóságos ég. mit lehet ezzel csinálni? Tenyerébe emelte az alig pihegő jószágot, kicsit melen­gette, s már kész volt a ter­ve: elsőnek el kell látni a se­bet. Langyos vizet eresztett a csapba. óvatosan. nehogy megnyomja a kismadarat, fel­puhította a rászáradt vért, sebhintőport szórt rá, majd egy régi zsebkendőbe bugyo- lálta a fecskét. Közben a pa­pa is tett-vett, előkerített egy dobozt, pici edénykébe vizet öntött, a mama meg búzada­rát szórt elé. Mire felkeltek az unokák, elszenderedett a sebesült. A gyerekek körülállták a ládikót. csöndet parancsoltak egymás­nak az üvegesen, egyik ajtaját bezáratták a papával, s léleg­zetvisszafojtva, lábujjhegyen pipiskéévé jártak, ne zavar­ják i kisfecskét. Nem úgy nézett ki, mint aki megmarad. Fejecskéjét behúzva gubbasztott a doboz sarkában, nem nyúlt semmi­hez sem Alig mozdult meg. mikor egy-egy engedélyezett simogatás érte. így telt el két nap. Harmadnap kiröppent a lá- dikó szélére. Megkapaszkodott karmocskáival. szétnézett. Jó óráig figyelt az udvar felé. az üvegen túlra. Délután már pár lépést tett az ablakpárká­A PEST, MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. XXVII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1981 JÚLIUS 30., SZOMBAT Igyre több a törzsvendég Recept is akad a liszthez Választékos árukészlet a szaküzletben Japánban az igen tiszteletre méltó vendég fogadása alkal­mával nem hajolnak meg mé­lyebben, mint ahogyan az a kedves, érdeklődő, idősebb hölgy tette az imént. A meg­hajlás először az Emeséknek szólt, közelebbről kívánta lát­ni őket Majd még mélyebben bókolt, s azután derekát ki­egyengetve udvarias kéréssel fordult a mosolygó, fehér kö­penyes asszonyokhoz: — Ugye, leírhatom a Gra- ham-receptet? Érzékenyeknek Ám most Cegléden vagyunk, a város kellős közepén, a Sza­badság téri malomipari szak­üzletben. A hajlongásra a be­térőt az adott szituáció kész­tette: másképp hogy is szem­lélhette volna meg alaposan a kínálatot a polcokon? Szem magasságában, alatta, fölötte ott sorakozik a vásárolni va­ló, s különféle lisztek, őrle­mények, gabonafélékből, ku­koricából, szójababból, borsó­ból. A lista hosszú volna, mindet felsorolni. * A bolt vásárlóközönsége már kialakult, s nemcsak a ceglédiekre korlátozódik. Mi­vel közvetlen közelben van az a utóbusz-végállomás,, hát be­térnek" ríyársapátiak és cse- mőiek,. nagykőrösiek, szolno­kiak, kecskemétiek is. Ilyen szakbolt Pest megyében csak kettő van. egy a fővárosban, egy meg itt. Igaz, az élelmi­szert árusító boltokban, áruhá­zakban is megtalálja a vevő a malomipar és a társiparok új­donságainak legtöbbjét, de a szakboltban általában gazda-'' gabb a választék, amennyire csak lehet, a teljességre törek­szenek. Legutóbb sztárrá avat­hatták például a tejbedara- port és a daragaluskaport, a fánkport. Kipróbálni elég volt egyszer is. hogy azután cso­magszám vigyék. Messziről ide járnak bevá­sárolni azok. akik lisztre ér­zékeny gyereket, felnőttet kosztoltatnak. Itt olyan ke­nyérport, süteményport tud­nyon, a gyerekek nem kis örö­mére. Sugárzó arccal számol­gatták lépteit, s Ujjongva majd a háztetőig ugortak, mikor rövid tollászkodás után meglibbentve szárnyait re­pült pár métert. Most már meggyógyul, mondogatták, csak még erősödnie kell neki. Ugyan mit enne, morfondíro­zott a mama, nem túl diétás ez a búzadara? De a kukoricát meg tán le sem tudná nyelni hiszen akkora, de talán ha ká • védarálóval aprítanánk rajta s tejbe áztatnánk, igen, hol­nap így kell megpróbálni... Másnap a papa ébredt elő­ször. A fecske az üveges leg­felső ablakszemének rácsára kapaszkodva várta. Ránézett meg az ajtóra. A papa megér­tette, de nehezen nyitotta ki. A fecske nyílként süvíteti I ki. Meg sem állt, csak négy házzal odébb, az eres? alatt. Ott pihent egy keveset majd visszajött, és a papa meg az addigra elősiető mám* fölött körözött, csivitelve. Az tán libbentett egyet a szár nyával. mintha köszönne va­lamit, s felröppent a magas­ba. Esténként azóta fecskecsa­pat kering az öreg ház fölött de hogy melyik a mi fecs­kénk. vagy1 köztük van-» egyáltalán, nem tudni. Olyar egyformák... Ballai Ottó nak beszerezni, amelyből ízle­tes harapnivaló meg csemege készülhet otthon. Külön ügyesség sem kell hozzá, mert a forgalmazó cég sokszorosít­va mellékeli a receptet, fel­tüntetve gondosan a készítés minden fázisát, az alapanyag­kiméréstől, elegyítéstől kezdve addig, hogy a nyers tésztát meddig kell pihentetni, hány fok meleg sütőben, hány per­cig kell sütni és sütés után hogy tanácsos bánni vele. A tároláshoz is tanácsot adnak. Van, aki csak receptért tér be. Szívesen látják, hátha ta­lál még olyant a „szóróanyag­ban”, ami új a számára. Esze­rint készíthet például rizsliszt­tel csokikrémes tortát, korpás teasüteményt, búzacsírás gyü­mölcslepényt, pudingot, meg­próbálkozhat a márványka­lács sütésével. Vagy, megkós­tolhatja a diétás kész termé­keket. Keresik Emesét Ilyenek a cukorbetegeknek, cukorérzékenyeknek ajánlott import édességek, s mellettük a lisztérzékenyeknek készített, csöppet sem rosszabb minősé­gű hazaiak, mint a már emlí­tett Emese elnevezésű süte­ménycsalád tagjai, mézesen, csokisán, kakaósan, vaníliásán. SpORTHÍREKIIBÍ Birkózók emlékversenye Városunkban, a Petőfi- sportcsarnokban, 9 egyesület 83 versenyzője küzdött az egy­kori körösi birkozóvezető és -edző, id. Sárosi Béla emléké­re rendezett országos meghí­vásos úttörő kötöttfogású ver­senyen. A tiz súlycsoportos viadalon a Nagykőrösi Kini­zsit nyolc fiatál képviselte. A jó, akciódús birkózást hozó ve­télkedőn remekül szerepeltek, hárman súlycsoportjuk leg­jobbjának bizonyultak és még ketten léphettek dobogóra. Eredményeik a következők voltak. 35 kg-ban (8 induló): Szűcs Attila két vereséget szenve­dett. erős mezőnyben. 45 kg- ban (7 fő): 3. Szőke Imre, két győzelem és egy vereség után 49 kg (8): 5. Petrák József, jól küzdve. 58 kg (9): 1. Tóth- pál László, igen jól birkózva mind a 4 mérkőzését kétvállal nyerte. 38 kg (13): 1. Törőcsik Zoltán, kirobbanó formában 6 tusgyőzelmet aratott. 63 kg (6): 3. Paros György, nagy küzdőképességgel. 68 kg (4): 1. Kopa Zsolt, kétszer győzött két vállal. Nehézsúlyban (5): 4. Koselák Zsolt ügyeskedett. Az 1—3. helyezettek érem-, az 1—6. helyezettek oklevél­díjazásban részesültek. A leg­több tusgyőzelmet arató és legeredményesebb körösi kü- löndíjat is Törőcsik Zoltán, a legtechnikásabb versenyzőé! szintén helyi, Tóthpál László kapta. A csapatversenyben (7—5— 4—3—2—1-es pontozás alap­ján): 1. Szegedi VSE 54; 2 Csepel SC 50; 3. Nagykőrösi Kinizsi 34; 4. Vasas SC (Buda­pest) 30; 5. Ceglédi VSE 15; 6 Karcagi SE 14; 7. Kecskeméti SC 10; 8. Lehel SC (Jászbe­rény) 8; 9. Monori SE 1 pont­tal. ★ Kétnapos volt az Egerben megrendezett országos serdülő kötöttfogású birkózó csapat bajnokság, 13 együttes részvé­telével. Nagykőrösi Kinizsi- Zalaegerszegi TE 9-1, Nk. Ki­nizsi—Dunakeszi VSE 10-0, Nk. Kinizsi—BP. Spartacus 1-3, Vasas (Bp.)—Nk. Kinizsi 6-4, Bp. Honvéd—Nk. Kinizsi 8-2. Végül a körösi csapat az előkelő ötödik helyen végzett Balszerencsésen szorultak le a dobogóról: a Vasas ellen ne­hézsúlyban fehér az utolsó 30 másodpercben szenvedett ve­reséget. győzelme esetén a Ki­nizsi lett volna a harmadik. A sikerhez Kovács Ferenc 4, Tö rök Béla 5, Farkas Tamás 3, Marsa István 4, Deák Csaba 2, Kása Ambrus 4, Szőke Zol­tán 4, Csapó Ambrus 2, Her- pai Tibor 2, Sánta Zoltán 3 és Fehér Tibor 3 győzelemmel járult hozzá. Edzőjük: Sárosi Tibor. Szombati sportműsor Atlétika. ' Veszprém: Balaton-bajnok- ság. Modellezés Kecskemét: rádióirányítá­sos hajómodellek országos baj­noksága. Teke Kecskemét: országos Hideg Pál-emlék verseny. Vasárnapi sportműsor Atlétika Veszprém: Balaton-bajnok- ság. Modellezés Kecskerpét: rádióirányítá­sos hajómodellek országos bajnoksága. S. Z. Kidünfütf oszlop Gyors helyreállítás Aki a Csonka meg a Csoko­nai utca környékén lakik, hiába készült a szokásos kedd esti folytatásos film megtekin­tésére. Este hat óra felé egy Kaposvár környékére igyekvő téesz-teherautó nem megfele­lő sebességgel vette be a ka­nyart, s így lesodródott a raj­ta szállított, ezek szerint nem megbízhatóan rögzített gép. Ez kidöntötte az utca torkolatá­ban álló beton villanyoszlopot. A DÉMÁSZ rohambrigádja percek alatt a helyszínre érke­zett, és rövid három óra alatt ideiglenesen helyreállította, egy faoszlop felállításával, az áramszolgáltatást. Az eset tanulságai magukért beszélnek; a szűk utcákra sok­szor betévednek (?) a másfelé Tánvított kamionok, nehéz- oótkocsis szerelvények, Tulaj­donképpen az a szerencse, hogy eddig nem történt bal- °set Mindenképpen jobb lett volna, ha a csatornaépítés folytatására nem a legnagyobb nvári forgalomban került vol­na sor, de a határidő és a sza­bad kapacitás bűvös dolgok . Nem ártana nagyobb rend­őri odafigyelés sem erre az út­vonalra. ISSN 0133—271)8 (Nagykőrösi Hírlapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom