Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

Megalapozott bejelentések A köz érdekében emelnék szót Nem kapott helyet az italbolt a játszótéren f, Az alkotmány minden ^ állampolgár részére garan- ^ tálja a közügyek intézésé­in ben való részvételt. A szo- ^ cialista demokrácia fejlett- ^ ségének pedig mércéjéül ^ szolgálnak azok a jogsza­bályok, amelyek az alkot- í mányos elvek valóraváltá- fsaként az állampolgári jo- á gok, kötelezetségek teljesí- '•J tésének kereteit szabályoz- ^ zák. Mindezek tulajdon- ^ képpen a hatalom gyakor- ^ lásában való részvétel ga- 4 ranciái. Ezekről a garanciákról per­sze sokan sokféleképpen véle­kednek. Azok, akiknek kör­nyezetében — munkahelyén, lakóhelyén a vele kapcsolat­ban álló intézmények tevé­kenységében — rendben men­nek a dolgok, természetesnek és hasznosnak tartják. Aki azonban basáskodó főnök szeszélyét kénytelen szenved­ni, vagy látni, hogyan jutnak itt-ott előnyökhöz a helyze­tükkel visszaélők; nemtörő­dömség, felületesség miatt ezres, százezres értékek vesz­nek kárba, egy-egy ügynek korrupciószaga van..., szó­val aki ilyeneket tapasztal, az rendszerint választás elé ke­rül. Vagy keserűen legyint mindenre, vagy megpróbálja igazságérzetét kielégíteni. Névvel és anélkül Kétségtelen a második az el- ismerésreméltó, becsületes — de ugyanakkor a nehezebb — út. Szerencsére ma már az er­re lépőnek nem kell úttörő­nek lennie: törvény védi a közérdekű bejelentések, ja­vaslatok, panaszok megfogal­mazóit. A különböző szintű népi ellenőrzési bizottságok­nál pedig külön szakcsopor­tok foglalkoznak a témákkal. — A monori járási NEB-hez az év első felében érkezett ti­zenöt ügyből tizenegy közér­dekű bejelentés és panasz volt. Ebből kettőt felkéré­sünkre a járási hivatal vizsgált ki, kilenc ügynek pedig a né­pi ellenőrök néztek utána. — tájékoztatott az említett idő­szak adatszerű tapasztalatai­ról dr. Illanicz György a helyi szakcsoport vezetője. — Az utóbbiak közé tartozik az olyan eset is, amikor a NEB elnöke személyesen intézke­dik, vagy pedig csupán felvi­lágosítást adtunk és a pana­szos jogait polgári peres úton érvényesítette. A járási népi ellenőrzési bi­zottság egyébként rendszere­sen figyelemmel kíséri a köz­érdekű bejelentésekkel, pana­szokkal foglalkozó szakcsoport munkáját is. Ezt szolgálják a nyilvántartásra vonatkozó szi­gorú előírások és az adatköz­lési kötelezettségek. Ugyanak­kor természetes, hogy a NEB- hez forduló állampolgárok számontartják hogyan, miiyen alapossággal foglalkoztak ügyükkel. — Sajnos, az a tapasztala­tunk, hogy a közérdekű beje­lentések közül még mindig gyakoriak a névtelenül írot­tak. — mondta dr. Illanicz György. Nyilván nem is véletlen, hogy a névvel, lak­címmel ellátott bejelentések közül mindössze egyetlen volt alaptalan, aki viszont az is­meretlenség homályába bur- kolódzott az rosszhiszeműnek, felületesnek bizonyult. Taná­rok, szakmunkások, boltveze­tők tevékenységét ítélték meg szubjektívan, s rosszul. Konkrét ügyok Az aláírt, valóban közérde­kű ügyekkel foglalkozó beje­lentések vizsgálata során egy egy eset kivételével kiderült, hogy ■ mindazok az okok, ame­lyek sértik az állampolgárok igazságérzetét, léteznek. Be­igazolódott tehát, hogy _ a NEB-hez fordulók felelősség­érzettel, jószándékkal, a köz­ügyek iránti érdeklődésüktől indíttatva ragadtak tollat A javasolt intézkedéseket az érintett gazdasági egységek, intézmények vezetői elfogad­ták, s maguk is hozzájárultak a hiányosságok megszünteté­séhez. — Néhány konkrét ügyet is megemlítene? — kérdeztük dr. Illanicz Györgyöt. — A hernádi Március 15. Termelőszövetkezet elnöke például tételes belső ellenőr­zési vizsgálatot rendelt elegy a jogszabályokkal ellentétes gyakorlat megszüntetésére. Ennek eredményeképp fe­gyelmi felelősségrevonásokról. is kellett intézkednie. Egy vállalat monori járási kiren­deltségének vezetőjét felettese figyelmeztette a vezetői be­osztáshoz méltatlan életvitelre, italozó magatartásra. A gyöm­Bajnokságot nyertek Fiatalok a mélyvízben Egy évvel ezelőtt a labda­rúgó átigazolási szezon szen­zációját a Maglódi KSK szol­gáltatta szűkebb pátriánkban, hiszen egy tucatnál is több új játékost igazoltak. Sokan meg­kérdőjelezték ezt a cselekede­tet, s utólag el kell mondani, a kétkedőknek lett igazuk. (Az új játékosokból ugyanis csak néhányan maradtak ta­vasszal Maglódon.) Hazai vereségek A csapat vezetői ugyanis a bajnoki cím megszerzését tűz­ték ki célul a felnőttek elé az őszi szezon előtt. Az őszi sze­zon végén öt pont volt a hát­rányuk a listavezetőtől, így eleve kilátástalannak látszott a helyzet. A távozók helyére tavasszal az ificsapatból fel­került fiatalok kerültek a fel­nőtt csapatba. Ősszel még kompletten jobban szerepel­tek a maglódi ifik a járási bajnokságban. Már akkor az volt a terv, hogy a bajnoksá­got is érdemes célba venni. Akkor Abony még két pont­tal megelőzte a maglódiakat. de őket tavasszal otthon fo­gadták. Huszonegy pontot gyűjtöttek az első félidőben, ehhez jött még a tavaszi 19 pont, így fejezték be a baj­nokságot. 1. Maglód 26 19 2 3 97-20 40 Három ponttal előzték meg a második helyezett Abonyt, s öttel a 3. gyömrőieket. A legemlékezetesebb mérkőzést az Abony ellen vívták a mag­lódi ifjúsági futballisták. Szín­vonalas, remek csatában 4-1- re legyőzték a ceglédi járás- belieket, akik csak nehezen tudták elviselni a vereséget. rőiek jogosan, és eredménye­sen kifogásolták, hogy a rész­ben társadalmi munkával ki­alakított játszótéren maszek italbolt megnyitását tervezték. A monori Schömann utcai la­kásszövetkezet felügyelő bi­zottságának elnöke ugyan­csak a közösség érdekében kérte a NEB segítségét, hogy a gázvezetéket szerelő kisipa­ros eleget tegyen kötelezett­ségének. r Érdemibb munka — Mire panaszkodtak az ál­lampolgárok? — Egy vecsési többgyerme­kes édesanya lakásfelújítási panasza ugyan csak részben volt megalapozott, javasla­tunkra a helyi tanács elvégez­tette a szükséges munkákat. Megalapozott volt a kérése annak a monori lakosnak, akinek azóta a PVCSV szak­emberei már bevezették a közmű vízét a lakásába. Egyet­len megalapozatlan panasz volt. Egy budapesti lakos sé­relmezte, a gyáli nagyközségi tanács ügyintézését, kiderült azonban, hogy lényegében ő maga önkényeskedett. A járási népi ellenőrzési bizottság közérdekű bejelen­téseket vizsgáló szakcsoportja a hét második felében értékel­te első félévi tevékenységét. A csoport {agjai egyetértettek abban, hogy az érdemi mun­ka hatékonyságát tovább le­hetne fokozni, ha — a tör­vény adta lehltőségek kere­tén belül — az ügyek minő­sítésénél több esetben kérnék fel a közvetlenül illetékes szer­veket a vizsgálat elvégzésére. Hiszen a NEB-nek nem fel­tétlenül feladata egy egyszerű lakásügyi panasz, vagy például a zártkerti ingatlan körüli vi­ták kivizsgálása. Ésszerűbb el­osztás révén több energia, idő és alaposabb szakmai munka lenne fordítható a közvéle­mény szélesebb rétegeit érintő és foglalkoztató, ügyekre. Vereszki János ŐRI Man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1983. JÚLIUS 17., VASÁRNAP A ntendeiek örömei Két kézzel, géppel a faluért Megkínálják üdítővel, kávéval Menőére megérkezni, gép­kocsival vagy vonattal egy­aránt mindig a legkelleme­sebb események köze tartozik. Legalábbis azoknak, akik nyitott szemmel járnak, sze­retik a természetet, a szép környezetet, erdőt, mezőt, jo levegőt. Az ember legszíve- seooen megmászna a oogár- hátú dombokat, hogy a me­redekre felkapaszkodó erdők mélyén elrejtőzve, tökéletesen kikapcsolódva, agyoncsapjon néhány órát semmittevés­sel... jogos büszkeség De hát az ilyesmire nem mindig, és nem mindenkinél! adódik lehetőség. Hiszen a legcsendesebb, legbókésebb napokon is szólíthat a köteles­ség, a tennivaló. Mert, hogy Szabó Tibornak, a mozgás- korlátozottak járási egyesüle­te gyömrői klubja’ vezetőjé­nek is úgymond „munkanap­ja” volt az, amikor találkoz­tunk vele. Mégpedig önként vállalt munkanapja, ugyanis ő, a klubhoz tartozó járasbeli községekben rendszeresen fel­keresi a sorstársakat, elbe­szélget velük gondjaikról, Örömeikről. •' - Természetesen mindenkihez egyszerre nem juthat el. Bi­Mt utánajártunk... Volt is, van is tábla Az utolsó fordulókban v szont egy kicsit kiengedtek, s ennek „eredményeként” há­zai pályán szenvedtek veresé­get, a Péteritől és a Törteitől egyaránt 1-0-ra kaptak ki. Idegenben csak Abonyban vesztették el a két pontot, még az ősszel, a többi találkozó­kon pontokat vagy pontot sze­reztek. Maglódon — igen helyesen — is azt tartják, hogy serdülő csapat nélkül népi lehet ifjú­sági együttes. Amikor a fel­nőttek között is szerepeltet­tek fiatalokat, nem volt ne­héz a serdülőből beépíteni négy-öt fiatalt. A következő játékosok har­colták ki a bajnoki címet: Solymosi, P. Szabó, Szarvas, Bacsa, Bekő F., Kókai, Ju­hász, Sziklai I., Sziklai II-, Balogh I., Balogh II., Csákó, Kovács, Lesti, Laczkó, Fara­gó, Csóka, Tóth A. A serdülő és az ificsapattal csaknem egy évtizede ifj. Horváth Sándor foglalkozik. Lelkiismeretesen, nagy szor­galommal vezeti az edzéseket az egykori kiváló balszélső, nagy része van a sikerben ne­ki is. Akárcsak édesapjának, id. Horváth Sándornak, aki a szakosztályvezetői teendőket látja el. Rövid kis írás jelent meg laptársunk, a Szabad Föld ko­rábbi számában „Volt, nincs emléktábla” címmel arról, hogy a vecsési vasútállomás épületéről — állítólag — el­tűnt Goldmann György, a mártírhalált halt nagy tehet­ségű szobrász emléktáblája. A szerzővel — N. S. I.-vel — egyetértettünk abban, kár, hogy így történt, mert sajnos még a helybeliek közül is ke­vesen tudják: a művész épp abban az épületben született. Abban viszont nem tudtuk követni a példáját, hogy ér­deklődés, utánajárás nélkül rezignáltén azt feltételezzük, az állomásépület felújítása során elkallódott, összetört, esetleg egy furcsa ízlésű gyűj­tő birtokába került. — Felhívtuk hát Csányi Já­nost, a vecsési nagyközségi ta­nács elnökét, ő pedig Nagy Istvánt, a pártbizottság titká­rát. S íme a válasz: — A táblát mi szereltettük le, majd a munkák végleges befejezése után vissza is ra­kattuk. Bárki meggyőződhet róla, a helyén van azóta is. Tudjuk, mivel tartozunk a község szülöttének. . Most hát akkor ki volt „fe­ledékeny” ? V. J. Bizonyíthatnak ősszel többen már az első csapatban játszanak majd a maglódi ifisták közül. A bizo­nyítási lehetőség adott, bizto­san élnek majd vele a tehetsé­ges ifjoncok, és még sok örö­met szereznek majd a szurko­lóknak és önmaguknak. G. J. Jegyzet Nemcsak kellemetlenség lúlius közepe lévén hát J milyen legyen az idő­járás, ha nem többnyire nagy meleget, kánikulát ho­zó. Magától értetődik, hogy aki tud, igyekszik árnyék­ba húzódni a perzselő nap­sugarak elől. De mit csi­náljanak azok, akik egy-egy adott helyzetben képtelenek hűvösebb, vagy legalább ár­nyékos helyre húzódni? A sokat utazó ember (a munkaképes vidékiek több­sége ma már ilyen), sok-sok kellemetlenségnek van kité­ve a tömegközlekedési esz­közök gyakori túlzsúfoltsá­ga miatt. Ha ehhez még hozzájön a forgalom torló­dása, esőben becsukhatat- lan, vagy kánikulában ki- nyithatatlan ablak, mond­juk, az autóbuszon, hát nem éppen ragyogó hangulatban érünk el úticélunkhoz. A Volán autóbuszai sem kivételek az ilyen hétköz­napi bosszantásokban. Hi­szen ha 30 Celsius-fok fe­letti a júliusi kánikulában a meleg, bizony a kinyitha- tatlan ablakok miatt nem ritkán negyven fokra is föl­melegszik a belső tér leve­gője. Ezt nálunk nem sokan bírják, éspedig olyannyira nem, hogy szinte valameny- nyi járaton előfordulnak rosszullétek az elhasznált levegő, a bent szorult hő­ség miatt. Dedig ha az ablakokat nyitható-zárható álla­potba hoznák, s visszasze­relnék a már tavaly nyáron is hiányolt árnyékoló füg­gönyöket az autóbuszokba, mindjárt kellemesebb len­ne az utazás, és biztonságo­sabb, mert a menet közben nyitva hagyott ajtók nem oldják meg a helyzetet. A. L. A. zony, időbe telik, mire vala­mennyi kluotagot megláto­gathatja. Ezúttal Mendén ér­tük utol a tanacshazán. Ép­pen Palfalvi Lászlóval, a ta­nácselnökkel beszélgetett, aki közoen néhány percre eltűnt, s azzal tért vissza, hogy elő­állt a gépkocsi, mehetünk. Kupecz Andrasne, akit töoouyire a menüéi outikos- ként ismernek, vállalta első szóra a fuvarozást. Es ha már ilyen szépen megtöltöttük az autóját, kétszeresen is hasz­nosítottuk az időt. Kicsit kö­rülnéztünk a községben, mi­közben Szabó Tibor ott ma­radt a keresett és meglelt Verseczki Györgynél baráti, sorstársi beszélgetésre. Mi tovább mentünk a Szabadság utca felé, ahol nagy meglepe­tés várta a vendégeket. A jó­kora kátyúk, tengelyig érő sár helyett szinte aszfalt simasá­gára döngölt, hengerelt föld­úton gurult alattunk a négy kerék. Pálfalvi László jogos büsz­keséggel mutatta meg a men- deiek tenniakarásának leg­újabb bizonyítékát. Magyaráz­ta, hogy a Szabadság utcában, -kizárólag társadalmi munká­ban az ottani lakosok maguk »ásták ki az út tükrét, vagy- más néven alapját; Az agya­gos bányasódert Szekeres Já­nos fuvarozta oda teherautó­val, s ki-ki a maga tudásá­val, szerszámával terítette, egyengette el. Majd legvégül a monori költségvetési üzem dízelhengere simogatta el az egyenetlenségeket, mégpedig olyan jól, hogy az első esők után is kerékpárral is járható maradt az útfelület. Elöntött házak — Itt mintegy 300 méter készült el, de további 150 mé­ter van még építés alatt a Szegfű utcában. Ott azonban a tükrözést már a költségve­tési üzem grédere csinálja, mert olyan óriásiak voltak a kátyúk, hogy értelmetlen lett volna elpazarolni eltünteté­sükre az utcabeliek lelkes munkáját. Igaz, nem volt ez egészen ingyen, mert bár a sódert a tanács hozatta saját pénzből, a gépekért fizetni kell, lakosonként az érintett utcákban ezer-ezer forintot adtak össze — mondta lelke­sen a tanácselnök, s valami­vel szerényebben hozzátette, az ben­éves hogy van remény augusztus közepével egy kis bitumenes szilárdításra is. S amíg beszélgettünk, az autó megállt a Szegfű utca bejáratában, s gyalog foly­tattuk nézelődésünket. A jár­dán többen álldogáltak, te- referélgettek, s gyönyörködve nézték a gépeket, hogy fal­ják, gyűrik, gyömöszölik, si­mítják a földet. — Nagyon nagy szükség volt már erre a munkája, mert sok házat elöntött a* össze-vissza folyó esővíz, íg> most annak is irányt' szabha­tunk — hangsúlyozta Pálfal- Vi László, majd nem győzte bizonygatni, hogy milyen jó munkát végeztek eddig is a költségvetési üzem dolgozói, s hogy a lakosok mekkora örömmel veszik tudomásul az építést. Gyakran megkínálják üdítővel, kávéval a gépkezelő­ket, s pihenőidőben kicsit elbeszélgetnek velük. A betelepültek is Mintha csak igazolná elnök állításait, invitál nünket otthonába a 70 Szabó József. A verandán te lepszünk le. Elmondja házi­gazdánk, hogy ő és egy ro­kona Békés megyéből jöttek ide lakni. Ma már nyolc csa­lád él itt, mint a békésiek leszármazottai, az öregek két évtizede. Éppen ezért állítja, hogy nem mindig a betelepül­tek azok, akikre nem lehet számítani közös célok eléré­sében! Ugyanis ő is befizette az egyezer forintot, s ha kell, lapátot is szívesen ragad. Elhalad a porta előtt az úthenger Fekete Mihállyal a nyergében. Szabó József int, á gréder vezetője. Ország Já­nos észreveszi, megállítja a gépet, bejön az udvarra, a verandára. Szíves kínálással fogadják, s a kérdésre feleli, hogy július 4-én kezdték itt a munkát. Korábban Magló­don dolgoztak, ezután való­színűleg Sülysápon, majd új­ra Maglódon csinálnak ha­sonló utat. Jólesően hallgatja a tanácselnök dicséretét, hogy milyen szépen megcsinálták Mendén a Lenin és a Rét ut­cát. Bizony kell is a lelkiisme­retes munka, mert Mendén 23 kilométer útból még na­gyobb a földes rész. Aszódi László Antal Járási szakszervezeti nap Folytatódik a hagyomány A családtagokat is szívesen látják A járásban dolgozó közal­kalmazottak számára minden nyár jelentős eseménye az az egész napos vidám, pihentető, szórakoztató rendezvény, amelyet a helyi szakszervezeti bizottság szervez a számukra. A hagyomány az idén is folytatódik: a XVIII. járási szakszervezeti napot Monori- erdőn a strandon készítik elő július 30-ra, szombatra. Dr. Erdélyi Lajostól, az szb- titkárától megtudtuk, hogy ezúttal sem csak az aktív dol­gozókat, hanem a nyugdíjas, gyesen levő közalkalmazotta­kat és barátaikat, családtag­jaikat is szívesen látják, hív­ják. A program szintén a kiala­kult hagyományoknak megfe­lelően alakul. A rövid hivata­los ünnepséget játékos vízi ve­télkedők, majd zenés esztrád- műsor követi Felföldi Anikó, Harangozó Teri, Puskás Sán­dor, Szolnoki Gyula és Kör­mendi Vilmos közreműködé­sével. Ebéd után ki-ki választhat: a Tarka-barka szellemi totó­ban próbálja-e ki tudását, vagy futballban, fejelőparti­ban, úszásban, tollaslabdában, esetleg a súlyemelés valame­lyik formájában... A biztonság kedvéé: t — és természetesen a remélt káni­kula miatt — a rendezők az orvosi szolgálatról is gondos­kodnak. ISSN #133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom