Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-31 / 180. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1983. JÚLIUS 31., VASÁRNAP I típusterv is elavulhat Családi házak városon, falun Telek iránt egyre fűkben érdeklődnek Ahány ház, annyi szokás — így mondja a régi közmondás, amely mellé állíthatunk egy hasonló érvényűt: ahány ház, annyi sztori. Vagyis, annyi történet, emlék, jó is, rossz is a megépültével kapcsolat­ban, a tervtől, a kulcsátadásig. A Ceglédi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság célja, amikor napirendre tűzte a magánerős lakásépítések elő­segítésének ellenőrzését mint témát, egyáltalán nem a szto­rik gyűjtése volt, hanem se­gítő szándék vezérelte a vizs­gálatot. Minden második Az utóbbi három esztendő lakásépítési történetéből ad ízelítőt a felmérés, dolgot adott huszonhét népi ellenőr­nek, akik a többi közt Ceglé­den a városi tanácsnál, az OTP-nél, a TÜZÉP építő­anyag-telepén, a Ceglédi Ál­lami Tangazdaságban jártak, Abonyban, Albertirsán, Törte­ién, Naigykátán, Tápiószecsön és Tápióbicskén hasonló, épí­tésben, építtetésben járatos hivatalokat, munkahelyeket — így termelőszövetkezeteket — kerestek fel. A VI. ötéves terv éveiben továbbra is élvonalbeli fel­adat maradt a lakásépítés, ám mivel ez az állaimnak je­len népgazdasági helyzetünk­ben roppant tehertétel, fon­tos, latba vethető szerepet ka­pott, mint lehetőség, a ma­gánerő. Az építkező állampol­gár természetesen így sem marad magára, helyi intézke­dések sora, sőt, gyakran mun­kahelye is komoly segítséget ad, hogy elképzelését valóra válthassa. Cegléden az V. ötéves terv éveiben 597 lakás épült ma­gánerőből, erre, a Vl-ra hat­százat terveztek. A jelen tervidőszakra Törteién 125 magánerőből épülő lakás el­készítését vetették papírra, ebből 56 már áll. Abonyban 450-et terveztek, most május végéig elkészült 183, Albertirsán 410-ből 261, Nagykátán 460-ból 281-et em­líthetek tényként, összességé- • ben tény az is, hogy a ma­gánerős építkezéseknél lema­radást tapasztalni. A népi el­lenőrök úgy látják: még több segítség kellene, már tippek, javaslatok alkalmával is. Például csoportos családi házak csak Cegléden, Abony­ban és Nagykátán épülnek. Az ajánlott terveket legin­kább az albertirsaiak veszik igénybe, katalógussal a nagy­községi tanács műszaki cso­portja és az OTP-kirendelt- ség rendelkezik. A tápiósze- csői építkezők közül is majd’ minden második ajánlott épí­tési tervet vesz igénybe — legalábbis alapul, mivel míg elkészül, szükség szerint, en­gedélyezetten, módosítanak rajta. Még adaptálással együtt is kevesebbe kerülnek ezek, mint az egyedi tervek. Más-más igény A segítség, amit kérnek, várnak az építkezők, olyan téma, amely a hivatalok asz­taláról le nem kerül. A taná­csok és az OTP között min­den településen, ahol a vizs­gálat folyt, a kapcsolat jó. A TÜZÉP-telepeknek nehezebb a dolguk, az építőanyag-ellá­tás nehézségei miatt. Csoportosan épül Cegléden és Abonyban a magánerős la­kások tíz százaléka. Kisebb településen az ilyennek nehe­zebb gazdát találni. A vdzs­I gált településeken az építte­tők 80—90 százaléka igényelt I OTP-kölcsönt. A munkahelyi hozzájárulások mértéke igen különböző. Az albertirsai Mi­csurin Tsz például telket ház­helynek 50 százalékos ked­vezménnyel ad a tagjainak. Kapnak építési kölcsönt, szál­lítóeszközt, kisgépet is a munkákhoz. Ügy találni, hogy a magántervezés színvonala ki­elégítő, bár néhány helyen kifogásolták a típusterveket, mint például Cegléden vagy Albertirsán, mivel a mai igényeket nem elégítik ki. Fa­lun. és városon egyaránt a célszerű felosztású épületeket kedvelik, fény és tágasság, jó téreloszfás a fő kívánalom. Érthető, hogy más elképzelé­se van annak, aki gyárban dolgozik és otthon pihenni, vagy annak, aki háza táján gazdálkodni akar. Tapasztalat, hogy kisiparos, aki kulcsátadásig kivitelező, kevés akad. A segédmunkát zömében az építtető szervezi, adja. Kimondták a népi ellen­őrök: a saját kivitelezésben épülő lakásoknál a tervfegye­lem még sok kívánni valót hagy maga után. Ezt a jelen felügyeleti rendszerben meg­előzni nehéz. Az ellenőrzést építés közben is gyakoribbá kéne tenni.511B Ami pedig a telekigényt, a telkeket illeti: kielégíthetetlen kérelem a vizsgált helyeken nem volt. A teleknyilvántar­tások az előírás szerint ké­szültek. Általában belterüle­ten a magánkézben levő tel­kek száma lényeges nagyság- rendű és mivel nagyok, több házhelyet is kiadhatnak. A minőség-, értékmegállanítás attól függ, hogy víz, villany, csatornázás van-e a közvetlen közelben. A telkek iránt, mi­vel az OTP-feltételek ked­vezményesebbek, megnőtt az érdeklődés. A magánkézben levők ára általában borso­sabb. Elfogadható telekárak­nak találták az Abonyban és Tápióbicskén tapásztalhatót, miszerint 13—14 ezer forin­tért tartós használatba lehet venni úgy 300 négyszögöles telket Építők érdeke Az építéshatósági munka a vizsgált szakigazgatási szer­veknél nem volt rossz, ügyin­tézőik nem gyakorlatlanok. Az építési és a használatba­vételi engedély' kiadásával ál­talában 15—30 nap alatt vé­geznek. Az építési hatóság minden esetben megtartja a helyszíni szemlét, kontár­munkára több esetben akad­nak, mint engedély nélküli építkezőre. A háztulajdonosok között azért akad, aki úgy hiszi, hogy nem kell külön engedélyért folyamodnia, ha portáján melléképületet, ga­rázst húz, s csodálkozik, ha megbírságolják érte. Az építőanyag-telepek gond­jai országosan ismertek. A forgalom növekszik, az anyag nem elég, s ráadásul maga a raktározóhely is kicsi több TÜZÉP-telepen. A gazdálkodó egységek a magánerős lakásépítést mód­juk s£eí,i,nt ,, szorgalmazzák. Kiemelkedő, amit dolgozóiért a Ceglédi Állami Tangazda­ság tesz, elősegítve a külterü­leti tanyák megszüntetését. A vizsgálatot végző népi ellenőrök javaslatot tettek a többi közt ar-ra, hogy a taná­csok szakigazgatási szervei az építőanyag-ellátást ellenőriz­zék még jobban, a magánerő­ből építők érdekét figyelem­be véve és szorgalmazzák a magánkézben levő, belterüle­ti, beépíthető telkek értékesí­tését, magánerős házépítés céljára. E. K. Kanálóriás elemét alkotja A ceglédi Lenin Termelőszövetkezet Gépjavító GT üzemében a Jászberényi Aprítógépgyár megrendelésére több méretben készítenek markolókat. A minőséggel a gyár elégedett, az üzemtől évek óta rendszeresen rendelnek géprészt. A képen: Gyenge László a szekátorral egy markoló oldallemezét vágja méretre. Apáti-Tótb Sándor (elvétele Csupa csipke Kisegíti Nagykőrösön a Deák téren Császár Andrásné menyasszo­nyiruha-kölcsönző boltot nyi­tott férje szűcsipari üzlete mel­lett. A napokban felkerestem, megkértem, mondja 'el, ho­gyan alakult a bolt forgalma. — Minden kezdet nehéz ■— mondotta. — Először a házas­ságkötések szezonjában, októ­berben és májusban volt je­lentősebb forgalom. Tizenkét divatos ruhával kezdtem és majd minden bevételt a fej­lesztésre fordítva, aaa már 22 menyasszonyi ruha között vá­logathatnak a menyasszonyje­löltek. — Nemcsak nagykőrösiek, veszik igénybe a kölcsönzést, néha jönnek Kocsérról, Nyárs­apáiról, Törteiről, Ceglédber- celről és még Kecskemétről is. Olyanok is, akik ugyan meg. tudnák csináltatni a menyasz- szonyi ruhát, de sajnálnak a költségekre 4—5 ezer forintot Egy igazán finom anyagból ké­szült ruha hozzávetőlegesen 3 ezer forintba kerül és hozzá a tartozékok, kalap vagy fátyol és a kesztyű is benne van még ezer forintban. Ha kölcsön ké­ri, mindent megkap feléért, de ha megelégszik ötször-hatszor használt ruhával, azt harma­dáért. Természetesen mindig frissen tisztítva, vasalva kapja a megrendelő. — Kölcsönzők még csinos menyecskeruhát is, melyet a lakodalmon éjfél után vesz fel az új asszony. Nem nagy üzlet ez, de öröm, hogy olyan boltot nyitottam, ami a városban még nincs, és ezzel segítem a háza­sulandókat új életük elindulá­sakor. K. L. A garázsmozi csütörtökön délelőttönként várja előadásá­ra a ceglédi Károlyi Mihály lakótelepen a gyerekhadat — ám széket ki-ki vigyen magá­val! Jó, ha zöldje haragos Termesztik százezer dús tövön a menyasszonyt Sikerei igazolják 1\/I élyen barázdált arc, ivl gj-gj,. szabdalta kezek keretében — egy vén em­ber portréja. Címe: Nehéz út volt. Benne van az utóbbi évek majd’ minden Tóth lstván-katalógusában. A fotóművészről köztudott, hogy kiállításának címet ad, így például a karcagi katalógus élén ez a képeim állt. Nem sokkal azután, hogy a postás kézbesítette a meghívókat és a kataló­gusokat, a szomszéd megye első emberétől levelet ka­pott. Mit ért azon, hogy nehéz út volt? Csak nem hagyott fel az alkotással, hogy múlt időben fogal­maz? Szerencsére erről sző sincs. A műcsarnokbeli, hetedhét országra szóló életmű-kiállítás után je­lentkezett Kecskemét, hogy jövőre igényt tart az anyag bemutatására. Az osztrák fotóművészek szö­vetségétől személyesen jöt­tek el megbeszélni, Auszt­ria mely városaiban lát­hatja a közönség a világ­hírű, aranyérmekkel hono­rált Tóth-fotókat. A szokottnál is nagyobb most a hullámverés az al­kotó körül, hiszen a na­pokban töltötte be hatva­nadik életévét. Az ehhez kapcsolódó ünneplés azon­ban csak kedv.es formali­tás, hiszen a kor még alig' fogott rajta, az az erőtel­jes, nagy formátumú em­ber ma is, aki hajlandó nekigyürkőzni, hogy egye­dül megforgassa az egész világot. Sikerei igazolják, s a fanyalgók ellenében elégtételt kapott. A társa­dalom elismerése fejező­dött ki nemcsak kiállítása kedvező fogadtatásában, de azokban a levelekben is, amelyeket a párt és a kor­mány vezetőitől kapott. A hosszú időn át munkát adó Kecskemét éppúgy sajátjának tekinti, mint Cegléd. Mindkettőnek ve­zetői meleg kézszorítással köszöntötték. A napokban fejezte ki a városbeliek jókí­vánságait a Cegléd váro­sért emlékplakett és aranygyűrű tulajdonosá­nak Sárik Ferenc, a párt városi bizottságának első titkára, Berla Ferenc, a pártbizottság titkára és Kovács Károly, a városi tanács elnöke. A mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter — nyugalomba vonulása alkalmából — Kiváló munkáért kitüntető jelvényben részesítette. Egy életpálya tükrében, olyan embernél, mint Tóth István, egy kerek szám megünneplése csu­pán kedves — és nem ié- nyegtélen — epizód. Egy­úttal mindannyiunkat arra figyelmeztet, hgoy rá mű­vei ismeretében kell fi­gyelni, s ez kötelességünk is, mert e téren van még törleszteni valónk. Aki az egyetemes fotóművészet­ben • olyannyira számon tartott alkotó egyéniség, előbb-utóbb itthon is ki­vívja a maga rangját. Ebi­nek megnyilvánulása volt a Székely Aladár portré­fotó-pályázat első díja, meg a Balázs Béla-dí). New Yorkban az Évszázad kiváló fotóművésze cím elsőként való odaítélése. *Tóth István itt él és al- kot közöttünk, díjait — változatlan gyakoriság­gal — ide hozza a posta a világ minden/ tájáról, s innen röppennek a távoli kontinensekre képei. Kí­vánjunk hát töretlen alko­tókedvet és 'sok sikert ne­ki a továbbiakban is. Öregbítse a magyar mű­vészet rangját, hírnevét és örvendeztessen meg ben­nünket eseményszámba menő kiállításaival, egy arra alkalmas kiállítási közegben is. Tamasi Tamás Törteién járva a határban, hatalmas, tíz hektár nagyságú dinnyés mellett vitt el az utam. Kaptam is az alkalmon — hi­szen a piacon már megjelent, s a kínálat egyre nagyobb eb­ből az ínyencségből, a görög­dinnyéből —, hogy utánanéz­zek, miként lesz a kora tavasz- szal elvetett magból a több kilós súlyú, mézédes gyü­mölcs 1 Gyepkockákon Először is szükség van olyan „megszállottakra”, akik már­cius közepén otthagyják, ké­nyelmes otthonukat, hogy az­után több mint fél évig sok­szor az éjt is nappallá téve szorgoskodjanak a dinnyék kö­rül, s az otthoninál jóval sze­rényebb körülmények között éljenek, lakjanak. Bálint Sándorék a Hatvantól tizenkét kilométerre lévő Csány lakói. A férj és feleség szülei ugyancsak dinnyeter­mesztéssel foglalkoztak, sőt, az asszony, júniusi születésű lé­vén — nevetve mondja, hogy ő egyenesen a dinnyeföldön született. Hogy kerültek Bálinték Tör­teire? A családfő édesapja ti­zennyolc évvel ezelőtt itt ju­tott dinnyetermesztésre alkal­mas területhez. Magával hoz­ta a fiát is, aki aztán ittra­gadt. A tavasszal éppen ti­zenhetedszer kezdte el a pa­lántaneveléshez a melegágy magvetését. Erre a célra a rét­ről kivágott néhány centimé­teres gyepkockákat hordott, fúróval kifúrta, majd az abba elhelyezett magot vékony föld­réteggel letakarta. Ha kellett, a palántát védte fagytól, me­legtől, s ha arra volt szükség, akár éjjel is öntözte. Négy-öt hét is beletelt, ami­korra a palánta annyira meg­erősödött, hogy az kikerülhe­tett a földbe. A mostani, tíz- héktáros területre közel száz­ezer apró növényt ültettek ki. Segítséget is hívtak hozzá, hi­szen ezt a munkát kézzel, kis- kapával végzik. Ezt követően, az értékesítés kezdetéig nö­vényvédelemmel, kapálással — ha kell, többször is — segítik a növekedést, a termés ked­vező alakulását. Bálinték tagjai a törtei! Dó­zsa Termelőszövetkezetnek, háztáji földjük is van. Hasz­nosítják is a kukoricát, hiszen a „szolgálati lakásuk” — át­alakított farmotoros Ikarus autóbusz — mellett disznókat nevelnek. A hízókat majd Csány on adják le, arra ott kö­töttek szerződést. A buszban szükség esetén gázlámpával világítanak. Fekhely, gázos fő­zőalkalmatosság van benne. Az étrendből nem hiányzik a hús: csirkéket nevelnek, a többi alapanyagot pedig a kis zöldséges kertjükből nyerik. Csány lakói közül nem ők az első vándorok, sokan csinál­ják így. Ilyenkor csaknem ki­ürül a falu, szinte csak a nyug­díjasok maradnak otthon. A többiek mennek a szélrózsa minden irányába, hogy mun­kájuk, s így keresetük legyen. Még nőhet — Vajon folytatódik a csa­ládi hagyomány? — Nem valószínű — mondja Bálint Sándorné —, de nem is bánom. Fárasztó ez a mun­ka, nagy a kockázat is. Hiába a szakértelem, a tapasztalat, ha az időjárás nem kedvez. A lányom Gyomron tanító, az iskolai szünetben segít. A fiú most végezte a nyolc általá­nost, s autószerelő-tanulónak jelentkezett. Hatvanban fog ta­nulná. Harmadikos korától úgy járt iskolába, hogy az év egyik felében Csányon, a másik fe­lében pedig itt, Törteién kop­tatta az iskolapadot. Mindig itt volt velünk, a dinnyeterme­lés sok-sok fogását megismer­te. De, hát a választott szak­mája más lesz. —- Milyen az idei termés? — Lényegében még most sem lehet tudni biztosan, mert ha egy alapos esőt kapunk, akikor még sokat nőhet a gyü­mölcs. Az utóbbi hat évben — különösen a mostaniban — nagyon kevés a csapadék. Ezt a dinnye is „megérezte”, pe­dig szereti, éppúgy, mint a me­leget. Rendesen érik, de nem tud kellő nagyságúra meghíz­ni. Melegkedvelő — Könnyű az értékesítés? — A termelőszövetkezettel kötöttünk szerződést. A diny- nyét velük részesen termeszt­jük. A leszedett dinnyét ők szállítják el. Vevőink lehetnek a kiskereskedők is. Ügy néz ki, hogy az aszályos idő miatt kevesebb a dinnye, ezért nem gondolom, hogy az érté­kesítéssel gondjaink lesznek. — Meg lehet azt bizonyosan állapítani, hogy elérkezett a leszedés ideje? — Sokan a kopogtatásra, a hangra esküsznek. Nekem az. a tapasztalatom, hogy ha a görögdinnye elveszti a szárát, mind úgy cseng, akár az üveg, s ettől még éretlen is lehet. Többen a „bajuszt” nézik, de ez sem meghatározó. Az biz­tos, hogy csupa érett görög­dinnyét vágok le az indájáról... Szerintem a szín a döntő. Ha az sötétebb, piacképes a gyü­mölcs. Ungureán László Friss színekben Cegléden a Rákóczi úti sport- csarnok körül már megkezdőd­tek a rendezési munkálatok. Elhordják a feleslegessé vált építőanyag-maradékokat, hul­ladékokat, rendezik a terüle­tet, ahol pedig lehet, a parko­sításra is előkészülnek. Az épület belsejében a berendezé­sek elhelyezéséhez már hozzá­láttak. Az új sportcentrum szom­szédságában, a strand terüle­tén felújítják a fedett gyógy­fürdő épületének külső falait, ne rontsa az összképet hullt vakolatával, színtelenségével. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap;

Next

/
Oldalképek
Tartalom