Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
KJ ms r MEGYEI Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ____ 19 83. július 6-án tartott üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. július 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Magyar Posta elnöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, az Ipari Minisztérium államtitkárai, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint közigazgatási és adminisztratív osztályának vezető munkatársai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Várkonyi Péter elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a választási rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot; — Méhes Lajos elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, ipari miniszternek előterjesztésében az ipar helyzetéről és feladatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalataival foglalkozó tájékoztatót. jAZ MSZMP PEST MECYP BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Arai 1,80 forint 1983. JÜLIUS 9., SZOMBAT A családi pótlék emeléséről Döntött az Elnöki Tanács Felmentések, kinevezések A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és az állami szervek külpolitikai tevékenységét. "I A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetet továbbra is élezik azok az imperialista törekvések, amelyek a katonai erőfölény megteremtésére, a fegyverkezési verseny fokozására irányulnak. Ezek a törekvések súlyosan veszélyeztetik a világ békéjét, és a társadalmi berendezkedéstől függetlenül ellentétesek valamennyi nép legalapvetőbb érdekeivel. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben különleges jelentősége volt a hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek részvételével a közelmúltban Moszkvában tartott tanácskozásnak. A Központi Bizottság meghallgatta a találkozóról szóló tájékoztatást, és jóváhagyta a magyar küldöttség tevékenységét. Egyetértését fejezte ki a találkozón részt vevő államok állásfoglalásával, mely szerint semmiképpen sem engedhetik meg, hogy a szélsőséges imperialista körök megbontsák a történelmileg kialakult katonai erőegyensúlyt és fölényre tegyenek szert. Az erőegyensúly megőrzését nemcsak a szocialista országok biztonsága, a szocialista vívmányok védelme követeli meg, hanem ez felel meg az egész emberiség érdekének is. A Központi Bizottság nagyra értékelte, hogy a találkozó résztvevői megerősítették a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének az 1983. január 5-i prágai nyilatkozatába^ megfogalmazott konstruktív kezdeményezéseit. Rámutatott arra. hogy az amerikai közép-hatótávolságú rakéták tervezett nyugat-európai telepítése súlyos katonai és politikai következményekkel járna elsősorban Európa, de az egész világ számára is. Ezért szövetségeseinkkel együtt síkraszál- lunk a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek kiegyensúlyozott, a felek egyenlő biztonságát szavatoló csökkentéA Központi Bizottság üdvözli a nukleáris fegyverkészletek befagyasztására tett szovjet javaslatot, s egyetért azzal, hogy haladéktalanul kezdődjenek közvetlen tárgyalások a katonai kiadások 1984. január 1-től kezdődő befagyasztásáról, majd csökkentéséről. Nagyra értékeljük a Szovjetuniónak azt az egyoldalú kötelezettségvállalását, hogy elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert. Európa és a világ biztonságát nagymértékben növelné, ha azok a nukleáris hatalmak, amelyek ezt még nem tették meg, szintén kötelezettséget vállalnának erre. Különösen fontos lenne megállapodni arról, hogy a Varsói Szerződés és az Észak- Atlanti Szövetség országai egymás ellen nem alkalmaznak katonai erőt. A nemzetközi feszültség csökkentéséhez elengedhetetlen a NATO tagállamainak érdemi válasza a szocialista országok kezdeményezéseire. A Varsói Szerződés tagállamai ellenzik a vitás kérdések katonai erővel történő megoldását, és minden rendelkezésükre álló politikai, diplomáciai eszközzel folytatják erőfeszítéseiket a békés egymás mellett élés elvének gyakorlai érvényesítéséért. Meggyőződésünk, hogy a fegyverkorlátozással foglalkozó tárgyalásokon megállapodásra lehet jutni, ha a tárgyaló felek kölcsönösen figyelembe veszik az érintett államok jogos biztonsági érdekeit. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is a helsinki megállapodás szellemében munkálkodott az enyhülési folyamat vívmányainak megőrzéséért. Küldöttségünk a helsinki záróokmányban kifejezett törekvéseket képviseli a madridi találkozón is. A tanácskozás eredményes befejezése reális közelségbe került, s ennek elősegítése érdekében a Magyar Népköztársaság kész mindent megtenni. A találkozó sikere az összes érintett nép érdekeinek megfelelően \ előmozdítaná a helsinki folyamat továbbvitelét, az európai enyhülés és együttműködés ügyét, a bizalom és a biztonság erősítését. A Központi Bizottság elismeréssel méltatta a közelmúltban Prágában, „A békéért, az életért, a nukleáris háború elhárításáért” megrendezett világtalálkozó munkáját. A tanácskozás résztvevőinek széles köre és a legalapvetőbb kérdésekben megnyilvánuló egyetértésük azt bizonyította, hogy a legkülönbözőbb világnézetű és pártállású emberek, mozgalmak, szervezetek világszerte készek a közös cselekvésre a fegyverkezési hajsza ellen, a nukleáris és a hagyományos fegyverek korlátozásáért, a leszerelésért, a békéért. O A nemzetközi helyzetet súlyosan terhelik a világ különböző térségeiben kialakult válsággócok. A Központi Bizottság síkraszáll azért, hogy a konfliktusokat tárgyalások útján rendezzék. Ismételten leszögezte, hogy a régóta húzódó és egyre bonyolultabb közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli kivonása Libanonból és a korábban megszállt arab területekről, a Palesztina! arab nép jogának a biztosítása önálló nemzeti államának létrehozására, a térség valamennyi állama független és biztonságos létének garantálása. A Magyar Népköztársaság támogatja az imperializmus, az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés ellen, a szabadságukért, az önálló fejlődés jogáért harcoló népeket, mozgalmakat. A Központi Bizottság megerősítette a magyar nép szolidaritását a hazája függetlenségét, forradalmi vívmányait védelmező kubai és nicaraguai néppel. 9 A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a szocialista építőmunka feladatainak megoldásában, nemzetközi törekvéseink valóra váltásában nagy szerepe van a szocialista országok összefogásának, sokoldalú együttműködésének. Hazánk és a többi szocialista ország közötti kapcsolatokat, erősítették az elmúlt hónapokban létrejött párt- és államközi találkozók. A hagyományos magyar— bolgár kapcsolatok jelentős eseménye volt a bolgár párt- és állami küldöttség magyar- országi látogatása Todor Zsiv- kov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, az Államtanács elnökének vezetésével. A tárgyalások eredménye, az aláírt hosszú távra szóló gazdasági és műszakitudományos megállapodás jól szolgálja barátságunk, a magyar—bolgár kapcsolatok erősítését, internacionalista ösz- szefogásunk fejlődését,'a szocialista közösség céljainak elérését. Petar Sztambolics elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége elnökének vezetésével Magyarországra látogatott állami küldöttséggel folytatott tárgyalásaink eredményesen járultak hozzá a magyar—jugoszláv jószomszédi kapcsolatokhoz, a népeink érdekeinek megfelelő, széles körű együttműködés további fejlesztéséhez. A A békés egymás mellett élés elvei alapján, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti egyenjogú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok megőrzése és továbbfejlesztése érdekében az elmúlt időszakban is széles körű, eredményes tárgyalásokat folytattunk. Államközi kapcsolataink bővülését jelenti Görögország, Törökország, Űj-Zéland és Zimbabwe miniszterelnökeinek hivatalos magyarországi látogatása. A megbeszélések hozzájárultak egymás álláspontjának jobb megismeréséhez, a kétoldalú kapcsolatoknak a kölcsönös érdekeken alapuló bővítéséhez. EJ A Magyar Szocialista Munkáspárt a béke megőrzéséért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért folytatott világméretű küzdelemben megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a kommunista pártok és minden más demokratikus, haladó erő összefogásának. Az internacionalista szolidaritást és együttműködést erősítették az elmúlt időszakban lezajlott kétoldalú pártközi megbeszélések, konzultációk, vélemény- és tapasztalatcserék. Pártunk küldöttséggel vett részt a Dán Kommunista Párt, a Mozambiki Fre- limo Párt, a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt, az Olasz Kommunista Párt és a Svájci Munkapárt kongresszusán. Párt- és állami küldöttségünk jelen volt az afgán forradalom ötödik évfordulójának ünnepségein. Pártunk képviseltette magát a Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfordulója alkalmából Berlinben rendezett nemzetközi tudományos konferencián. A népeknek a béke megőrzéséhez, az államközi kapcsolatok fejlesztéséihez fűződő közös érdekeit hasznosan szolgálták azok a találkozók és megbeszélések, amelyekre az elmúlt időszakban a szocialista, szociáldemokrata pártok képviselőivel került sor. A Központi Bizottság megtárgyalta a választási rendszer továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést. Figyelembe véve a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalását és javaslatait, megállapította: Szocialista rendszerünkben meghatározó szerepe van a népképviseletnek. A dolgozók mindenekelőtt a maguk által választott népképviseleti testületek és képviselőik útján vesznek részt a szocialista állam irányításában, a közügyek intézésében, a társadalmi ellenőrzésben. A népképviseleti testületek — az országgyűlés, a tanácsok — tevékenységükkel az elmúlt évtizedekben hozzájárultak a szocializmus építéséhez, a .szocialista demokrácia fejlesztéséhez. Ezt megfelelően segítette választási rendszerünk is. A társadalmunkban végbement fejlődés alapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált elvekre építve tovább fejlesszük a választási rendszert. Választási rendszerünk alapja a néphatalmat megtestesítő alkotmány. Rendeltetése: a nemzeti egységet kifejező népfrontpolitikával a szocializmus építésének szolgálata. Választási rendszerünk a jövőben is biztosítsa a választójog általánosságát, egyenlőségét és a szavazás titkosságát A választások alapvető kereteként maradjanak meg az egyéni választókerületek, amelyekben az állampolgárok közvetlenül jelölik a képviselőket, illetve a tanácstagokat. A Központi Bizottság a választási rendszer továbbfejlesz(Folytatás a 2. oldalon) » Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénynek a családi pótlékra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás értelmében a jövőben egy gyermek után is családi pótlék jár, s ennek feltételeit a Minisztertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy rendelkezzen az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá nem tartozó szervezetek leányvállalat alapítási jogáról. A továbbiakban az Elnöki Tanács a Minisztertanács javaslata alapján — az állam- igazgatás korszerűsítéséről hozott korábbi határozatokkal összhangban — területszervezési kérdésekben határozott. Az Elnöki Tanács előzetesen hozzájárult egyházi személy kinevezéséhez, személyi kérdésekben döntött, bírákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyeket tárgyalt meg. ★ Az Elnöki Tanács a Ma-’ gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javas latára Púja Frigyes külügy minisztert érdemeinek elisme rése mellett tisztségéből fel mentette, egyidejűleg dr. Vár konyi Pétert külügyminiszter ré megválasztotta. (Az új kül ügyminiszter életrajzát a oldalon közöljük.) Az Elnöki Tanács Rácz Sándort altábornaggyá nevezte ki. Eskütétel Pénteken az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orázágos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Minisztertanács személyi kérdésekben határozott A Minisztertanács dr. Nagy Richárdot, a Magyar Televízió elnökét — más fontos megbízatása miatt — tisztségéből felmentette és egyidejűleg dr. Kornidesz Mihályt, a Magyar Televízió elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Tétényi Pált, a Tudománypolitikai Bizottság titkárát — más fontos megbízatása miatt — tisztségéből felmentette. A Minisztertanács Kovács Pál altábornagyot, honvédelmi miniszterhelyettest nyugállományba vonulására való tekintettel — érdemei elismerése mellett — tisztségéből felmentette, Rácz Sándor altábornagyot honvédelmi miniszterhelyettessé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kovács Pált több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést pénteken Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese nyújtotta át. Madridi konferencia A megegyezés közelében A madridi találkozó a megegyezés „közvetlen közelébe” jutott. Ezt a spanyol állami adó, a Radio Nációnál jelentette csütörtökön éjfélkor. Madridi külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva a rádió azt jelentette, hogy „lényegében kész a záródokumentum szövege”, s a résztvevő államok jóváhagyására vár. Más madridi források szintén azt erősítették meg, hogy az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó tanácskozás igen közel jutott a befejezéshez. A több mint két és fél éve tartó madridi tárgyalássorozat közelinek minősített befejezése a semleges és el nem kötelezett országok módosított záródokumentum-tervezetén alapszik. A közeli befejezés lehetőségére utal az a tény, hogy a tegnapi plenáris ülésen Jugoszlávia képviselője javaslatot tett a konferencia zárónapjainak dátumára. Nyolc semleges és el nem kötelezett állam nevében indítványozta: a találkozó befejező aktusára, a záródokumentum aláírására — amely várhatóan külügyminiszteri szinten zajlik le — július 18. és 20. között kerüljön §or. A részvevő 35 ország küldöttsége ebben a kérdésben a jövő hét elején foglal állást. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó találkozón Svájc képviselője — szintén a semlegesek nevében — előterjesztette annak a nyilatkozatnak a szövegét, amely az elmúlt hetek legvitatottabb problémájára ajánl kompromisszumos megoldást. Ausztria képviselője — szintén a semlegesek nevében — jelezte, hogy számukra a nyilatkozattervezet. elfogadható. A megegyezés lehetőségére utal az a munkarend is, amelyet tegnap fogadtak el a jelenlevők. Eszerint — első ízben a találkozó két és fél éves történetében — hétfőn és kedden is plenáris ülésre kerül sor. /
