Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
LLjÖI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1983. JÜLIUS 1., PÉNTEK Vihar után Nagygomboson Levágták a borsót és az árpát Eső, mi több: vihar utáni szél himbálja még a fákat, meg a többi növényt. Nagy- gomboson, Hatvan mellett, a Gödöllői Tangazdaság távoli kerületében nyoma van a viharnak. A salgótarjáni főút egyik oldalán jól fejlett, szép búza mutatkozik, de a felét szinte a földig nyomta a vihar. — Ijedtségre azért nincs különösebb ok — magyarázza Nánai CSaba kerület vezetőhelyettes, a növénytermesztési ágazat irányítója. — Csak a Lutin francia búza dőlt így meg, amiből viszonylag keveset vetettünk, a többieket nem viselte meg az időjárás. Konzervgyár, hűtőház — Hogyan állnak a borsó betakarításával? — A háromszázhúsz hektáron termelt zöldborsó behor- dása, lényegében befejeződött, a fejtése is a vége felé tart. A minőségével semmi gondunk sem volt, nagy része első osztályú vagy kiváló minőségű lett. A mennyiségével vagyunk elégedetlenek, talán a 35—37 mázsás hektáronkénti átlag meglesz. A borsófejtő telepen Szita Joachim műszakvezető kalauzol, aki három éve ment nyugdíjba, miután 39 évet szinte egyhuzamban ebben a gazdaságban dolgozott. Mindig anyaggazdálkodó, raktár- vezető volt Gödöllőn, Nagy- gomboson vagy a gazdaság más kerületében. — Amint látja, hat, Hódgép gyártmányú stabil borsófejtő géppel dolgozunk. Két műszak alatt 6—700 mázsa borsó ömlik ki a szállítószalagon a járművekre, amelyet részben a Hatvani Konzervgyárba, másrészt a nagyerdei Szőlőskert Tsz hűtőházába hordják tartósításra. — Mi lesz a borsószárrál? — Az se megy veszendőbe. Naponta ezerötszáz-ezerhat- száz mázsát hordtunk el silónak. A zöldborsószezonnak tehát már vége. Közben befejezték a lucerna első növedékének kaszálását, szárítását. A nagygombosi kerületben majdnem háromszáz hektárról takarult le a növény. Az eredmény: készítettek nyolcvan vagon szenázst, amely rendkívül jól jön majd a tejtermelő tehenészetük takarmányozásához. A lucerna többi részét bálázott szénaként hordták le a földekről. Tisztítás miatt Mezőgazdasági kőrútunk következő állomása Túra. Kiss Miklós termelési elnökhelyettes és Kiss Lajos, a növénytermesztési főágazat vezetője egyaránt azt újságolhatta, hogy végeztek a mintegy 270 hektár őszi árpa kombájnolásával. Az elején, amíg huszonkét százalékos nedvességtartalmú volt a szem, szárítaniuk kellett, de később inkább csak a tárolás előtti tisztítás végett engedték át a terményt a szárító-rostáló gépeken. — Az árpa teljes mennyisége saját állataink és a háztáji sertések takarmányozására kell — mondja Kiss Lajos. — Miután a tagok kukoricája fogyóban van, az árpa egy részét most adjuk ki, így a tárolásáról is ők gondoskodnak. A gazdaságban szintén termesztettek zöldborsót. Felszedését, kifejtését a hét elején befejezték. A tervezett 36 mázsás átlag helyett mintegy 25—26 mázsa lett. így, csakúgy, mint másoknak, nekik is kiesést okozott a kedvezőtlen időjárás. Ahogy a főágazatvezető mondotta: legalább másfél millió forintos árbevételtől estek el emiatt. Helyi értékesítés A túrái Magyar—Kubai Barátság Tsz kertészetében is serény munka folyik. — Ebben a sátorban, ezerötszáz négyzetméteren folyamatosan szedjük a szegfűt — mutat a hatalmas fóliasátorra Békési József ágazatvezető. — A másik két sátorban két- három hete telepítettünk. Most nem sok a virág, ameny- nyi van, helyi értékesítésben elfogy. Amíg beszélgetünk, az asz- szonyok csendben teszik dolgukat, ápolják a kis növényeket. Közöttük látok egy régi ismerőst: a hetvenéves özvegy Gólya Istvánnét. F. L Szilasmenti Tsz Piros és fekete ribizli Nemcsak a gabonafélék, több más növényünk fejlődése, érése is előrébb tart a megszokottnál. Kerepestarcsán, a Szilasmenti Termelőszövetkezetben a kamillát legalább két héttel korábban kezdték fésülni, hogy a kifejlett virágot mihamarabb behordják, mostanra már el is felejtsék. így vannak a ribizlivel is, amelynek szedése ottjártunkkor javában tartott. Nem volt könnyű rátalálni Nagytarcsán túl arra a táblára, ahol tizenegy hektáron a fekete, hat hektáron pedig a piros ribizli érett. Magas, a sorok közül messziről mégis alig látható, még kevésbé hallható gép rója a sorokat a fekete ribizliben. A gépet négy asszony kíséri látszólag komótos tempóban, de ahogy mondják: egész nap bizony fárasztó ez az utánjárás. Az ő feladatuk a menetközben megtelt ládák cseréje, lerakása a sorok végén. — Egy NDK-gyártmányú lu- cernakaszáló-aprító gépből alakítottuk ki a ribizlikom- bájnt a Szilasmenti Tsz cin- kotai műhelyében. Segítséget adott ehhez a budapesti Kertészeti Egyetem néhány szakembere is — mondja Szabó Antal, a gép egyik vezetője, aki éppen tizennyolc éve dolgozik ebben a gazdaságban. — Én kezdtem ezzel a géppel itt a ribizli szedését, ez az ötödik év, hogy ilyenkor nyáron munkát ad számomra a kertészet, különben mezőgazdasági gépszerelő, műhelydolgozó vagyok. — Milyen a termés? — Sajnos, gyengébb a szokásosnál. Egy-egy soron hat- van-hetven rekesszel is lejött máskor, most tizenhárom-ti- zennégyet alig ad. Közben megérkezik Somogyi Zoltán brigádvezető. — Hova viszik a termést? — A piros ribizlit Gyöngyösre visszük, az Érdért Vállalat veszi ót, megy belőle exportra. Lé is lesz belőle — mondja a fiatal szakember. — A Dunakeszi Hűtőház mindkét fajtából kért az idén is. Míg beszélgetünk a sor végén, a géppel elhaladnak az asszonyok. Utánuk a gyümölcsöktől megszabadult üres ri- bizlibokrok maradnak el. Egy év múlva várhatnak rajtuk újabb termést Talán az ideinél jobbat. F. I. Veresegyházi beszélgetések A falu lakói és jellegzetessége Az elmúlt napokban többször megfordultam Veresegyházon, és sok ott élővel beszélgettem. Voltak köztük munkások, pedagógusok, s nem kevesen olyanok, akik csak a szabadnapjaikat, nyári szabadságukat töltik hétvégi házukban. Ezekben a beszélgetésekben ismét meggyőződtem arról, hogy ez is úgy fog az elkövetkezendő esztendőkben fejlődni, ahogyan lakosai fejleszteni akarják. Veresegyházon különösen éreztem, hogy mint| minden falunak, ennek is megvan a maga stílusa, levegője, jellegzetessége, s ezek nem elsősorban a házak külleméből, az utcák elrendezéséből, a terep- viszonyokból, és a természeti- gazdasági-néprajzi környezetből tevődnek össze csupán, hanem az emberek temperamentumából, gondolkodásából, életmódjából, magán- és közéletéből is. Pontosabban szólva, ezek á momentumok hatnak egymásra, alakítják egymást, s adják együtt a település szellemét, a falu eleven életét, s teszik közösséggé az összeverődött embereket. Beszélgetéseink során fogalmazódott meg a kérdés, mi legyen a jövőben Veresegyház: alvó-, víkend- falu, a helyben érdekelt családok lakóhelye? Mi tartsa ösz- sze az embereket, hogyan legyenek közösség? Ha a mai lakosok többségének alvófaluja lesz ez a község, akkor mindenekelőtt kitűnő közellátás kell, apróbb szórakozóhelyek, ugyanakkor bölcsőde, óvoda, alsó tagozatos iskola, napközi, sőt öregek napközije és természetesen közművelődési intézmények Mindezeken felül tovább kell javítani a közlekedést. Legalább ennyire fontos a kívülről alig-alig látható bel- sö történések világa: a gyerekek növekedése, barátságok és ellenszenvek, apró szokások munkában, társaságban és utcán, szóval mindaz, aminek segítségével az ember az adott világot magának feldolgozza, érthetővé teszi, az életet élvezhetővé alakítja. Ha ez nincs, ha ennek nincsenek meg az egész községben ismert és elismert normái, akkor közösség sincs. De ha ez nincs, akkor voltaképpen egyén sincs, akkor felelős gondolkodású, társadalmi érzületű, közös célok és erőfeszítésekért mozdítható ember sem létezik. Veresegyház ' külső képe hirdeti, hogy ebben a faluban ezek a közösségek nemcsák fellelhetők, de eredményes munkájuk naponta mérhető és érzékelhető. Csütörtökön még riasztó kátyúkat kerülgettem a Kinizsi utcában, vasárnap aszfaltozott úton gurult a kocsim, s láttam, hogy hamarosan újjávarázsolják az Ady Endre utcát is. i Pásztor Béla tanácselnök Motorok forgórésze Az ikladi Ipari Műszergyár villanymotorjainak álló- és forgórészét speciálisan kialakított lemezekből készítik, úgy, hogy ez utóbbiakat összeforrasztják. Képünkön: Molnár Pálné a Messer típusú gépen állítja össze a lemezcsomagokat. Hancsovszki János felvétele Több mint hivatal Nellike mindenkinek segít Az elmúlt esztendőben újították fel a falu központi részén elhelyezkedő vérségi postahivatalt. Nemcsak kívül, belül is esztétikus látvány fogadja az ügyfeleket. A külső csín nem minden, de korán l- sem lebecsülendő tényező egy olyan intézmény esetében, amelynek küszöbét a délelőtti és a délutáni órákban egyaránt sokan átlépik. Az előszobában lehetőség van a különféle papírok, nyomtatványok kitöltésére, s aki netán nem boldogul, ön- kiszolgáló módon segíthet magán a falon függő, áttekinthetően elrendezett minták segítségével. Sokaknak így is nehéz a tájékozódás, s akkor még mindig akad egy mentsvár, bekopogni a kicsiny ablakon: Az ügyfelek kiszolgálása az intézmény belső tevékenységének csupán a töredéke, s nem a fő területe, a kis ablaknál megjelenő ember mégis elsőbbséget élvez az adminisztrációs tevékenységgel szemben. Az érkezőt a gyorsaság érdekli, nem a belső munka, s Grenyó Pálné igyekszik is e kívánalom szerint végezni a munkáját. Ez az oka annak is — frizura ide, hiúság oda —, hogy a fejhallgató állandóan a fülén van, így az egyéb tennivalók közepette folyamatosan tudja a kapcsolásokat intézni. kilométerre levő Fenyőha- rasztra is —, lottó-totó árusítása a kézbesítők munkájának a könnyebbik részét adja, a nehezebbet a nyugdíjak kifizetése, mert néhány nap alatt csaknem egymillió forintot kell fillérnyi pontossággal szétosztaniuk. Részük van a postaforgalmi tervek teljesítésében, az új előfizetők toborzásában. S hogy milyen minősítést kap az intézmény, rajtuk is múlik. Pörgő bankók Előfizetők Fejhallgatóval — Nellike, legyen szíves segítsen! S Grenyó Pálné, a hivatal vezetője, akit Nellike névvel tisztel a falu, noha már katonafia van, sosem utasítja vissza a kérést. Mosolyogva veszi el a gondot okozó papírt, és segít, közben kedvesen érdeklődik, hiszen mindenkit ismer. Nemcsak segít a feladóvevények, űrlapok kitöltésében, készséggel elvállalja az olyan megbízásokat is, amik nem tartoznak a feladatkörébe, de valamiképp a hivatallal kapcsolatosak. Grenyó Pálné 1952 óta dolgozik postahivatalnokként. E több mint három évtized javát Versegen töltötte, ahová 1961-ben került. A postai munkát két kézbesítő segíti. Nekik is van dolguk jócskán: 300 előfizetőhöz juttatják el naponta a különféle sajtótermékeket, amelyek között vannak orosz és német nyelvűek is. A legnagyobb példányszámban a Pest megyei Hírlap kel el, amiből százhúsz érkezik naponta, de a Népszabadságnak is száz előfizetője van. Hetilapokra, folyóiratokra 550 személy fizet be rendszeresen, de mellettük mindig elfogynak a plusz példányok is. Az újságok, levelek szét- hordása — a mintegy másfél A Budapest-vidéki Postaigazgatóság minden második esztendőben tart minősítő szemlét, s ilyenkor nullától ötig terjedő számjegyekkel értékeli a hivatalok tevékenységének színvonalát. A vérségi már nagyon régóta, töretlenül ötös minősítésű, ami a fentebbiekben vázoltakon kívül hibátlan belső munkát, a forgalmi tervek folyamatos teljesítését és kifogástalan adminisztrációt takar. A lelkiismeretesen végzett munka tárgyi bizonyítékai a hivatali szoba falán függnek, ahová ha belép valaki, kellemes, otthonos érzés tölti el. Nem véletlenül, Grenyó Pálné napi kilenc-tíz órát tölt e helyiségben, mert a napi kassza- és a hónap végi zárás — ami hosszú évekre visszamenően fillérre pontos — nem préselhető bele a napi nyolc órába, hacsak valaminek nem a rovására. Lakóhelyi ügyek S hogy a munkahelyi környezet barátságos, meleg legyen, olyan alapvető igénye, mint a zárások vagy a pénzügyietek hibátlansága. S az utóbbi sem kis dolog: havonta három-négy millió forint fordul meg a kezén. Ujjai között ördöngös gyorsasággal pörögnek a bankók, akár átvesz, akár kifizet egy-egy nagy summát. Mindezek alapján tartozik a vérségi a megye legjobb hivatalai közé, amit oklevelek egész sora dokumentál. Három ízben nyerték el a kiváló hivatal címet: 1977- ben, 1980-ban és tavaly. Ebben kétségkívül a hivatal vezetőjének oroszlánrésze volt, de munkáját külön is elismerték: először 1970-ben, majd hat évvel később, azt követően pedig 1980-ban lett a posta kiváló dolgozója. Az elmúlt évben igazgatói elismerésben részesült, s az idén ismét megkapta a kiváló dolgozó címet. A főellenőri szolgálati rangú hivatalvezető az Aszód környékén működő postahivatalok dolgozóit egybefogó szakszervezeti bizottságnak a munkavédelmi felelőse. E szervezetben három év óta kamatoztatja tapasztalatait munkatársai javára. Lakóhelye ügyei iránt sem közömbös a túrái Galgavidéke Áfész helyi elnökségének és a népfrontbizottságnak a tagja. Bene Mihály szerint az emberek életének szerves része, tartozéka a helyi, közösségi történések mezőnye, a község gazdálkodásának, a közéletnek a működtetése, amelybe beletartozik az utcarendezés, a tűzvédelem, esetleg egy kocsma megnyitása, házhelyek kialakítása és ezernyi más esemény, amelyek nélkül nincs községpolitika, és amelyek, ha hiányoznak, nem lehet, a veres- egyházi embernek jó a közérzete. Érdemes lenne egyszer Pásztor Béla egy napjának időmérlegét elkészíteni, s a mért adatok birtokában képet kapni arról, hogy az emberekért végzett közéleti tevékenység hogyan hat vissza a faluban élő közösségekre és magára a munkát vállaló tanácselnökre. Hallottam, hogy napjaink tanácselnökei nem két, hanem hét tűz között élő, dolgozó emberek, akik frázisok nélkül magyarázzák a fejlődést gátló gondokat, és gondoskodnak róla, hogy a település lakóinak segítségével megoldják mindazokat a feladatokat, amelyekre a falunak igénye van, de költségvetési fedezete nincs. — A mi munkánkban nem szabad hirtelennek lenni. Csak szívósnak. Napjainkban a tanácsi munka is változik — mondta Pásztor Béla —, magabiztosabbnak, erősebbnek kell lennünk, mert az egyéni, községi és a népgazdasági érdekek sokszor összecsapnak. És legnehezebb' az emberek pillanatnyi érdekeit tartós, távolabbi érdekeiknek alárendelni, s ennek szükség- szerűségét magyarázni. Fercsik Mihály Szamhcsfot cseréi a 20-as balt A gödöllői 20-as bolt és a Szabadság téri áruház július 1-től szabad szombatot cserél. Ettől kezdve szombatonként a 20-as zárva lesz, az áruház élelmiszerosztálya reggel 6-tól délután 2 óráig nyitva tart. Hétfőnként mind a bolt. mind az élelmiszerosztály reggel hattól este fél nyolcig tart nyitva. Mozi Harmadik típusú találkozások I—II. Színes, amerikai tudományos-fantasztikus film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III-as helyár dupla! Csak 6 órakor! A nap programja Gödöllő, művelődési központ Robinsonjáték gyermekeknek, hálószövés, függőágykészítés, 10 órától. A XX. század a karikaturisták szemével, kiállítás Ba- lázs-Piri Balázs, Brenner György, Dallas Jenő, Lehoczki István és Sajdik Ferenc karikatúráiból. Megtekinthető 15—19 óráig. Június 4-től Je- ney István színházi fényképei 10-től 20 óráig láthatók. Szolgáltatás: apróhirdetés, cserebere, zenebutik. Veresegyház, művelődési központ: Éjszakai mozi, 22 órakor. Ügyelet Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Péce- len, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen július 2-án, szombaton 8 órától, július 4-én, hétfőn 8 óráig: dr. Békési Béla, Pécel, Szemere Pál u. 17. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen és Zsámbo- kon július 2-án, szombaton 8 órától július 4-én, hétfőn 8 óráig: dr. Szőke Pál Aszód, Kossuth u. 86. Az ügyeleti napokon végzendő exportbe izállításoknál mindkét állatorvos igénybe vehető. ISSN 0133—1957 (GMöllői Hírlap) > ........rí
