Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-07 / 159. szám

■ Abonyi krónikái / Rendhagyó vb-tanácskozás Rendhagyó ülést tartott a! minap az abonyi tanács vég­rehajtó bizottsága, amelyen megjelent Babinszki Károly, a járási hivatal elnöke. A négy fal közötti megbeszélést ezút­tal egészen lerövidítették s a rendelkezésükre álló idő többi részét falujárással töltötték a testület tagjai. A vb-tagok elő­ször a művelődési házba és a könyvtárba látogattak el. Az előbbi helyen Tóth Tibor mű­vészeti előadó tájékoztatást adott a felújítások menetéről, valamint az egyes helyiségek rendeltetéséről. Csilléi Béláné könyvtáros örömmel újságolta vendégeinek, hogy még az idén elkészül a gyermekkönyvtári kölcsönző rész, és ezzel egy időre megoldódik a művelődé­si intézmény minden gondja. Beszámolt arról, hogy könyv- állományuk 37 ezer kötetre rúg, s évenként 20 ezer forin­tot költenek sajtótermékekre és folyóiratokra és 70 ezer fo­rintot könyvekre. Működik már a zeneszóba, amelyben 550 hanglemez várja az érdek­lődőket. Ipari üzemek Annak idején beszámoltunk arról, hogy a Somogyi Imre Általános Iskola Kölcsey és Abonyi Lajos úti tanterem épü­letei alkalmatlanok tanításra. Ezért az érintett osztályok ta­nulóit az elmúlt tanévben a település különböző pontjain szükségtantermekben oktatták. Elsőként az Abonyi Lajos úti iskola felújítását kezdték el. Tavaly az építőipari szövetke­zet teljes födémcserét hajtott végre az épületen közel egy­millió forint értékben. Berta András, a tanács műszaki cso­portja munkatársának tájékoz­tatása szerint a munka az idén folytatódik. Napjainkig meg­történt a helyiségek padlóza­tának cseréje, és egy úgyneve­zett vizesblokkot készítettek. A fűtést ezentúl elektromos be­rendezésekkel oldják meg. Ez­zel összefüggésben szükségessé vált a környékbeli transzfor­mátor cseréje, amit a TITÁSZ társadalmi munkában végez el. Most az épület külső tatarozá­sát végzik, és mivel a Műem­léki Felügyelőség az építményt műemléknek nyilvánította, meghatározták, milyen formá­jú és színű legyen a homlokza­ti rész. Az idén végzett munká­latok költsége megközelíti a 2,5 millió forintot A felújítással augusztus 15-ig kell elkészülni a kivitelezőnek, így valószínű, hogy az új tanévben ismét benépesülnek a tantermek. A végrehajtó bizottság meg­szemlélte a felújítás alatt álló épületet, majd a Kötőipari Szövetkezet helyi üzeménél tett látogatást. Itt Petrezse­lyem Béláné műszakvezető el­sősorban a folyamatban lévő rekonstrukcióról tájékoztatta a látogatókat. Elmondta, hogy az üzem bővítését szolgáló új szárnyépületet rövidesen át­adják. Kisebb költség Az üzemmel szemben csatla­kozik a 4-es műúthoz a Nyári Pál út, amelynek szilárd bur­kolattal való ellátását 1973 óta tervezik, de a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt ez a munka 1983-ig váratott ma­gára. Az egy évtizede tervbe vett útépítés most végre meg­valósult, műszaki átadása ép­pen egybeesett a falujárás nap­jával. Ugyancsak Berta And­rás tájékoztatásából tudtuk meg, hogy az út hossza 1100 I méter, melyre nyolcezer négy­zetméter területű aszfaltsző­nyeget terítettek. A számla összege várhatóan 3,2 millió forint körül lesz, holott a mai árakat alapul véve az összkölt­ség a terv szerint 12 millió kö­rül volt. A több millió forin­tot társadalmi összefogással sikerült megtakarítani. Tavaly mintegy 400 ezer forint értékű földmunkát végeztek, majd az idén a vasút, a helyi termelő- szövetkezetek segítségével meg­épült az alap, az Üt- és Híd­építő Vállalatnak csak az asz­faltburkolatot kellett elkészí­teni. Ezután a testület a Tószegi úton található új, százszemé- lyos óvoda és 600 adagos kony­hához tartozó ugyancsak új, 40 személyes bölcsődét tekin­tette meg. A közel 8 millió fo­rintba kerülő gyermekintéz­mény kivitelezési munkáit ta­valy kezdte el az abonyi Jó­zsef Attila Tsz építőbrigádja, és jövő év április elejére feje­zik be. A látogatás időpontjá­ban a tetőfedés, szigetelés, víz­vezeték-szerelés és belső bur­kolómunka folyt. Mint a hely­színi tájékoztatásból kiderült, a költségek csökkentése érde­kében az eredeti terveket bi­zonyos mértékig módosították, ugyanis a mennyezetet burkoló anyag beszerzése nemcsak kö­rülményes, hanem lényegesen drágább lenne, mint annak idején gondolták. A helyette felhasználásra kerülő anyag olcsóbb, könnyebben hozzájut­nak és minősége sem lesz rosz- szabb. A vb-tagok útja innen az úgynevezett kis Vigyázó-kas- télyhoz vezetett. A műemlék jellegű, másfélszáz éves épüle­tet szeretnék megmenteni az utókornak, azért tervezik, hogy döntően társadalmi mun­kával a következő 2—3 éven belül felújítják, és itt kap he­lyet az abonyi képtár, vala­mint ide kerül a falumúzeum két, állandó kiállítása. A falu­járás következő állomása a felújított, kívül-belül tetszetős falumúzeum volt, amelyet augusztus 19-én nyitnak meg újra a közönség előtt. Győré Pál vb-titkár, a múzeum veze­tője elmondta, mi mindent lát­hat majd itt az érdeklődő, és hogyan haladnak az úi kiál­lítási anyag rendszerezésével. Műszaki szolgálat A gazdasági műszaki szol­gáltató szervezetnek (röviden Gamesz) egyéves múltja van Abonyban. Az eltelt 12 hónap tapasztalatairól, működésükről Lendvai József, a szervezet ve­zetője tájékoztatta a testületet. Elmondta, hogy sok intézmény­nyel tartanak kapcsolatot, és eddig valamennyivel zavarta­lan volt az együttműködés. Kü­lönösen ebben az időszakban a karbantartások, felúiítások idején sok a munka, pillanat­nyilag is tizenkét helyen dol­goznak, illetve dolgoztatnak. Az utóbbit, vagyis az alvállal­kozók félfogadását az indo­kolja. hogy karbantartó cso­portjuk létszáma még nem tel­jes, mindössze hatan vannak. Elsősorban fejlődésükről be­szélt a Fővárosi Ruházati Szolgáltató Szövetkezet 62. szá­mú telepén Makra Imre üzem­vezető. Az egy üzemmé össze­vont cipőfelsőrész- és szőrme- konfekció-részlegnél rövide­sen átadják rendeltetésének a központi irodát, az új étkező­helyiséget, a portásszobát, va­lamint a házi raktárral együtt az ugyancsak új tmk-műhelyt. A felújítás alatt álló Abonyi Lajos úti iskolaépület Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1983. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK Csesnetekert Mikebudán Öntözik a kényes magoncékat A Széchenyi út átépítési munkái miatt a keskeny Tol­di utca forgalma szinte elvi­selhetetlenné vált. Még a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság Ceglédi Er­dészetének szolgálati járművei is alig tudnak kiállni az ud­varból, várakozni pedig csak­nem lehetetlen. Ám azért ki­jutunk valahogy az utcára, majd az országútra. s az er­dészet kocsija komótosan gu­rul Mikebuda felé. Az út mellett termetes akácfák. A fülledt meleget kellemesen temperálják az erdők. Állami támogatás Egy tábla jelzi az úticélt: csemetekert. Az erdő termé­szetszerűleg kiritkul, elég jól elsimított terület tárul elő. Az út mellett öntözőcsövek sze­relvényei pihennek. Baráti ka­lauzolást kaptam, mint min­dig a gazdaság ceglédi üze­mének két vezetőjétől, Fe- renczvári Tibortól és helyet­tesétől, Faith Gyulától. Néhány évvel ezelőtt még csak 30 hektáros volt a mike- budai csemetekert, ma 76 hek­tár — utakkal, táblahatárok­kal együtt. Vagyis megkétsze­reződött a terület. Ennek gaz­dasági háttere van, hisz ha nem lenne fokozott igény az erdészeti szaporítóanyagok iránt, ennek a beruházásnak a megtérülése bizony kétséges lenne! Ha ilyen gond van, mert tényleg létezik, azt kül­ső körülmények idézték elő. Megváltozott az erdőtelepítés állami támogatási formája, a termelőszövetkezetek jóval ke­vesebb erdőt telepítenek, mint korábban; mérséklődtek a fa­ipari nyersanyag árak; végül az új erdősítések faji összeté­tele hirtelen kívánt váltást a csemetekertekben. Vízigényes a csemetekerti termesztés, mert a fiatal ma- goncok, dugványok sok vizet használnak fel a gyors fejlő­désükhöz. Ha a kritikus idő­pontokban vízhiány van, az állomány jelentős része el­pusztul, és megnő a fajlagos A Dél-Pest megyei Afész ceglédi Skála-Coop áruházá­ban már ötödik éve rendez­nek nyaranként NDK-árube- mutatót és -vásárt. Az idei­nek a minap volt az ünnepé­lyes megnyitója, melyen az NDK-ban gyártott portékák iránt érdeklődő vásárlókat Nagy Imre, a Dél-Pest me­gyei Áfész elnökhelyettese és Honnelore Breitbarth, a Bad Salzungen-i Konsum fogyasz­tási szövetkezet küldötte kö­szöntötte. Ott volt az ünnep­ségen Werner Keppler, a Suhl megyei MÉSZÖV elnök­helyettese és Sárik Jánosné Cegléd város Tanácsának el­nökhelyettese, továbbá Szend- rődi László, a Pest megyei MÉSZÖV elnökhelyettese. A Suhl megyei fogyasztási szövetkezet és a Dél-Pest me­gyei Áfész gyümölcsöző kap­csolatai alapján ezúttal mint­egy egymillió forint értékű áru érkezett a ceglédi áru­házba. Mint Molnár Tibor, az áruház igazgatóhelyettese kér­désünkre elmondotta, ezek az áruk rendkívül népszerűek a ceglédi és a környékbeli vá­sárlók körében. Különösen a műszaki cikkek, a kötött di­vatáruk, a gyermekcipők, s a férfi és női konfekciós áruk a kedveltek. Az érdeklődés oly nagy, hogy a nyár közepén is bátran hozattak például téli gyermeklábbeliket, mert tel­jesen bizitos, hogy valamennyi önköltség egy-egy csemetére számítva. Az elmúlt években 6 kutat fúrtak Mikebudán, hozzá egy 3 ezer 700 köbméter kapacitá­sú víztározót is a meglevőhöz, amelynek a mérete 45x38 mé­ter és a rézsű alján pedig 40x33 méter. Hatalmas föld­alatti szivattyúház fogja ösz- sze a nyert vizet, amihez a kivételi mű másodpercenként 1200 liter kapacitású. A táro­zóval együtt a hat kút költ­sége mintegy egy és három­negyed millió forintot igé­nyelt, amihez most készül még egy hűtőkamra is, hogy a fel­szedett csemeték ősszel ne fagyjanak el, tavasszal pedig ne induljanak fejlődésnek túl hamar. Mert megfelelő tárolás mellett a gyökérképződés meg­gátolható a csemetéken és nem is hajtanak ki, így a jó eredési eredmény még késő ta­vaszi telepítés során sem hiú ábránd. Termelékenyen Mivel a felszíni öntözővíz- szállítás csövekben nagyon érzékeny a térszín egyenet­lenségeire, az új csemetekert megvalósítása előtt a Bánhal­mi ÁG talajmeldorizációt vég­zett. Egyébként a sima fel­szín nemcsak a vízvezetés, ha­nem az öntözővíz hasznosulá­sában sem közömbös tényező, hisz a magasabb részekre ke­vés, a mélyebb részeken víz­fedés alakulhat ki, s ez nem kívánatos. Mint Feirenczvári Tibor er­dészetvezető elmondta, ahová csak lehetséges akácot érde­mes telepíteni, elegyíteni ha­zai nyárral és nemes nyárral. Az akác építő- és bútoripari felhasználásának köre jobban kiszélesedett, mint ahogy ar­ra a szakemberek számítottak. Még a hulladék felhasználása is teljes mértékben megold­ható, akár pozdorjagyártás- ban, akár hőenergia nyerésé­re. Mikebudán 1979-ben in­dult meg az akác szaporítása, 5 ezer csemetével; ma az évi termelés 5—600 ezer gyöke­gazdára talál. Az áruház egyébként nemcsak ezekben a napokban kínál NDK-beli portékákat, hanem igyekszik az év minden hónapjában ilyen árukkal kedveskedni a vevőiknek. Az árubemutató megnyitá­sára érkezett Suhl megyei ke­reskedőknek a ceglédi áruház rekonstrukciós munkálatait G. Bíró Géza, a Dél-Pest me­gyei Áfész áruforgalmi főosz­tályvezetője mutatta be. Hon­nelore Breitbarth és Wemer Keppler elégedett volt a lá­tottakkal. Megdicsérték a ceg­lédieket azért, hogy a korsze­rűsítési munkálatok idejére kihelyezett műszaki, illetve egy másik helyen, méteráru osztályt alakítottak ki. A Suhl megyeiek bejárták az áruház raktárait is, melyek­ben az iránt érdeklődtek, hogy az NDK-ban feladott áruk károsodás nélkül érkez- nek-e meg Ceglédre, s kell-e esetleg változtatniuk a szál­lítmányok csomagolásán. Az áruházi szemle után a vendégek megtekintettek egy ceglédi kisegítő háztáji gaz­daságot, felkeresték a Rá­kóczi Lakásszövetkezetet, s lá­togatást tettek a Csemői Álla­mi Gazdaságban. Az eddigi sikeres kapcsola­tok alapján a Dél-Pest me­gyei Áfész bízik abban, hogy jövőre is lesz NDK-árubemu- tató a ceglédi áruházban. rés növény. Nagyon termelé­keny a mostani szaporítási módszer, mert apró gyökérda­rabkákat „vetnek”, melyekből életerős csemeték fejlődnek. Lényeges különbség van az egyes fajták között, még szemmel is érzékelhető az ül­lői, jászkíséri, nyírségi, csá­szártöltési fajták közti mor­fológiai és fejlődésbeli kü­lönbség. A szakember számba veszi ezeket a jellegzetessége­ket, mert esetleg eltérő sza­porítástechnológia kívánatos egyik-másik fajta esetében. Nem közömbös Az erdei és fekete fenyő iránti kereslet hihetetlenül visszaesett, az erdészet is kénytelen volt sok - csemetét felszámolni, piac hiányában. A nyárak iránti igény is ki­sebb, j'elenleg mintegy 300 ezer dugványnövényt tudnak értékesíteni. Kisebb tételekben bizonyos jóléti erdősítésekhez 10 ezres nagyságrenden belül termel­nek nyírmagoncokat, ezüst- hársat, ezüst juhart és fehér füzet. Ennek az elkövetkező éveikben nő meg a jelentősége, mert városunk számára sem közömbös, hogy honnan és milyen minőségű csemete­anyaggal erdősítünk és fásí­— Az elmúlt évben, ahogy elkezdtük a felkészülést __ az 1982—83. évi bajnokság őszi idényére, legfontosabb felada­tunknak a csapat lelki egyen­súlyának helyreállítását tekin­tettük — emlékezett a múltra a minap a Bem SE elnöke. Bán Gusztáv. Hiszen az NB ll-böl való kiesés — magya­rázta, többeknél letörtséget okozott. A Nyári Totó Kupa viszont jól szolgálta a felké­szülést, kialakult az őszi idény csapatának gerince. Az együt­tes sorsát jelentősen befolyá­soló bevonulás most sem volt kedvező, hatan kerültek hoz­zánk majd fél év elteltével, a tavaszi szezon előtt is jelentős változás következett be a já­tékosállományban. — Mire törekedtek? — A területi labdarúgó-baj­nokság Tisza csoportjában sze­replő Bem SE dobogós helye­zés elérését tűzte ki célul úgy. hogy versenyben legyen az első helyért. Ezt a gárda teljesítet­te is, hiszen csak a hajrában tört élre az azóta már — osz­tályozó után — az NB II-be jutott Szolnok. A ceglédiek a második helyezett Debrecen­nel egyenlő pontszámmal, de rosszabb gólkülönbséggel szo­rultak a harmadik helyre. A 66 százalékos teljesítményt jelentő negyven pontból 23-at hazai pályán, 17-et pedig ide­genben szereztek. Különösen érdekes az őszi mérleg, amikor az együttes idegenben szerepelt jobban (75 százalék). itthon pedig három vereséget is el­szenvedett (57 százalék). Ez a három fiaskó — az egyik a bajnok ellen — végül döntően befolyásolta a bajnokság sor­rendjét. — Kik öltöttek mezt a leg­gyakrabban? — Legtöbbször a csapat ka­pitánya, Kertész játszott. Ö 28 alkalommal lépett pályára. Eggyel kevesebbszer jutott szó­hoz Szakái, Néder, Voltig. 25- ször szerepelt Kovács, huszon- háromszor Lengyel és Tóth F A „házi” góllövőlista élcso­portja: Kovács (11), Néder (10). Tubák (9), de ő csak 11 mérkő­Izgnhnas játék A város szépülő-épülő ré­szein néha tűrhetetlenek a forgalom zavarai, mert sokan nem hajlandók a közlekedési rendszabályokat figyelembe venni. Néha úgy tűnik, sok autós magánjellegű szimbólu­mok alapján közlekedik, ami mondjuk- különösebben nem lett volna probléma a közép­korban, ókorban, őskorban. De kérem, a motorizáció, egy­re nagyobb mérvű autózás ko­rában élünk! Csikorognak a fékek, s leg­többször idő sincs arra. hogy szópárbajt vívjanak az autó­sok. Sietnek, sietnek. nagy sebességgel elhagyni a kelle­metlen helyet, a Kossuth Fe­renc utcát, átvágva a Széche­nyi úton. Izgalmas játék ez itt, vagy sikerül átszaladni az elsőbb­séget élvező autók előtt, vagy nem ... Néhány átkelési kí­sérlet már eddig is balesetre vezetett, de nem elég az intő példa. Helybeliek, vidékiek, rutinjukban bízva azt hi­szik, hogy nyugodtan kísérle­tezhetnek az útkereszteződés­ben. A tábla világosan jelzi a forgalmi rendet, dehát ezt észre sem kell venni, _ vagy gyorsan el kell felejteni. Az ütközés — biztatják magukat az autósok —, gázzal vagy éppen fékezéssel elkerülhető. Ha nincs más, akár még egy nagyobb stoptáblát is el kellene helyezni, míg nem ké­ső, mért aki rajtaveszt — akár okozója, akár szenvedője volt a balesetnek —, mindenkép­pen áldozat lesz. Itthagyva a túlélőknek a tanulságot és a fájdalmat. Ne várjuk meg ezt, tegyünk végre valamit, hogy ez a ko­molytalan, nérói színjáték megszűnjön az útkeresztező­désben. Ha az utcai ablakom nyitva van, hallom a hirtelen fékcsikorgásökat, a felettem lakók rohanását, folyton le­sik, mi történt. Szeretném hinni és remélni, hogy semmi sem történik, vagy ami történik, az egy hír megjelenése lesz, mely majd tudatja, hogy visszaállt a régi forgalmi rend. Több türelmet embertársak! S. D. zésen játszott, Voltig (7), Bo- csik, Tóth K, (6—6). — Fegyelmezettek voltak a játékosok? — A 30 találkozón huszon­hat sárga lapot „szedtünk ösz- sze” — kedvetleneden el Bán Gusztáv^ Ebben Tóth K. állt az élen, öt lappal, amit két kiál­lításával meg is tetézett. Ami ebben a különösen szomorú: általában beszéd, reklamálás miatt figyelmeztették a játék­vezetők. — Ki ellen nyújtotta legjobb és leggyengébb játékát az együttes? — A Szolnoki MÁV MTE el­len egyik alkalommal sem re­mekeltünk, ugyanakkor a Ti- szavasvár ellen mindkétszer jól ment a játék. Egyénileg a teljes idényben Kertésszel és Szakállal, ősszel Tóth I.-nal, Bozsikkal és Voltiggal, tavasz- szal pedig Naggyal, Kováccsal és Tubákkal voltunk elégedet­tek. Nyáráditól. Rajzingertől és Sólyomtól többet vártunk, Tóth K., Néder és Lengyel pe­dig nem mindig szerepelt ké­pességeinek és az elvárásoknak megfelelően. — Hogyan készülnek a kö­vetkező bajnoki évre? — Szakosztályértekezlet után, július l-töl két hétig alapozó edzéseket tartunk, majd ezt követően nyolc előkészületi mérkőzést tervezünk. Az edzé­seket továbbra is Darányi Mik­lós vezeti. Céljainkról ma még nagyon korai lenne beszélni. Mindenesetre szeretnénk az élmezőnyben helyet foglalni, de konkrétabb meghatározás­ra csak az augusztusi állo­mányváltás után kerülhet sor. A kezdő csapatból hatan távoz­nak el, s ma még nem tudni, kik jönnek helyettük. — Végül köszönetét szeret­nénk mondani szurkolóinknak. akik a Jcritikus helyzetben is mellettünk álltak. A csapat és mi, vezetők is hasonló támoga­tást kérünk továbbra is a sportkedvelőktől. U. L. ISSN 0133—2S0» (Ceglédi Hírlap) Kitűnő portékák / NDK-napok az áruházban tunk. Surányi Dezső A harmadik helyen A Bem SE eredményeiről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom