Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-07 / 159. szám

1983. JÜLIUS 7., CSÜTÖRTÖK tMiítm Két községben hozzáláttok Jövőre átadják a tantermeket Nem okozott csalódást a tégíajegy Pilisszántó szemérmesen simul a hegyoldalhoz. A fa­lu csendes, reggel fél kilenckor szorgalmas népe olyan­kor már szerte a környéken dolgozik. A 225 iskolaköte­les nebuló is az esztendő háromnegyedében a tanter­mekben merít a tudás kútjából. Tantermekben?... Ez alighanem egy kis túlzás. A községi iskolának öt tan­terme van, de csak egy igazi, vagyis 52 négyzetméteres. Tűrési küszöb A pince padlózata öt méter­rel van a föld felszíne alatt. Boltozata nedves. A penész rajzol falaira virágot. Régen borospince volt, ma tornate­rem. A szerek, amelyek fából készültek, ki vannak téve az enyészetnek, nemkülönben az ugrószőnyegek is. A nehéz kö­rülmények között tizennégy pedagógus oktatja a gyereke­ket. Két takarítónő tart ren­det, s egy fűtő melegíti át az iskolát a zordabb napokon. Szó, ami szó, ez a helyzet bi­zony már elérte a tűrési kü­szöböt. Az új négy tanterem tervei már elkészültek. A telek egy ré­sze tanácsi tulajdon volt, má­sik felét megvették. Az épít­kezés költsége tizenhatmillió forint, amiből a megyei tanács kilencmilliót adott. Mire e so­rok megjelennek, addigra már elkezdődött a tereprende­zés, s még ebben a hónapban indul az építkezés is. A tervek szerint az új négy tanterem jövőre december 31-re lesz ké­szen. S ha azokat is benépe­sítik majd a tanulók, már cska egy műszakos tanítás lesz Pilisszántón. Ügy tűnik minden rendben van, de korántsem. Erről majd később. Társadalmi munka A másik pilisi községben, Pilisszentkereszten szintén jó híreiket mond Sebesiné Szlá- vik Klára vb-titkár. A faluban kétszázhetven is­kolaköteles gyerek él, tizenegy tanulócsoportban tanulnak. A község iskolájának hét tanter­me van, de az egyik délben ebédlő, délután napközi. Vagyis: itt is kevés a hely. Éppen ezért tanítanak a klub­könyvtárban, a tanári szobá­ban, sőt még egy erdészlakás­ban is. A tanács régóta sze­retett volna előrelépni, de akadály volt a pénzhiány. Az iskolaépítés megsegíté­sére kibocsátottak száz-, két­száz és ötszáz forintos tégla­jegyeket — s nem is csalódtak — mert a lakosság megértve a célt, megvásárolta azokat. Lett pénz, de nem volt még terv. Aztán az is elkészült — társadalmi munkában! Mi több, a községben levő intéz­mények is tettek felajánlást: forintokkal, munkával támo­gatják az új két tanterem és a vizesblokk felépítését. A munka már elkezdődött, s a tervek szerint a két új tanterem jövő áprilisra készül el; így Pilisszentkereszten is megszűnik majd a helyhiány. Szennyes teher Az eddig leírtak biztató je­lek; de van ám üröm is. Pi­lisszántón keseríti az örömöt. Ott ugyanis csatornahiány miatt az iskola zártrendszerű derítőt kap, ami mintegy fél­millió forintba kerül. A rend­szerbőd hetente egyszer kell majd elszállítani a szennyvizet. Ez évente 800-900 ezer forint­ba kerül. S félő — hiszen er­re számtalan példa van —, hogy a szennyvíz nem jut el rendeltetési helyére, hanem valahol a gépkocsivezetők megszabadulnak majd szeny nyes terhűktől. így hiába lesz zártrendszerű szennyvíztároló, a környezetvédelem mégis csorbát szenvedhet. Ha ez így van, akkor mi lenne a meg­oldás? — Egy, mintegy kilométer­nyi hosszú csatorna és tisztí­tómű megépítése, amely 5 millió forintba kerülne — mondja Kosztolánszky Mátyás tanácselnök. — Ez megoldaná az iskola, az orvosi rendelő, a tanács és a lakóházak egy ré­szének is a megnyugtató szennyvízelvezetését... Mindezek után talán nem szerénytelenség, ha javasoljuk: gondolják meg az illetékesek. ötesztendei szennyvízszállí­tás költségéért megoldható lenne a község egy részének csatornázása. Vegyék számí­tásba, hogy öt éV alatt elköl­tenek majd annyi pénzt, amennyiért most csatornázni lehetne. Ha nem ezt az utat választják, öt év múlva a fa­lu ugyanott tart majd, mint ma, de a népgazdaság szegé­nyebb lesz ötmillióval. Rászitázott márkajelek Naponta 8—10 ezer vastag rostirónra szitázzák rá a márkajel­zést a PEVDI szentendrei gyárában. A keresett toliakra többek között a képen látható Tar Istvánné segítségével kerülnek rá a feliratok SZENTENDREI kJcíiíob 8 PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜlfiNRMDÁS« Fiókposta nyílik Pontázon A járást járva Budakalászon a tanács ren­deletet adott ki, amely a Bu­dakalász községért és a köz­ségfejlesztési munkáért em­lékplakett és emléklap alapí­tásáról intézkedik. Pilisszentlászlón befejező­dött a Béke út helyreállítása, amelynek költségeit a Duna- menti Regionális Vízmű Vál­lalat fedezte. Visegrádon a legutóbbi ta­nácsülés napirendjén szerepelt a Lepence-strandfürdő üze­meltetéséről készített beszá­moló, a környezetvédelmi fel­adatok végrehajtásáról, és az operatív bizottság munkájáról beterjesztett tájékoztató. Az első napirendi pont tárgyalá­sánál megállapodtak abban hogy a strandfürdő" ellátását tovább kell javítani kiskeres­kedelmi engedélyek kiadásá­val a két állandó jelleggel működő büfé áruellátásának fejlesztésével. Az orvosi ügye­let a strandfürdő területén a hétvégeken biztosított, azon­ban ez hétköznapokon még megoldatlan. A Volán tájékoz­tatása szerint a nyári időszak­ban a buszok a strandig köz­lekednek. Leányfalun, a Petőfi sétány mentén szilárd burkolatú utat építettek, s befejezték az Er­kel utca és Szamuely utca burkolat-javítását is. A PE- FÉM megkezdte az általános iskola központ fűtésberende­zésének teljes felújítását, amely az iskolaév kezdetére befejeződik. Pomázon befejeződött az ősz. Tavasz, Tél és Margaréta utcák kisfeszültségű villany- hálózatának építése. A műve­lődési háznál társadalmi mun­kában szabadtéri színpad ké­szül, s ugyanakkor megoldják a felszíni csapadékvíz elveze­tését is. Susnyártól a Kőhegyig a néphadsereg egyik alakula­ta 1200 méter hosszú földutat épített. A közséeben nedig tár­sadalmi munkában 800 méter járdát és utat építettek. És még két jó hír: a Budapest- vidéki Postaigazgatóság még ebben az évben 50 telefonál­lomást szeréi fel, s szeptem­ber 1-én a Vörösmarty lakó­telepen fiókposta nyílik, amely hétköznapokon 10-től 18 óráig tart nyitva. Pócsmegyer—Surányban az MÚZSÁK NEVELETLEN GYERMEKE Szánthó Imre kisgrafikáiV Szerény minitárlat Idézi Szánthó Imre harmincöt éves munkásságát Szentendrén, a Felszabadulás lakótelepi klub­ban. Ki is Szánthó Imre? kér­dezhetik sokan, szentendreiek is, mert harmincöt év alatt a város lakossága majd mégegy- szer annyi betelepülővel gya­rapodott. Festő, grafikus, tex­tiltervező, karikatúrarajzoló, linómetsző, plakát- és bé­lyegtervkészítő? Döntsék el a művészettörténet szakemberei, a kritikusok. Én arról a szent­endrei adófizető polgárról sze­retnék szólni, aki a városnak nem szülötte ugyan, de már fél évszázada lakója és sze­relmese. Egyesek meg nem értett művészként, mások iz­gága emberként, ismét mások a múzsák neveletlen gyerme­keként ismerik, tisztelik vagy éppen bírálják. Akárhogy is van, Szánthó Imre ma már a városhoz tar­tozik. A Görög Kancsó étterem falára festett képeivel, a ne­gyedszázada zajló nyári kultu­rális rendezvények jellegzetes linóplakátjaival és bélyegter­veivel, de kimért lépteivel is, amelyekkel — mint egy város­tulajdonos — végigsétál dél­utánonként az utcákon. Csatázik, ha kell, ha nem, mert ő ilyen; a város élő lel­kiismerete. Nincsenek — nem is voltak — hivatalos társa­dalmi funkciói, de a várospo­litika érdekeltjeként és hívat­lan prókátoraként is mindig szenvedéllyel ágált; amikor a belső körút építésekor ve­szélybe került a régi városi temető, amikor méltatlanul feledés homályába tűnt egy- egy volt jeles városlakó (mű­vész, pedagógus, közéleti em­ber), amikor pusztulni látta az értékes műemlékeket, és akkor is, amikor nem az ő elképzelése szerint valósult meg valamely kulturális vál­lalkozás a városban. Leines ápolója ugyanakkor a város történelmi, művészeti, nemze­tiségi (elsősorban szerb és dalmát) hagyományainak. Többször voltam tanúja érde­kes (néha túlfűtött) előadá­sainak, amikor hiteles doku­mentumok, színes diafelvéte­lek vágy személyes emlékei, élményei alapján tájékoztatást adott a város múltjáról, jele­néről. Mindig lelkesített is a szűkebb pátriájának szerete- tére. Szánthó Imre szentendrei jelenléte, közéleti aktivitása nem ellentmondásmentes. Nincs mindig igaza, de jobbító szándékában nem lehet ké­telkedni. Szentendre fejlődé­séhez még akkor is köze van, ha — ahogy ő vallotta — — számtalan világmegváltó ötlete feneklett meg a város­ban. Visszatérve művészeti mun­kásságához, kisgrafikáihoz: képzőművészeti aktivitása szembeötlő. így emlékszik vissza: ... szerettem volna karikaturista lenni — próbál­koztam, de a Ludas Matyi se­rege nem vett be soraiba ... Azok nem vettek be maguk közé, akiknek a közösségére a legjobban vágytam, a hivatá­sos művészek. Első szentendrei kiállításá­tól számítva, 1948 óta, töbo mint negyedszáz tárlata volt eddig; részint Szentendrén, részint a fővárosban, vagy az ország más településein. Kiál­lították képeit az egykori Nemzeti Szalonban, a Műcsar­nokban, a Nemzeti Galériá­ban, Omszkban, Szófiában és Bécsben is. Mint autodidakta, tagja a Művészeti Alapnak, a Szentendrei Grafikai Műhely­nek egyik alapítója. Szombathy Viktor Szent­endre saját művészének te­kinti Szánthó Imrét. Ez igaz, csakhogy Szentendrének ma már több mint félszáz saját művésze van, köztük Európa- hírű nagyságok is. A rangsor tehát objektíve is megválto­zott. Nem kevésbé változtak meg az eltelt harmincöt év óta a városi képzőművészet szervezeti és szervezési körül­ményei. A városnak ezért kell meg­becsülnie őt, ám az elismeré­sek eddig sem maradtak el. A kisgrafikák a lakótelepi klubban egy életmű sajátos, de nem lezárt darabjait vil­lantják fel, társadalmunk fej­lődésének jellegzetes korsza­kait is idézik. Érdemes meg­nézni. Július 24-ig látható. Szabó Ferenc áfész bezárta a surányi élel­miszerboltot, létszámhiány miatt. Az alapvető élelmiszer, tejtermék, kenyér, péksüte­mény forgalmazását az élelmi­szerbolt mellett levő vendég­látó egység biztosítja átmene­ti jelleggel. Ugyancsak lét­számhiány miatt rövidítette meg az áfész a szigetmonosto­ri zöldség-gyümölcs üzlet nyit­va tartását. Az üzlet napi négy órát áll csak a vevők rendelkezésére. Gáz lesz Csaknem 7 kilométer hosszú­ságban fektetnek gázcsövet a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat munkásai Szentend­rén. A vezetékrendszer a Fel- szabadulás lakótelep gázellátá­sát biztosítja szeptember végé­től. Azt beszélik... i Hetenként egyszer — Az érem másik oldala Hogy megy be az elefánt a rókalyukba? Fogahullott jószág — Potom forintok Nemcsak beszélik, hanem panaszos levelek is útra keltek már, s a beszéd és az írás is azt jelzi, hogy baj van a sze­métszállítással Szentendrén. Azt kifogásolja a lakosság, hogy szemben a múlttal, most már csak hetenként egyszer szállítják el a szemetet. A pa­naszokkal felkerestük Németh Józsefet, a városgazdálkodási vállalat igazgatóját, akitől megtudtuk, hogy a panaszokat ő is ismeri, de azok csak az érem egyik oldalát mutatják. Mi van hát az érem másik ol­dalán? Ott bizony a vállalat nem is kevés gondja-baja. Először is a város jelentős részén félpormentes szemét- szállítás volt, amely kétségte­lenül korszerűtlenebb, mint a kukás, de... ugyebár tudják, főleg a szamárhegyi lakosok, de a környékbeliek nemkülön­ben, hogy azokba a szűk ut­cácskákba a 10 tonnás kukás autó bizony a legnagyobb igyekezettel sem fér be. Vagyis, hogyan mehetne be az elefánt a rókalyukba?... Nos, ez az egyik gond. A másik: a vállalatnak két félpormentes szemétszállító te­herautója van, s azok már eléggé öregek. Ez a típus lefu­tott széria. Alkatrész egy szál sincs hozzájuk a piacon. Ma­rad a bizonytalan kimenetelű bütykölés. Űj autót sem lehet venni, mert az sem kapható. Most ehhez tegyük még hoz­zá, hogy a két öreg, fogahul­lott jószágnak a városon kívül Leányfalu, Budakalász és Po- máz egy része a területe. Hogy pótolják a szamárhegyi ki­esést, oda, ahova a gépkocsi el tud érni, konténereket he­lyeztek el. Nem vitás — s ezt tudja a vállalat is —. hogy ez a lakosságnak sok kényelmet­lenséget okoz. mert néha a háztól 150—200 méterre talál­ható a konténer. Hogy mi lenne a megoldás, ami mindenkinek, a lakosság­nak, s a vállalatnak is kedve­ző, azt ma még nem tudják. Ám az egyik félpormentes autót sikerült ismét lábraállí- tani, ezért a szamárhegyi ré­szen a hónap közepén ismét visszaállítják a régi rendet A panaszok másik része a kukás szemétszállítást illeti. A városban ma mintegy 500 csa­lád részesül e korszerű sze­métszállítási rendszer előnyei­ből. De nem élvezi — leg­alábbis a panaszosok szerint — mert itt is áttértek a heti két­szeri szállításról az egyszerire. Ezt az intézkedést természete­sen gondos felmérés előzte meg. Az átállás csak a lakóte­lepeken okoz gondot, mert mondjuk egy 12 lakásos ház­nak négy kukája van, s ez így valóban kevés. Ha viszont a 12 család összeadna családon­ként 48,50-et, s vennének még egy kukát. Mert azt viszont 580 forintért lehet vásárolni, így az egyszeri szemétszállítás hátránya kivédhető lenne. A vállalat most vett 800 ezer forintért egy újabb kukás autót, mert az kapható. Ve­gyük figyelembe azt is, hogy a múlt esztendőben a lakossági szemétszállításra 770 ezer fo­rintot fizettek rá. Persze azért a szemetet el kell szállítani. A vállalat igyekszik is ennek ele­get tenni, de saját árnyékát nem lépheti át. A VGV-nél figyelembe véve a panaszokat, keresik a legjobb módot, hogy valami megnyugtató megoldást találjanak. Csakhogy azt se feledjük, hogy a Felszabadulás lakótelepen például heti két­szeri konténeres szemétszállí­tás van. S mi van a konténe­rekben? Nemcsak háztartási hulladék. Egy konténeres autó egy kilométerre 17 forintot emészt fel. Tanácstagok szóvá tették Utcai telefonokat ígérnek Az alábbi levelet kaptuk a Budapestvidéki Postaigazgató­ságtól: ... Az 1983. május 26-1 szá­mukban A várospolitika kér­dései című cikkükben e ta­nácstagi beszámolókon tett észrevételekét, panaszokat is­mertetik, ebben visszatérő probléma, hogy Szentendrén a Pannónia-telepen és a Vasvári lakótelepen hiányoznak a nyil­vános távbeszélő-állomások. A panaszt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Vas­vári lakótelepen, a lakótelep közepén és az Aranyosi Pál utcában van nyilvános távbe­szélő-állomás. A további nyil­vános állomás telepítését a há­lózat hiánya akadályozza. A Pannónia-telepen a Fürst Sándor utca és a Dózsa György út sarkán szintén van nyilvá­nos távbeszélő állomás. Ezen felül tervezzük még a Kórsa utcában a vasúti átjáróhoz, és a Hernád utcában is nyilvá­nos távbeszélő állomások fel­szerelését. Kérem tájékoztatá­som szíves tudomásulvételét. Slristye Mihály távközlési- és műszaki ig.h. ★ örömmel közöltük a posta levelét, hiszen abban ígéret fogalmazódott meg: a Pannó- nia-telep két új nyilvános tábveszélő-áilomást kap majd. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Trencsényi Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom