Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-06 / 158. szám
6 ~xMáap 1883. JÜLXTJS 8., SZERDA TANÁCSOK Amikor előkerül a holttá nyilvánított férj Vállalati támogatással épült lakás cseréje • Melyik kázaesAg érvénye*, ha a holttá nyilvánítottról kiterül, hogy él, a másik házas- társ viszont újabb házasságot kötött. Olvasónk, amikor a házassági szándékát bej'elentett* az anyakönyvvezetőnél, személyi Igazolvánnyal nem rendelkezett, a korábbi házassága megszűnését a volt házastársat holtnak nyilvánító jogerős bírósági határozattal igazolta. Nyolc év után derült ki, hogy a holtnak nyilvánított él, jelentkezett az időközben újabb házasságot kötött, volt feleségénél. Olvasónk azt kérdezi, nem vétett-e az anyakönyvvezető, amikor összeadta őt új párjával. Most bizonytalan helyzet keletkezett, mert a volt férj jelentkezett, és élni kíván házastársi jogaival. Azt állítja, hogy olvasónk második házassága nem érvényes. Levélírónkat megnyugtatjuk. Az újabban kötött házassága érvényes. Az anyakönywezető sem követett el hibát. Ugyanis az anyakönyvvezető megállapíthatja a holttá nyilvánító, illetőleg a halál tényét megállapító jogét ős bírói határozat alapján a korábbi házasság megszűnését. Ha valakit holtnak tekintenek, és házastársa újabb házasságot köt, a korábban kötött házasságot tévesen megállapított haláleset időpontjától kezdődően akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az újabb házasságkötés után megállapítják, hogy a halottnak vélt személy életben van, az újabb házasság nem érvénytelen. Természetesen a volt férj első házasságából származó vagyoni igény- nyél felléphet a közös vagyon megosztása iránt, • Milyen biztosítéka van * munkáltatónak, ha • dolgozó elcseréli a munkáltatói kölcsönnel épített lakását. Olvasónk azért panaszkodik, mert a munkáltató, a lakáscseréjét azzal akadályozza, hogy a kölcsöntartozást biztosító jelzálogjogot nem jegyzi át &z elcserélt lakásra. A munkáltató a kölcsönszerződést felmondta, és egy összegben kéri a munkáltatói támogatás visszatérítését. Kinek van Igaza, meg akadályozhatja-e a munkáltató a lakáscserét? Ha a támogatásban része- | sült dolgozó a munkáltatói kölcsönnel épített (vásárolt) lakását másikra cseréli, vagy adásvételi szerződéssel szerez újabb, a tulajdonába kerülő lakást, a kölcsöntartozást biztosító jelzálogjog, a munkáltató szerv hozzájárulása esetén, a cserével, illetőleg adásvétellel megszerzett lakásra áű- jegyezhető. A munkáltatói kölcsön csereingatlanra való átvitelével tehát az adós személye nem, csak a munkáltatói hitel ingatlanfedezete változik. A munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos jelzálogjog telekkönyvi törléséről a csereingatlanra történő bejegyeztetéséről — a munkáltató hozzájárulása alapján — a takarékpénztár gondoskodik. Jogi akadálya tehát nincs a jelzálogjog átjegyzésének. Meg kell tehát nézni, mennyiben akadályozhatja meg a munkáltató a dolgozó ezen jogosultságát. Ha a kölcsönszerződésben csere esetére kikötötte a munkáltató a szerződés felbontásához való jogát, akkor az jogszabályba ütközik. Ha nem kötötte ki, pláne nem téliét olyat, ami jogszabállyal ellentétes. A munkáltató kollektív szerződése sem tartalmazhat olyan kikötést, ami jogszabállyal ellentétes. A jogszabállyal ellentétes kikötés pedig semmis, az eredeti állapot visszaállítandó. Ezek szerint egy marad hátra, annak megvizsgálása, hogy a munkáltató jogait nem visszaélésszerűen alkalmazta-e, amikor nem adta meg a jelzálogjog át jegyzéséhez a hozzájárulását Mindenki — ideértve a munkáltatót is — jogait csak azok társadalmi rendeltetésével összhangban alkalmazhatja. Ez ebben az esetben azt jelenti, ha a munkáltató — mint hitelező —, az elcserélt ingatlan vonatkozásában a kölcsön fedezete tekintetében nem került hátrányos helyzetbe, akkor nincs törvényes indoka, hogy a jelzálogjog bejegyzését megtagadja. Az adós személyében változás nem történt, a dolgozó továbbra is marad a munkáltató alkalmazásában, tehát a kölcsönszerződés azonnali felbontása és egy összegben való esedékessé való tétele, úgyszintén a jelzálogjog bejegyzésiéhez váló hozzájárulás megtagadása, véleményünk szerint c munkáltatónak olyan magatartása, ami joggal való visz- szaélésnek is minősülhet. Olvasónknak azt tanácsoljuk — mivel ez a vita nem tartozik a munkaügyi döntő- bizottság elé, mért nem munkaügyi vita —, polgári bíróság előtt kereshet orvoslást. Ez azonban kétségtelen, hogy hosszadalmas lenne, és esetleg azt Is jelentené, hiába volna olvasónk pernyertes, hogy véglegesen elszalasztaná a jó cserelehetőséget. Mielőtt bírósághoz fordulna olvasónk, keresse fel vállalatánál a szakszervezetet és kérje segítségét. Dr. M. 3. TiZ NAP RENPELETEIÍTOTbW A kis vállalatok-kisszövetkezetek számlakeretének módosításáról a Pénzügyminisztérium 813/01/1983. PM. XII. szám alatt iránymutatást adott ki, amelyet a Pénzügyi Közlöny 10. száma tartalmaz. A Büntető Törvénykönyv végrehajtása tárgyában kiadott rendelet módosításáról a Magyar Közlöny 26. száma aS egyes szabálysértések módosításáról a 19/1983. MT. sz. rendelet Intézkedik. (Magyar Közlöny 26. sz. jelent meg.) A létszámcsökkentésből származó bérmegtakarítás felhasználásáról a Kereskedelmi Értesítő 16. számában találnak tájékoztatót az érdekel tek. A tanuló ifjúság szorgalmi időben történő nevelési célú foglalkoztatásáról 9/1983. MM. sz. alatt módosító rendelkezés jelent meg. (Magyar Közlöny 27. száma.) Közlemény jelent meg a Társadalombiztosítási Közlöny 3. számában, hogy a táppénz kiszámítása hogyan történik az év végi munkanapok előre ledolgozása esetén. Hatályba lépett Otthoni munka A bírálatok díjáról A Minisztertanács még áprilisban rendeletet adott ki arról, hogy a fejlesztési alapok előirányzatai ezentúl lakáshoz jutáshoz, vagy lakásfelújítással összefüggő szociális támogatásra is felhasználhatók. Az új rendelkezés július elsején lépett hatályba. At igazságügyminiszter rendeletet adott ki az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről. Eszerint a bírósági elnökök engedélyezhetik, hogy a bírák csak a tárgyalási napokon és a félfogadási időben legyenek kötelesek munkahelyükön tartózkodni, egyébként otthon is dolgozhatnak. Az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozóknak a túlmunkáról névre szóló Igazolást kell kiállítani, amiben feltüntetik a munka tartalmát, időpontját, elrendelésének okát. A dolgozó ezért szabadidő-megváltásra, vagy külön díjazásra (pótlékra) jogosult. Hírt adtunk arról, hogy a kormány a Balaton-parti településeken — elsősorban a tó vízminőségének védelmében — átmenetileg üdülőépítési tilalmat rendelt el. A témához kapcsolódóan újabb jogszabály jelent meg. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete kimondja: a Balaton üdülőkörzetének meghatározott településein 1987. december 31-ig nem adható előzetes hozzájárulás külterületi (zártkerti) föld belterületbe vonására. Az említett időpontig nem lehet engedélyezni továbbá új zártkertek kijelölését, illetve meglévő zárt- kertek területének bővítését. A művelődési miniszter a művészeti alkotások bírálatában közreműködő szakértők díjazásáról adott ki rendeletet. Eszerint a szakértők részére a művészeti alkotások — beszerzés, felhasználás, forgalomba hozatal, vagy kiállítás céljá ból történő — bírálatért a feladat jellegétől (a művészeti alkotások számától, a bírálathoz szükséges szakértelemtől, időtartamtól stb.) függően 100—600 forint összegű díj fi zethető. 1 Vizek partján ”~ - horgászbottal Csodacsalt a malomipartól GAZDASÁGI KÁROKOZÁS, rosszul sikerült beruházás, hibás és selejtes termék kibocsátása hallatán indulatosan felkiáltunk: hát ezért meg ki a felelős? Nem a fejét kívánjuk a helytelenül döntő vagy rosszul dolgozó vezetőnek, de — meggyőződésünk —, szankciók alkalmazása nélkül nem előzhetők meg a népgazdaságnak jelentős kárt okozó mulasztások, s ehhez szükséges a felelősség pontos meghatározása. Amikor nemrég a Minisztertanács irányelvet adott ki a gazdálkodás felelősségi rendszerének továbbfejlesztéséről, szintén ez a kívánalom fogalmazódott meg: a felelősségi rendszer következetesebb, maradéktalanabb működésével szolgálni a népgazdaság fejlődését. Lehet, a jól értesültek most azt mondják: no, lám, komoly fogyatékosságok lehetnek ezen a területen, ha a kormány intézkedésre kényszerül. A témáról azonban nem szükséges titokzatoskodni, hiszen a Minisztertanács a dokumentumban maga is megállapította, hogy bár minálunk a jogi felelősség érvényesítését sokrétű szankciórendszer szolgálja (gondoljunk a munkajogi, szabálysértési, büntetőjogi eljárásokra, gazdasági bírságok kiszabására), a felelősségi rendszer azonban a gazdálkodás egyes területein nem működik kielégítően. Számos esetben előfordul, hogy a nagy kárt okozó mulasztásért a felelősVezetők, testületek felelőssége Szigorúbb számonkérés ségre vonás elmarad, vagy olyan büntetést szabnak ki érte, amely túlságosan csekély a kárhoz képest. Nem titkoljuk, hogy az ilyen ügyek igen rosz- szul hatnak a közvéleményre. Ezt a látszatot csak erősítik azok, akik a vétkest — annak tekintélye, vagy vállalatának a népgazdaságban , betöltött fontos szerepe miatt — mentegetik, nem merik büntetni. MEG KELL ADNI, a felelősségre vonás nem kizárólag szubjektív hibák következtében marad el. A gazdálkodó szervezeteknél a döntési hatáskörök sokszor tisztázatlanok, a hatásköröket pontosan nem határolják el, ezért nem lehet mindig egyértelműen megállapítani, hogy ki hibáztatható. Egy-egy környezetszennyezési ügyben vagy más jellegű mulasztás esetén kiderül, hogy többen is felelősségre vonhatók, mert szorosan összefügg a szolgálati beosztásuk. Ilyenkor a vezetők egymásra mutogathatnak, mivel egyénileg nem is marasztalha- tók el. Máskor — és ez igen gyakori — a hibás döntést mondjuk egy testület hozta meg, ám a kollektív döntésben sokszor még akkor is elmosódik az egyén felelőssége, ha ez egyértelműen kimutatható lenne. Tehát éppen elég kedvezőtlen tapasztalat gyülemlett fel ahhoz, hogy a gazdasági életben a számonkérés rendszerét hatékonyabbá tegyük. A törvényes előírások megsértésekor a szervezetek és a személyek felelősségét — a szubjektivizmust kizárva — minden esetben meg kell állapítani, s a felelősség mértékével arányban álló szankciót kell alkalmazni. Ám aligha hagyható figyelmen kívül, hogy a vezetőkkel szemben alkalmazott szankció nem szükségképpen jelenti alkalmatlanságukat. A hibás gazdasági döntés nem süthet örök bélyeget a vezető homlokára, hiszen az ő munkájának ez a kockázata, a büntetés vagy szankció arra lesz jó, hogy legközelebb gondosabb, körültekintőbb legyen. UGYANÍGY elkerülhetetlenné vált, hogy a gazdaságban mind szélesebb körben előforduló testületi döntéseknél is lehetővé váljon a differenciált és sajátos felelősségre vonás. A kormány ezért irányelvet adott ki a testületek és testületi tagok felelősségéről is, amely szerint a határozat megfelelő előkészítéséért a testület vezetője, illetve az előkészítést végző szervezet vezetője a felelős. Az előterjesztő felelőssé tehető a döntésért, ha javaslatai valótlan tájékoztatást tartalmaztak vagy mellőzték az ellen- véleményeket, vagy ha a tények csoportosításával téves következtetésre vezette a testületet, végül: ha elhallgatta, hogy többféle megoldás lehetséges, s így a testület csak a javaslat elfogadása, vagy elutasítása között választhatott. A rendelkezés szerint ezentúl a testületi tagok is felelősek a hibás döntésért, tehát érdekük, hogy gondosan előkészített határozatok szülessenek. Természetesen a téves döntésért nem lesz hibáztatható az a testületi tag, aki ellene szavazott, vagy az ülésről hiányzott. A gazdasági élet rendjének biztosítását, a fejlődés jó irányát szolgáló kormányrendelkezések végrehajtásához a gazdálkodóknak is sok érdeke fűződik, ám a legfőbb nyertes a társadalom, a lakosság, amely a jó döntések eredményéit élvezheti. EZÉRT MEGNYUGTATÓ lehet, hogy a Minisztertanács azt is aláhúzta: a felelősségi rendszer tökéletesítésének elsőrendű garanciája a hatékonyabb állami ellenőrzés, amelynek kezdeményeznie kell a felelősségre vonást minden olyan esetben, amikor a feltárt szabálytalanság erre alapot ad. Ebben azonban nem merül ki az ellenőrök feladata, a felelősség megállapításával kapcsolatos eljárást is figyelemmel kell kísérniük. A helyes irányelvekből ugyanis csak így lesz valóság. Komorn'k Ferenc Mostanában mind több szó esik a horgászok magatartásáról, elsősorban arról, hogy a szoeialisia együttélés normáit megtartva visclkcdnck-e a vízpartokon, A téma nem kerül le már hosszú Ideje a napirendről, s ennek egyebek között az az oka. hogy szinte naponta érkeznek hírek Italozó, hangoskodó sporttársakról, sőt a lapok baleseti híreiben nem egy fegyelmezetlen, s ezért az életével fizető pecásról olvashatunk. Látszik tehát, hogy nem mindenki érez saját magáért felelősséget. Vigyázzunk hát egymásra! Újításként Amióta horgászok vannak a világon, s az a céljuk — mi más lenne? —, hogy halat fogjanak, titkon mindenki reménykedik valamilyen csodacsaliban. Tessék csak körülnézni bármelyik horgászversenyen! Féltve őrzött receptek alapján készüit etetőanyagokat használnak a résztvevők, s a titkot senkinek sem árulják el. Most azonban vége ennek az időszaknak, mert íme: itt az új csodacsali!, A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál nemrég kezdték meg a ponty és keszeg horgászatához használható etetőanyagok gyártását, ám a for* galombahozatal még várat magára. Az előzményekről és a kilátásokról beszélgettünk Ludwig György takarmányforgalmi osztályvezetővel, Danes István csoportvezetővel és az ötlet szellemi atyjával, Méhes Elemér telepvezetővel. — Én már hosszú ideje használom ezt a keveréket — mondja Méhes Elemér, aki harminckét éve horgászik, s azóta a Gázművek HE tagja, jelenleg pedig az egyesület versenyfelelőse, a Budapesti IB versenybizottságának és a MOHOSZ halfogó szakbizottságának tagja —, ám tavaly újításként elfogadták itt a vállalatnál is. Készítése jól beleillik profilunkba, s azzal a előnnyel is jár, hogy versenyre kelhetünk a mostanság jobbára a magánkiskereskedőknél kapható hasonló készítmények igen magas árával. Ügy gondoltuk, hogy mivel nagyobb mennyiségben és kiváló minőségű alapanyagokból gyárthatjuk, a nagy kereslet miatt olcsóbban adhatjuk. Megnyerték Elemér. — A legutóbbi Hermann Qttó emlékversenyen például mi végeztünk az első helyen, pedig régebben nem értünk el érdemleges helyezést. Folytathatnám a felsorolást, még sok kiváló horgász véleményét idézhetném. Egy szó mint száz: mindenki elégedett' a vállalat új termékével, amelyet egyébként — s erre hadd hívjam fel a figyelmet — nem csak beszúrásra, Jianem etetőkosárba és alkalmilag horogra is ajánlok mindenkinek. Receptek Egyelőre granulátum tormájában hozzák majd forgalomba, a későbbiekben azonban por alakban is készítik. Az érdeklődés a szétküldött minták alapján már most nagy. Előrehaladottak a Hokévvel, a Skálával és más kereskedelmi vállalatokkal folytatott tárgyalások. A békéscsabai nyomdában pedig napokon belül elkészítik az ízléses csomagolásra alkalmas anyagot. * — Az elmúlt esztendőben az intéző bizottság versenycsapa- táhak tagjai több alkalommal is kipróbálták ezeket az etetőanyagokat — folytatja Méhes Megkaptuk a receptet is. Eszerint a keszegcsali 28 százalék kukoricadarát, 26 százalék búzát, 29 százalék kenyérmorzsát, s kisebb mennyiségben napraforgódarát, árpát, rozsot és lucernalisztet tartalmaz. A ponty etetőanyaga némileg eltér ettől: a kukorica részaránya 44 százalék, a kenyérmorzsáé 29, míg 9—9 százaléknyi búzát, napraforgódarát és rozsot Is találhatunk benne. —• Az országban a tröszt vállalatai közül mi kezdtük meg egyedül ennek a terméknek a gyártását — mondja Ludwig György. — Amint megérkezik a csomagolóanyag, félautomata gépsorunkon elkezdjük a kiszerelést, egyelőre félkilós egységekben. Azért is vállalkoztunk szívesen az etetőanyag készítésére, mert számunkra nem csak gazdaságos, hanem jó reklám is, hiszen emellett még számos más, emberi fogyasztásra alkalmas árunk ts van, például a búzacsíra és a korpa. A malomipar tehát felkészült a gyártásra, s ha terveik valóra Válnak, évente mintegy 80-100 vagonnyit hoznak forgalomba. Reméljük, a horgászok is megkedvelik ezt az egyszerűen kezelhető, minden tekintetben jó készítményt. Napijegy Néhány olvasónk érdeklődött, hogy hol válthatnak napijegyet az Ipolyra. Tudomásunk szerint a MOHOSZ ügy- íáiszcigálatán is árulnak, ám Szobor, is és Várnosmikolán is lehel kapni. Kérjük, érdeklöd.- jenek a helyieknél, mert pontos címmel mi sem rendelkezünk,' tekintettel arra, hogy elég sűrűn változnak a bizományosok. Furucz Zoltán Vereszki János Kedveit horgásziiely & Duna—Tisza csatorna Veress Jenő felvétel* \
