Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
Szociális foglalkoztató BSsú *.1f- v,.* Ennek a hónapnak az elején átadták az Egyesített Egészség- ügyi Intézmény gödöllői szociális foglalkoztatóját, amelyet a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet patronál. A százhúsz négyzetméter alapterületű helyiségben, ahol jó néhányan találhatnak hasznos elfoglaltságot, televízió és teakonyha is van. Felső képünkön: a küllemre is csinos szociális foglalkoztató épülete. Alsó felvételünkön: Sebestyén Péter, Bazsik Sán- dorné, Takács Józsefné és Dunai Jánosné a rongyszőnyegek alapanyagát készítik elő szövésre. Hancsovszki János felvételei Szervezésről van szó? Hétfőnként csak mirelit A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1983. JÚLIUS 30., SZOMBAT A termelés és az ember Gépvásárlás, szociális támogatás Megkezdték a fejlesztési központ tervezését Hetenként visszatérő probléma, hogy nem, vagy_ csak elvétve kapható tőkehús Gödöllőn, hétfőn. Egyszerű a magyarázat. A Dózsa György úti két húsbolt — egymással szemben alig 100 méteres távolságban — egyszerre tart zárva. Igaz, nincs mindig így, de hús még a nyitva tartó üzletben sincs jóformán soha a hét első napján. Legutóbbi hétfői próbálkozása után is keserű szájízzel, üres szatyorral távozhatott a vásárolni kívánó. De még a Stromfeld lakótelepi ÁBC-ben sem volt egy deka hús sem, és a város erre kijelölt többi üzKét éve már, hogy különös vállalkozásba kezdtek a városi-járási Petőfi Művelődési Központban működő Gödöllői Stúdió fotóközösség tagjai. Akkor szemelték ki vizsgálódási terepnek a Pest megyei Tésát, ezt a sorvadó falut, ahová aztán két év alatt legalább nyolcszor leutaztak, hol kü- lön-külön, hol együtt, az egész csapat. S volt mit fotózni, miről beszélgetni az ott lakó emletében is hasonló volt a helyzet. Tudom, hogy a hűtőpultokkal felszerelt üzletekben kapható mirelit szárnyas vagy hal, de a hét elején ebből is szegényes a választék és egyébként is ... Senkitől sem várható el, hogy egy hétre megvásárolja a szükséges húsmennyiséget, vagy az előzőleg nem is tervezett nagyobb adagot. Rugalmasabb szervezéssel, jobb hozzáállással sok bosszúságtól kímélnék meg a vásárolni kívánókat és így a kereskedelem is jobban járna. M. M. község volt, iskolával, ha nem is virágzó, de tisztes állandóságot jelentő községi közélettel, gondoskodással, ellátással. Aztán a körzetesítés itt végletes eredményt szült: a közintézmények elkerülésével enyészetnek indult a település- s mára jó ha százötvenen lakják. A pusztulás képét csak az enyhíti, hogy közben felfedezték a környék szépségét a fővárosiak, s egyre többen vásárolják meg az üreser radt házakat üdülőnek. Laikusként hajlamosak vagyunk rá, hogy a mai nehéz időkben, amikor gyárakról, üzemekről van szó, amikor egy-egy mumkáskollektíva teljesítményét kell megítélni; kizárólag a termelési eredményeket vesszük figyelembe. Csak az érdekel bennünket, hogy milyen termékből, menynyit készítettek, hogyan tudták eladni külföldi piacokon, s hogyan látták el a hazai üzleteket. De ennél több nem is nagyon várható el a kívülállótól Munkavédelem Ilyentájt, amikor félév után mindenütt számba veszik az első hat hónap teljesítményét, vállalatokon belül azonban mégsem elégedhetnek meg a legfontosabb termelési és értékesítési mutatók összegezésével. Sok minden másról is el kel-1 számolniuk, elsősorban saját maguk, a dolgozók számára. Akiket a fizetés mellett — s az a jó, ha ez igazán a szőkébb gyári teljesítménytől függ — egyebek is húsbavág- nak. Például a gyáron belüli szociális ellátás, a munkakörülmények* , a munkavédelmi helyzet. S még egyebek is,, amik közvetetten kapcsolódnak a munkások, alkalmazottak munkahelyi életfeltételeihez. Így van ez a gödöllői Ganz Árammérőgyárban is, ahol ha tágabban kezeljük a kérdést, ide számíthatjuk például az üzemi rekonstrukciót. Egyszerű a magyarázat: azzal, hogy bővül, megújul a gyár, azzal, hogy korszerűbbek lesznek a műhelyek, a gépek, csinosabb, esztétikusabb a környezet, nagyon is közvetlenül javulnak a munkakörülmények. Az első félévben a tervezett ütemben s az előre meghatározott költségek felhasználásáA Gödöllői Stúdió tagjai legalább ezer felvételt készítettek a faluban és környékén s megismerkedtek az emberek gondjaival, örömeivel. Most heten: Barcza Zsolt, lapunk munkatársa, Fábián Dénes, Fuszenecker Ferenc, Kassai Róbert, Kincses Károly és Winkler Péter arra készülnek, hogy a kiválogatott fotók zsűrizése után a helyszínen, Té- sán mutassák be először, az ottlakóknak, hogy mit és hogyan láttak kamerájuk objektíve én keresztül. A- tervek szerint 40—50 nagyméretű fotográfiát állítanak ki augusztus 20-án egy szabadtéri tárlaton. A régóta folyó munka természetesen nemcsak tárgya miatt érdekes: jó alkalom volt arra is, hogy a stúdió itt dolgozó tagjai összeszokjanak. Igazi csapatmunkát végeztek: időről időre összeültek, megbeszélték tapasztalataikat, fotós és a társadalmi kérdések iránti érdeklődés szempontjából egyaránt. Közben elbírálták egymás teljesítményét is. Remélhetőleg a mostani kiállítás s a továbbiak is hozzájárulnak ahhoz, hogy együtt marad a tehetséges fiatal fotóművészekből vagy novai folytatódott az üzemi rekonstrukció. Átadták rendeltetésének az új forgácsolócsarnokot, s már befejezték az áttelepítést is. Ugyancsak befejezés előtt áll az új szerszámműhely, s megkezdték ’ a gázfűtésre való átállás előkészületeit. Üzemfenntartás Eddig főként az alkatrész- gyártás épületjellegű rekonstrukciójára összpontosítottak, a következő időszakban a technológia megújítására kell nagyobb erőket mozgósítani. Ezzel függ össze az is, hogy megkezdték a műszaki fejlesztési központ tervezését és műszaki előkészítését. Ide, a technológiai korszerűsítéshez sorolják természetesen a sürgető gépvásárlásokat is: az új berendezések beszerzésére is felkészültek. Még a felújítás, korszerűsítés körébe tartozik, de már átvezet bennünket a kimondott szociális ellátáshoz az a hír, hogy ebben a félévben is folytatták az üzemfenntartás dolgozói részére szolgáló szociális egység építését, amelyben műhely, öltöző, mosdó és étkezési helyiség kap helyet. Az csak rutindolognak tűnik, hogy az elmúlt félévben is magas színvonalon működtették a különféle szociális létesítményeket. Emögött azonban sok-sok ember munA jó munkahelyi légkörért Egyenletesen fejlődött az elmúlt esztendőkben a brigád- mozgalom a vácszentlászlói vendékekből verbuválódott társaság. S még annyit: bizonyára nem volt érdektelen Tésára járni, ezt az elkészült anyag is bizonyítja, de legközelebb, itt a járásban is érdemes lenne körülnézni: Gödöllőn és a községekben is van bőven elgondolkodni- és fotózva ló. A gazdag anyagból ízelítőként ezúttal két képet mellékelünk. A vigasztalanságot árasztó, pusztulást szemléltető romkülső Barcza Zsolt munkája. Az elmúlás, a gon- dozatlanság produkálta furcsa geometriát Fuszenecker Ferenc örökítette meg. kája, s jókora pénzek húzódnak meg. Gondoljunk csak az óvoda-bölcsőde, az orvosi rendelő, a könyvtár, a klubhelyiségek költségeire, a kirándulások, a KISZ, a sport támogatására. Tovább bővítették a dolgozók üdülési lehetőségeit, felújították az orvosi rendelőt. Megfelelőnek ítélhetjük a védő- és munkaruha-ellátást, a munkásszállítás is megfelelt a követelményeknek, az utazási hozzájárulásokat is a tervezett mértékben tudta, állni a gyár. Javult a munkavédelmi helyzet: éppen a rekonstrukció és a munkavédelmi szervezet megerősítése eredményeképpen csőikként a balesetek száma. Szellőzés Nem lehetnek elégedettek azonban az Árammérőgyárban sem mindennel a szociális gondoskodás, a munkavédelem területén. A féléves beszámoló is megemlíti például, hogy még mindig nem kielégítő a műhelyek szellőzése, s elmaradtak az anyagmozgatás gépesítésével. Ezekre több gondot l^eli fordítani; legalább annyit, amennyit a zajvédelem és a környezetvédelem, s a különféle ártalmak kiküszöböléséért tettek az elmúlt időszakban. G. Z. Zöldmező Termelőszövetkezetben. Legutóbbi értékelésükkor 52 kollektíva, 404 tag munkáját vehették számba. A vezetőség évente többször is áttekinti a brigádmozgalom, a munkaverseny helyzetét. Az öt évre visszatekintő értékelés szerint hatvankét arany-, nyolcvan ezüst-, ötvennyolc bronz- és harminc zöldkoszorús brigádelismerés született a közös gazdaságban. Nem lebecsülendő az a segítség, amit a kollektívák versenyfelajánlásaikkal a szövetkezet eredményesebb működéséhez adnak, teljesítik társadalmi felajánlásaikat, bekapcsolódnak a munkavédelem szervezésébe, sokat tesznek a balesetek megelőzéséért. Minden értékeléskor megállapítják ugyanakkor, hogy a brigádoknak többet kellene tenni a valódi munkahelyi kisközösségek kialakításáért, a jó, kol- legális munkahelyi légkör megteremtéséért. A nap programja Július 30-án. Veresegyház, művelődési központ: Térvideodiszkó szabadtéren, 20 órától. Domony, művelődési ház: Szombat esti diszkó. Hii MozTliil Jézus Krisztus szupersztár. Színes, amerikai filmmusical, j Kiemelt helyáron, 4, 6 és 8 órakor. a Szombati jegyzet« Snassz Dúl ugyebár a nosztalgia, divat a régi. Letűnt világok zenéjére táncolunk, ruháit hordjuk, szavait használjuk. Az utóbbiak körében például a snasszt, amit talán ha huszonöt éves koromban hallottam először, s gőzöm sem volt, hogy mit jelent. Most is leginkább azt mondhatom, hogy a snassz az snassz, majdnem annyit tesz, mint az újkeletű ciki; szóval nem tragédiát, nem bűnt, nem jóvátehetetlent jelöl, inkább stílustalanságot, helytelenséget, oda nem illőt. Igaz az is, hogy randa egy szó, nem is jósolok neki nagy jövőt, a ciki biztosan hosz- szabb életű lesz. Szóval akár snassz, akár ciki, de valami hasonló érzés kerített hatalmába a minap, amikor többször is elgyalogoltam a Szabadság úton a bútoráruház előtt, át a HÉV-sínek járdátlan oldalán az autószervizig. Nincs ezen a részen semmi különösebb látnivaló, ami van, megszokott. Legalábbis nekem. Aki viszont mondjuk tíz év után látogat vissza a városba, alaposan elcsodálkozhat. Hiszen csak ezen a kis darabon mennyi minden épült! Ha a művelődési központtól indulunk, akkor inindjárt vele kezdhetjük a sort. A túloldalon emeletes házak ékelődnek az egykor földszintes utcaképbe. Feljebb elénk tárul a Stromfeld lakótelep, amiről azt mondják, az egyik legszebb a megyében. Rögtön az út mentén a bútoráruház, mellette, mögötte a nagy ABC. Aztán feljebb az egyetemi út kereszteződésében mindkét oldalon új létesítmények: az egyiken családias üzletek, büfék, a másikon az oly hosszú ideig hiányolt autójavító és a korszerű tűzoltóság. Erre mondják, hogy épültünk, gazdagodtunk, szépültünk. Illetve álljon meg a menet: éppen ezzel a szépüléssel van bajom. Mert ha most képzeletben újra elindulunk a művelődési ház parkolójától, s cikis jzemmel nézünk körül, egészen más benyomásokat szerzünk. Az még hagyján, hogy a városgazdálkodási vállalat omladozó épülete előtt neki megfelelő a járda és az útpadka. Hívebbek vagyunk a valósághoz, ha azt mondjuk, ilyenek itt nincsenek; előbb girbe-gurba, megdőlt köveken, majd bokáig homokban gázolunk. S az út mentén méteres gaz. Járda az továbbra sincs, annál több viszont a ron- daság: a bútoráruház előtti kény szer-autóf or dúló poros feketesége, a kis térség teljes elhanyagoltsága. Itt is csak gaz és gaz. A HÉV- sínek mellett kiásott, s úgy is hagyott árok a sorompó vezetékeinek: fekete csőkígyók kunkorodnak az al- ján-oldalán, s jut belőle a felszínre is. Hogy ráznak-e, nem próbáltam. A durva, még legelőre sem illő gazegyvelegben itt-ott elrozsdásodott lámpaoszlopok, mindenütt szemét. Feljebb ugyanez pepitában. Az út és a benzinkút között is elhanyagolt, piszkos a terület, járda a sínek után sincs, a szép új tűzoltóság és az autószerviz környéke is rendezetlen, lerontja az egyébként jó benyomásokat. . Tudom, hiszen nemrégiben beszélgettem erről a tanács illetékesével: a parkosítás manapság éppen olyan drága, mint minden más. S nem elég csak megcirógatni a föld tetejét. Ha igazi rendezést akarunk, meg kell forgatni a talajt, kijavítani a műtárgyakat és így tovább. Erre pedig manapság nincs elegendő pénze a tanácsnak. Mégis azt mondom, érdé mes lenne kevesebből is megpróbálni, itt, ezen a vidéken is. Mert ahogy most van, az igencsak snassz. Gáti Zoltán ISSN 0133—1937 (Gödöllői FSr'tap) Látnivaló iff is volna Fiatal fotósok vállalkozása Csapatmunka és összeszokottság a jellemző Vácszentlászló Közösségi felajánlás
