Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-29 / 178. szám
1983. JÚLIUS 29., PÉNTEK 5zcrrr Jf xMmap 3 Száguldás négy kis keréken A Pest megyei Műanyagipari Vállalat zsámbéki részlegében a gyerekek örömére gördeszkákat készítenek. Felvételünkön: a zsámbéki asszonyok szerelik a kedvenc játékot, amelyről azért ne felejtsük el, hogy balesetveszélyes is lehet. Erdőst Agnes felvétele Kormányprogram keretében Hulladékok hasznosítása A hulladékhasznosítás mindinkább beépül komplex módon a gazdálkodás folyamatába — az elmúlt két év eredményei ezt bizonyítják. Az eddig elért eredményeket — a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján — az Országos Anyag- és Árhivatal és az Országos Tervhivatal közösen értékelte. A másodnyersanyagok fontosságát felismerve — mint ismeretes — 1980-ban kormányprogram született, amely előírta a hulladékhasznosítás feladatait. A program megvalósítása összehangolt munkát, nagy erőfeszítést igényelt, és igényel most is. Teljesítése tervszerűen halad; a népgazdaságban egyedül a múlt évben a hulladékok vállalaton belüli újrafelhasználásából és értékesítéséből származó anyagköltség-megtakarítás 11 milliárd forintot tett ki. Tanácsi munkakollekfívák számvetése Új lendületet ad a mozgalomnak Más módszerekre van szükség a formalitás elkerülésére Már több évtizedes hagyománya van a szocialista brigádmozgalomnak. Megszoktuk, hogy a termelőüzemekben brigádokba tömörülve segítik a termelést, a gazdasági feladatok megvalósítását a dolgozók, hogy e mozgalom keretein belül sokat tesznek — társadalmi összefogással — az óvodák, bölcsődék, egészség- ügyi intézmények gyarapításáért, a ,,Szocialista módon tanulni, élni. dolgozni’’ hármas jelszó jegyében. Mindez szokatlannak halt — pedig már csaknem másfél évtizede, hogy útjára indult — a tanácsok berkein belül. A munkakollektívák tevékenységének tapasztalatait összegző, s az elkövetkező évek feladatait megjelölő tanácskozásra gyűltek össze a megyében működő tanácsi szocialista közösségek képviselői csütörtökön délelőtt Gyomron. A helyszín nem véletlen, hiszen 1969-ben éppen a monori járásból indult útjára az akkor még példa nélkül álló kezdeményezés. A felszabadulás 25. évfordulójának tiszteletére versenyvállalási mozgalmat hirdettek a járásban dolgozó tanácsi alkalmazottak körében. Lényegében ennek alapján született meg a megyében a tanácsi brigádmozgalom. Kezdetben sok ellenzővel, hiszen elképzelni sem tudták, hogyan lehet nem termelő területen formalitásoktól mentes versenymozgalmat meghonosítani. Nos, aggodalmuk felesleges volt, ma már mintegy 150 munkakollektíva tevékenykedik Pest megyében. S a jó példa nyomán az országban is útjára indult ez a mozgalom. A tanácskozáson tartott vitaindítójában dr. Sólymos Má. ria, a Közalkalmazottak Szak- szervezete Pest megyei Bizottsága munkabizottságának vezetője nemcsak a múit eseményeire emlékezett, hanem a jelenlegi tennivalókat is rangsorolta. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a munkakollektívák mozgalmával végül is mi — a tanácsokhoz különböző gondjainkkal forduló —, ügyfelek nyertünk. Hiszen a célok jó része elsősorban a színvonalasabb igazgatási munkát, az állampolgárokkal való jobb kapcsolatteremtést határozta meg a brigádok számára. Nagyobb bizalom Az állandó önképzéssel, egymás segítségével, az ügyintézés gyoi oltásával, az ügyfelek jobb tájékoztatásával azt érhetik el, hogy a hivatallal szembeni ellenérzéseink csökkennek, nagyobb bizalommal fordulunk az irántunk megfelelő magatartást tanúsító tanácsi alkalmazottakhoz. S nemcsak hozzájuk, hiszen a közösségekből a mozgalom kiterjedt a járási hivatalok, a földhivatalok, és a megyei tanács kollektíváira is. (1981-től eddig 13 közösség nyerte el a Pest megyéi Tanács Kiváló szocialista munkakollektívája címet.) Az évek alatt remek közösséggé formálódtak az üllői, a szigetszentmártoni, az új- szilvási, a dabasi tanácsi kollektívák, új utakat keresnek a váci és a nagykátai földhivatalokban, s meg kell ■. említeni a monori járási hivatal Mező Imre és a gödöllői járási hivatal Ybl Miklós nevét viselő brigádjainak nevét is. Mégis, a gyomrod tanácskozás azért különös jelentőségű, mert az év eleji tapasztalatok során megállapították, hogy csökkent a mozgalom lendülete, új módszerekre van szükség annak érdekében, hogy a formalitás veszélyét továbbra is elkerüljék. így például segíthetne az azonos szinten VOLT EGYSZER egy rendelet, amelyben előírták a személyszállító kisiparosok (magántaxisok) számára, hogy 1983. július 1-től csak olyan gépkocsival fuvarozhatnak, amelyben ott ketyeg a taxióra. A rendelkezés teljesítésének csupán egyetlen — nem elhanyagolható — akadálya volt és van: nevezetesen az, hogy nincs elegendő taxaméter, amit beszerelhetnének az autókba. Van viszont — némi túlzással — taxióra háború. A jelentkező kereslet nyomán a honi gyártók — gazdasági társulások, maszekok, s néhány nagy vállalat — előálltak a saját maguk által kifejlesztett változattal, s üzletemberek szokása szerint toboroznak maguknak híveket a taxisok körében. Az egészséges versenyben természetesen csak azok maradnak talpon, akiknek műszerei megfelelnek az Országos Mérésügyi Hivatal előírásainak, akik olcsóbban és a napi használathoz jobban igazodó kivitelben kínálják mérőműszereiket. Bekapcsolódott a versenybe a gödi Du namenti Tsz elektronikai ágazata is. A korábban speciális, sokat tudó multimétereiről híres ipari üzemet ugyanis felkereste egy gazdasági munkaközösség vezetője, Kiss Tibor tervező mérnök, s felkínálta találmányát, az adattárolás, és e nélkül is funkcionáló taxiórát. Vajon, mi lett a dolog folytatása, tevékenykedő kollektívák együttműködése, az erősebbek patronálhatnák a kevésbé sikeresen működőkéit, s a gyakori tapasztalatcserék is az eredményesebb munkát szolgálhatnák. Nem kétséges, hogy a megyei címet viselő kollektívákkal szemben a jövőben magasabb követelményeket állítanak, s a bővebb eszmecsere, az egymás munkájáról szerzett sok információ ugyancsak azt szolgálnák, hogy növekedne a tanácsi munka színvonala, , erkölcsi megbecsülése. Nyertes az ügyfél Természetesen elmondták ötleteiket, javaslataikat a munkakollektívák jelenlévő képviselői is, s a tanácskozáson elhangzottak alapján kap majd új erőre remélhetően a Pest megyei tanácsok mozgalma. S a demokratikusabb ügyintézéssel, mi, ügyfelek nyerünk csak igazán. lesz-e végül is a kapcsolatból üzlet ? Nem vitás, hogy azé a gyártóé a vezető pozíció, amelyik hamarább rukkol ki terméKé- vel, s állja is a versenyt a konkurenciával szemben. Nos, ami a gyorsaságot illeti, a gödiekre ez ügyoen nem lenet panasz. A közepesen bonyolult termék gyártástechnológiáját a kisüzemekre jellemző gyorsasággal és rugalmassággal dolgozták ki. Gyakorlatilag mintegy másfél hónap alatt lett gyártmány — az engedélyezés után — az elképzelésből. A feltaláló ápril-is végén adta át a prototípust jelentő készülékeket és májusban már meg is kezdhették a próbaüzemet a kísérleti példányokkal. Az üzemi vizsgálatok befejeztével ugyanis akadt két-három vállalkozó magántaxis, aki hajlandónak mutatkozott arra, hogy az órát kipróbálja, pontos naplót vezet a használat közben tapasztaltakról. Érdemes persze arról is szólni, mit is tud a gödi Taxitaxa, amit a tavaszi BNV-n is bemutatott az üzem! Hat számjegyes kijelzője, szenzoros kapcsolója, az adattárolós változat — kényelmes használatot biztosít. Az sem megvetendő szempont, hogy egyetlen alkatrészt kivéve — ez az NDK- ból származó LED-es kijelző — hazai produktumokból áll a gödi Taxi-taxa. Elkészültek az árkalkulációk, s úgy tervezik, hogy Gáspár Mária Készek a gyártásra Ketyeg-e a gödi Taxi-taxa? Az ajánlás Is meggyorsíthatja a megalapozott elöntést Szinte alig akad olyan család, amely ne kerekedne fel hétvégeken kirándulni, strandolni. Ki a szabadba, minél előbb a zöldbe, hiszen a lakás négy fala között nem lehet a srácokkal rúgni a labdát, beavatni őket például a pecázás ritka türelmet, nagy-nagy hozzáértést kívánó rejtelmeibe. Ki a zöldbe! S ha ninqs telek, hétvégi ház, csak az a kérdés, hova. Vlzközelbe, árnyat adó fák szomszédságába, oda, ahol a környezet igazi szépségét kínálja, szinte érintetlen a természet. Kikötéseink, kívánságaink között még az is szerepel, hogy a fél- vagy egész napos táborozásnak is helyet kmáljon a terep.. A Ráckevei (Soroksári)-Du- na-ág üdülőterületei szinte tálcán kínálják a lehetőséget. S ugyanakkor nagyon sokakat vonz a délegyházi és a szigetszentmiklósi bányatavak környéke. A vonzás, a víz közelsége, a napfény azonban még nem minden. Az üdülésre alkalmas területeken a feltételeket kell megteremteni, hogy igazán pihenhessünk, s fejleszteni is szükséges, ugyancsak ezért. De úgy, hogy a környezet védelmét, óvását is biztosítsuk. Lehetőségek és feltételek, adottságok, a fejlesztés hogyanja — ezeket a kérdéseket elemezte tegnap — hogy ajánlásait megtehesse a megyei tanács vezetőihek — a Pest megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottság. Kavicsot bányásznak immár harminc éve Délegyházán. A Kavicsbánya Vállalat és kisebb részben a dunavar- sányi Petőfi Tsz. A bányákat folyamatosan elhagyták, abbahagyva a víz alatti kitermelést. Visszaadták tanácsi kezelésbe, hasznosításra: az 1-es, 2-es, 3-as számú tavak területét, környezetét, míg a 4-es, 5-ös számú tó művelésével is részben felhagytak. Késleltetett tájrendezés A hatos tavon viszont ma is teljes kapacitással termel a Kavicsbánya Vállalat. De lépjünk vissza az időben: a hatvanas évek végén Délegyháza községi tanácsa telkeket alakított ki az egyes számú tó környékén. S eladta magánosoknak — ez nem is volt hiba. Azonban olyan hiányosság, mellyel ma is szembe kell nézni, az, hogy akkor nem készült el a tó környezetének rendezési terve. Viszont az üdülőtelkek gyorsan beépültek. A hibát 1971-ben korrigálták, a Budapesti Műszaki Egyetem városépítési megfelelő megrendelés mellett az eredetileg ezer darabra kalkulált árat módosítani tudják majd — lefelé. Ezekben a napokban is gyűjtik a megren- rendeléseket... A nagy versenyben — a taxisok megnyerésében — egyikük az egyik típusra esküszik, másikuk a másikra, az ingadozók pedig az erősebb hangadókat követik. Olyan „apróságoknak” is jelentőségük lehet, hogy a gödiek a vételárba már a beszerelési költségeket is beszámították, igy nem kell majd külön fizetni ezért azoknak, akik végül is rájuk voksolnak. SOK-SOK UTÁNJÁRÁS, fejtörés, s nem kis idegesség árán jutottak odáig, hogy a megrendelések függvényében készek a sorozatgyártásra. Mondják, havonta mintegy 500 darabot vállalnának beszereléssel együtt, s alkalmazkodnak az egyes típusoktól függő különleges szerelési helyzetekhez is, s vállalják az ehhez szükséges alkatrészbeszerzést. Addig pedig, míg a szükséges megrendelések összejönnek, dúl a taxióra háború, o piaci keresletet meglovagolni kész gyártók között. A rendeletben foglaltak számonkéréséről pedig hallgatólagosan elfelejtkeznek az ügyben illetékesek. A kérdés persze az. hogy ha már a gyártók, feltalálók igyekeztek gyorsaságban, rugalmasságban túltenni egymáson, a jóváhagyással — a termékek gyártására mondott igennel — miért kellett oly sokáig várakoztatni őket a különböző engedélyező hatóságoknak. G. M. tanszékével elkészítették az egyes, a hármas számú tavak környékének részletes rendezési tervét. A további terü- letfelhasználás, -fejlesztés már ennek alapján történt. Kirándulókban, fürdőzőkben nincs hiány a tavak környékén. Pedig nem veszélytelen a tó maga — bármelyiket is nézzük —, hiszen éppen a kavicskitermelés miatt változó a mélysége, míg az egyik helyen „csak” négyméteres, pár karcsapással odébb netán már a kilencet is eléri. De a kirándulók, s azok, akiknek nincs telkük, fittyet hánynak a veszélynek. Ám közelítsünk az igények oldaláról, ahogy a ráckevei járási hivatal s természetesen — ajánlásai során — a környezet- és természetvédelmi bizottság is tette. Mert az igényt a terület felhasználására 1982-ben készített részletes rendezési terv jól szolgálja, az egész tórendszerre kiterjed. A vízminőség-véde- lem legalább akkora szerepet kapott s kap, mint a telkekkel nem rendelkező kirándulók fogadásának, kommunális ellátásának biztosítása. A szabad területek beépítését pedig megelőzi az úgynevezett „elöközművesítés”. De mi kell ahhoz, hogy a nem éppen olcsó területrendezési terv — mely a környezet védelmét, óvását is szem előtt tartja — valóra váljon? Az, hogy a Kavicsbánya Vállalat a kötelezettségének, a tájrendezésnek eleget tegyen. A területileg illetékes tanács, a helyi tanácsok csak ezután vehetik át kezelésbe a területet, adhatnak engedélyt különféle létesítmények építésére! Második Városliget szerepkörben? Szigetszentmiklós külterületének északi részén a kavics- kitermelők ugyancsak tekintélyes, szigetekkel egymástól elválasztott; bányatórendszert hagytak maguk után. A tavon 1964 óta horgásznak, s ezzel — a partszakaszokon — parcellázás Is történt üzemi területen, a vállalat hozzájárulásával. Ma a több félszigettel tagolt partvonal csaknem teljesen beépített, ezerkéts'záz ház áll. A közművek hiányoznak, a részletes rendezési terv azonban nem. De itt is az a bizonyos tájrendezés maradt, marad el, mely nélkül lépni, továbblépni nehéz, szinte lehetetlen. Pedig, ha a terveket nézzük, s jócskán előreszaladunk az időben — ahogy a bizottság ülésén Is mondották — egyszer, évtized vagy évtizedek után — összekötik a szentendrei és a ráckevei HÉV yo- nalát. S akkor a szigetszentmiklósi bányatórendszer környéke szabadidő-központként, második Városligetként szerepel a hét végén felkerekedő családok programjában. De addig is a vízminőség javítása, a tavak és a környezet rekultivációs, részletes rendezési tervének elkészítése a teendő. Mégpedig az üdülők érdékeivel, erkölcsi, anyagi közreműködésükkel, a lehetőségekkel összhangban. Megőrizni ezt az értéket Természetvédelmi értékeink tárháza a Ráckevei (Soroksári)- Duna-ág, s ugyanakkor nem nélkülözi az üdülőterület jellegét sem. Makádtól Dömsö- dig nem lehet nem számba venni azokat a természeti értékeket, szépségeket — növényi, állati ritkaságokat —, melyeket kínál. Ám az illegális helyfoglalók is megjelennek ebben a horgász-üdülő paradicsomban. Szigetszentmiklós térségében tizennégyen legutóbb is engedély nélkül hordatták a védett nádra Pestről a sittet, a homokot — hogy építkezhessenek majd rá. S holnap netán értékesítsék a területet... Makád—Dömsöd—Pakony térségében illegálisan, engedély nélkül öten telek kialakításához láttak hozzá. Az ellenőrzések során még idejében elejét vették a nem kívánatos területi; glalásnak. De — ahogy a bizottság ülésén is megfogalmazódott — a térség növény- és állatvilágának védelméért még sokat, nagyón sokat kell tenni. Őrködni az adottságok, az értékek felett, hiszen a Ráckevei (Soroksári)- Duna-ág és Pest megye a főváros „kis- Balatonja”. Ajánlások fogalmazódtak meg tegnap. S remélhetőleg ezek nyomán a tanács az ÉVM-mel karöltve, a KÖVIZIG-gel, a Közép-Dunavölgyi Intéző Bizottsággal összefogva mielőbb hozzálát az üdülőterületeken a tervek konkrét valóra váltásához. Hiszen értékeinket nemcsak a mának, hanem a holnapnak is szeretnénk megőrizni, átmenteni. Varga Edit Több millió naposcsibe A saját maguk gyártotta berendezéseken évente 12 millió naposcsirkét keltetnek a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet baromfiüzemében. A szövetkezet nemcsak saját farmját, hanem a kistermelőket is képes ellátni naposcsibékkel. Képünkön: a frissen kikelt csirkéket „csomagolják”. Erdősi Ágnes felvétele l
