Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-28 / 177. szám

1983. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK Egyetemi felvételi Gyorsmérleg Értékelési rendszer A hazai felsőoktatási intéz­ményekbe július 22-ig 14 933 hallgatót vettek fel; e helyek­re 34 432-en nyújtották be ké­relmüket — tájékoztattak a Művelődési Minisztériumban. Az összes felvettek közül 6028-an egyetemeken, 4287-en pedagógusképző intézmények­ben, 4618-an pedig egyéb főis­kolákon kezdhetik meg ősztől tanulmányaikat. Ezeken az adatokon a fel­lebbezési kérelmek elbírálása nyomán (augusztus közepén) megszülető döntések, valamint a szegedi Juhász Gyula és az egri Ho Si Minh tanárképző főiskolán meghirdetett pótfel­vételik eredményei módosítani fognak. Ebben az évben eZ$5 ízben voltak felvételik az új értéke­lési rendszerben. Minden fel­vételiző maximum 120 pontot érhetett el, úgy, hogy középis­kolai eredményei alapján ma­ximum hatvan pontot vihetett magával, s a felvételi vizs­gáival (írásbeli-szóbeli) tár­gyanként harmincat, azaz ösz- szesen hatvan pontot szerez­hetett Az első megállapítások szerint a 120 pontos rendszer alapvetően bevált. Téma: a gyász Szociofotók Az a pillanat Szerdán Budapesten a Fé­nyes Adolf Teremben meg­nyílt a Szociofotó-gyász című kiállítás. A képeket Tímár Pé­ternek, a fiatal fotóművészek stúdiótagjámak műveiből válo­gatták. A kiállítóterem szociográfiái fotósorozatának ötödik, egyben befejező bemutatóján Tímár Péter — aki három év mun­káját tárja a látogatók elé — humánus tárgyilagossággal vall az elmúlás pillanatáról, a temetkezési rítus utolsó per­ceiről, a vógtisztességről. Op­tikája a valóságot őszintén feltárva, éles kritikával illeti az ipari tevékenységgé vált te­metkezési szolgáltatásokat. A képek felidézik a teme­tők sajátos világát, az ott dol­gozó emberek mindennapjait, a szereiteknek emeltetett sír­kövek sokféleségét. A tárlat — amelyen mintegy hetven fotó látható — augusztus 21-ig lát­ható. Családi segítség híján holtpont Olvasóvá nevelni a gyerekeket Amikor a minimummal is átkerülhetnek A mai gyerekek nem szeretnek olvasni. Persze, tisz­telet a kivételnek, mert azért az is van szép számmal. S hogy miért ez az ellenállás? Mint a lustaság szülőjét, említjük a kötelező olvasmányokat földolgozó fil­meket, a televízió számos ismeretanyagot sugárzó gyer­mekműsorát és természetesen az új tantervben sze­replő szóképes írás-olvasás tanítást is. Az 1981—82-es tanévben már olyan negyedikesek jártak iskoláinkba, akik kezdettől fogva az új tanterv alapján tanultak. Nem véletlen tehát, hogy Pest megye oktatási szakem­bereit különösen érdekelte, milyen a gyerekek olvasási készsége a negyedik és az ötödik osztály határán. Hasznos elemzés Az alsó és felső tagozaton, valamint a középiskolában ta­nító pedagógusok között az utóbbi években egyre gyü­mölcsözőbb kapcsolat alakult ki. így került sor arra is, hogy Miskolczi Károlyné és Gulyás Sándor vezető megyei szakfelügyelőik irányításával közösen végeztek a pedagógu­sok olvasásfelmérést, ezzel is segítve a további együttgon­dolkodást. Az alsós szakfel­ügyelők anyanyelvi csoportja és a magyar-történelem sza­kos szakfelügyelők állították össze a feladatlapot, választot­ták ki az alkalmasnak ítélt ol­vasmányokat. A kapott ered­ményeket közösen vitatták meg, így a tapasztalatok elemzése is közös vélemény­nek tekinthető. A megállapí­tások azonban tendencia jelle­gűek, s mint ilyenek, globáli­san igazak csupán. A két szakfelügyelő a vizsgálat föl­dolgozásának anyagát szem­léletformálásra, elgondolkod- tatásra szánta. A fölmérés két félidős volt. Májusban került erre sor a negyedik osztályokban, s ugyanazokkal ismételten ötö­dikben, szeptember folyamán. Pest megye 225 önálló és 41 tagiskolájában 1982 októberé­ben 118 ezer 634 gyermek ta­nult. Az olvasásfelmérésre minden iskolában sor kerüli, de értékelhető adatokat csak 116 intézménybőd kaptak a szakfelügyelők. Ez azonban kiteszi a negyedik-ötödik osz­tályban tanulók 44—45 száza­lékát. Miután az ember számára elsősorban az osztályzatok ad­hatnak világos összképet, ér­demes ezek átlagából kiindul­ni. A negyedikesek átlaga 3,01 lett, ami gyenge közepes tel­jesítmény. Ennél is alacso­nyabb azonban az ötödikesek készségátlaga, amely 2,82. Eb­Pest megyei siker Újító fizikatanárok Harmonikus rezgőmozgást mutat Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Művelődési Mi­nisztérium és az Országos Pe­dagógiai Intézet évről évre megrendezi az általános isko­lai fizikatanárok háromnapos ankétjét, amelyre az idén Szombathelyen került sor. A központi téma az általános is­kolai fizikatanítás kapcsolata az alsó tagozattal és a közép­iskolai tananyaggal volt. A nagy érdeklődésre jellem­ző, hogy a találkozón az or­szág különböző részeiből — többségében saját költségen — ötszázötven fizikatanár vett részt, örvendetes, hogy me­gyénket több mint félszázan képviselték. Érdekes színfolt volt a fi­zikai taneszköz-kiállítás, amelyen a tanárok a saját ma­guk által készített és alkal­mazott eszközökkel szerepel­tek. Mellettük rendszerint be­mutatkozik a TANÉRT, a KFKI, a MOM, valamint az Országos Pedagógiai Könyv­tár és Múzeum is. Figyelemre méltó, hogy eb­ben az évben a huszonnégy kiállító egyharmada a megyé­ből verbuválódott, ami a fizi­kaoktatás területén nagy ha­gyományokkal rendelkező Pest megyei újító mozgalomnak kö­szönhető. Az eszközelbíráló bi­zottság egy-egy kategóriában két-két díjat adott ki, ame­lyek közül minden fokozatból értékes helyezéseket hoztak el szűkebb pátriánk képviselői. Az első díjat — amely egy­ben a KFKI különdíja is — az érdi Rónaszéki László és Pintér Lajos kapta, a tömeg fogalmának kialakítását segítő és a harmonikus rezgőmozgás bemutatását szolgáló ötletes eszközeivel. Második lett, s ezzel a TANÉRT különdíját szerezte meg Vácról Sas Fe­renc, a fizika tantárgy isme­rethordozóinak tárolási meg­oldásáért és egy gyári, optikai tanulókísérleti eszköz helyi adottságoknak megfelelő to­vábbfejlesztéséért. Harmadik helyezést ért el Molnár József Aszódról, a demonstrációs konténerével, amely megold­ja a szertárral, vagy előadó­teremmel nem rendelkező kis iskolákban az eszközök táro­lását és kísérletezésre való előkészítését. A Művelődési Minisztérium díját nyerte el Berták László Csemőről, a fi­zikai mennyiségek applikációs készletéért, Braun György Érdről, a rezgések kimutatá­sára szolgáló mechanikus osz­cilloszkópjáért és Kersch Gyu­la Galgahévízről, a változó mozgás grafikonját rögzítő öt­letes készülékéért. bői leszámíthatjuk a nyári gyakorlás elmaradását, meg azt is, hogy esetleg felső tago­zatban magasabb a tanárok mércéje. Ám nem is ez a fon­tos. Inkább az, hogy a szín­vonal mindkét osztályban egy­ségesen alacsony, s az elért teljesítménnyel nem lehetünk elégedettek. A néma-értő olvasás a ta­nulás legfőbb eszköze. A ki­választott szépirodalmi szö­vegek tartalma könnyebben értelmezhető, mint a tan­könyviek, amelyeket tanulni kell. A harmadik-negyedik osztályos olvasókönyv ebből a szempontból a szakkönyv és az ismeretterjesztő mű kö­zé esik. Ez a tény a felmért teljesítmény értékét még to­vább csökkenti. Könyvhasználat A szövegértéssel kapcsola­tos feladatok megoldása arra enged következtetni, hogy az olvasás tanulásánál az egy­szerűbbnek ítélhető technika elsajátítása sem megy zökke­nők nélkül. Amíg ugyanis a diák a betű- és szóelemek összerakásának nehézségével küzd, energiája nagy részét erre fordítja, csorbát szenved a jelentés fölfogása. A tanul­mány arra is rámutat, hogy a gyerekek ebben a korban még mindig képtelenek a tényle­ges könyvhasználatra, s jó részük nem élvezi esztétikai­lag a szépirodalmi szöveget — legyen szó akárcsak meséről, vagy eseményes történetről. A tanulónak ismernie kelle­ne a szó alap- és alkalmi je­lentése közti különbséget. Anyanyelvi nevelésünk gyön­géje, hogy a beszéd és írás legnagyobb egységének a mondatot tekinti, halott a legújabb kutatások már a szö­veget veszik alapul, s a mon­datokat szövegösszefüggésben vizsgálják. Szépirodalmi szö­vegek ma nem elemezhetők jól ilyen szemlélet nélkül. Az elmondottak miatt előfordul, hogy a diákok a szavakat ki­ragadva nézik; értik vagy nem, de tovább nem búvár­kodnak. A felmérés gyönge eredménye is ezt támasztja alá. Figyelmeztető jelenség, hogy a szólások megértése például a negyedik osztályban maga­sabb átlagú, mint az ötödik­ben. Lehet ezt magyarázni fe­lületességgel, dekoncentrált- sággal, de a megyed összesítés szerint hét százalék szól a negyedikesek javára. A több mint egyharmados nullapon­tos teljesítmény sokatmondó.. A fentieket sok mindennel lehet magyarázni. A magas osztálylétszámokkal, a képesí­tés nélküli pedagógusok ará­nyával, az új tantervből adódó gyakorlatlansággal, a tárgyi feltételek esetleges hiányával azzal, hogy nincs idő a tan­könyvi szöveganyag sokolda­lú földolgozására, hogy az ol­vasmányok túl hosszúk, sok bennük az ismeretlen kifeje­zés, nincs mód a gyakorolta­tásra. Ám tapasztalat az is, hogy kevés tanító találta meg a hangos és néma olvasás fej­lesztésének helyes arányát, az olvasás kiemelt helyét az in­tegrált óravezetésben. Elbillent mérce A tantervcsökkentés után az új tanterv szinte mindert tárgyban és évfolyamon visz- szahozta a mennyiségi szem­léletet. Nemcsak kicserélődtek az olvasmányok, hanem terje­delmükben is növekedtek. Míg az első és második osztály­ban lényegesebb panaszokat nem lehet hallani, addig a harmadik és negyedik osztá­lyos olvasókönyv nagy ugrást jelent a követelményekben. Az első két osztályban egyes területeken alacsony a mér­ce, s a minimummal átkerülő gyerekek alig állják meg a helyüket harmadikban. Az a baj, hogy az alsó tagozat utolsó két évében a túl ne­héz feladatok miatt nem fej­lődik az olvasási készség a kívánt szinten. S a pedagó­gus nemcsak olvasni tanít, hanem olvasóvá is nevel! Az anyanyelvi tárgy egyet­len jeggyel történő osztályo­zásával nem derülnek ki a különböző résztárgyakon be­lüli lemaradások, s ez össze­mossa a követelményeket a gyermek és a szülő szemében. A családi segítség nélkül ugyanis a legtöbb tanuló csak kínlódva haladhat előre. Ugyanez áll a napközi ott­honra, ahol egyre kevesebb a szakember. A két szakfelügyelői cso­port alaposan megvitatta a tényeket. Megállapította, hogy bár a megyei vizsgálat nem volt reprezentatív, a tapaszta­latok jórészt helytállók; az alsó tagozatban az olvasásta­nulás eredményei nem érik el a kívánt szintet. Ennek egy­aránt vannak objektív és szubjektív okai. Az utóbbihoz adnak a jövőben több segít­séget a szakfelügyelők a jó módszerek széles körű terjesz­tésével, a továbbképzések tar­talmasabbá tételével, az alko­tó pedagógusok bátorításával. Körmendi Zsuzsa A Nazareth Borosjenőn mm A világhírű Nazareth együttes augusztus 13-án rockfesztiválon, Pilisborosjenőn lép feL A Fenevadak című amerikai film egyik jelenetéhez óriás színpadot építenek. A koncert keretében más világhírű együttesek is szerepelnek. Az eseményt kihasználva a forgatás helyszínén az Ifjúsági Rendező Iroda hangversenyt szervez a résztvevő együttesekkel ■Heti filmtegyzetb Gyanútlan gyakornok jelenet a Gyanútlan gyakornok című francia filmből Tehetősebb atyák ingó vagy ingatlan vagyont hagynak gyermekeikre. A kissé dundi Michel Clement papája — miután egy veszedelmes ban­dita elleni akcióban összesen hét golyót kapott be — halálos ágyán azt hagyja Örökül a fiá­ra, hogy ha felnő, ő is rendőr legyen. Nemes, de anyagilag és erkölcsileg is meglehetősen kétes hasznú örökség... Ezzel a nem túl mulatsá­gos mozzanattal indul a fran­cia Claude Zidi filmje, a Gya­nútlan gyakornok. És Midiéi­ből természetesen rendőr, azaz detektív lesz, s hogy a komi­kumnak is megadassák a ma­gáé, időközben még dundib- bá gömbölyöd'iik, s még kele- kótyábbá lesz. Félreértések sora követi egymást, a kétbal­kezes gyakornokon mindenki derül (kivéve a kissé herva­dozó nézőt), majd megjelenik az elmaradhatatlan szép lány Ha a nem lenne Pinkerton, a snájdig ameri­kai tengerészhadnagy és a tö­rékeny japán Pillangókis­asszony, Cso-cso-szán annak idején hiába szerették egy­mást, és hiába született sze­relmükből egy kedves fiúcs­ka, nem lehettek egymásé is­ten és ember előtt, mert a fe­hér férfi és a sárga bőrű asz- szony világa összebékíthetet- lenül különbözött egymástól. (Nem is szólva arról a jelen­téktelen apróságról, hogy Pin­kerton már nős volt...) Puc­cini édesbús operája a század első esztendeiben még elan­dalított és talán meg is ríka- tott romantikus meséjével. Mára azonban az effajta mesék kevésbé romantikusak. Iris Gusner NDK-beli ren­dezőnő filmje, a Ha a Föld nem lenne gömbölyű, afféle mai Pillangókisasszony-sztori. Hősei — .Christiane, az NDK- beli német diáklány és Hatem, a szíriai arab diákfiú — a moszkvai egyetemen ismer­kednek meg (együtt tanulnak), s szeretik meg egymást. Na jó, ebben eddig semmi különös nincsen. Szerelmükből gyer­mek is születik, egy kislány. Ez sem rendkívüli. Moszkvá­ban lakást kapnak. Ez sem ki­vételes eset. Élhetnének, mint Marci Hevesen. De nem él­nek. Akkor hát? A dolog mégsem olyan egy­szerű. A német lány egy mo­dern, európai szocialista társa­dalom szülötte, annak emberi Eltűntek az — ezúttal egy milliomos sajtó­mágnás csemetéje, akinek az a mániája, hogy újságíró akar lenni —, s ettől kezdve az ügyefogyott Michel és a csi­nos, ámde agresszív Marie- Anne együtt kergetik a szu­perbanditát, Morzinit. A további kalandok nem kü­lönösebben érdekesek, s a happy end sem meglepő. A rosz- szak megbűnhődnek, a jók el­nyerik jutalmukat, valamint a mesebeli király fele királysá­gát és világszép lánya kezét. A Gyanútlan gyakornok ugyanis tulajdonképpen me­se, a naiv bűnügyi filmek is­mert előregyártott elemeiből összeszerelve, mint egy nem Is túl bonyolult Lego-építmény. Néha nevetni is lehet rajta, de hogy a bűnügyi vígjátékok ka­tegóriájában még francia vi­szonylatban is csak a lista vé­gén kullog, aligha vitatható. Föld •• 1 ••’I M gömbölyű és morális tulajdonságait, el­veit viseli és vallja. Számára természetes a női egyenjogú­ság és hogyha egy nő diplomát szerez, akkor az dolgozni akar. A szír fiú számára meg az a természetes, hogy a teremtés koronája a férfi, akinek aka­ratától függ minden a család­ban, és természetesen e fel­sőbbrendű lénynek a nő alá van rendelve. Nomármost, ebből a kétség­telenül izgalmas konfliktusból kibontakozhatna akár egy va­lóban drámai film is. A töké­letesen ellentétes hagyomá­nyok szellemében nevelkedett fiatal emberek sorsa azonban ahogy összekapcsolódott, úgy el is válik. Egyik sem enged, egyik sem vállalja a kompro­misszumot. Hogy mi lesz a gyerekükkel? Vagy hogy ho­gyan is állunk az elhamarko­dott párkapcsolatokkal és a meg nem fontolt, életsorsokat eldöntő döntésekkel? Netán milyen is ennek az ellentétes két világnak a mélyebb, iga­zibb arca? S hogy ki a felelős az elrontott sorsokért? Mindez édeskevéssé érdekli a rendező­nőt. Így aztán marad egy eny­hén rózsaszínre festett mai Pil­langókisasszony-történet, drá­ma, konfliktus és happy end nélkül Kár. Iris Gusner elment egy lehetőség mellett, de az a gya­núm, még azt sem érzékelte igazán, hogy itt egy nagy le­hetőség volt adott. élők közül Neves rendező, a két éve elhunyt Vlagyimir Fetyin al­kotása ez az új, szovjet film. Fetyint sok évvel ezelőtt egy kitűnő vígjáték, a Vadállatok a fedélzeten rendezőjeként is­mertük meg. Sok filmet forga­tott, de bűnügyit csak egyet, ezt a most a mozikba került alkotást, mely egyben utolsó munkája is volt A rendező igényessége itt is észlelhető. A történet sima, egyszerű krimi, melyben a naiv, falusi fiúból lett taxi­sofőr, Zsenya útját követhet­jük, mint lesz gyanútlansága miatt bűnözők áldozata. Fe­tyint azonban az autólopások körül bonyolódó történet kri­mimozzanatainál jobban ér­dekli a cselekedetek pszicho­lógiai és szociológiai motivá­ciója. A forgatókönyv fogyaté­kosságai miatt azonban ez a rendezői szándék jószerével csak jelzés marad. Igazán el­mélyedni a bűnözés és a bűn­be sodródás szociális összete­vőiben nincs mód. Zavaró az is, hogy a néző mindent tud az eseményekről, mert min­den előtte játszódik le, tehát semmi izgulni- vagy kitalálni- valója nem marad — míg a rendőrségnek fogalma sincs semmiről, s ezért nagy elánnal nyomoz valami után, amit mi már rég tudunk. Hogy ebből semrhiféle feszültség nem származik, s hogy ezáltal el­marad a krimik (a lélektani krimiké is) kötelező találós já­téka, azt mondani sem kelL Takács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom