Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-27 / 176. szám
VÄCI, > t/Ult A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1983. JÚLIUS 27., SZERDA Érdekes megye! emlékek Äz eszperantó világából 100 helyett 200 ezret Hancsovszki János felvétele Alig három hónapja kezdték el gyártani Gödön a Ramona Finomkötöttáru Szövekezet helyi részlegében a mostanság nagyon divatos és keresett női necc harisnyanadrágokat. Eddig 73 ezer pár készült el a divatos termékből melynek sikerére jellemző, hogy az erre az évre megrendelt 100 ezer párt utóbb megduplázta a kereskedelem. Képünkön Hornyák Róbertné a lábformán ellenőrzi az elkészült nadrág minőségét. A Naszályban Csehszlovák hét A Naszály Áruház hagyományokhoz híven, az NDK áruházi hét után augusztus 1-től megrendezi a csehszlovák áruházi hetet is. A Vác és Vidéke Áfész ismerve a hiánycikkek listáját, az áruházi hétre rendelkezésre álló keret nyolcvan százalékát olcsó, házi, központi fűtésű kazánokra és radiátorokra kötötte le. A nyolcvan darab kazán és több száz darab radiátor meg is érkezett, de amikor a raktárba beszállították, a vevők azonnal sorba álltak és az áruház vezetősége úgy döntött, „nem lehet azonnal el nem adni a beérkezett árut” mert máskülönben az további problémákat, eladó—vevő közötti eredménytelen vitát robbantana ki. £ Évente mintegy másfél- f száz tanuló hagyja el az í iskola padjait a Kereskedj delmi és Vendéglátóipari ? Szakmunkásképző Iskolá- $ ban. Friss bizonyítvány- $ nyal a kezükben beállnak s a „ringbe”, hogy bizonyít- $ sák: a három esztendőt 0nem fölöslegesen töltötték $el. Lassan egy hónap telt $el a vizsgák óta, s a fiatal ^ szakmunkások már bele- í kóstoltak a mindennapos |munka édes-kesernyés ízé- $ be. Az eddigi félig iskolás, f félig munkás élet után !(most már „csak” kereske- $dők. Dolgozók, akiktől tellies értékű munkát várnak $ el, hiszen ez a vállalat, il- $ letve a bolt tervének tel- t jesítéséhez járul hozzá. Néhány kereskedelmi egységbe látogattunk el, beszéltünk a boltvezetőkkel, ha mód volt rá egy-két volt diák véleményét is meghallgattuk. Ahol elégedettek A 10. számú ABC vezetője, Steinhäuser Ferenc készséggel áll rendelkezésemre. Elmondja, hogy hat végzett tanuló dolgozik a boltban, valamennyi megbízható, szorgalmas munkaerő. Négyen közülük már ismerik az itmegbecsülik, s az élelmiszerkereskedelmi vállalat továbbtanulási szándékát is támogatta. A boltvezető közben arról is tájékoztat, hogy a gyerekektől igen megfeszített munkát vár a vállalat és a munkahelyi kollektíva. Az iskola túlságosain „kímélte” a tanulókat. Minőségi munkát várt el tőlük — helyesen —, de most beleestek a mélyvízbe. A vállalat feszített tervszámai nem teszik lehetővé, hogy különbséget tegyenek fiatal és régebbi szakmunkás között. Itt mindenkinek egyformán kell húzni, egy bizonyos termelési érték produkálása mindenki számára kötelező. ••• és ahol nem A dolgozóktól elvárt meny- nyiségi mutatók sokszor ellentmondásosan jelentkeznek. Sokan vannak a fiatal dolgozók között, akik azt hitték, hogy a jó elméleti felkészültség önmagában elegendő a. bolti munkához. Ezért a gyakorlati képzést félvállról vették. „ Erről beszél Bolha László, a 30. számú ABC vezetője. Ebben a boltban, egyetlen harmadéves tanuló sem maradt meg. Mi okozhatta ezt? — vetődik fel bennem a kérdés. A boltvezető szerint néhányao azt hitték: ők már mindent megtanultak, szakmai versenyen vettek részt, de a boltban már nem érezték jól magukat. Itt hajtani kellett, ők ezt nem vállalták. Érdekes, hogy az itt felszabadult tanulók most más egységekben kitűnően érzik magukat. Lehet, hogy ott mások a követelmények ? Minőség — mindenütt Nem valószínű. Mindegyik boltban minőségi munkára van szükség. Ügy kell dolgozni a tanulóknak, hogy szakmunkásként is képesek legyenek helytállni. Folytatásunkban majd arra keresünk választ, hogy a volt tanulók hogyan érzik magukat a munkahelyen. Pénztárgép és pult mögött dolgoznak. Legtöbbjük megmaradt abban a boltban, ahol gyakorlati képzésük is folyt. Nem kevesen vannak, olyanok, akik valamilyen oknál fogva másutt helyezkedtek el. Legközelebb őket, és a boltvezetőket hallgatjuk meg. Dóra Zoltán Hungara Antologío. Ezzel a címmel Vácott, 1933-ban látott napvilágot a magyar eszperamtisták egyik büszkesége, a magyar írók válogatott műveiből eszperantó nemzetközi nyelvre fordított kötet. A dr. Kalocsay Kálmán szerkesztésében megjelent eszperantó könyv az akkori Pest vidéki Nyomdában készült. Most a Magyar Eszperantó Szövetség az idei, július 30-a és augusztus 6-a között Budapesten megrendezésre kerülő 68. eszperantó világ- kongresszus alkalmából kiadta a Hungara Antologío második kötetét. A dr. Benézik Vilmos szerkesztésében megjelent mű most ugyan Budapesten készült, de váci vonatkozása mégis van: a mintegy harminc fordító között találjuk a váci Sárközi János kutatómérnök nevét is, aki Karinthy Frigyes A cirkusz című írását fordította eszperantóra. ★ A Nők Lapja ez évi 29. számában a budapesti 68. eszperantó világkongresszus alkalmából ,A nyelv, ami egyenrangúvá tesz” címmel közli Fenákel Judit írását. A cikkben két eszperantó falraA Népszava arról írt, hogy a gépkocsivezetők nagy örömére korszerűsítik a Vác és az országhatár közötti, sok kanyarral éis emelkedővel tarkított útszakaszt. Jelenleg is folyik Váctói északra a ka- paszkodósávok kiképzése. A befejezés jövő májusra várható. A Szövetkezet elismeréssel számol be arról, hogy a Vác és Környéke ÁFÉSZ ebben az évben is ápolja a nemzetközi kapcsolatait és a losonci, illetve az NDK-beli ilme- naui rokonáruházakkal karöltve idén is csereakciót rendez. A Néphadsereg és a Magyar Ifjúság képes tudósítást közölt arról, hogy a váci Sal- iai Imre Laktanya KISZ-bi- zottséga tiszthelyettesi diáknapot rendezett, melyre meggaszmásolat is látható. Ezek közül a jobb oldali Kola Ajayi afrikai néger újságíró „Afrika, az én napfényes hazám” című eszperantó nyelvű előadását hirdeti. Ez az előadás azonban nem Budapesten volt, hanem Vácott, az egykori Fleckenstein-féle vendéglő nagytermében, amint az az apróbetűs falragaszmásolatról is kibetűzhető. (A munkás eszperantisták rendezésében megtartott előadáson egyébként megjelent néhai dr. Kovács Vince, a későbbi váci püspök is.) B. Gy. Jubiláló kertbarátok A Hazafias Népfront gödi Dunakanyar Kertbarát Köre, július 30-án a nagyközségi tanács dísztermében megalakulásának 10 éves évfordulójára emlékezik. Az ünnepi műsor után megnyitó beszédet Czupor Gyula, a kertbarátkor elnöke mond, majd az elmúlt 10 évre emlékezik Kovács Jánosné elnökhelyettes. Ezután kitüntetéseket és jutalmakat vesznek át kiváló munkájukéit a kertbarátok. hívták az ország összes tiszt- lyettes-iskolájának képviselőit és csapatait. A Magyarország cikkírója Hagyatékok sorsa című beszámolójában leírta, hogyan került Vácra Hincz Gyula festőművész állandó kiállítása. Szó van arról,, hogy ugyanide kerül Gádor István, Beck ö. Fülöp és Mikus Sándor gyűjteményes, állandó tárlata is. A Nők Lapja hosszabb cikket közölt az irodalomban, zenében, színpadi játékban megmutatkozó vágyakózásról, a múlt utáni sóvárgásról. Ugyanakkor üzleti meggondolásból származó túlzásnak indnősíjá,, hogy a Volániturist nosztalgia autóbusztúrát hirdetett és indított Budapest— Főt—Dunakeszi—Göd—Vác— Budapest útvonalon... P. R. Vác a hazai lapokban A beszállított árut még aznap értékesítették. így az áruházi hétre a rendelkezésre bocsátott keret húsz százaléka maradt meg. Tudjuk, hogy a szomszéd ország partner szövetkezetének lehetőségei is végesek, ezért olyan nagy választékra nem lehet számítani, mint az NDK áruházi héten. Kérdésünkre elmondották, hogy szép számban érkeztek azért üvegáruk, műanyagféleségek, gyermek és felnőtt sílécek. Kevesebb mennyiségben még híradástechnikai felszerelések, élelmiszerek. Gumicsizmák csak 39-es számban. M. Gy. tend Légkört, hiszen a három év alatt is itt gyakoroltak. Ketten most kerültek ide, s egyikük a Börzsöny vidéki Áfész-től jött, a másik a 30-as boltból érkezett. Egy tehetséges, jó munkaerő pedig elhagyta a 10-est, talán a jobb kereseti lehetőség, de lehet, hogy egyéb ok miatt. Marx Mariannától megtudom, hogy az itteni munkahelyi kollektívában kitűnően érzi magát. Ö már márciusban szakmunkás-bizonyítványt kapott, ugyanis a Szakma kiváló tanulója országos versenyén a negyedik lett. Ő az, aki a Börzsöny vidéki Áfészt „hagyta cserben”, mert úgy érezte, hogy itt erkölcsileg, anyagilag egyaránt Szeretem a magányt Szemében furcsa fények címmel lapunk június 2-án megjelent számában riportot írtunk a 61 éves Buják Erzsébetről, a sződligeti remetéről. A cikk megjelenése után röppent fel a hír; elköltözik a községből. — Igaz ez? — kérdeztem tőle a napokban. — Nem. Legalábbis egyelőre úgy gondoltam, télire is berendezkedem. Hogy a jövő nyáron itt talál-e, azt még nem tudom. Egyébként seprűvel kellett volna fogadnom — mondja nevetve. — Miért? — Mert remetének nevezett, s ez misztikumot sejtetett. Én pedig nem vagyok vallásos és bolond sem. Csak szeretem a magányt. Olyan nehéz ezt megérteni? — Szóval most sértődött? — Á, dehogy. Amit leírt, igaz. Képzelje, a múltkor idejött hozzám egy középkorú asszony és erdei manónak titulált, mivel maga azt írta, hogy kicsi vagyok. — No, és nem igaz? — Dehogynem. — Az ott mi? — mutatok az ajtótól balra levő tűzhelyféléne. — Hát... nyári tűzhely, amit a nap energiája is melegít. Egy vaslapot tettem egy kiásott gödör tetejére. A gödörbe fát és papírt rakok, meggyújtom, s melegítem az ételemet. Most készül a bejárati ajtóm, a bódém tetőszerkezete és az illemhely is. Sőt, bekerítettem a területemet. — Lassan kiteheti a táblát: magánterület. — Azt azért nem, mert nem vettem meg ezt a földdarabot. De távol akarom tartani a kíváncsiskodókat. — Sokan jönnek ide? — Azt nem mondhatnám, de előfordul, hogy egy-két ember felkeres. Van, aki hoz ezt-azt. Mégsem olyan gonoszak az emberek? Nagy Péter János Verőce, Gorka Múzeum: Kerámiaképek, kisplasztikák A verőcemaros! Gorka Géza Emlékmúzeum időszaki kiállítótermében a nyár folyamán két fiatal művész, Orbán Katalin és Lőrincz Győző munkái láthatók. Az alkotások annyiban kapcsolódnak Gorka Géza művészetéhez, hogy anyaguk kerámia. Ám formaviláguk, eszmerendszerük gyökeresen eltér a gorkai hagyományoktól. A 60-as évek végén a művészetben megkezdődött műfaji divergencia mai aktualitásának dokumentumai a művek, hiszen a kerámia anyagalakításában a szobrászati, festészeti, grafikai stílus lehetőségeit használják fel az alkotók. A két művész a kerámiát önálló gondolatok kifejezésére alkalmas nyelvként kezeli, miközben mellőzi a funkcionalizmus szempontjait. Orbán Katalin kerámiaképei egész felépítésükben a táblakép műfajához próbálnak kapcsolódni, amennyiben keretre és az általa közrefogott képmezőre bonthatók. Ára a művek .felületi tulajdonságai domborművel való rokonság kérdését is felvetik. A motívumok kialakítása, jelzése, színezése azonban a festészet és a grafika eszközeinek felhasználásáról tanúskodik. Bonyolultan összetett világunk megragadásának komplex módja ez? Olyan kísérlete a világ értelmezésének, mely nem csupán egyfajta jelrendszert, egyféle kifejezésmódot alkalmaz? A munkák tartalmi viszonylatban is a technikai megoldások által már felvetett kérdéseket erősítik. A változatos motívumok a valóság viszonyainak több nézőpontból történő megjelenítését célozzák. Ennek eszköze a formai-technikai variációk egymásmelleit való szerepeltetése (pl. ugyanaz a tárgy grafikusan vagy plasztikusan, egészben vagy részekre töredezetten), valamint azonos motívumoknak, elemeknek különböző viszony-, illetve mértékrendszerben való elhelyezése. A relativitásnak, az értékek, értelmezések viszonylagosságának érzékeltetésére felhasznált motívumok a vonal, a gyűrés, az ablak, a betű, az emberi profil, a szív, a raszterháló stb. A probléma legkonkrétabb formában a Kérdés és a Válassz! című munkákban fogalmazódik meg. Az elvontabb, absztraktabb motívumok szabadabb asszociációt engednek a befogadónak, mintegy tovább folytatva a Válassz! című mű felszólítását az emberi profilok, az alkotó különböző megnyilatkozási lehetőségeinek kiválasztása után a gondolati, érzelmi azonosulások vagy elutasítások árnyalataival, variációival. A motívumok által a világról közvetített viszonylagossággal szemben a műveken a részletek direkt, tudatos alakítása, a kép egészének komponáltsága figyelhető meg. Orbán Katalin munkáinak meghatározója egyrészt a kerámia anyag fizikai tulajdonsága, másrészt a technikai eljárások kiválasztása. Lőrincz Győző alkotásai mértani testek (gömb, gúla, kocka) formai-tartalmi problémáinak elemzését tükrözik. A kemény és a lágy vonal, a pozitív és a negatív forma feszültségeinek kihasználásával teremti meg meditációinak alaphangját. Gondolatai konkrétabb formában a testekre rajzolt motívumokban jelennek meg. A különböző vonalfajták más-más jelentésének kiaknázására való törekvés keretében a műveken a rajzos elemek szaggatott, hullámos, vastagodó, vékonyodó stb. vonalakkal jelennek meg, melyek más-más . tartalmi és formai összefüggéseket jelölnek. A motívumok megjelenítése, elrendezése rendszeresség iránti igényt, a világ elemeinek rendszerbe foglalására való törekvést mutat. Feltűnő Lőrincz Győző munkáin az emberi profil egyetlen vonallal meghúzott, mindig azonos rajzú ábrázolása ösz- szefüggésben a tudomány világára emlékeztető absztrakt jelekkel. Egy-egy szabályos rendszernek külső hatásra való reagálását, ahhoz való alkalmazkodását, általa való átalakulását tükrözik Periódus I—IV., Repesztett szabályos forma és Roncsolt szabályos forma című művei. A fizikai alakítás lehetőségének tudatos kihasználása, megtervezése feszültségként hat a külső hatások esetlegességével, kiszámíthatatlanságával szemben. Mindkét művész kerámiában juttatja kifejezésre személyes filozófiáját a világról, az emberről. Bakonyvári M. Ágnes ifjú kereskedők Azonos mércével mérik okét Az iskola túlságosan kímélte a tanulókat
